Bölcsek-balgák, s boldog-boldogtalanok

Táltos paripák és/vagy állatorvosi lovak

Jóisten országai és/vagy földi-égi poklok

Életminőség tesztkönyv: szabad ötletcsírák

MIND EGY, DE NEM MINDEGY

Amit ember közvetlenül-közvetve

magának-másnak használhat vagy árthat

*

Boldog, szomorú dal

Van már kenyerem, borom is van,
van gyermekem és feleségem.
Szívem minek is szomorítsam?
Van mindig elég eleségem.
Van kertem, a kertre rogyó fák
suttogva hajolnak utamra,
és benn a dió, mogyoró, mák
terhétől öregbül a kamra.
Van egyszerü, jó takaróm is,
telefonom, úti bőröndöm,
van jó-szivű jót-akaróm is,
s nem kell kegyekért könyörögnöm.
Nem többet az egykori köd-kép,
részegje a ködnek, a könnynek,
ha néha magam köszönök még,
már sokszor előre köszönnek.
Van villanyom, izzik a villany,
tárcám van igaz színezüstből,
tollam, ceruzám vigan illan,
szájamban öreg pipa füstöl.
Fürdő van, üdíteni testem,
langy téa beteg idegeimnek,
ha járok a bús Budapesten,
nem tudnak egész idegennek.
Mit eldalolok, az a bánat
könnyekbe borít nem egy orcát,
és énekes ifjú fiának
vall engem a vén Magyarország.
De néha megállok az éjen,
gyötrődve, halálba hanyatlón,
úgy ásom a kincset a mélyen,
a kincset, a régit, a padlón,
mint lázbeteg, aki föleszmél,
álmát hüvelyezve, zavartan,
kezem kotorászva keresgél,
hogy jaj, valaha mit akartam.
Mert nincs meg a kincs, mire vágytam,
a kincs, amiért porig égtem.
Itthon vagyok itt e világban,
s már nem vagyok otthon az égben.

Kosztolányi Dezső

*

Ne mond le végleg arról,

hogy tudj és szeress önfeledten játszani

hogy eligazodj történelemben, politikában

hogy becsavarogd hazád és a nagyvilágot

hogy ismerd magad, átláss játszmáidon

hogy fát ültess, egy kutyus gazdija légy

hogy felismerd a honos flórát-faunát

hogy magadon is neves, ne szégyellj sírni

hogy rendszeresen sétálj és szemlélődj

hogy finomat főzzél és jót egyél-igyál

hogy saját házad és külön szobád legyen

hogy magadnak meleg otthont teremtsél

hogy megtanulj egy hangszeren játszani

hogy átéld a szerelmet bolondulásig

hogy erotikus kisugárzásod maradjon

hogy holtodig éld és élvezd nemi életed 

hogy választottad élettársad legyen

hogy elköteleződj és családot alapíts 

hogy legalább egy-két-három gyereked legyen

hogy élethivatásra találj s azt gyakorold

hogy legyenek kedvteléseid, passzióid 

hogy stabil és komoly jóbaráti köröd legyen

hogy megérthesd a szellemi remekműveket

hogy felismerd és keresd istenélményed

hogy otthonosan mozogj a szellemvilágban

hogy a leggazdagabbá tedd lelki életed 

hogy pl. naplóban örökítsd meg életedet

hogy meglásd a szépségeket s gyönyörködj

hogy felismerd az igazságokat és élvezd

hogy legyenek kedves dalaid, ami énekelsz

hogy társasági ember légy, s tudjál mulatni

hogy tudjál és szeress is valamit táncolni

hogy legyen mindig tényleg szabad időd

hogy ismerd érdekeid, s érvényesítsd őket

hogy változtass a szokásokon, intézményeken

hogy önállóan és bátran merj véleményt formálni

hogy ne félj kezdeményezni, kockáztatni

hogy a kezeddel alkosd meg használati tárgyaidat

hogy méltóképpen rendezd meg ünnepeidet

hogy a hagyományt is ápold, s a korral is haladj

hogy tudj kerékpározni, úszni és nomadizálni

hogy legyen egy klubod, ahol közélet is folyik

hogy egy legyen minimax egy nagyon jó barátod

hogy széles legyen a „szereprepertoárod„..

