Dr. Margalits Ede:

Verekedni. A ki verekedni akar, könnyen talál botra. E.

Verem. A ki másnak vermet ás, maga esik bele. KV. - Egy verembe két tömés. D. - Ember a fogával ás magának vermet. (Torkosság.) ML. - Ez a verem olyan verem, ha nem hiszed, gyere velem, orrodat is beleverem. D. - Búsul mint a verembe esett farkas. D. - Gondolkodik mint a verembe esett farkas. D. - Kegyetlen mint a verembe esett farkas. B. - Komor mint a verembe esett farkas. M. - Szomoru mint a verembe esett farkas. KV. - Mély mint a buza-verem. D. - Sok bárányt elvisz addig a farkas, mig verembe kerül. D. - Tiszteli, (L. ezt) mint eb a vermet. E. - Több kell a veremásáshoz. D. - Verembe hull. E. - Verembe szürik. (Sok termett, nincs hordó.) E. - Ha vak vakot vezet, mindkettő a verembe esik. (Lat.) S. - Vak vezér verembe vezet. Ny. 2.

Vereség. Régi (D.), szakálas (E.), vén (D.), szolgának a szó is vereség.

Verés. A bolond veréssel okosodik. B. - A diófának veréssel veszik hasznát. D. - Elszenvedi szamár a verést, csak enni adjanak neki. KV. - Inkább intéssel, mintsem veréssel. KV. - Megkivánja a verést, mint a nyalkai cigány teste a csigázást. E. - Megszokta mint a rossz ló a verést. ME. - Mindenből jobb a több, mint a kevesebb, csak a verésből nem. Ny. 6. - Szelid intéssel, nem pálcaveréssel teheted jóvá a gonoszt. Sz. - Verés a verésre árt, de étel az ételre nem árt. Ny. 1.

Vergődünk, mint hal a harasztban. Pázm.

Verőfény. Az esőt verőfény szokta követni. KV. - Feléled mint légy a verőfényre. D. - Fogas verőfény. K. - Ki verőfényen jár, barnán megyen haza. E. - Verőfényen szaggatsz köpönyeget. E.

Vers. Jó bor mellett lehet jó verset csinálni. KV.

Versenyt iszik akárki fiával. KV.

Vese. Hamis a veséje. E. - Oda a vese, de itt a szaga. (Ez lopta; a tolvaj megvan.) D. - Olyan mint a vese. (A vese háj között van, mégis sovány.) E. - Veséjébe látok. E.

Vesz. A ki vesz, annak lesz. (E.); a ki nem vesz, beteg lesz. ME. - Amint vettem, ugy adom. B. - A szót pénzen nem veszszük. KV. - Az ebnek, ha aranya volna is, hájat venne rajta. Sz. - Cigányosan veszi a lovat. (Lopja.) D. - Cigánytól vesz fúrót. S. - Fösvény gazdasszony mindent drágábban vesz. D. - Haton adják, ötön veszi. (L. hat.) D. - Ki lovat veszen, a féket is vele veszi. Pázm. - Ki pénz nélkül vesz, hamar felakad. D. - Kovácstól vesz szenet. KV. - Macskát zsákban ne végy. D. - Ne vedd azt forinton, amit garason vehetsz. D. - Nehéz attól venni, kinek eladó szándéka nincs. D. - Olcsón vették, olcsón adták. D. - Örömest venne mindent, csak pénzbe ne kerüljön. D. - Ötön vesz. (Lop.) E. - Pénz nélkül vesz a vásárban. (Lop.) E. - Semmin vették, mert nincsenen árulgatták. B. - Szakadj bunda, majd vesz a gazda. E. - Ugy nem eszünk cseresznyét, ha nem veszünk. Ny. 24. - Vásár után vesz. D. - Venne észt, ha kapható volna. E.

