|
Dr. Margalits Ede:
MAGYAR KÖZMONDÁSOK
ÉS
KÖZMONDÁSSZERÜ SZÓLÁSOK
LVII.
  Szid. A ki mást szid, maga vétkezik. B. - Akármiként szidják, soha meg nem pirul. D. - Lányomat szidom, menyem is értse. ME. - Ott is emlegetik az embert, a hol szidják. D. - Szidja mint a bokrot. B. - Szidják a leányt, hogy a meny is tanuljon. D. - Ugy megszidták, hogy ugyan füstölgött. Ny. 4. - Ha a szegényt szidalmazod, Istened káromlod. KV.
Szidás. Megszokta, mint rossz szolga a szidást. D.
Szíj. Disznószíjjal kötötte az erszényét. (Fösvény.) D. - Ebszíjjal kötött erszénye van. (U. a.) Sz. - Eloldozott a bocskorszíj. (L. bocskor.) E. - Nehéz az ebet hájas szíjról elszoktatni. KV. - Könnyü más bőréből szíjat hasítani. E. (Széles szíjat. KV.) - Nem méltó sarujának szíját megoldani. E. - Szakadjon a madzag, de kinek szakad a szíj. E. - Szíj az, hadd rágódjék rajta. D. - Szíjat szabtak a háti bőrből. D. - Szíjas mint a telkes bocskor. B. - Szíjat szelhetsz háta bőréből. D. - Szíjat vágna más bőréből. E.
Szikla. Állandó mint a szikla. D. - Erős mint a szikla. D. - Idővel a hangyanyom is kitetszik a sziklán. D. - Idővel a szikla is megreped. D. - Sok véső kopik a sziklában. D.
Szikra. Egy szikra a várat meggyujthatja. D. - Egy szikra esze sem volt soha. D. - Hozzászoktak a cigány gyerekek a szikrához. KV. - Megszokta mint cigány-asszony a szikrát. B. - Ne fujj a tűzbe, mert szemedbe ugrik a szikra. S. - Puskapor gyujtásra elég egy szikra. D. - Sokszor kis szikrából nagy tűz támad. KV. - Szeméből bor szikrát hány. D. - Szikrából is nagy tűz lehet. B. - Szikrát hány a szeme. D. - Szikrát tapod, hogy tűze ne támadjon. D. - Tűz szikra a két szeme. D. - Tüzes mint a szikra. D. - Szikrázik a patkó. (Siet.) Np.
Szilaj. Az okos addig óvja magát a szilaj marhától, mig meg nem ökleli. D. - Elszakasztotta a kötelet, mint a szilaj marha. D. - Elvágták az inát, mint a szilaj tehénnek. D. - Kézre szokik a szilaj is. D. - Mindent megtámad, mint a szilaj komondor. D. - Pányvát vetettek a nyakába, mint a szilaj lónak. D. - Rugdos mint a szilaj csikó. D. - Ugy megugrándozik, mint a szilaj marha. (Ugrál örömében.) D.
Szilágyi. (Kemény nyaku, szilárd jellemü. Szilágyi Mihályról, Mátyás király nagybátyjáról maradt szólás.) KV.
Szilva. A szilva, ha megérik, a ganéba (L. ezt) is beleesik. Ny. 1. - Csak eleinte válogat az ember a szilvában, aztán a férgese is elkel. D. - Érik neki az aszalt szilva. Ny. 3. - Hét szilvafás nemes ember. E. - Csosz elé, szilvalé, téged is megborzsolnak. (Ha valaki más beszédébe belekotyog.) B. - Koty ide szilvalé, majd megborzsollak. (U. a.) Cz. - Koty belé, szilvalé, téged morzsolnak belé. (U. a.) ME. - Már sok karácsonyi szilvát evett. (Öreg.) D. - Ő benne sincs szilvalé. E.
Szín. A bort nem színéért de ízéért veszik. KV. - A hamis szín ritkán igazul. D. - Bizonytalan színü. E. - Jó színben van, mint Macsa Pál a teritőn. Ny. 1. - Kinek mi szívében, kitetszik színében. D. - Legszebb szín az elpirulás. B. - Pápista szín. (Halavány.) E. - Szép a színe, de szebb a szíve. D. - Urunk színe változása. ME. - Vak a színekről. E.
Szín. Leveles színben nehéz volna telelni. E.
Színes. Ha nem szinte tisztesen, legalább színesen. E. - Nem szives, a mi színes. D. - Színes kendő egy szint sem mutat igazán. D. - Színes szives. E. - Színesnek kell a hazugságnak lenni. KV.
Sziren ének. (Csábitó.) D.
Szita. Annyian vannak, mint szitában a korpa. Ny. 3. - Átlát a szitán. E. - Átlát ő nemcsak a rostán, hanem a szitán is. B. - Ki szitával, ki rostával. S. - Mintha sűrű szitán látnám. E. - Sűrü rosta, ritka szita. (Takarékos.) Ny. 3. - Szitán látott sok aranynak, délutáni kézfogásnak róvás a dija. E. - Uj szita szegen függ. M. (De végre a pad alatt leszen helye. Pázm. - Uj szita függ szögön, az ó hever a földön. KV. - Van itt minden: nagy szita, kis szita. D.
