Életminőség vizsgálat ABC könyv
Boldog-boldogtalan, bölcs és balga
Istengyermek helyett állatorvosi ló
Földi-égi édenkert helyett pokoljárás
Ön- és társsors/életrontó
elemi, közép és magasiskola:
igazmondó tükör - elrettentő típuspéldatár
ADY ENDRE:
SZERETNÉM,
HOGYHA SZERETNÉNEK
Sem utódja, sem boldog őse, Sem rokona, sem ismerőse Nem vagyok senkinek, Nem vagyok senkinek.
Vagyok, mint minden ember: fenség, Észak-fok, titok, idegenség, Lidérces, messze fény, Lidérces, messze fény.
De jaj, nem tudok így maradni, Szeretném magam megmutatni, Hogy látva lássanak, Hogy látva lássanak.
Ezért minden: önkínzás, ének: Szeretném, hogyha szeretnének S lennék valakié, Lennék valakié.
*
Exhibicionizmusok
Mindig mindent megmutatni?
Soha nem felöltözni, szépítkezni?
Soha nem színlelni, színészkedni?
Soha egy álarcot, egy álruhát kipróbálni?
Soha nem tettetni magad butábbnak, tudatlanabbnak?
Soha nem ironizálni? Soha nem úgy tenni, mintha...
Soha semmit senki elől el nem titkolni?
Soha nem folyamodni a kegyes csaláshoz?
Soha nem tapintatos enni, de nyersen őszinte?
*
Előrelátó
Mekkora csapás, megátkozottság lenne,
Ha mindent pontosan és biztosan előre látnánk -
Mintha mi is „istenátkozta” jóstehetséggel bírnánk
Ahogy káros-kórós e rövidlátás: csak egy nap a világ...
*
Rövidlátó
Az biztos, amit - ma - megeszel
Vágd le az aranytojást tojó tyúkot!
Mit tudni, mit hoz a holnap - ha megéred...
Miért nélkülöznél/áldoznál ma a holnapért?
*
Kiismerhetetlen
Sose lehessen nálad tudni,
Hogy mikor tréfálsz, s mikor nem!
Téged még a baráti köröd se ismerhessen ki…
Még a csapattársaid se ismerhessék ki a cseleid,
Még ők se tudhassák, melyik pillanatban mit lépsz...
*
Mindegy?
A kisebbik rossz
- tüntető - nem választása
Inkább lőjenek agyon,
semmint hogy felakasszanak!?
Még a kivégzés módja is
sértheti emberi méltóságodat!
(hát még ha csak
az ujjad kéne levágni
életben maradásodért)
*
Szép-
érzéketlen
A vak magyarul
úgy is mondható: világtalan
És aki csak néz ki a fejéből,
de nem látja a szépet?
Szép természeti jelenség,
Műalkotás, ember
Nézése, sőt látása
Nem művelte ki
A lelkét/szemét.
*
Fogyatékosok
A nem nevető ember
Nem igazán nevetnek,
Legfeljebb vigyorognak,
Vagy inkább vicsorognak,
Vagy, ami még rosszabb:
Fakutyaként bugyután
Mindenen „nevetgélnek”
(sokszor a sírás helyett)
*
Botrányhős
Akiknek nem adatik meg,
Hogy hősök lehessenek,
Pl. - szerencséjükre -
nem kell hősi halált halniuk,
De mégis ez minden vágyuk,
Ezért olykor heroikus,
Olykor nevetséges
Pótcselekvésekben,
Pl. botrányhősködésben
Élik ki magukat/ezen óhajukat
*
Védőoltott
Akik a teljesen biztosra törekedve
Nem akarnak semmit a - fatális - véletlenre bízni,
Minden elképzelhető betegség ellen beoltatnák magukat…
Ha lehetne, akkor talán még az öregedés, a halál ellen is!
(Ezen abszurd vágy mögött a betegség olyan felfogása áll,
Miszerint az maga is egy fatálisan lecsapó ellenség lenne..)
*
Helyettesítő
Imádkozhatsz értem, de nem helyettem
Adhatsz tanácsot, de helyettem nem dönthetsz
Drukkolhatsz nekem, de helyettem nem vizsgázhatsz le
De te olyan nagyon „jó anya” vagy/vagy az akarsz lenni,
Hogy mindent helyettem csinálnál, és éppen ezzel ártasz...
*
Korbács/mézesmadzag
Még nem érett erkölcsi lény
Akit csak jutalommal és/vagy
Büntetéssel lehet motiválni
Aki itt és most csak azért „jó”,
Mert fél a várható büntetéstől,
- megszólástól, kinevetéstől stb. -
Végső soron pedig az örök kárhozattól...
*
Szem előtt
Autonóm/heteronóm
Csak akkor végzed jól a dolgod,
Ha a szüleid, tanáraid, főnököd
Éppen a hátad mögött állnak?
Élj úgy, mintha az Isten,
Egy derék ember mindig nézne!