Veszni. A hamar ért ész, hamar vész. D. - A ki veszni indul, nehéz megtartani. D. - Annak vész, kinek van. E. - Bizd el magad, ha veszni akarsz. (Hidd el magad stb.) KV. - El kell veszni a világnak, vagy győzni az igazságnak. Np. - Elég veszett, ha a ház elesett. E. - Ha marad, gazdának (L. ezt), ha vész, kutyának. Ny. 6. - Ha veszni akarsz, vállalj kezességet. E. - Inkább vesszen életed, hogysem becsületed. KV. - Kevély vitéz, hamar vész. E. - Későn jött ész, későbbre vész. D. - Későre vész a kikirics. D. - Ki veszni indul, könnyü annak elveszni. D. - Ki veszni indul, annak légyviz is árt. D. - Mi hamar kész, hamar vész. D. - Tarts ebet, ha veszned kell. KV. - Több is veszett Mohácsnál. D. - Több veszett Buda alatt. Sz.

Veszett. A mely kutyának veszett nevét költik, el kell annak veszni. E. - A mely kutyát meg akarják ölni, veszett nevét költik. B. - Folyik a nyála, mint a veszett ebnek. D. - Habzik a szája, mint a veszett kutyának. D. - Kinek veszett neve indult, a szél is árt annak. K. - Veszett fejszének nyele is jó. D. - Veszett kancának veszett a fia. Ny. 5. - Veszett kutya harapás, másvilágra talpalás. D.

Veszedelem. A ki keresi a veszedelmet, elvesz benne. ME. - A szerelem, veszedelem. D. - Egynek veszedelme, másnak épülése. KV. - Felén túl a veszedelmen, ki azt megsajditja. D. - Ha nem tartóztat a veszedelem, tartóztasson a becsület. B. - Hadakozás oly orvosság, mely nem lehet veszedelem nélkül. E. - Haddal nyughatatlanságot, tengerrel veszedelmet, barátsággal szidalmat nehezen keresik, még is meglelik. D. - Ki magát kétszer adja a veszedelemnek, a szerencsét ne vádolja. E. - Ki szereti a veszedelmet, nyaka szakad belé. E. - Kinek nincsen tiszte, nincsen veszedelme. KV. - Most még engedelem, máskor veszedelem. Ny. 7. - Nincs veszedelemben, ki bátorságban is fél. BSz. - Veszedelem mutatja meg az embert. D. - Vén asszony: veszedelem. S.

Veszedelmes a hal (L. ezt) harmadik vizében. E. - Minden hirtelen változás veszedelmes. KV. - Veszedelmes falat a nyelv. E. - Veszedelmes ösztöke ellen rugódozni. E.

Veszendő. Esztendő, veszendő. E. - Veszendőt légyviz is elveszt. D.

Veszekedés. Barátságban egy kis veszekedés olyan jó, mint étekben a só. ML. - Jobb egy száraz falat nyugodalomban, mint tizenkét pástétom veszekedésben. D. - Kölcsönzésnek és veszekedésnek társa gond és nyomorúság. KV. - Nem asztalhoz való a veszekedés. KV. - Vetekedésnek veszekedés a vége. KV. - Vendégséghez nem való a veszekedés. KV.

Veszekedik. Árnyékon veszekednek. KV. - Ki a részeggel veszekszik, nem az otthonvalóval veszekszik. D. - Ki gyermekért, ebért veszekszik, nem az otthonvalóval veszekszik. D. - Ki gyermekért, ebért veszekedik, pad alá bujjék. K. - Meztelen csonton veszekednek. B. - Mikor gyónik, akkor is veszekszik D. - Széllel veszekszik. D. - Télen mindig hideg van, nyáron nagyon meleg van, soha sincsen jó idő, mindig veszekedni kő. Np.

Veszély. A ki sokáig él, sok veszély éri. B. - Hol legnagyobb a veszély, legközelebb az isteni segély. (Ném.) S. - Nagy veszélylyel jár a nagy gazdagság. KV. - Sarkában a veszély. D.

