Kedves Barátaim és Harcostársaim!

Régen jelentkeztem már. Ennek alapos oka van, amit most szeretnék röviden elmondani.

A sok emberfeletti munka, amit végeztem, valamint az előadásokkal és egyéb alkalmakkal együtt járó stresszek okozták, hogy lábon kihordtam több stroke-ot (agyi infarktus), s az utolsóba majdnem belehaltam. Szerencsére még időben kórházba vittek, ott azonban még egy súlyos agyvérzés is tetézte bajaimat, melynek következtében a bal oldalam részlegesen megbénult (mindig is utáltam a baloldalt :-) ), és majdnem teljesen megvakultam. Gyógyulásom elég lassan és nehezen halad; a fizikai fölépülésem valamivel előbbre tart már, mint a látásom és a szellemi javulásom. Úgy tűnik, hogy még jó ideig kórházban leszek, pontos időtartamát azonban még az orvosok sem tudják. (Most az ünnepekre néhány hétre hazaengedtek. Az unalmas kórházi hetek után kész felüdülés egy kicsit a családom körében lenni.)

Ezt a verset, amit a kórházban írtam (lásd magyarázat!), most elküldöm nektek, és egyben mindnyájatoknak boldog, sikeres új esztendőt kívánok. Remélhetőleg az új évben ismét fölvehetjük egymással a kapcsolatot, ha legalább részben meggyógyulok és minderre képes leszek. Mert most még olyan rossz a látásom, hogy képtelen vagyok levelet írni, vagy akár elolvasni a nekem szóló küldeményeket. Most is a fiamnak diktálom ezeket a sorokat.

A vers publikus, szabadon közölhető és terjeszthető.

Minden jót nektek, honfitársi üdvözlettel Siklósi András

Siklósi András

Üdvözlet egy plébánosnak

(Gyuri atyának Nagyszénásra)

Tápén őrizted a nyájad

Híveidből valódi közösséget kovácsoltál

s gondoztad a rád bízottak lelkét

Sokan szerettek téged

néhányan még tüntetni is akartak áthelyezésed ellen

Nem tartoztam szorosan hozzád

csupán nagyobbik fiam népes családja

Rajtuk keresztül kerültünk kapcsolatba

Fölszentelted szegedi lakásunkat

s a kórházban is többször meglátogattál

tarsolyodban a szentségekkel

Már idegen helyen tőlünk messze szolgálsz

elszólított a kötelesség

Büszke vagyok rá hogy Isten kegyelméből

barátok lehetünk

A mi Urunk áldjon meg minden jóval

hogy fölmutathasd nekünk a vonzó és követhető

jézusi példát

Maradj mindvégig hithű pap és hótiszta ember

Dolgozz egy erkölcsös emelkedettebb világért

Vezesd a csüggedő

Istenre éhes és szomjas lelkeket

az üdvözülés kapujához

Segítsd nemzetünket

hogy az ezerszer eltiport és kifosztott magyarság

végre magára találhasson

A Szentlélek vezéreljen küzdelmes utadon

Szűzanyánk Magyarország Patrónája óvjon meg

minden bajtól s az elbukástól a kísértésben

Teljes erőddel ragaszkodj választott hivatásodhoz

teljesítsd bátran küldetésedet

Fogadd biztatásul ezt a köszöntőmet

Közvetítsd nekünk Isten Világosságát

s légy a kereszténység fénylő csillaga

Megjegyzés:

Ezt a versemet súlyos agyvérzésem után két nappal, 2019. okt. 2-án, a szegedi Neurológiai Klinikán, fejben írtam. Ugyanott őrizgettem több mint 3 hétig, mire papírra jegyezhettem. Ez a tény számomra maga a csoda, mert égi támogatás nélkül, önerőből képtelen lettem volna erre a teljesítményre ilyen nyomorult állapotban (félvakon, félájultan és bénultan). Kérem a tisztelt olvasókat és imacsoportokat, hogy fohászkodjanak fizikai és szellemi fölépülésemért, hogy mielőbb folytathassam költői-írói és előadói pályafutásomat.

A szerzőről:

Siklósi András 1953-ban született Nagykanizsán. Budapesten, a Szent László Gimnázium angol tagozatán érettségizett, majd a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Bányamérnöki Karán szerzett geofizikus mérnöki diplomát. 15 évig dolgozott a kőolajkutatásban, ezután igazi hivatásának, az irodalomnak élt. 50 éve ír verseket és prózákat. Eddig 7 vaskos és néhány vékonyabb kötete jelent meg, és számos antológia, illetve hazai és emigrációs újság és folyóirat közölte írásait, valamint az interneten több nemzeti honlapon is olvashatók művei.

11 éven keresztül szerkesztette és részben írta az általa alapított Tárogató c. kulturális és nemzetvédelmi folyóiratot.

1999-ben a Magyar Műveltség Szolgálat összmagyar Trianon-pályázatán hosszú tanulmányával kiemelt első díjat nyert. 2011-ben pedig a Keresztény Kulturális Akadémia szépirodalmi pályázatán is kiválóan szerepelt, mert a KKA által kiadott „Forrás a rejtekből” című 160 oldalas antológiában ő kapta a legnagyobb teret, azaz 23 oldalon 7 versét és 1 hosszabb hazafias esszéjét közölték. Irodalmi, történelmi, kulturális, világpolitikai és nemzetstratégiai előadásaival bejárta a Kárpát-medencét, s az emigráció meghívására Nyugat-Európa néhány országában és az USA-ban is föllépett. Jelenleg egy válogatott verseskötete és egy prózai gyűjteménye áll kiadásra készen.

Jelmondata és életfilozófiájának summája: „Istenért s a hazáért mindhalálig!”