Március közepétől folytatjuk a Nemzeti Sport népszerű országjáró sorozatát, a Hátsó füvest.
Ahogyan 2015 és 2017 tavaszán, az idén is útra kelünk, hogy bebarangoljuk a magyar futball rejtett tájait, megtaláljuk a falvak emlékezetes történeteit, felkutassuk a megyei bajnokságok névtelen hőseit, érdekes alakjait. Ebben olvasóink segítségére is számítunk. Ha tudnak egy jó sztorit, ismernek egy különleges csapatot vagy nem mindennapi szereplőt a vidéki futball világából, kérjük, írják meg nekünk a
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
e-mail-címre. Köszönjük!
Százszorszép a tizenhatoson, kecskék a szélsők helyén, elhagyott kapu az öltözőablak függönye mögött. A futballpályák semmivel össze nem hasonlítható varázsa elevenedik meg Mirkó István művészi pályafényképeiben. A Dunántúli pályamesék után itt a Hátsó füves sorozat alföldi fotógyűjteménye, Johann Sebastian Bach aláfestő zenéjével.
A vidéki ember leleménye nem ismer határt, így lesz a kiselejtezett telefonfülkéből jegypénztár. Tyukodon igazi futballünnepre sereglett össze a falu, a negyven évvel ezelőtti kupameccs emlékére meghívták a Fradi öregfiúkat – a végeredmény 6–6, amint azt előre sejthettük…“Ünnepel a falu, ismét Tyukodon a Fradi”bővebben
Az alsóbb osztályú bajnokságok statisztikáit a kezdetekig visszanézni lehetetlenség, így csak abban lehetünk biztosak, döbbenetesen ritka a magyar futballban, amit Balás Gergely elért a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei III. osztályban: az aranyérmes Jánkmajtis építési vállalkozóként dolgozó, 34 éves csatára a bűvös százas határt átlépve 108 gólt szerzett a bajnoki idényben.“Íme, Magyarország hivatalos gólkirálya”bővebben
A Tiszán a tivadari hídon átkerekezve érünk a vendégszeretetéről híres Túristvándiba, ahol éppen a Csengerújfalu elleni idegenbeli túrához szedelődzködik a csapat, a 18. századi vízimalom mellett kászálódnak kisbuszba a fiúk. Bár Isten malmai itt is lassan őrölnek, a távoli jövőt illetően nem sok jót sejtet, hogy a környéken számos futballcsapat búzáját leőrölte az élet.“A szatmári Mourinho és aranylábú pótfiai”bővebben
Kassa után újabb határon túli téma következik, még ha az Északkelet-Magyarországon folytatott biciklitúránk újabb állomása a határ innenső oldalára esik is: a beregsurányi átkelőtől kőhajításnyira működő Határ büfében találkozunk az ukrán területen fekvő Beregszász legendás szabadgondolkodójával, humoristájával, a kárpátaljai kommentátorlegendával, Baláczky Vladimirral, vagy ahogy a régi angol vígjáték főszereplőjéről kapott becenéven ismeri közönsége, Pitkinnel.“„Hova rúgod, te szerencsétlen?!” – Pitkin, a zabolázatlan kárpátaljai szabadriporter”bővebben
Biciklis országjárásunkat megszakítva vonatra szállunk, és elutazunk Kassára, Gazdag József szülővárosába. Arra kérjük a felvidéki írót, újságírót, az Egy futballfüggő naplójából című könyv szerzőjét, hogy kalauzoljon minket a helyi labdarúgás emlékeit őrző utcákon, tereken, pályákon, avassa be a Hátsó füves olvasóit a település futballmúltjának titkaiba. Bekapcsolódik a rendhagyó városnézésbe Telek András, az 1. FC Kosice korábbi hátvédje és Berenhaut Róbert, a kassai fotóslegenda is.