hogy sok és sokféle kapcsolatot teremts és ápolj

hogy verbálisan és máshogy jól ki tud fejezni magad

hogy megszépítsd környezeted, megjavítsd világod

hogy keresd az igazságot, s ki is merj állni vele

hogy jót s jól csinálj életedben és műveidben

*

Kisember

Olyan kis pont vagyok

Nem mindegy, mit teszek?

Nyilván nem tudja, hogy milyen

Sok múlhat egyetlen egy emberen is…

(ha nagyon nagy kárt ő is tud csinálni,

akkor miért zárnánk ki ennek az ellenkezőjét?)

*

Békaperspektíva

Nem mer/vagy nem képes

A humor magaslatára felmászni,

Ahonnan eltörpülne óriásinak látszó gondod

(illetve: sub specie aeternitatis)

*

Protekciós

Szocialista összeköttetéseid révén

Ugyan sikerült a főszerepet megkapnod,

De nagy bajban vagy, ha lehull a függöny

És a közönség, az ezerfejű cézár fog ítélni

*

Ami a legjobb,

az lehet a legrosszabb is

Mint amikor jutalmat vársz és büntetést kapsz

Mint egy tőled végleg elidegenedő otthon

Mint egy árulóvá, ellenséggé lett barát

Mint egy pedofil vagy szadista pedagógus

Mint a simogatás helyett elcsattanó pofon

Mint a szádban megkeseredő habos sütemény

Mint az angyalból házisárkánnyá váló élettárs

Mint egy áldottból átkossá váló gyermek

Mint egy remekből ócskára váltó idő

Mint egy élvezhetetlen színházi előadás

Mint egy beszólásokkal elrontott focizás

Mint a hamisított, tablettás bor

Mint a szomjúságod csak fokozó sós víz

Mint a megkeserített mézeshetek

Mint egy elmaradt vagy bántó ajándék

Mint egy kellemetlen meglepetés

Mint a gyógyszer helyett mérget bevenni

Mint a kényszerű szerelmeskedés

Mint a művi vagy kényszertáplálás

Mint a kényszeredett, kínos nevetés

Mint az életre-halálra menő/unalmas játék

Mint egy dögunalmas papoló prédikáció

Mint amikor a gólya a vendég a rókánál

Mint amikor a vágyottból rémálom-utazás lesz

Mint amikor az iskola végleg kioltja tudásvágyad

Mint az üdítő fürdő helyetti hidegzuhany

*

Macska

Álnok, törleszkedő, hűtlen macskaként viselkedő

Aki folyton csak szemtelenül követelőzik a gazdájától,

S ha úgy adódik, az első alkalommal meg is lopja azt…

*

Irigy kutya

Inkább betegre zabálod magad,

Csakhogy a másiknak ne jusson egy falat se

Legközelebb viszont pont ezért te halsz éhen…

*

Állati jellem

Kutya vagy macska vagy?

A kutya inkább éhenhal, de vár a sorára,

A macska pofátlanul követelőzik és még lop is...

*

Szimuláns

Magadat betegnek tettetve élősködsz a családodon

A képzelt beteg, aki terrorizálja a kis családját,

És busásan fizeti a léhűtő szélhámos „doktorokat”

(s előbb-utóbb bele is tanul a betegségbe - úgy marad…)

*

Bemenet Elek

Az egyik ajtóstul ront a házba,

A másik még csak nem is kopog, zörget,

És csodálkozik, méltatlankodik: nem eresztik be...

És van, aki viszont nyitott kapukat dönget.