Vessző. A ki a vesszőt kiméli, fiát nem szereti. KV. - Addig hajtsd a fát, mig vessző. D. - Addig kell a vesszőt hajlitani, mig gyenge. Ny. 6. - Addig tekerd a gúzst, mig hajlik a vessző. D. - Dorgálás és vessző, csak ne legyen késő, jót nevel a gyermekből. KV. - Két tanitómester szükséges a házhoz: korbács és a vessző. Ny. 20. - Könnyü vékony vesszőből gúzst tekerni. D. - Nekiszokott, mint rossz gyermek a vesszőnek. D. - Ritka tanuló vessző nélkül. D. - Vessző teszi a gyermeket jámborrá. KV. - Vessző nem fa. D. - Vessző sokára lesz fa. D. - Vesszőparipán nyargal. S.

Veszteg álló viznek, hallgató embernek nem kell hinni. D.

Veszteget. Disznóra ne vesztegess gyömbért. M. - Kár a bolondra szép szót vesztegetni. E. - Fényes temetés sok pénzvesztegetés. KV.

Veszt. Bolondság ebért lovat veszteni. E. - Borjat keres, ökröt veszit. E. - Bus mint ki hat ökrét elvesztette. B. - Ki nem játszik, sem nem nyer, sem nem veszt. B. - Másét keresi, magáét vesziti. D. - Ökröt vesztett, borjat keresett. D. - Szeget kimél, patkót veszit. E. - Tehenét vesztette, midőn borját kereste. D. - Vesztett fejszének foka. KV. (Nyele. D.) - Vesztét érzi. S. - Vagy nyerünk, vagy vesztünk. KV.

Veszteség. Egynek nyeresége, másnak vesztesége. KV. - Kinek-kinek vesztesége, nálam nyeresége. (Megtaláltam az elvesztett dolgot, ki a gazdája?) ME.

Vesztés. Büdös mint a vesztés. Ny. 4. - Első nyerés, cigányvesztés. Ny. 2.

Vetekedés. Vetekedésnek veszekedés a vége. KV. - A jó vetekedő hamar üstökbe ne kapjon. (Vitatkozó.) KV.

Vetés. A faluhoz közelebb jobb a vetés, mert hallja a kakukszót. (Gazda szeme rajta.) Ny. 1. - Eltalálta mint cigány a buzavetést. (Elszórta szántás nélkül.) Ny. 6. - Gazda szeme növeli a vetést. B. - Kora vetés, késő gyermek, hamar árván marad. Ny. 21. - Kora vetés sokszor csal, kései mindig rossz. E. - Nincsen mindig tél, a vetés kikél. D. - Paplanos vetés. (Itt-ott kiveszett.) Ny. 1. - Ritka vetésnek vékony aratása. E. - Szomszédvetés gazdagabb. ME. - Vetés előtt arat. E.

Vevő. Jó marhának könnyü vevőt lelni. D.

Vezet. Folyóviz vezet a tengerre. D. - Borju vezeti a tehenet. D. - Ha vak vakot vezet, mindkettő a verembe esik. (Lat.) S. - Kolompos vezeti a ménest. D. - Ő vezeti a kaszás csillagot. (Kevély.) D. - Üstökön vezetik mint a lusta lovat. D. - Vak vakot vezet. M. - Vak vezet világtalant. ML. - Vak vezér verembe vezet. Ny. 2.

Vezér. Attól tarthat a jó vezér, hogy az ellenséget nem győzi nyakkal. D. - Kevély koldus, tudatlan pap, félénk katona, ostoba vezér. D. - Ritka mint a jó vezér. D. - Öregek vezérlik a hadat. D. - Vak vezér verembe vezet. Ny. 2. - Jó annak a várnak, melynek értelmes a vezére. KV.

Véd. A féreg is védi magát. B. - Ki a tolvajt védi, maga nagyobb tolvaj. D.

