Bölcs-balga, boldog-boldogtalan ember

Az életminőség őrzése, javítása/rontása

Isteni édenkert/mindennapi földi pokol

A mesebeli táltos/egy ún. állatorvosi ló

Ön/ember és világismereti tükör ABC

La Fontaine:

A farkas és a bárány

Minden érv oly erős,

Mint a képviselője:

Bizonyítom, tanulj belőle.

Szomját oltotta Barika

Egy patak tiszta, szép vizében:

S ott termett a csikasz, kalandvágyóan, éhen,

Lesni, mihez juthatna a hasa.

"Te pimasz, a patak sarát mért zavarod rám?!" -

Kezdte dühösen a Toportyán, -

"No, várj csak, vakmerő, most megfenyítlek!" -

"Nagyuram", - szólt amaz, - "kérem Felségedet,

Ne méltóztassék tűzbe jönni,

Sőt inkább tekintetbe venni,

Hogy a hely, ahol én iszom,

Bizony, bizony

Húsz métert a fenti alatt van:

Következésképp én zavarni semmiképp

Nem tudnám Felséged vizét." -

"De zavarod," - mordul a Gaz, most még vadabban, -

"s tudom, tavaly a szád szórt rám gyalázatot." -

"De hisz én idei bárány vagyok!"

Mondja a Bari, - "s szopnom még az anyám ád!" -

"Ha nem te voltál, hát a bátyád." -

"Nincs bátyám" - "Hát valami rokonod!

Az én népem szörnyen utálják

A pásztorok s kutyáitok:

Hallottam, és ideje bosszút állni!" -

Azzal Barit a Gaz becipeli

A sűrűbe, s minden további

Szócséplés nélkül megeszi.

/Ford.: Szabó Lőrinc/

*

Civilizáció

Ezelőtt a háborúban

Nem követtek semmi elvet,

Az erősebb a gyengétől

Amit elvehetett, elvett.

Most nem úgy van. A világot

Értekezlet igazgatja:

S az erősebb ha mi csinyt tesz,

Összeűl és – helybehagyja.

Arany János

1877 körül

*

Vágyálom

Ha nagy leszek,

Akkor Én szeretnék

Dúsgazdag ember lenni,

Vagy hatalmas király vagy

Nagyon híres sportoló, színész,

Vagy az emberiség tudós  jótevője

Vagy vészhelyzetben hős megmentője?!

És persze egészséges mint a makk,

Csodaszép, szellemes, vonzó külsejű,

Aki a legszebb párt választhatja,

S akit ünnepelnek, s akinek

Versengenek baráti kegyeiért?!

Stb. stb.

*

Mi akarsz/

Szeretnél  

Lenni, ha

Nagy leszel?

Ugyanaz, mint

Ami itt és most

Kicsi koromban:

Boldog ember, vagyis

Aki rendeltetésszerűen

Használja fel és el magát.

Egy képszerű hasonlattal élve:

Nemcsak egy teremtett eszköz,

Például egy hangszer vagyok,

De azon belül is pl. egy gitár,

És egy bizonyos fajta és darab,

Amivel valaki mennyei muzsikát játszhat

Vagy pokoli zajt, macskazenét stb. csaphat.

De használhatja kalapácsnak vagy szobadísznek is...

*

Isteni

paternalizmus

Miért ártana az ember magának?

Miért lennék én a magam ellensége?

Netán tudatlanságból mint egy kisgyerek,

aki a tűzzel vagy a sínek között játszik?

Ezért van gondviselője, aki óvja, oktatja és neveli,

akár paternalista erőszakkal is megvédi őt magától!

De ha felnő az ember, megérik,

akkor nem ő tudja a legjobban,

mi az ő java? – kérdi/mondja a liberális…

(aki nem értette meg Midász tanmeséjét…)

*

Transzcendens

Ne az én akaratom legyen meg,

Hanem egyedül a Tiéd, Uram,

Te tudod jobban, mi jó nekem!

Ezt kell folyamatosan tudakolnom,

S azután nekem is azt akarnom

(vagy úgy járok, mint Midász király,

és pechemre tényleg teljesül kívánságom,

és tényleg minden arannyá válik kezeimben...)

*

Titok

Nem lehetnek titkaid,

rólad mindent tudhatnak,

el sem bújhatsz, nincs hova,

a nyilvánosságba vagy lökve

mint egy színpadon

a reflektorfényben,

ahol sötét a nézőtér,

s a viszony aszimmetrikus...