Kevés örömtelibb pillanatot éltem meg mostanság, mint amikor szóltak Balatonmagyaródról, hogy a Hátsó füves-videoriport hatására tervbe vették, újra összejönnek a régi futballisták, szerveznek egy nosztalgiaestet.“Hajszálgyökerek”bővebben
Az eredeti tulajdonostól elvett, államosított kastélyok parkjába futballpályát telepíteni az ötvenes, hatvanas években elterjedt gyakorlatnak számított. A Hátsó füves 2015-ös sorozatában a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély esetét és az éppen kiköltöztetett helyi csapat dilemmáját jártuk körbe , valamint készítettünk a témát érintő interjút Károlyi Györggyel. Az úri környezetet talán sehol az országban annyi helyen nem rombolták le és hódították meg a meccskedvelő nép számára, mint Északkelet-Magyarországon. Biciklitúránk következő szakaszán Szabolcs-Szatmár-Bereg megye bársonyszőnyeges pályái közül keresünk fel néhányat.“Kastélykerti pályák titkai”bővebben
A Szatmári-síkságon megbúvó kedves kis falucskában, a hatszáz lelkes Panyolán 2000-ben játékoshiány miatt megszűnt a futballcsapat, pedig valamikor ünnep volt minden hazai mérkőzés. A régi idők tanúja, az egykori gárda középpályása ma az országos hírű helyi pálinkafőzde főzőmestere.“A pálinkafőző falu a drámai osztályozón megtanulta: berúgni a tizenegyest kell”bővebben
Ópályinak híre van a környéken, már három faluval arrébb figyelmeztetnek, a Mátészalka mellett fekvő településen nem árt vigyázni. A gazdag kulturális és sportmúlttal büszkélkedő községen belül állandó feszültséget, vitatémát jelent a helyi cigányság sorsa. A hírhedt telep két utcáján a kilátástalanság, a reménytelenség az úr, nyomorúságos körülmények között élő családok várják a segítséget. És sokszor el is várják: a költségvetés harminc százalékát a segélykeret teszi ki. A hét év szünet után újjáélesztett ópályi csapat Kántorjánosi elleni, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei III. osztályú bajnoki mérkőzésén jártunk.“A lengyel vécéöblítő, a futballista esperes és a faluszéli telep küzdelmei”bővebben
Ha Lionel Messi kozmikus űrfutballista, mit mondjunk Farkas Bertalanra? Gyulaházán elevenítettük fel a falu neves szülöttének, az univerzumot megjárt űrhajósnak rendkívül ígéretesen induló labdarúgó pályafutását.
„Lottóötös a háttérben – még tart a demecseri futballcsoda” – írta a Nemzeti Sport 1997. október 1-jén, a demecseri futballcsoda pedig Korpai János szponzor telitalálatos szelvényétől függetlenül is évekig tartott.“A demecseri lottónyertes álomcsapata”bővebben
A rendszerváltással a magyar futballban is beköszöntött a vadkapitalizmus kora, kalandvágyó szerencselovagok, nagyot álmodó vállalkozók repítették csapatukat addig elképzelhetetlen magasságokba. Az 1400 lakosú Sényő NB II-ig tartó szárnyalása csúnya zuhanással ért véget, a csapat az 1996–1997-es bajnokság rajtjánál összeomlott. A környékbeli legenda szerint a visszalépésről egy kártyaparti hevében döntöttek.“Sényő tündöklése és bukása – tizenkilencre lapot kértek, összedőlt a kártyavár”bővebben
Lassan közelítünk a nyugati határnál kezdett országos biciklitúránk keleti végpontjához, így talán nem korai tapasztalatainkat óvatosan összegezni a magyar futball imádott-szidott fejőstehenével, a társasági adókedvezmény támogatási rendszerével, a tao-val kapcsolatban.“Fejőstehenek és pásztorkutyák”bővebben
Almáskamarás–Szobránckomoróc, megyehárom, bundameccs. Csak az ifista cserecsatárnak nem szólnak róla… Megérkeztünk Sajó László író szülőfalujába.“Tolcsvai legendák”bővebben
A cukor-, a csokoládé- és a gólgyártás sokáig egymásra épült Szerencsen, a cukorgyár 2008-as bezárása azonban a helyi futballéletnek is pofont adott. Igaz történetek a 330 kilogrammos Puskás Ferencről, a 83 éves kapusedzőről és a 6:3 szelet sorsáról. Ráadásként csodálatos válogatás az ország legjobb képeslapgyűjteményének futball témájú darabjaiból!“Morzsát sem hagyott a 330 kilogrammos Puskás Ferencből a szerencsi közönség”bővebben
Harmincöt éve tartja a lelket a taktaszadai csapatban Tóth János edző. A fennmaradás egyre nehezebb, a tapasztalt trénernek néha váratlan helyzeteket kell kezelnie: előfordult, hogy játékosa beszipuzva szédelgett meccsre, egy másik csapattag játéknapon éppen a paplak ablakán ügyeskedte ki a sublótot. Tanulságos falusi futballtörténet, keletnémet kapcsolattal fűszerezve.“Edzői kihívások: meccsre jelentkezett a beszipuzott játékos”bővebben
Tiszaeszlár. A település neve a történelem folyamán összefonódott az 1882-es hírhedt tiszaeszlári vérváddal, a keresztény lány rituális meggyilkolásával gyanúsított helyi zsidók nemzetközi visszhangot kiváltó perével. Néhány éve Fischer Iván karmester-zeneszerző szentelt operát a témának A Vörös Tehén címmel, a darab furcsa futballszála, hogy a bírósági tárgyalás közönsége lelátói huligánokból áll.“A tiszaeszlári vérvád a Népsportban és az operában”bővebben