És van, akit kidobnak az ajtón, s visszamegy az ablakon

*

Kebelbarát

Kis kígyót melengetsz kebleden,

Az feléledve beléd mar, vagy

A végén óriáskígyóvá alakul,

Mely rádtekeredve megfojt

*

Kullancs

A kis kullancs hazugság,

Ha nem vágtad le a fejét

Beléd, beleidbe ontja a mérgét

És megbénít, elsorvaszt, leépít…

*

Prokrusztész ágy

Fakó minden teória,

a lét aranyló fája zöld,

De te addig csonkítod,

míg bele nem gyötörhető

*

Köszönet és hála annak,

aki nemzett és aki kihordott, fájdalommal szült

aki enni és inni adott, beszélni és élni tanított

aki óvott a széltől s a fagytól, s a Gnosztól

aki jó szóval és főleg jó példával nevelt

aki gondom viselte - felöltöztetett s kicsinosított

aki lefektetett és betakart, álomba ringatott

aki a veszélyekre idejében figyelmeztetett

aki felkeltette kíváncsiságom, kielégítette tudásvágyam

aki a testi és lelki sebeim gyógyítgatta

aki rám idejéből, energiájából és kényelméből áldozott

aki sok kellemes meglepetéseket szerzett

aki jószándékkal finoman hibáimra figyelmeztetett

aki megtisztelt őszinteségével, bizalmával

aki nagy-nagy türelemmel tanítgatott

aki újra és újra tiszta lapot adott

aki nemcsak igazságos, de irgalmas is volt

aki testével ill. távollétemben is megvédett

aki kérés nélkül és gyorsan úgy adott mintha kapna

aki a szemembe szidott, de hátam mögött dicsért

aki ellenségem volt, mégis igazat tár fel rólam

aki kellő ideig fogta, majd jókor elengedte a kezem

aki eloszlatta téveszméimet, előítéleteimet

aki vendégségbe hívott és vendégbarátom volt

aki keményen gürcölt, hogy én egyetemre járhassak

aki főzött, mosott és takarított rám

stb. stb. stb.

*

Babonás

Ha nem jó lábbal kelsz fel,

Akkor visszafekszel az ágyban,

És ott is maradsz napestig,

Hisz aznap jó, ha nem csinálsz semmit

(ha kirúgnak a munkahelyedről, az ő bajuk)

*

Tétlen/százkarú

Mindent egyformán fontosnak tartasz,

Nem tudsz fontossági-időrendi sorrendet felállítani,

Ezért vagy bele sem kezdesz dolgaid intézésébe

Vagy egyszerre akarsz mindent elvégezni,

Kisdolgot-nagydolgot, mosakodást és evést stb. -

Szimultán játszanál 100 sakkpartit…

*

Jó gyerek

Ha egyszer megszidtak vagy kinevettek

Egy gyermeki kíváncsiságból feltett kérdésedért,

Attól fogva öncenzúrázod vagy elfojtod kérdéseidet,

S csak akkor beszélsz, ha téged kérdez a tanítód

És azt válaszolod, amit már tőle hallottál...

*

Fiaskó

Királyfiaskodó

Nem akarod magad sajnáltatni,

Inkább erőn felüli lakomát rendezel…

Hadd higgyék, te nem koldus, de királyfia vagy…

*

Pürroszi győztes

A csatát ugyan megnyered,

De magát a háborút elveszíted –

Olyan vérveszteséget szenvedsz,

Hogy ebbe később te is belehalsz…

*

Csoda

Se-se, vagy is-is

Semmin ne csodálkozz!?

Csodálkozz rá (sok)mindenre!?

(mintha most látnád a feleséged először)

*

Tekintélyelvű

Eredet és érvényesség

Mindegy, hogy honnan tudod

(illetve: hogy te mit gondolsz erről)

- „Istentől”, a tanár bácsitól, holt bölcstől -,

Az a lényegi kérdés, hogy igaz- e vagy sem,

Hogy tudod-e igazolni, bizonyítani!

(a tekintélyre hivatkozás nem érv…)

*

Ha

Pont itt és most

Nem vagy boldog,

De régebben az voltál,

S később biztosan az leszel...

