|
Bölcsek-balgák, boldog-boldogtalanok
Táltos paripák és/vagy állatorvosi lovak
Jóisten országai és/vagy földi-égi poklok
Életminőség tesztkönyv: példamondat-tár
Létrontás - a hitvány elit - VI.
Vörösmarty Mihály
Gondolatok a könyvtárban
Hová lépsz most, gondold meg, oh tudós,
Az emberiségnek elhányt rongyain
Komor betűkkel, mint a téli éj,
Leírva áll a rettentő tanulság:
"Hogy míg nyomorra milliók születnek,
Néhány ezernek jutna üdv a földön,
Ha istenésszel, angyal érzelemmel
Használni tudnák éltök napjait."
Miért e lom? hogy mint juh a gyepen
Legeljünk rajta? s léha tudománytól
Zabáltan elhenyéljük a napot?
Az isten napját! nemzet életét!
Miért e lom? szagáról ismerem meg
Az állatember minden bűneit.
Erény van írva e lapon; de egykor
Zsivány ruhája volt. S amott?
Az ártatlanság boldog napjai
Egy eltépett szűz gyönge öltönyén,
Vagy egy dühös bujának pongyoláján.
És itt a törvény - véres lázadók
Hamis birák és zsarnokok mezéből
Fehérre mosdott könyvnek lapjain.
Emitt a gépek s számok titkai!
De akik a ruhát elszaggaták
Hogy majd belőle csínos könyv legyen,
Számon kivül maradtak: Ixion
Bőszült vihartól űzött kerekén
Örvény nyomorban, vég nélkül kerengők.
Az őrült ágyán bölcs fej álmodik;
A csillagászat egy vak koldus asszony
Condráin méri a világokat:
Világ és vakság egy hitvány lapon!
Könyv lett a rabnép s gyávák köntöséből
S most a szabadság és a hősi kor
Beszéli benne nagy történetét.
Hűség, barátság aljas hitszegők
Gunyáiból készült lapon regél.
Irtózatos hazudság mindenütt!
Az írt betűket a sápadt levél
Halotti képe kárhoztatja el.
Országok rongya! könyvtár a neved,
De hát hol a könyv mely célhoz vezet?
Hol a nagyobb rész boldogsága? - Ment-e
A könyvek által a világ elébb?
Ment, hogy minél dicsőbbek népei,
Salakjok annál borzasztóbb legyen,
S a rongyos ember bőszült kebele
Dögvészt sohajtson a hír nemzetére.
De hát ledöntsük, amit ezredek
Ész napvilága mellett dolgozának?
A bölcsek és a költők műveit,
S mit a tapasztalás arany
Bányáiból kifejtett az idő?
Hány fényes lélek tépte el magát,
Virrasztott a sziv égő romja mellett,
Hogy tévedt, sujtott embertársinak
Irányt adjon s erőt, vigasztalást.
Az el nem ismert érdem hősei,
Kiket - midőn már elhunytak s midőn
Ingyen tehette - csúfos háladattal
Kezdett imádni a galád világ,
Népboldogító eszmék vértanúi
Ők mind e többi rongykereskedővel,
Ez únt fejek - s e megkorhadt szivekkel,
Rosz szenvedélyek oktatóival
Ők mind együtt - a jók a rosz miatt -
Egy máglya üszkén elhamvadjanak?
Oh nem, nem! amit mondtam, fájdalom volt,
Hogy annyi elszánt lelkek fáradalma,
Oly fényes elmék a sár fiait
A sűlyedéstől meg nem mentheték!
Hogy még alig bír a föld egy zugot,
Egy kis virányt a puszta homokon
Hol legkelendőbb név az emberé,
Hol a teremtés ősi jogai
E névhez "ember!" advák örökűl -
Kivéve aki feketén született,
Mert azt baromnak tartják e dicsők
S az isten képét szíjjal ostorozzák.
És mégis - mégis fáradozni kell.
Egy újabb szellem kezd felküzdeni,
Egy új irány tör át a lelkeken:
A nyers fajokba tisztább érzeményt
S gyümölcsözőbb eszméket oltani,
Hogy végre egymást szívben átkarolják,
S uralkodjék igazság, szeretet.
Hogy a legalsó pór is kunyhajában
Mondhassa bizton: nem vagyok magam!