*

Titkolózó

Orvos, pap előtt is

Titkold el a nagyobb bajokat,

De barátaidnak se add ki magad,

Hátha egyszer ő lesz az ellenséged…

Felesleges-káros fontoskodó titkolózással

Bástyázd körül és szigeteld el jól magad...

*

Félszívvel

mész a templomba és a színházba,

s csodálkozol, hogy nem történik veled semmi,

semmi izgalmas önismereti szellemi kaland,

pláne ne pokoljárás, katarzis, megtisztulás,

purgatórium és mennybeszállás...

*

A jezsuiták

"A jezsuiták

szofizmákkal, áltanokkal

és ferde elvekkel megzavarják az ifjúság fejét

Szorgalmasan oktatnak arra,

hogy miként lehessen az igazságot csűrni-csavarni...

arra oktatnak, hogy hamisan esküdni nem bűn,

csak bensőleg kell mást gondolni...

A kormány gyeplőit mindenütt

ők akarják magukhoz ragadni,

az általuk nevelt ifjúságot elkötelezik maguknak,

a legmagasabb állásokra segítik őket,

hogy érdekeiket védeni tartozzanak...

A jezsuiták egy államnak sem hívei,

az Ad maiorem Dei gloriam

(Isten nagyobb dicsőségére)

terjesztésének színe alatt saját javukat

és előnyüket hajhásszák,

miként ez saját sorsomban is bebizonyosodott."

(II. Rákóczi Ferenc)            

*

Savanyú a szőlő

Okosan megideologizálod

Amúgy kínzó magányosságodat,

Tartósan és végleg becsapod magad,

Alkalmi-tartós fájdalomcsillapítás helyett,

Az egyedüllétnek az - amúgy létező - előnyeit,

A párosnak meg a hátrányait hangsúlyozva túl...!

*

Analfabéta

Hiába van kezedben a végrendelet,

mely jó fordulatot adna sorsodnak,

ha nem tudod a szöveget elolvasni, 

vagy nem érted annak jogi nyelvezetét:

akkor az csak egy összepiszkolt papírdarab

*

Az ördög bibliája

A szerencsejátékosok szerencsétlensége

Szenvedélybetegek – póker, makaó, ulti, tarokk

Elkártyázott vagyonok és becsületbeli adósságok

Tizenkilencre még egy lapot kérni – hazardírozás...

Ha nem profi/csaló, hamiskártyás, akkor tuti veszt

(az előbbi meg a lelkét, de olykor a szabadságát is…)

*

Hiperaktív pótcselekvő

ami nehezen és lassan változhat

és amire neked csekély a befolyásod,

mint amilyen pl. a politikai rendszer,

pont azzal foglalkozol gondolataidban/társaságban,

de ami akár egy döntéssel holnaptól változhatna,

és ami egy ugrást jelentene életminőségedben,

pl. az élethazugságaiddal való szembenézés,

azt elmismásolod, vagy örökké halogatod stb. 

*

Beosztó

Még fizetésnapon sem

engedsz meg magadnak

egy kis plusz költekezést,

egy kis luxust, „felesleget”?

Fillére elszámoltatod magad,

élére állítasz minden garast

(még magával is garasoskodó)

*

Hopp-kopp

Ha valami kis pénzmaghoz jutsz,

égeti a kezed, addig költekezel,

míg egy fityinged se marad…

Egyszer élünk! mondogatod,

mintha másnap bitófa várna...

Ilyenkor mindenki a te vendéged!

*

Kupori

A szükséghelyzetben

megtanult és gyakorolt spórolás

vak szokásoddá, szinte véreddé,

az ún. második természeteddé vált?

Ebből azután soha, akkor sem engedsz,

amikor már megtehetnéd, megengedhetnéd...

*

Hullaméreg

(Küszöbérték/kritikus tömeg)

Csak nyeled, csak nyeled a mérget,

s az meg csak gyűlik-gyűlik benned…

a végén mi más leszel, mint hulla(mérgezett)

Minden apróság felbosszant, felmérgesít,

és nem ismersz méregtelenítő lelki technikát,

nem tudod magadból kiadni a mérget...