De majd ha elvégzed az iskoláidat,

De majd ha megtalálod az igazi társad,

De majd ha bajnok lesz a csapatod,

De majd ha megbukik ez a kormány,

De majd ha megnyered a lottó ötöst...

*

Van nekem olyan emberem

akivel minden jóban együtt vagyunk,

de aki leginkább a bajban áll mellettem,

aki tűzbe teszi értem a kezét,

aki megérzi-kitalálja, hogy mire van szükségem,

aki vagyont, időt, munkát, életet áldoz-kockáztat értem,

aki a saját kárára is használ nekem,

aki irgalmasan, de szigorúan bírál engem,

aki folyamatosan tükröt tart elém,

aki négyszemközt szid, hátam mögött dicsér, megvéd,

aki feltétlenül szeret, nem kell kiérdemelnem,

aki csak tisztességes dolgot kér tőlem,

aki lakomámra utolsónak, betegágyamhoz elsőnek ér,

akitől távol áll a hízelgés,

aki jótanácsot ad, ha semmit nem hallgatok el,

aki figyelmesen követi életem s figyelmeztet,

aki a válságban beavatkozik, közvetít,

aki távollétében is gondom viseli: rajtam gondolkodik,

aki értem imádkozik, s akinek imáimba foglalhatom nevét,

akinek soha nem eszköz, de cél vagyok,

aki jobbá, szebbé, igazabbá, szabadabbá tesz,

aki engem magánál különbnek tart,

aki nem ráz le egy előregyártott olcsó vigasszal,

aki engem vidítva vidul s engem boldogítva boldogul,

aki hisz és bízik bennem, olyannak lát, ami lehetek,

aki akkor is hű, ha neki viszi fel Isten a dolgát,

aki még kapcsolatunkat is kockára teszi értem...

És én vagyok ilyen valaki másnak?

*

Paradigma

Csak egyikünk járhat jól?

Vagy te nyersz vagy én?

Zéró kimenetelű játszmákban vagyunk,

Csupa ilyenekből áll az életünk?

Ki kit győz le a megjelenésével,

A társalgásban, a karrierben,

A párválasztásban, a gyarapodásban?

Így csak az ördögöt boldogítjuk,

Ő lesz a nevető harmadik...

*

A védelem

A test bőrvédelme

Jogos körkörös önvédelem

Egy vers/dal adta varázsgyűrű

A családi kör/barátok védőburka

A - fokozott/személyes rendőri...

A hon - katonai stb – védelme

Gyerek- ifjúság-, anya- stb. védelem

A Jóisten, az őrangyalok és jó tündérek

Stb.

*

Kitől

védjen meg az isten?

Ki árthat sokat nekem?

A legnagyobb ellenségem?

Lehet, hogy inkább az,

Aki a legjobban szeret vagy szeretni vél?

Aki a legtöbbet segíthet, az árthat a legtöbbet?

Hisz például ő ismeri a gyenge pontjaimat,

Ő tud lelkileg kínozni...

*

Ki árthat

a legtöbbet nekem?

Még az sem kizárt, hogy én magam?

Ez amilyen elkeserítő lehetőség,

Éppen annyira örömhír is lenne:

Hisz akkor alapjában rajtunk múlna:

Boldogan vagy boldogtalanul töltjük életünk!

*

Szűk

családi kör

Az összeházasodás,

A gyermekszületés,

A lakásszerzés stb. -

Ez mind olyan tényező,

Mely egy kapcsolat bezáródását,

A már meglevő egyéb kapcsolatok

Leépítését, elhanyagolását, elvesztését,

S az újak nem keresését katalizálhatja,

Ráadásul egyre kevesebb a "nagycsalád",

Ritka a többgenerációs együttélés,

S így a nagyon beszűkült világba

A nő "belebutulhat", leépülhet,

A pénzkereső férj meg kalandokat

Vagy szesztestvéreket keres...