Vég. A hadakozásnak bizonytalan a vége. KV. - Botnak is végén a bunkója. Ny. 2. - Dolognak végén a butykója. D. - Gonosz eredetnek gonosz a vége. F. - Hamar kezdetnek hamar a vége. D. - Itt a vége, tedd a jégre, csusszál vele Báttaszékre. ME. - Jó kezdésnek jó hagyás a vége. KV. - Jó vég köti a munka koszoruját. E. - Jól meg kell kötni elejét, végét a dolognak. E. - Lassan megyünk messzire, ugy érünk a végire. S. - Markába szakadt a vége. D. - Minden botnak kettő a vége. D. - Minden botnak végin a feje. M. - Minden bosszunak van vége. S. - Mindennek előbb gondold el a végit. D. - Mindennek ott a vége, a hol elhagyják. Ny. 2. - Rossz kezdetnek rosszabb a vége. D. - Se eleje, se vége, mint az örökkévalóságnak. E. - Várd el a végét. E. - Vége jó, minden jó. (Német.) S. - Vége választja meg. E. - Vége vig Andrásnak. ME. - Végén csattan az ostor. E. - Végén sült bele. Decsi. - Végén szokták a dolgot megdicsérni. KV. - Végét járja. S.

Végez. A mihez későbbre kezdenek, későbbre végzik. D. - Csizmában kezdette, bocskorban végezte. E. - Ebül kezdi, ebül (kutyául. B. - Komondorul. D.) végzi. KV. - Ember gondol, Isten végez. E. - Hamar kezdi, hamar végzi. KV. - Jobb alant kezdeni és fönt végezni. B. - Ki dolgát Istennel kezdi, jól végzi. KV. - Ki idején kezdi, idején végzi. D. - Ki Istennel kezdi, Istennel végzi. S. - Ki jól kezdi, jól végzi. B. - Ki soha nem kezdi, soha nem végzi. D. - Ki sokba kap, keveset végez. D. - Lassan kezdj, gyorsan végezz. Ny. 4. - Melegen kezdette, hidegen végezte. D. - Nagyot kezdett, kicsinyt végzett. KV. - Nem a ki jól kezdi, hanem a ki jól végzi érdemel dicséretet. B. - Nem elég elkezdeni, véghez is kell vinni. KV. - Papucsban kezdeni, mezitláb végezni. KV. - Pörrel kezdi, patvarral végzi. D. - Reggel kezdi, este nem végzi. D. - Sokat végeznek Bécsben, de elrontják az égben. D. - Vigan kezdett, szomoruan végzett. KV.

Végig. Mind végig, mind vérig. D. - Mind világ végeig. KV.

Végül. A ki végül maradt, tegye be az ajtót. E. - Végül marad a jó. E.

Véka. Budai (L. ezt) vékával fizet. D. - Kézzel kell a magot hinteni, nem vékával. KV. - Könnyü a vékát lecsapni, de nehéz bele keresni. D. - Marok nem véka. D. - Marokkal a magot, nem vékával. E. - A nap fényét nem rejthetni véka alá. E. - Nem kell a gyertyát véka alá rejteni. E. - Olyan a feje, mint a véka. D. - Tetézve adja vissza a csapott vékát. D. - Véka eső, köböl sár. E. - Vékával méri a pénzt. D.

Vékony. A cérna is ott szakad, a hol legvékonyabb. Ny. 8. - A jég is ott szakad; a hol legvékonyabb. Ny. 14. - Kötél is ott szakad, a hol legvékonyabb. Ny. 2. - Könnyü a vékonyt elszakasztani. D. - Minél vékonyabb a hur, annál hamarább szakad. D. - Könnyü vékony vesszőből guzst tekerni. D. - Ott szakad, a hol vékony. (Szegényt éri a kár.) Ny. 2. - Vékony a hajszál, mégis van árnyéka. E. - Vékony a kereset. S. - Vékony dongáju. E. - Vékony mint a krakai cérna. E. - Vékony reménység. S. - Vékony segitség. KV. - Megszakad a véknyad. E.

Vélemény. Annyi vélemény, ahány faj. ME. (Lat.)