*

Bírvágytalan 

Céltalan materialista

Mint egy depressziós konzum-idióta:

akinek hitelre megvan már mindene,

amire az ideális reklámember/fogyasztó vágyik

Már az is megvan, amire fiatalon sose vágytál:

egy zenélő ágytál…

*

Jó-rossz

Jó ember vagy,

de senki nem mondta meg,

hogy viszont rossz zenész vagy költő

(aki ráadásul önmutogató, hiperaktív stb)

*

„Anarchista”

Erőszakmentesen

könyörögsz gyerekednek,

hogy ne köpjön - tüntetően - szembe…

Semmi hatalmat senkinek más ember felett!

*

Humánus

Minden újszülött kismacskát meghagysz,

hisz életüket nem te adtad, nem veheted el -

s így lassan, de biztosan kitúrnak otthonodból,

és így azután emberegészségben-életben esik kár...

*

Hérosz  

Már-már szinte a vízbe is löknél,

csakhogy egyszer életmentő hős lehess?

Közvetlen veszélyhelyzetbe hozod a szerelmed,

hogy utána téged ünnepeljen, mint megmentőjét…

*

Szégyenmunka

A hazugság glóriája a munka,

ha azt rabszolgalélekkel végzed…

De a munkaalkoholizmusodra se lehetnél büszke,

hisz ha tudnál róla, hogy mi az, akkor gyógyítanád

*

Flagelláns

Ha egyszer is hibázol,

akkor nyilvánosan és szigorúan

szidalmazod, dorgálod, „bünteted”,

korbácsolod magad – mintha te nem

ugyanúgy egy esendő ember lennél...

Egészen a gőgig alázod magad...

*

Makacs Keraban

(„Verne Gyula” regénye)

Inkább megkerüli a tengert,

de hídpénzt akkor sem fizet –

nem annyira magasztos elvi,

mint inkább hiúsági okokból!?

*

Becsületes megtaláló

Vagy aki tényleg hülye...

Nem fogadja el a talált pénzt -

mindenért keményen akar dolgozni!

Nem tud mit kezdeni az ingyen kegyelemmel…

*

Elherdál

Méltatlanra pazarolod

bókod, csókod, szolgálatkészséged

és leleményes önfeláldozásod –

mire nagy sokára észbe kapsz,

addigra már elhasználódtál

*

Műmosoly

Kénytelen kelletlen

Mintha a fogát húznák,

mégis képmutatón úgy tesz,

mintha igen szívesen adna…

*

Tajt részeg

Mintha sose józanodnál ki:

kebledre ölelsz minden idegent, ismeretlent

(így azután nem csoda, ha kígyót is melengetsz)

Vagy ha kijózanodsz, menten embergyűlölő leszel...

*

Szófogadó

Minden orvosra hallgat,

Minden szaktanácsot megfogad -

Így egyre betegebb állatorvosi ló lesz,

Aki étel helyett holtig keserű orvosságokat nyel

*

Teher

Megöregedve

feleslegesnek minősíti magát,

nem látja az új szereposztást:

kimegy a nagy hegyre vagy a jégre

(így nagyszülő nélkül maradnak unokái)

*

Elvek embere

Forma és tartalom

Úgy komponálod, alakítod életed,

hogy egy eszme tankönyvi példája legyen –

csak annyit látsz és fogsz fel a világból,

amit e szemellenzővel, e csövön keresztül...

*

Pragmatikus

Neki nincsenek elvei,

illetve az az elve, hogy rugalmas,

hajlékony, mint a nád, a szélkakas,

a mindenkori környezethez idomul,

mint egy mimikris kaméleon...

*

Éhbéres

Óriási buli a vállalatnál.

A főnök meglepetten kérdezi:

- Maguk meg mit ünnepelnek?

Mire az egyik rávágja:

- Hiba történt a bérszámfejtésben.

A fizetés helyett, a levonást fizették ki.

*

Kincstári optimista

Ha kicsit megkapirgáljuk derűlátásod,

Akkor az maximum csak ennyi, nem több

A te pozíciódban mást nem is mondhatsz,

Mégha igazából magad sem hiszel benne...

*

Félőlény

Annyira félsz

a nevetségessé válástól,

hogy inkább csigaházba bújsz,

vagy tragikus pózokba merevedsz

(aminél fogva tényleg nevetséges leszel)

*

Álomrém

Félsz elaludni,

de főleg álmodni,

hisz tudod, hogy

az álmok nem hazudnak…

És másnap hiába is akarsz,

nem tudsz nem rá gondolni...

*

Tivornyázó  

Milyen életed lehet amúgy,

- elfojtásokkal teli nyárspolgári -,

ha a külföldi „nyaraláson”

így kell kitombolnod magad?