De ehhez a külső elvárásoknak
Már bensővé kellene válniuk
Persze nem vak megszokásként,
De szent belső meggyőződésként...
*
Illúzióromboló
A felvilágosult naturalista
Akinek a csók csak nyálösszefolyás
Akinek a tej csak állati gyomorváladék
Akinek a sült csirke csak illatosított döghús
Akinek a szerelem csak múló nemi gerjedés
Stb. stb.
*
Önleleplező
Aki mondja másra, az mondja magára!?
Vedd ki előbb saját szemedből a gerendát,
És akkor majd jól fogsz látni ahhoz, hogy
Kivehesd esetleg atyádfia szeméből a szálkát,
Amit te most látászavartan gerendának nézel...
*
Bűntettestárs
Felelősség: hárítás-kibúvás
Nem szartam a kútba, csak a kávájára...
Nem öljük meg Józsefet, csak a mély kútba dobjuk
Nem én öltem meg a mély depressziós lakótársamat,
Csak elöl hagytam az altatókat és a konyakosüveget...
*
Savanyú a szőlő
Nincs szánalmasabb/nevetségesebb annál,
Ha bölcs élet/lélekbátorság híján, hiányában
Valaki meg akarja, meg próbálja ideologizálni,
Persze mindig a rossz körülményekhez képest,
Hogy miért is oly jó, sőt a lehető legjobb neki
A panellakás, a társtalanság, a robotmeló stb. stb.
*
Papucsférj
Kabos filmjében ő egy kikosarazott vőlegény,
Aki majdnem öngyilkos lesz a sérelme miatt,
De kábultra issza magát és megálmodja életét,
S abban azt, hogy milyen keserves sors várt volna rá.
Kárörvendve figyeli az utódját a völegényi székben,
De meg is lepődik, mikor látja: Ő tud sarkára állni...
*
Mi lett volna ha
Sohasem tudhatjuk meg
Azt a bizonyos Hufnágel Pisti verziót...
Mert mindez nem volt megírva a sors könyvében!
És e gondolat akkor bánt téged, ha válságban vagy...
Drága időd nem a kilábalásra, konstruktív dialógusra,
De a sopánkodásra és társad alázására stb. fordítod...
*
Vezéráldozat
Aki a szabadságát feláldozza a biztonságért,
Az előbb-utóbb ezt a biztonságot is elveszíti
És már nem áll szabadságában visszavívni azt,
Mint ahogy bármikor és végleg elvehető
a biztosnak tűnő börtönkoszt/kvártély is,
mert nem áll már módodban ellenállni,
maximum éhségsztrájkkal tiltakozni,
ami az öngyilkosság egy módja...
*
Hitelvesztés
Akit már többször hazugságon kaptak,
Annak lehet, hogy pont akkor nem hisznek
Amikor valami életbevágó igazságot mondana
Lásd a hamisan riadóztató pásztorfiú tanmeséjét:
Amikor tényleg jön a farkas, a segítség nem jön...
*
Negatív csoda
Egy másik embert, élőlény ellenséggé tenni,
És még erőn felüli teljesítményre kényszeríteni
A sarokba szorított nyusziból előjön a vadállat
Ha már nincs mit vesztenie, akkor bármire képes?
Miért hozod a másik élőlényt ilyen helyzetbe?
*
Kedv/kötelesség
Azon kesereg, hogy
nem azt csinálhatja,
amit épp most szeretne,
Abban nem leli örömét,
amit neki itt és most
éppen csinálnia kell!
*
Zsebes/zsebtelen
A halottas ruhán nincsen zseb.
Ha mégis van, hát teljesen felesleges,
Éppen annyira, mint halottnak a csók...
Hiába zsebeltél ki oly sok szerencsétlent!
*
Vandalizmus
A tehetetlen dühkitörése
A tárgyak nem ütnek vissza,
Bár ha falba vered a fejed, akkor...
Noha a „holt dolgok” is könnyezhetnek,
És nemcsak gazdáik, akiknek ez érték,
Esetleg pótolhatatlan tárgyi emlék...
*
Ördögűzés
Akibe belebújt az ördög,
Azt onnan ki is lehet zavarni,
Feltéve, hogy ő nem csinált
Neki kényelmes védett szállást,
Ha ő nem ragaszkodik hozzá:
mint büszke munkaalkoholista
*
*
Megszállottság
Ha egy országra értjük,
soha nem pozitív kifejezés,
Akkor okkupációt, leuraltságot,
szuverenitásvesztést jelent.
És ha egy emberről van szó?
Akkor lehet ez pozitív-negatív?
Megszállt a gonosz/szent lélek?
*
Az elhallgató
Az elhallgatás olykor/sokszor
Maga a legkegyetlenebb hazugság
Nem azzal tévesztesz meg,
Amit expressis verbis mondasz,
Az amúgy mind igaz és való,
De azzal, amit nem közölsz,
Pedig itt és most lényeges lenne,
Hogy a teljes igazság feltárrulhasson...