Véletlen bokorban gyakran nyul fekszik. KV.

Vénség. A ki ifjantan gyűt, vénségében fűt. KV. - A ki ifjuságában dolgozik, az vénségében nyughatik. KV. - Alkalmatlan vendég a vénség. ME. - Elég nyavalya a vénség. M. - Ifjantan erővel, vénségedben eszeddel. KV. - Kelletlen vendég a vénség. KV. - Ki fiatal korában megszokta a táncot, vénségére is ugrál. D. - Ki kis korában kibeszéli magát, vénségére hallgat. D. - Köhögő társakkal jár a vénség. KV. - Vénség, kész betegség. ME. - Vénség, szüntelen betegség. Pázm. - Vénség, tisztesség. S.

Vér. A bor süriti a vért. Ny. 7. - A katonának olcsó a vére. E. - Bikavér. (L. bika.) E. - Csigavér. E. - Csöbörrel szunyognak vérét nem vehetni. E. - Elhült benne a vér. S. - Feléledt benne a kutyavér. E. - Gazdagnak borban (L. ezt) veszik a vérét. E. - Gyémánt hasad vértől. KV. - Jó vér nem válik vizzé. B. - Keserves a véren vett kenyér. S. - Ki erősen fujja orrát, vért fuj ki belőle. D. - Ki keményen fej, vért ereszt. B. - Könnyü a báránynak vérét venni. D. - Más ember vérét szívja, mint a pióca. (Uzsorás.) D. - Meghült benne a vér. S. - Nem aludttej, hanem meleg vér foly a magyar ember erében. D. - Pap is husból és vérből van. D. - Piros mint a cseppentett vér. Ny. 3. - Szopják a vérét. E. - Több epéje mint vére. D. - Török vér, hadd folyjon. E. - Vér és pénz legdrágább. E. - Vér helyett méreg foly erében. D. - Vér vizzé nem válik. D. - Vérét vették a kulacsnak. E. - Vérszemet kap. E.

Véres. A vitéz kenyér bizony véres kenyér. KV. - Akkor szép a katona, mikor véres. D. - Nincsen semmi baja, csak a torka véres. Ny. 3. - Véres a szeme. (Dühös.) D.

Vércse. Hússal él, mint a vércse. E. - Tarka mint a vércse-tojás. D. - Vércse szemü. D.

Véső. Sok véső kopik a sziklában. D.

Vét. A gyermeknek sem vét. D. - A ki részeg korában vét, józan korában bünhődik. B. - A rossz ember előtt csak azért is rossz a jó, mert nem vétett. D. - Az pirul, a ki vétett. KV. - Egy munkában kettőt vét. KV. - Ha mennyit vétünk, annyit mennykövezne, a tágas égben egy mennykő se lenne. D. - Irigy előtt csak azért is vétkes vagy, mert nem vétettél. K. - Nem vét a légynek sem. Ny. 4. - Nem vét kevesebbet, ki sokkal vét. E. - Nincs a ki ne vétsen. D. - Rajkó vét, Istókot (L. ezt) verik. E. - Sokakat senki sem emlegetne, ha nem vétettek volna. K.

Vétkes. Ha gyarlók nem volnának, vétkesek sem volnának. D. - Vétkesnek büntetését csendesen kell tűrni. KV.

Vétkezik. A káros (L. ezt) többet vétkezik, mint a kárttevő. Ny. 4. - A ki ritkábban vétkezik, könnyebben bocsánatot nyer. KV. - A ki mást szid, maga vétkezik. B. - Ember szokott vétkezni. E. - Jámbor is napjában hétszerte vétkezik. E. - Még a pap is vétkezik, ha jó kedve érkezik. Np.

Viasz. Adomás (adakozó) sziv viaszként megolvad. D. - Hajlik mint a viasz. E. - Törvénynek viasz az orra. E.

Vicispán. Derék ember a vicispán. E. - Eb (L. ezt) lesz Liptón vicispán. S.