*

Élet-vesztesek

Két nyertesből két vesztes

Hány házasság lenne megmenthető,

Ha nem zárulnának be,

Ha nem zápulnának be,

S a szakadékká

Mélyülni akaró eltávolodásokkor

Akárcsak egy külső segítség,

Egy bizalmas jóbarát

Mint beavatott közvetítő, mediátor

Hidat verne, veretne:

Amikor még lehet,

Az "örök harag" előtt,

Amikor már csak

Élet-vesztesek maradnak a csatatéren...

*

S.O.S.

Oly sok ismerősöm

néz rám könyörgő tekintettel,

Hisz érzi, hogy látom: gödörben van -

Csak neki a kérés nagy szégyen,

Csak nem ad semmi segítséget,

Beteges bizalmatlansággal titkolózik,

S közben mégis szemrehányó a pillantása,

Mintha világomat élve cserbenhagynám őt...

Mintha úgy fordulna orvoshoz,

Hogy nem vetkőzne akár meztelenre is

És harapófogóval kéne kiszedni belőle "panaszát",

S még ő neheztelne,

Hogy miért akar a testében-lelkében vájkálni...

*

Van nekem olyan emberem

akivel minden jóban együtt vagyunk,

de aki leginkább a bajban áll mellettem,

aki tűzbe teszi értem a kezét,

aki megérzi-kitalálja, hogy mire van szükségem,

aki vagyont, időt, munkát, életet áldoz-kockáztat értem,

aki a saját kárára is használ nekem,

aki irgalmasan, de szigorúan bírál engem,

aki folyamatosan tükröt tart elém,

aki négyszemközt szid, hátam mögött dicsér, megvéd,

aki feltétlenül szeret, nem kell kiérdemelnem,

aki csak tisztességes dolgot kér tőlem,

aki lakomámra utolsónak, betegágyamhoz elsőnek ér,

akitől távol áll a hízelgés,

aki jótanácsot ad, ha semmit nem hallgatok el,

aki figyelmesen követi életem s figyelmeztet,

aki a válságban beavatkozik, közvetít,

aki távollétében is gondom viseli: rajtam gondolkodik,

aki értem imádkozik, s akinek imáimba foglalhatom nevét,

akinek soha nem eszköz, de cél vagyok,

aki jobbá, szebbé, igazabbá, szabadabbá tesz,

aki engem magánál különbnek tart,

aki nem ráz le egy előregyártott olcsó vigasszal,

aki engem vidítva vidul s engem boldogítva boldogul,

aki hisz és bízik bennem, olyannak lát, ami lehetek,

aki akkor is hű, ha neki viszi fel Isten a dolgát,

aki még kapcsolatunkat is kockára teszi értem...

És én vagyok ilyen valaki másnak?

*

Konstruktív versengés

A játékbeli, sportbeli, szakmai,

Gazdasági, politikai stb. riválisom:

Ellenfél, de nem az ellenségem,

Nem ellehetetleníteni akar,

Hisz kölcsönösen szükségünk van egymásra,

Hogy a legtöbbet hozzuk ki magunkból -

Jóllehet adott esetben csak egy első hely van,

Mégis mindketten nyertesek lehetünk:

Végső soron a köz profitál ebből a versengésből

*

Jelszó

Ali baba előtt

Egy varázsigére

nyílott ki a kincsesbarlang,

Az őt utánozni akaró testvére

Bejutott, de ki már nem,

Mert mohósága miatt

Elfelejtette a titkos-speciális varázsigét...

*

Varázsigék közkincsei

Az emberiség nagy tanítói,

bölcsei, művészei, írói, költői

Közvetítik hozzánk,

Nem viszik a sírba

azokat a varázsigéket,

Amelyekre megnyílik

Egy másik ember gazdag lelkivilága,

Amelyekkel saját lelkünkben

új dimenziókat fedezünk fel,

Amelyekre az ölni akaró kéz ölelni fog,

Amelyre a zsugori megnyitja bukszáját…

*

Senki sem ismer engem!?

Mindenki csak az egyik arcom látja,

Mindenki csak egy részt lát belőlem

Mindenki csak kevés ideig figyelhet meg,

Mindenki csak a felszínből következtetne a mélyre,

Mindenki csak előítéletekkel közelít,

Mindenki csak a rosszat keresi bennem,

Mindenkinek csak álarcaimat mutogatom -

Csak én tudom,

Ki vagyok én valahol mélyen a szívemben???