*
Lefizetett
Fogod a pénzt, és kussolsz!
Olcsón vették meg hallgatásodat,
Hogy ne tedd szóvá a nagy rablásokat...
Te is kis cinkos vagy a bűnök láncolatában!
*
Nagyon fáj
Fájdalmad enyhítő,
ha szóba öntöd vagy kidalolod,
Pláne, ha egy rokon szívben
Megértő meghallgatásra találsz
De te inkább magadba zárulsz,
keseregsz és kínlódsz, szenvedsz...
*
Ugráltatott
Mindig úgy táncolsz,
Ahogy mások épp fütyülnek
Ha a homlokodra pénzt nyálaznak,
Akkor menten el is húzod az úr nótáját…
*
Balek
Bőven termő
Bamba diófája vagy idegeneknek,
Akik a javad akarják: el is veszik...
Más a te farkaddal verheti a csalánt
És te ezt nemcsakhogy eltűröd,
De még aktívan közre is működve
Elégedetten veszed tudomásul...
*
Fontoskodó
Kotnyeles vagy – minden lében kanál
Mintha a világon minden rád is tartozna
Aki úgy veszi szörnyen komolyan magát,
Hogy éppen ezáltal nagyon nevetséges lesz…
*
Rusnya
Aki nem látja meg magában a szépet
Akinek nincs senkije, aki őt a legszebbnek látja
Aki sokat tesz azért, hogy rossz formáját hozza
Akinek nincs akár csak egy jó rokona, barátja,
Aki szól, ha rossz az öltözete, frizurája, sminkje...
*
Önőrjítő
Magad lerészegítve
önként teszed magad bolonddá
Olyan leszel, mint a tébolyult:
ön- és közveszélyes ember
*
Ostoba
Részeggel
Vagy bolonddal
Állsz le vitatkozni
A fanatikus szektást
Akarod hitedre megtéríteni
Vagy disznók lé szórsz gyöngyöt…
*
A „jó keresztény”
Ha megütnek, pofon vágnak,
mindig odatartod arcod másik felét is
Ha az egyik inged, gatyád kérik,
odaadod az összest, a gyerekét is.
Nem veszed magadra
a mérlegelés szellemi munkaterhét,
Neked e a merev szabálykövetéssel
marad jó a lelkiismereted...!?
Mindenesetre baleknak, alattvalónak
Álmodni se lehetne jobbat: ideális vagy...
*
Hiperlojális
A császárnak mindent megadsz,
Amit most csak kér/követel tőled,
És ha marad, Isten is kap valamit
(egy pár képmutató fohászt, „imát”)
Az egyik közel van, karja messze elér,
A másik meg távol, messze a felhők felett!?
Hamis istenképed miatt nem fogod fel:
Így a lelked isteni részét rombolod,
És naponta önerővel zülleszted le magad
Rabszolgává, beszélő szerszámmá, alattvalóvá...
*
Tessék-lássék
Takaréklángon lötyögő
Még sose adtál valamibe mindent bele,
Mindig csak ímmel-ámmal, kényszeredetten stb.
Dolgozol, játszol, szerelmeskedsz, harcolsz stb. stb.
*
JÉKELY ZOLTÁN
LIDÉRCŰZŐ
Kancsi cigánylány, tündéri duvad, Jaj, ne riszáld, ne dobáld magadat! Sárga szemeddel szemem be ne fald, Csábíts gazdagot, vagy fiatalt!
Kásmír szoknyád, a rózsa-lugast, Ne sodorítsd rám s ne mutogasd. Eljárt felettem a huncut idő, fogam kicsorbult s rendre kidől.
Hagyd csak aludni a testi gonoszt, kísértésbe újra ne hozd. Vadszagú kebled arany parazsát Arcom előtt, jaj, ne harizsáld!
Szád eleven csupa-hus hasiték, Perzsel, ahogy buja száj soha még: félek a csóktól, nyálkás puha rém, szörnyű betegség s mit tudom én,
mily bonyodalmak tömkelege – Ebből elég volt, már elegem! S a combod, a talpad, az inda, a kacs, Undorító s be mohó, be makacs!
Vén vagyok én már, gyatra öreg, tán a halálba szorít az öled. Iszonyú erdő mélyire csalsz, ott megölelsz, kirabolsz, bekaparsz
*
Boldog-boldogtalan
A mese, példabeszéd rólad szól,
Az igazmondó tükör téged mutat
Ismerj magadra és változtass élteden
Bátraké a szerencse, élj bölcsen vele
Nincs alku, erkölcsösen élj,
Egyél, igyál, dolgozz, ölelj, játssz stb.
De ez még kevés: a legteljesebben él,
Vagyis a mindenséggel mérd magad!
Minden ember a Jóisten bölcs gyermeke,
Így születik, az maradhat, ill. azzá válhat,
Ha van bátor akarata Jó Szellemmel repülni,
Másként csak vonszolni fogja őt a Balsors...
|