Vidám. A vidám elme gyakran elmegy sétálni, de az okos többnyire otthon marad. D.

Vig. Búsnak bús a nótája, vignak vig. D. - Isten is a vigat szomorúval váltja fel. D. - Ne szomorkodj, légy vig, nem lesz ez mindég igy. Np. - Nehéz a bánatos arcnak vig kedvet mutatni. D. - Nem lehet annak vig órája, ki vigabbat kiván. K. - Nem nagyon vig a magyar. D. - Szerencsétlenségben legjobb a vig elme. KV. - Szomorúnak nehéz vig arcot (vig kedvet. KV.) mutatni. E. - Vége vig Andrásnak. E. - Vig apára ütött. D. - Vig mint a kinek háza ég, maga meg benne szorult. E. - Vigak és szomorúak nem illenek egybe. KV.

Vigan kezdett, szomoruan végzett. KV. - Nem esik vigan kalodában a lejtő. K.

Vigad. Mit tesz az eleven (L. ezt), ha holtak is vigadnak. (Vén táncol.) D. - Sírva vigad a magyar. Np.

Vigasság. Egy jó barát a szomorúságban, felér százzal a vigasságban. D. - Kelletlen vigasság a szomoruságban, közös izetlenség minden társaságban. D. - Több okunk a szomoruságra, mint a vigasságra. D.

Vigasztal. Beteg vigasztalja az orvost. B. - Két szomorú is vigasztalhatja egymást. D. - Nyugodt lelkiismeret a legjobb vigasztaló. S. - Szép vigasztaló szó orvosszer a betegnek. B.

Vigasztalás. Asszonyi vigasztalás. D. (Egy asszonynak férje meghalt, midőn barátnői vigasztalták, azt mondta: őt csak férfi vigasztalhatja meg, mert az jobban ért hozzá.) - Hadd Istenre dolgodat, búból vigasztalást hoz. D.

Vigyáz. A fejedelem legyen vigyázó. KV. - A ki áll, vigyázzon, hogy el ne essék. D. - Árnyékodra is vigyázz. D. - Ha elméd nem vigyáz, hallásod is elvész. E. - Habár hibáztál, miért nem vigyáztál. Np. - Kinek-kinek maga dolgára kell vigyázni. KV. - Szemhéj alatt is vigyáz. E. - Vigyáz rá, mint a szeme fényére. S. - Vigyázz, ha sikoson jársz. D. - Vigyáz magára, mint a selyem-kendő. Ny. 5. - Ugy kell vigyázni a leányra, mint a gyertyalángra. Ny. 22. - Vigyázó gazdának kegyetlen a hire. E.

Vigyázatlan. A hol vigyázatlan a leány, csirkét ellik a kánya. D.

Vigyorog. Ergo (L. ezt) morgó, vigyorgó. ME. - Igyorog, vigyorog. D. - Ki mindenikre vigyorog, senkit sem szeret. D. - Vigyorog mint a fakutya. Ny. 8.

Vihar. A ki szelet vet, vihart arat. ME.

Világ. Csicsóéknál ég a világ. (Mulatnak.) Ny. 13. - Világtalan világig. E.

Világit. Az okosság sötétben is világit. D. - Másnak világit, maga sötétben ül. D.

Világos. Egy tudja, titkos; kettő tudja, homályos; három tudja, világos. Ny. 9. - Fehér lónak, világos felhőnek nem kell hinni. Cz. - Napnál is világosabb. S. - Világos felhőnek, fehér rokolyás asszonynak nem kell hinni. Ny. 6. - Világos mint a vak ablak. Ny. 1. - Világos mint az egyszeregy. E.

Világtalan. Vak vezet világtalant. Sz. - Vak veti szemére világtalannak. E.

Villa. A mit villával felrak, gereblyével lehuzza. E. - Ilyet még se késsel, se villával nem ettem soha. Ny. 5. - Mácsikot kanállal, borsót villával. S. - Nincs oly rakott szénás szekér, kire még egy villa nem fér. KV. - Villa széna nem petrence. D. - Villával eszi a szérdéket. E.