Nem maradok-e így örök rejtély önmagam előtt is?

Lehet-e ennyire kettős életem:

Egy "belső" és egy "külső"?

Lehet-e életfogytiglan inkognitóban maradni?

*

Exhibicionizmusok

Mindig mindent megmutatni?

Soha nem felöltözni, szépítkezni?

Soha nem színlelni, színészkedni?

Soha egy álarcot, egy álruhát kipróbálni?

Soha nem tettetni magad butábbnak, tudatlanabbnak?

Soha nem ironizálni? Soha nem úgy tenni, mintha...

Soha semmit senki elől el nem titkolni?

Soha nem folyamodni a kegyes csaláshoz?

Soha nem tapintatosnak lenni, de nyersen őszintének?

*

Nem rossz, hanem jóbarát

akivel minden jóban együtt vagyunk,

de aki leginkább a bajban áll mellettem,

aki tűzbe teszi értem a kezét,

aki megérzi-kitalálja, hogy mire van szükségem,

aki vagyont, időt, munkát, életet áldoz-kockáztat értem,

aki a saját kárára is használ nekem,

aki irgalmasan, de szigorúan bírál engem,

aki folyamatosan tükröt tart elém,

aki négyszemközt szid, hátam mögött dicsér, megvéd,

aki feltétlenül szeret, nem kell kiérdemelnem,

aki csak tisztességes dolgot kér tőlem,

aki lakomámra utolsónak, betegágyamhoz elsőnek ér,

akitől távol áll a hízelgés,

aki jótanácsot ad, ha semmit nem hallgatok el,

aki figyelmesen követi életem s figyelmeztet,

aki a válságban beavatkozik, közvetít,

aki távollétében is gondom viseli: rajtam gondolkodik,

aki értem imádkozik, s akinek imáimba foglalhatom nevét,

akinek soha nem eszköz, de cél vagyok,

aki jobbá, szebbé, igazabbá, szabadabbá tesz,

aki engem magánál különbnek tart,

aki nem ráz le egy előregyártott olcsó vigasszal,

aki engem vidítva vidul s engem boldogítva boldogul,

aki hisz és bízik bennem, olyannak lát, ami lehetek,

aki akkor is hű, ha neki viszi fel Isten a dolgát,

aki még kapcsolatunkat is kockára teszi értem...

*

Abszolút és relatív

Ha a focikapuban állok,

Akkor ahhoz képest vagyok

Elégedett-elégedetlen a teljesítményemmel,

Hogy 56 éves leszek, hogy amatőr játékos,

Hogy szemüveges vagyok és a többi -

De ha a hivatásomat gyakorlom,

Akkor a mindenséggel mérem magam,

S akkor csak a legeslegjobb az elég jó,

A többi írás mehet a szemétkosárba!

*

Nincs

tertium datur

Ha nem a Jóisteni,

Akkor az ördögi szellemben

Fogsz hinni, és cselekedni,

S életeddel be is bizonyítod,

Hogy ez a lehető legrosszabb…

*

Elővigyázat

„Vigyázz a gondolataidra,

mert szavak lesznek belőlük,

vigyázz a szavakra,

mert tettek lesznek belőlük,

vigyázz a tetteidre,

mert a személyiséged lép elő belőlük,

és vigyázz az egyéniségedre,

mert a sorsod lesz belőle.”

Talmud

*

Parasztvakítás

Hagyod kilopni a szemed

Amikor még az erőszaknak sem kéne engedni,

Akkor te önként és örömmel adod oda értékeidet…

(szüzességed, gyereked, otthonod, vagyonod, lelked stb.)

*

Kevesellő

Szegény vagy,

Mert folyton elégedetlenkedsz,

Illetve: mert neked semmi sem elég!

Az a gazdag, akinek elég, amije van.