Testvérim vannak, számos milliók;
Én védem őket, ők megvédnek engem.
Nem félek tőled, sors, bármit akarsz.
Ez az, miért csüggedni nem szabad.
Rakjuk le, hangyaszorgalommal, amit
Agyunk az ihlett órákban teremt.
S ha összehordtunk minden kis követ,
Építsük egy újabb kor Bábelét,
Míg oly magas lesz, mint a csillagok.
S ha majd benéztünk a menny ajtaján,
Kihallhatók az angyalok zenéjét,
És földi vérünk minden csepjei
Magas gyönyörnek lángjától hevültek,
Menjünk szét mint a régi nemzetek,
És kezdjünk újra tűrni és tanulni.
Ez hát a sors és nincs vég semmiben?
Nincs és nem is lesz, míg a föld ki nem hal
S meg nem kövűlnek élő fiai.
Mi dolgunk a világon? küzdeni,
És tápot adni lelki vágyainknak.
Ember vagyunk, a föld s az ég fia.
Lelkünk a szárny, mely ég felé viszen,
S mi ahelyett, hogy törnénk fölfelé,
Unatkozzunk s hitvány madár gyanánt
Posvány iszapját szopva éldegéljünk?
Mi dolgunk a világon? küzdeni
Erőnk szerint a legnemesbekért.
Előttünk egy nemzetnek sorsa áll.
Ha azt kivíttuk a mély sülyedésből
S a szellemharcok tiszta sugaránál
Olyan magasra tettük, mint lehet,
Mondhatjuk, térvén őseink porához:
Köszönjük élet! áldomásidat,
Ez jó mulatság, férfi munka volt!
*
1. A neki alárendeltektől „vár” igaz kritikát
2. Nem bolond poétának állni, pártkatona lesz
3. A mérsékelt nyelvművelő liberális gúnyolója
4. Magyar képviselő: titkolt zsidó állampolgár
5. Magyar-zsidó meccsen ellenfélnek szurkoló
6. Riválisa bolhányi hibájából elefántot csinál
7. Gerendából szobrot farag: fogpiszkáló lesz
8. „Pártatlan közvetítő”: egy elfogult drukker
9. Érzi, ha közönsége vevő burkolt zsidózásra
10. Megnyeri hallgatósága jóindulatát: cigányozik
11. Napközben prostituálódik, de éjszaka ódát ír
12. A vezér vadásztársa - paródiája is hízelgés
13. Humorista, aki tudja: ki rovására viccelődhet
14. Jól/bőkezűn költi rivális pályatárs rossz hírét
15. A Júdáspénzből telik neki: életművészkedő
16. Az emberiség nem fil- de mizantróp barátja
17. Nélkülöző család/kosztpénzből kiadott „mű”
18. Kitartásra és szellemei erőfeszítésre képtelen
19. Mindent csak elkezd, de semmit nem fejez be
20. Csak kacérkodik, semmit nem termékenyít
21. Kínálja magát: szellemi kapcarongy szerep
22. Ma bálványoz, holnap lábtörlőnek használ
23. „Polihisztor”, amit ő nem tud: fölös-káros
24. Ál-ezermester: mindenhez/semmihez se ért
25. Mindenhez is értő szakember/Mekk mester
26. Közpénzes gyorstalpaló tanfolyam oktatója
27. Hamar elavuló tudású divatos specialista
28. Ipari rendelésre túlspecializált szakképző
29. Technokrata víziójában az ember hibaforrás
30. Állatot gépnek gondoló, kínján csak nevető
31. Állatkísérletekben kísérletez ki „gyógyszert”
32. Emberábrázolás/korkép helyett absztrakció
33. Nem formalista művész, giccsgyártó kisiparos
34. A nekrológok megmondó embere: ki voltál
35. Életműve: egyszer használatos felköszöntők
36. Árulkodó „semmitmondó” hangulatjelentése
37. Nemcsak tessék-lássék, de buzgó „békepap”
38. Rendőri ügynek tartja kéziratok elkobzását
39. Nem tiltakozik: máshitűek könyvei égetése
40. Eretnek elégetést, likvidálást tűrő, elősegítő
41. Tiltás, engedés, támogatás/buziságra kötelez
42. Az elnyomott nőket elférfiasító emancipátor
43. Vécéből/védekezésből támadó meleg-aktivista