Villám. A szó zsebbe nem fér, villámlás meg nem tér. KV. - Futó embert üti a villám agyon. S. - Ha a villámlás agyon nem üt, annak mennydörgése sem bánt. D. - Messze villámnak késő mennydörgése. E. - Villám vissza nem tér. E. - Nem mindenkor üt be, mikor villámlik. S. - Villámlik a zsendice. (Nevetséges erőlködés.) E.

Villongás. Gyermekért, ebért nem egyszer támad villongás a szomszédban. E.

Vince. Ha csordul Vince, megtelik a pince. Ny. 3. - Ha fénylik (L. ezt) Vince stb. E.

Virrad. Éjszaka (L. ezt) virrad neki. E. - Kivirágos virradatig. D. - Részegnek későn virrad, hamar alkonyodik. B.

Virágos cégért köt, ki mérget árul. B. - Szép mint a virágos kert. D. - Virágos kedve van. ME.

Virágzik. A tök is este virágzik. (Későn.) Sz. - Jó fának ága idején virágzik. D. - Későn virágzó fának ritkán érhetik meg gyümölcse. D. - Korán virágzó fának, ritkán eszel gyümölcséből. B. - Mely fák virágzának, gyümölcsöt nem hoznak, nincs belök. (Becsök.) Pázm. - Rózsát akkor kell szedni, mikor virágzik. D.

Virtus. Nem nagy virtus. ME. - Nincsen virtus irigy nélkül. KV.

Visegrád. Vénebb a visegrádi várnál. S.

Visz. Ha nem jösz, viszlek. S. - Onnan vesznek, a hol van, addig visznek, a mig van. S. - Viszi mint kánya a fiát. Ny. 7.

Viszket. A hol viszket, megvakarjuk. E. - A hol nem viszket, ott ne vakard. D. - Kiki ott vakarja, ahol viszket. D. - Könnyü a vakarás, ha viszket. D. - Nálunk is kinek hol fáj, ott tapogatja, a hol viszket, ott vakarja. Pázm. - Nehéz a tapogatás, a hol nem annyira viszket, mint fáj. D. - Ott is vakarja, a hol nem viszket. D. - Viszket a füle. D. - Viszket a háta. (Verést érez.) E. - Viszket a marka. (Pénzt érez.) D. - Viszket a tenyere. (L. ezt.) E.

Visszaad. Tetézve adja vissza a csapott vékát. D. - Vissza nem adom fejében vitte el. E. - Visszaadják a kölcsönt. Sz. - Visszaadom csűcstől (D.); kamatostól. ME.

Visszaver. Kopját kopjával, pallost pallossal szokták visszaverni. KV. - Majd visszaveri azt Ludas Matyi. E.

Vitéz. A vitéz kenyér bizony véres kenyér. KV. - Az okosakat és nagy vitézeket örökké üldözik. Ny. 8. - Akármint siessen a vitéz, késő ha megütik. E. - Balázs (L. ezt) vitéze. E. - Bátor katona az, kinek vitéz barátja az Isten. D. - Busul mint a csonka vitéz. D. - Hátul van a sebe, vitéz katona volt. (Megfutott.) B. - Hideg ellen nincs vitéz. D. - Kevély vitéz hamar vész. E. - Merész katona mellett a félénk is vitéz. D. - Nem gomba a vitéz, hogy minden ganéban teremjen. D. - Néha a paraszt is vitéz. D. - Nyul-vitéznek bokor a vára. D. - Szent Gergely (L. ezt) vitéze. D. - Toldi Miklósnál is hiresebb vitéz. Sz. - Vitéz a pohár mellett. KV. - Vitéz az ág alatt; a kályha mellett. E. - Vitéz embernek pókháló is kővár. D. - Vitéz férfinak, serény paripának kár megöregedni. KV. - Vitéz kapitánynak vitéz a századja. D. - Vitézek mint Berta kutyái. (L. ezt.) D. - Vitézre nem szállhat véletlen szerencse. KV.