Jól gazdálkodik, s nem csinál adósságot

*

Papucs alatt

A családi béke záloga – az egyik enged…

És amikor jön a jótündér három kívánsága:

Hagyja: telhetetlen felesége egyre többet követeljen,

Míg a magasból még mélyebbre vissza nem zuhannak!

*

Három kívánság

Először és utoljára van, hogy

Hármat kérhettek a jótündértől,

S te nem érzed át az alkalom egyszeri jelentőségét,

Az élettársadnak is fontosabb, hogy lebunkózzon.

Így a kezdetnél is rosszabbul végzitek.

*

A három kívánság

Nem mert nagyot álmodni, kívánni

A szegény öreg ember

S csak egy kolbászt kért elsőre

A váratlanul betoppanó jótündértől,

Akkor házisárkánya egyből megátkozta,

S azt a rosszat kívánta neki,

Hogy - világ csúfságára -

Ragadjon hozzá az orrához,

S az ige testté lőn...

Mentve a menthetőt a harmadik kívánságukat

Arra kellett pazarolniuk,hogy az váljon le onnan...

Így oda jutottak, ahonnan indultak.

Illetve mégsem,

Mert elpazarolták

Ezt a ritka, egyszeri nagy esélyt!

*

Három

kívánság

Add uram,

hogy belenyugodjak

a megváltoztathatatlanba,

add uram,

hogy megtegyem azt,

ami rajtam múlik,

s adj elég bölcsességet,

hogy e két esetet

mindig, újból és újból

meg tudjam különböztetni egymástól...

*

Bódás János:
Ki van jelölve a helyed

Azért van síró, hogy vigasztald, 
és éhező, hogy teríts asztalt. 
Azért van seb, hogy bekösse kezdd. 
Vak, elhagyott azért van, hogy vezesd. 
Azért van annyi árva, üldözött, 
hogy oltalmat leljen karod között. 
Azért roskadnak más vállai, 
hogy terhüket te segítsd hordani. 
Az irgalmat kinek fakasztják, 
s mélység felett van csak magasság. 
Ha más gyötrődik, vérzik, szenved, 
azért van, hogy te megmutathasd: 
mennyi szeretet van benned.

Megmutattad-e néha legalább? 
Enyhült, s szépült-e tőled a világ? 
Vagy tán kezedtől támadt foltra folt? 
Ott is, hol eddig minden tiszta volt?

Ki vagy? Vigasznak, írnak szántak, 
menedéknek, oszlopnak, szárnynak. 
Ki van jelölve a helyed, 
ne nyugodj, míg meg nem leled. 
Csak ott leszel az, aminek 
rendeltettél. - Másként rideg, 
céltalan lesz az életed. 
Mag leszel, mely kőre esett, 
elkallódott levél leszel, 
mely a címzetthez nem jut el. 
Gyógyszer, ami kárba veszett, 
Mit soh'se kap meg a beteg. 
Rúd leszel, de zászlótalan, 
Kalász leszel, de magtalan, 
cserép, amiben nincsen virág, 
s nem veszi hasznod sem az ég, 
sem a világ.

*

A boldog-boldogtalan ember Jenciklopédiája

Minden egyes ember boldogságra van teremtve,

Mindenki esélye, joga, sőt kötelessége a teljes élet!?

Még egy „állatorvosi ló” is táltos paripa lehet,

Ha felismeri, megbecsüli, gyarapítja ajándék aranyait,

És ami szar, azt elviseli, de nem tartja aranynak,

Sőt: isteni alkímiával próbál abból is ezt csinálni.

Ha bölcsen a jó szellem vezetése alá rendeli magát,

S ha van lélekbátorsága, akkor lesz szerencséje is…

A leginkább rajta múlik: pokollá teszi-e életét,

És ezzel együtt elő-szeretteiét, vagy édenkertté...!

E vasból aranykor/élet lehet, ha keressük-találjuk

Dolgunkat, hivatásunkat, barátainkat, szerelmünket,

Otthonunkat, testi-lelki egészségünket, hazánkat…