Kiadói könyvismertető: A depresszióipar a hatalmas hasznot termelő gyógyszeripar dinamikusan terjeszkedő ágazata. Menedzserek, marketingesek, kutatók, tanácsadók és gyakorló pszichiáterek, orvosok hada működteti: méregdrágán eladható gyógyszereket törzskönyveztet, termel, forgalmaz, s megteremti árujához a vásárlókat, az úgynevezett "depressziósok" tömegét. A gyógyítás szellemét felváltotta a piac logikája. A könyv bemutatja, hogyan hamisítja betegséggé az életproblémákat a gyógyszeripar és a vele szorosan összefonódó orvoslás, hogyan sulykolják az emberek fejébe, hogy gondjaikat csak az - elemzések szerint hatástalan- antidepresszánsok gyógyítják. Szendi köntörfalazás nélkül, keményen fogalmaz, de méltatlanul vádolják pszichiátriaellenességgel; könyve éppenséggel egy jobb pszichiátriáért íródott. Hatalmas tudományos tényanyagot felvonultatva tárja fel, hogy a gyógyszeripar tudományhamísítása és propagandája szakembert és beteget egyaránt félrevezet. A könyv hatalmas tudományos tényanyagot felvonultatva mutatja ki, hogy az antidepresszánsok gyógyhatása a gyógyszeripar marketingfogása csupán, s tudományosan valójában nem igazolt. A szerző részletesen foglalkozik a mellékhatásokkal is, amelyek bizonyítottan öngyilkossághoz, agresszív cselekedetekhez, súlyos szexuális zavarokhoz, szorongáshoz, depresszióhoz, pánikhoz, stb. vezethetnek, s az antidepresszánsok elhagyása pedig súlyos megvonási tünetekkel jár. A Depresszióipar nem egyszerűen egy szűk érdekcsoport visszaéléseiről szól, hanem a gyógyszer-engedélyezés, az orvoslás és a gyógyszeripar intézményesült összefonódásáról, melynek következtében olyan egészségügy alakult ki, melyben az orvos akarva-akaratlan gyógyszer- és betegségkereskedővé, a betegek pedig vásárlókká válnak. A gyógyítás szellemét felváltotta a "piacot teremteni és minél többet, minél drágábban eladni" kereskedelmi logika.
A szerző külön fejezetet szentelt Albert Györgyi "Miért éppen én?" című könyvének, mert abban a félrekezelt és félrevezetett ember tragédiáját látja. Albert könyve -szándékaival ellentétben- valójában vádirat, az antidepresszánsok mindenhatóságát hirdető biológiai pszichiátria ellen. A könyvet a haladó magyar pszichiátria meghatározó egyénisége, Buda Béla professzor -a könyvet kontextusba helyező- utószava zárja. Mint írja:" Szakemberként ..., nyugtalanul és némi bűntudattal, mégiscsak azt kell képviselnem, hogy ez a tagadhatatlanul fontos és élő problémakör a társadalmi köztudat elé kerüljön, mert csak így érhető el, hogy a kérdés ne aludjon el, ne borítsa homályba paternalisztikus óvatoskodás, orvosi tekintélyelvűség, korporatív titoktartási hagyomány.... Ehhez nehéz hozzátenni valamit, de nehéz megcáfolni a főbb állításokat is..... valamilyen társadalmi reakció, valamilyen kreatív nyugtalanság tudna oda vezetni, hogy a kritikákat ne lehessen elfojtani, hogy a tudományos közösség igényelje a valódi vitát, az álláspontok világos kifejtését, adatszerű artikulációját, vagy pedig a kritikai szellemű kutatások nagyobb társadalmi támogatását. Ha a gyógyszergyárak valóban óriási profitra tesznek szert az antidepresszáns szerekből, és ha valóban olyan tiszta és tudományos elvi, etikai alapokon működnek, mint ezt képviselik, hasznuk egy részét fordíthatnák a kritikai kutatásokra és szakmai vitákra. Végső soron nekik is a tisztázódás lenne a távlati érdekük."
Szendi Gábor 1954-ben született. 1976-ban programozó matematikusi diplomát szerzett. Pár év programozás után az Egyetemi Színpad reklámszakembere, majd a MAFILM Társulás stúdiójának dramaturgja lett. Saját írásaiból egy játékfilm és két tévéfilm készült. A Társulás Stúdió politikai indíttatású 1985-ös feloszlatása után állásából elbocsájtották. Ettől kezdve könyvkötésből élt, majd 1988-ban felvételizett az ELTE BTK pszichológia szakára, ahol 1993-ban kiváló minősítéssel végzett. Klinikai szakpszichológusként szorongásos és depresszív zavarokban szenvedőket kezel, kutatóként elsősorban a test-lélek problematika területén írt összefoglaló tanulmányokat.