Vitézkedni. Könnyü kocsmán vitézkedni. D. - Könnyü ott vitézkedni, hol nincs ellenség. B. - Szemetén vitézkedik mint a kakas. E. - Nyelvével vitézkedik, mint az asszony. D.

Vitézség. Bosszut állni nem vitézség. D.

Vitorla. Jó szél fujja vitorláját. D. - Jó szélnek eresztette a vitorlát. D.

Vizell. Csalánra vizellett. (Mérges.) E. - Fekve vizzel. (Rest.) D.

Vizes. Ráadták a vizes inget. (Vádolják.) Ny. 2. - Ráteriti a vizes lepedőt. (Ny. 14.); vizes pokrócot. B.

Vizsla orra van. ME. - Szaga után borra, mint jó vizsla nyulra. D. - Szaglódik mint a vizsla. D.

Volna. Egyik: ha volna; másik jó volna. Ny. 3.

Volt. Ami volt, az elmult, talán ebre (rosszra. ME.) fordult. B. - A volt ám, ami volt. D. - Nem volt, de van! D. - Vagyok, aki voltam, leszek, ami vagyok. S. - Volt, de elfolyt. Ny. 24. - Volt, de elkölti. D. - Voltért a zsidó nem ád semmit, de még a leszért se sokat. Ny. 10. - Voltnak és meglettnek szemérmes orcája. KV.

Von. Csak a csattig vonjad. Pázm. - Fakót is vonják, de fakó is vonja. KV. - Sok a huza-vona. ME.

Vő. Beházasodott vő olcsóbb a korpánál. ME. - Kijárta (L. ezt) az utját, mint Szikra bácsi a vejének. Ny. 1. - Kinek kurva a leánya, sok a veje annak. B. - Lányomnak szólok, vejem uram is értsen belőle. S. - Vőm nem fiam, menyem nem lányom. Ny. 5. - Vőnek, ha mézből való is, nem kedves anyósa. S.

Vödör. Csöbörből vödörbe hág. M. - Ki vödörrel, ki csöbörrel. D. - Vödörből csöbörbe hágott. Sz.

Vőlegény. Agglegényből soha sem lesz fiatal vőlegény. S. - Eltalálta mint vőlegény a menyasszonyát. Ny. 6.

Völgy. Az óriás csak óriás, ha völgyben áll is. D. - Bolond tölti völgyből a hegyet. Ny. 14. - Hegyen-völgyön egyaránt. D. - Hegyen (L. ezt) völgyön lakodalom. E. - Hegynek hajts, völgynek tarts. E. - Kit a dombon nem örömest látunk, olyat a völgybe taszigáljuk. D. - Törpét völgybe állit. E. - Völgynek lassan, a hegy maga tanit. E.

Vörös. Haragszik, mint a bival a vörösre. E. - Ki a tehenet erősen feji, vörös tejet fej. D. - Kitették a vörös zászlót. E. - Nem csak egy vörös bika (vörös kutya D.) van a világon. Ny. 1. - Vörös ember, deres ló, ritkán válik abból jó. Ny. 1. - Vörös ember, ha jó, igen jó. E. - Vörös haju tót. (Álnok.) Sz. - Vörös hajuban, vörös bajuszuban ritkán szokott jó válni. Sz. - Vörös kakas. (L. ezt.) E. - Vörös kutya, vörös ló, vörös ember egy se jó. E. - Vörös mint a Judás haja (E.); mint a főtt rák (D.); mint a paprika (D.); mint a pipacs (D.); mint a róka. (D.)

Vöröshagyma. Esküszik mint a vöröshagyma. D. - Mostoha siratásra vöröshagyma kell. K. - Vöröshagyma (L. ezt) fokhajma, az is mindjárt egy nóta. Ny. 14.