Otthon persze szégyellnéd

így „elengedni” magad...

*

Észrevétlen

Ami katonaként

még lehet túlélő taktika,

a beolvadás, a meghúzódás -

az leszerelés után már más:

életelvesztegetés, önkiherélés!

*

A gyáva

Hiába talál rá

életében először a szerelem:

nem mer kiköltözni a lakásból,

a bejáratott érdekházasságából…

Vagy „hűség” álnéven elhessenti –

vagy mindkét kapcsot megtartaná…

(lásd pl. Sarkadi megfilmesített művét)

*

Purgatórium

Nem éled bele magad

a tragikus hős szerepébe:

nem élsz át katarzist,

s így nem is tisztulsz meg,

olyan maradsz, mint

a mosatlan edények,

és a büdös zoknik...

*

Ügyetlen/ügyefogyott

Nincs egy olyan ügy sem,

amire feltenné életét:

még tragikus hős se lesz,

csak egy ugribugri kisegér –

teher alatt nőne a pálma,

anélkül csak csenevész marad

*

A "nyelvi játékos"

Arany János egyszer

Nagykőrösön összetalálkozott

az egyik tanártársa volt tanítványával.

A következő beszélgetés alakult ki közöttük:

"- Mi lett magából?

- Ügyvéd.

- S van ügye?

- Nincs.

- Akkor hát ügyetlen.

- De volt már egy.

- Akkor együgyű.

- De azt is csakhamar másra bízták. 

- Akkor ügyefogyott."

*

Hiba

A.

Keresd mindig

Másban,

Másokban a hibát -

Ha nem találod,

Akkor fogd rá, kend rá -

Vitesd el másokkal a balhét…

B.

Keresd mindig

Magadban a hibát,

Mégpedig irgalmatlanul -

Magadnak ne irgalmazz, ne kegyelmezz:

Esélyt se adj bűnbocsánatra, jóvátételre

*

Szarvashiba

Tévedhetetlenség

Nem akarsz tévedni és hibázni,

Ezért nem állítasz semmit,

Nem munkálkodsz semmin,

Mert csak az nem hibázik,

Aki nem dolgozik…

*

Politikus-baleset

Egy politikusokkal teli busz kirándulásra indul vidékre.

A sofőr belefeledkezve gyönyörködik a festői tájban,

így egy tanya mellett belezuhan a szakadékba.

Másnap megérkezik a rendőrség,

kihallgatják a tanya tulajdonosát:

- Nem talált áldozatokat?

- De, találtam.

- És hol vannak?

- Hát, eltemettem őket.

- Az összes politikus meghalt?

- Némelyik azt mondta, hogy nem,

de én már nem hiszem el ezeknek egy szavát sem...

*

Elhidegülten...

Jaj, de bajos, ki egymást nem szereti,

Egy párnára ketten kell lefeküdni.

A párnának a két széle elszakad,

A közepe tiszta újan megmarad.

Nincs édesebb a havasi dinnyénél,

Nincs kedvesebb az első szeretőnél.

Mer az első igazán tud szeretni,

Másodikér de sokat kell szenvedni.

Hogy az első szeretőjét elhagyja,

Életében mindig csak azt siratja

Én is olyan szeretőmet hagytam el, 

Amíg élek, soha nem felejtem el.

https://www.youtube.com/watch?v=m0WAKZehN6I

*

Nagy Életminőség Jenciklopédia

Szellemi-anyanyelvi segítségnyújtás

mindazoknak a rászorulóknak, - és ki nem az? -,

akik még a haláluk előtt szeretnének élni/boldogulni,

akik a mindenséggel mérnék magukat, és van bátorságuk,

hogy a tanító-nevelő mesében, példabeszédben, közmondásban

önmagukra ismerve bölcsen változtassanak életükön/világukon...!

Mindenek előtt és végső soron rajtunk múlik a boldogságunk,

hogy mennyei muzsikát játszó hangszer leszünk-e Isten kezében,

vagy szobadísz, netán szeget verő „kalapács”, vagy pokoli zajforrás?

Hogy lesz-e jó eszünk és szívünk, érzékelésünk, ízlésünk, egészségünk,

játékunk, sportunk, humorunk, evésünk-ivásunk, kommunikációnk,

barátunk, szerelmünk, családunk, otthonunk, hivatásunk, hazánk...