Az antidepresszánsokról ne orvosát, gyógyszerészét kérdezze... A depreszióipar a hatalmas hasznot termelő gyógyszeripar dinamikusan terjeszkedő ágazata. Menedzserek, marketingesek, kutatók, tanácsadók és gyakorló pszichiáterek, orvosok hada működteti: méregdrágán eladható gyógyszereket törzskönyveztet, termel, forgalmaz, s megteremti árujához a vásárlókat, a "depressziósok" tömegét. A gyógyítás szellemét felváltotta a piac logikája. A szerző hatalmas tudományos tényanyagot felvonultatva tárja fel, hogy a gyógyszeripar tudományhamisítása és propagandája szakembert és beteget egyaránt félrevezet. Bemutatja, hogyan hamisítja betegséggé az életproblémákat a gyógyszeripar és a vele szorosan összefonódó orvoslás, hogyan sulykolják az emberek fejébe, hogy gondjaikat csak az - elemzések szerint hatástalan - antidepresszánsok gyógyítják. Szendi köntörfalazás nélkül, keményen fogalmaz, de méltatlanul vádolják pszichiátriaellenességgel; könyve éppenséggel egy jobb pszichiátriáért íródott. A szerző külön fejezetet szentelt Albert Györgyi Miért éppen én? című könyvének, mert abban a félrekezelt és félrevezetett ember tragédiáját látja. Albert Györgyi könyve - szándékaival ellentétben - valójában vádirat az antidepresszánsok mindenhatóságát hirdető biológiai pszichiátria ellen. A könyvet a haladó magyar pszichiátria meghatározó egyénisége, Buda Béla professzor - a könyvet kontextusba helyező - utószava zárja. Vissza
TARTALOM
Bevezető
11
Hogyan csöppentem bele?
12
Udvariasan nem lehet megváltoztatni a dolgokat
14
A könyv szerkezetéről
18
A depresszióipar kezdetei
21
Megszállottak és elmeháborodottak
22
A mentális betegségek pszichológiai elmélete
25
A depresszió szabványosítása
27
A gyógyszeripar belelkesül
30
Az antidepresszáns-üzletág
31
A depresszió termékmarketingje
32
Mire jó az imipramin?
34
A szerotoninmítosz
35
A placebojelenség új megközelítésben
39
Aktív hatóanyagok hatásának módosítása
40
Hiedelmek, rejtett feltevések hatása
43
Szimbolikus jelentés és szimbolikus események hatása
43
Az orvos-beteg kapcsolat hatása
45
Rejtett elvárások közvetítése
46
Kulturális hatások
49
Placeboműtétek
51
Bizonyítottan hatástalan terápiák hatása
53
A média hatása
54
A Krebiozen-eset
55
Beteghatás
56
Gyógyszerhatás és placebohatás
57
A gyógyszer arra hat, amire szedik?
58
Biológiai kontra pszichológiai hatás?
61
Antidepresszánsok és placebo
63
A randomizált, kettősvak-, placebokontrollos vizsgálatok
64
"A szó Jákob szava, de a kezek Ézsaú kezei"
68
A császár új gyógyszerei
76
Minél újabb, annál hatékonyabb?
82
A kezelt betegek depressziójának súlyossága
83
Diagnózis és hatékonyság
85
Rövid és tartós hatás
87
Orbáncfű és Zoloft
92
Vélemény a másik oldalról
93
A vita igazi tárgya
94
Antidepresszánsok és öngyilkossági kockázat
97
Pszichiátria és gyógyszerlobbi
99
Antidepresszánsok és fiatalkori öngyilkosság
104
A Prozac-sztori
111
Mániás és pszichotikus állapotok mint mellékhatások
123
Egyéb vizsgálatok, metaanalízisek
125
Roberta Madison kontra Pfizer
127
Az antidepresszáns-propaganda érvei
131
SSRI-fogyasztás: kevesebb öngyilkosság?
131
Válasz a propagandára
138
A Gotland-szigeti kaland
139
"Pszichiátriai" kérdés, társadalmi válasz
143
A depresszió metamorfózisai
147
Korok, kategóriák, terápiák
147
A típusos "atípusos"
156
Az életproblémák medikalizálása
159
A depresszióról másként
164
A depresszióról a laborban és a természetben
165
Hogy csinálja az evolúció?
172
Visszacsinálni, amit az élet elrontott
175
Az antidepresszánsok tagadott mellékhatásai
179
Ahogy az emberek megélik
180
Stimuláns hatásprofil
183
Antidepresszáns okozta depresszió
184
Fokozott vérzékenység
184
Rák
184
Terhesség, magzati ártalmak
186
Szexuális diszfunkciók
187
Szív- és érrendszeri hatások
190
Enzimdefektus okozta veszélyek
191
Akaratlan mozgásos zavarok
192
Maradandó agyi elváltozások
193
Homloklebeny-szindróma
194
Memóriakárosodás
196
Betegségipar
199
Hatnak-e a gyógyszerek?
200
Találjunk fel betegségeket?
201
Irritábilis szindróma
202
Premenstruális szindróma
204
Szociális fóbia
207
Generalizált szorongás
209
Impotencia
210
A gyógyszerek biztonságossága
211
A gyógyszercégek hatása a vizsgálatokra
217
A gyógyszerfelírási szokások befolyásolása
220
Többszörös publikálás
228
Szelektív publikálás
229
Az anyagi függés hatása a "tudományos" következtetésekre