44. A polgári engedetlenek nála köztörvényesek
45. Bármire képes, hogy elhallgatassa kritikusát
46. A leghangosabban dicséri a király új ruháját
47. Az „ellenség” igazsága nála süket fülre talál
48. Személyválogató: csak az számít, ki mondja
49. Újdondász: gyümölcsben/könyvben friss a jó
50. Nem halad az idővel: egy élő anakronizmus
51. Csak vendéghaja és csak vendégszövege van
52. Jól, a leghihetőbben tud rágalmakat szórni
53. Egy új Próteusz, annyi alakot tud váltani
54. Sznoboknak ad muníciót: a szar, mint arany
55. Egy stand up műsort ismétel „improvizálva”
56. Elmeélét védtelen nyomorultakon köszörüli
57. Még tréfából sem mond igazat, egy felet sem
58. Az ún. kiválasztott nép helyére másikat tesz
59. Kielégíti az igényt: önigazolás/bűnbakképzés
60. Nem megismertet-megszerettet: ellenkezőleg
61. A másokat tesztelő/feljelentő ál-antiszemita
62. Cigány- és zsidóábrázolása pogromra uszító
63. Plakáton meleg-barát, de leszbi nejét veri
64. Engedélykéréssel legitimál sajtó-diktatúrát
65. Boldog, ha szakterületén monopolhelyzetű
66. Másként gondolkodót feketelistázó, éheztető
67. Nem érinti találmánya katonai alkalmazása
68. Ugyanarról két néven kétféle bírálatot író
69. Nem idegesíti megalkuvása: a pia nyugtatja
70. Végleg beletörődik: ő szellemi segédmunkás
71. Műve méretével érné el: annak súlya legyen
72. Csak az érdekli, hány példányban adják ki őt
73. Automatikusan író médium: pénzdémon diktál
74. Következetlen/ökör-következetes nevelőszülő
75. Lepisszegi, kifütyüli a nép jeles szószólóját
76. Pánikkeltő vaklármát csapó eseményzavaró
77. Ürügyet szolgáltató: rendezvény-feloszlatás
78. Színházi öltöztető: bűnt az erény ruhájába
79. Szakmailag jobbról gonosz pletykát suttog
80. Aljas orvtámadás, ha megcáfolják a tézisét
81. „Prolit” kinéző aranyifjú szociológushallgató
82. Kibúvót, alibit szállító kényszervállalkozó
83. A Potentát, aki önzetlenül nem pártfogol
84. Kiégettségét be nem valló Segítő hivatású
85. Rabulisztikájával sok tanulatlant rabul ejt
86. Karrierje érdekében beáldoz barátságokat
87. Az ő ál-állítása nem cáfolható/igazolható
88. Ha teheti, beszűkíti az Emberiség tudatát
89. Legmerészebb jóslata: reggel felkel a Nap
90. Beevez a szakbarbárság csendes langy vizeire
91. Óvatos duhaj: tudja, kivel - nem - kezd ki
92. Biztosra megy - klakk: fizetett bértapsolók
93. A taps jár neki, kifütyülőket megátkoz
94. Kinevezett/leváltható „független” szóvivő
95. Gazdis pulikutya, aki nyájba terel, birkásít
96. A cinikus-cinkos bűnpártoló, falazó ügyvéd
*
NEM
SEGÍTŐ,
SŐT ÁRTÓ ELIT
A fejétől bűzlik a hal
A legszentebb hivatások,
avagy a leghitványabb mesterségek...!?
Akik elmulasztják a jót, sőt teszik a rosszat
A szellemi, gazdasági, politikai elitek árulásai
Tanítók és nevelők, szülők és edzők,
patikusok és orvosok, rendőrök és bírák,
tudósok és írók, művészek, bölcselők és papok,
törvényhozók és gazdasági/politikai vezetők stb. stb.
*
p.s.:
A „gyengébbek kedvéért”:
A vers, a képanyag, a könyvajánló stb.
nem csak az írástudók, segítők, vezetők stb.
hibáiról, vétkeiről, bűneiről, árulásáról stb. szól,
de - kontrasztban - a hivatásuk magaslatán állókról,
az emberi nem nagy jótevőiről, kis-nagy géniuszairól,
és a pályával járó áldozatukról: a pokoljáró dudás sorsról...
|