Szitálás. Pénteki (L. ezt.) szapulás, vasárnapi szitálás. E.
Szitok. Köböllel méri a szitkot. D. - Lé tartja a gazdát, átok, szitok a szolgát. D. - Lé tartja a szolgát, átok, szitok a gazdát. (L. ezt.) Ny. 14. - Szekér szitok nyakadba. D.
Szít. Egy fazék mellett (mellé. S.) szítanak. D. - Fazék mellé szító barát. KV.
Szivárvány. Hamar eltünt, mint a szivárvány. D. - Iszik (L. ezt) mint a szivárvány. E. - Változik mint a szivárvány. D. - Tarka mint a szivárvány. ME.
Szives. Nem szives, ami színes. D. - Színes szives. E.
Sziv. Szívják a zsirját. E. - Szívja tőle a fogát. (Fél tőle.) Ny. 2.
Szoba. Egy a pitvar (L. ezt) a szobával. Ny. 2. - Egy a szoba a kemencével. M. - Egy szoba nem ház. D. - Hátán háza, kebelen szobája. M. - Ritka szoba kemence (L. ezt) nélkül. D. - Ritka szoba szemét nélkül. D. - Te szobád sem csinosabb a másénál. D. - Válik olyas, ki egeret sem hajt ki a szobából. D.
Szoboszló. Hallgat mint a kassi malom Szoboszlón. Ny. 5.
Szobránc. Illik mint aranyrojt a szobránci gubához. E.
Szokatlan. Nem minden rossz, ami szokatlan. D.
Szoktat. Cigány is addig szoktatta lovát a koplaláshoz, mig beledöglött. E. - Ez még csak a szoktató kása. E. - Jó a gyermeket jóra szoktatni. D. - Könnyü a macskát a szérdékre szoktatni. D. - Könnyü a macskát egérre szoktatni. D. - Lófarkat is lehet felfelé szoktatni. D. - Szoktatni kell a cselédet, ha hasznát akarod venni. D. - Szoktató kása. (L. ezt.) E. - Szóra kell szoktatni a gyermeket. E. - Tyúk is szóra szoktatja csirkéit. D.
Szoknya. Hosszu mint az uri szoknya. D. - Hiába, szoknya (asszony) kell mindenhez. Ny. 6. - Kurta mint a szegedi szoknya. D. - Megszárad mint a Béziné szoknyáján a kast. (L. ezt.) Ny. 11. - Szoknyája rása, köténye tafota. D. - Szoknyahős. ME.
Szolgál. Egy ördögöt szolgálnak. D. - Egy urat szolgálnak. D. - Két úrnak szolgál. KV. - Ki kocsmában szolgál, ritkán jóravaló. S. - Ki községnek szolgál, egynek se szolgál. D. - Ki ördögnek szolgál, kín a fizetése. E. - Nehéz két úrnak szolgálni. D. - Senki nem tartozik ingyen szolgálni. KV. - Senki sem szolgálhat két úrnak egyformán. Szentir. - Szolgál a gyertya, de magát emészti. D.
Szolgálat. Ajándékevés, szolgálatba esés. KV. - Se arany, se bárány, de szolgálat. KV. - Urak szolgálata nem állandó. KV.
Szolgáló. A milyen az asszony, olyan a szolgálója. KV. - A milyen a szolgáló, olyan az asszony. Ny. 2. - Hol a szolgálók cifrák, dologtalan a gazdasszony. D. - Lusta gazdasszonynak lusta szolgálója. D. - Lusta szolgáló nem farán ül, hanem fülén. D.
Szombat. Gyakorta fordul, mint a péntek, szombat. E. - Ha szombatot akarsz érni, láss hozzá a dologhoz. - Hamar előkerül, mint a péntek, szombat. D. - Hosszabb (L. ezt) a péntek, mint a szombat. D. - Jó szél szombaton is megáll. B. - Meglesz az disznónyíró szombaton. D. - Sok szombatot élt. D. - Szabad péntek, szabad szombat, szabad szappanyozni. Np.
Szomjan. Másnak szür, maga szomjan marad. D. - Rossz boros kulcsár az, ki szomjan meghal. KV. - Tele pincéből szomjan jön. D. - Vizre visz, szomjan hagy. D.
Szomjas. Ihatnék mint a szomjas kert. D. - Mindig szomjas, mint a szivacs. S. - Nemcsak az szomjas, ki a kútba néz. Ny. 1. - Örül mint a szomjas szarvas a forrásnak. D. - Szomju ökörnek zavaros viz is jó. M. - Szomjunak a viz is íz. D. - Szomjunak kezibe illik a pintes korsó. D. - Szomjasnak kevés vigasztalás az üres korsó. E.
Szomjuság. Elmult a szomjuság, nem barátja a kút. D. - Ördög is szomjusággal ölte meg fiát. B. - Szomjuság ellen ital az orvosság. E. - Szomjuság orvossága a kancsó. D.
Szomorit. Ne szomorits. E. - Vén apádat meg ne szomoritsd. D.
Szomorkodik. A jó lelkiismeret nem szokot szomorkodni. D. - Ne szomorkodj, légy vig, nem lesz ez mindég igy. Np. - Néha a lator is szomorkodik. D. - Szomorkodni gyarlóság, kétségbeesni bolodnság. D.
Szomoruan. A ki mástól vár, az szomoruan jár. Ny. 1. - Ha a juh szomoruan legel, dögrováson van. Cz. - Szomoruan néz, mint a dézsmabárány. Ny. 5. - Vigan kezdett, szomoruan végzett. KV.
Szomoruság. A játék hiányossága, gyermek szomorusága. D. - A szomoruságban nem kell kétségbeesni. D. - Akarat ellen is kitetszik a szomoruság. D. - Asszonysirásnak, ebszomoruságnak sohasem kell hinni. KV. - Belül öröm, kivül szomoruság. KV. - Boldog, ki nem tudja, mi a szomoruság. D. - Egy jó barát a szomoruságban, felér százzal a vigasságban. D. - Kelletlen vigasság a szomoruságban, közös izetlenség minden társaságban. D. - Nagy szomoruság a rossz asszony. B. - Nagy szomoruság kurvás vénet látni. D. - Nehéz a bánatot és szomoruságot eltitkolni. KV. - Néha egy szomoruság felér egy halállal. D. - Nyomoruságot és szomoruságot öröm szokta követni. KV. - Öröm nyomán jár a szomoruság. B. - Örömnek szomoruság a vége. E. - Szomoruság is hasznos, ha nem tartós. D. - Szomorusággal jár az öröm. KV. - Szomorusággal telik az emberi élet. D. - Több okunk van szomoruságra, mint vigasságra. D. - Tűrhetetlen szomoruság a kebeles háború. D.
Szomszédság. Rossz szomszédság, török átka. Sz.
Szopik. Az ujjából szopta. Sz. - Csalárdi rókát szopott. (Ravasz.) D. - Jó tehén alatt szopott. (Gazdag családból való.) D. - Ki tehene alatt szoptál? (Ki vagy, mi vagy?) E. - Maga szopta az anyját. Ny. 2. - Magyar tejet szopott. S. - Nem szoptam az ujjamból. E. - Régen volt az, mikor az anyja emlőjét szopta. (Vén.) D. - Sárkánytejet szopott. E. - Szép a borju, nyilván kövér tehén alatt szopott. B. - Szopni a vérit. E. - Tudjuk, micsoda tehén alatt szopott. Sz. - Ugy beszél, mint anyja tejével beszopta. E. - Teleszopta magát. (Részeg.) ME. - Vad oroszlánok alatt szopott. D.
Szoptatóra ne tekints, hogyha annak teje nincs. D.
Szorgalmas. A figyelmes hallgató teszi a papot szorgalmatossá. KV. - Az Isten a szorgalmasokat segiti. KV. - Szorgalmas ember mindig talál munkát. KV. - Szorgalmas ember nem mutat holnapra. E. - Szorgalmas mint a méh. E. - Szorgalmas munka felejteti a bujaságot. E.
Szorgalom. Istennel, észszel, szorgalommal boldogulsz. S. - Serényt int szorgalomra. KV. - Szorgalom gazdagság, henyélés szegénység. D.
Szorgos. Sok a dolog, mind szorgos, sok a gyerek, mind rongyos. Ny. 3.
Szorit. Dióhéjba szorítva. (Röviden.) E. - Ki mindent szorit, semmit sem szorit. D. - Kiki legjobban tudja, hol szorit csizmája. E. (Hol szoritja bocskora. D.) - Ne fészkelődj, ha szorit a csizmád. Ny. 13. - Szorit az uj csizma. (L. ezt.) E. - Szoritja, mint Jakab a tehenet. Ny. 6. - Szoritják a tökit. E.
Szoros. Bezzeg szoros most a kapca. KV. - Kint tágasabb, bent (L. ezt.) szorosabb. S. - Szoros a gatya. K. - Szoros a kapca. D.
Szorul. Fazékba (L. ezt.) szorult a feje. Ny. 2. - Senkire sem szorult. D. - Szorul a kapca. (L. ezt.) E. - Szorul mint Jézus Krisztus a hidon. (L. ezt.) Ny. 22. - Taligára szorult. (Elszegényedett.) D.
Szováti. Nyugszik az urban, mint a szováti káposzta a rektorban. S.
Szótfogad. A ki szót nem fogad, könnyü azzal bánni. D. - Sok a parancsoló, kevés a szófogadó. D.
Szós. (Sokbeszédü.) Nem szóstól kéri a tanácsot. D. - Tűrhetetlen, midőn az esztelen szós is. D.
Szólás. Fazekat kongásán, madarat szólásán. E. - Ki magát a szólásban erőlteti, széllé válik a szava. D. - Titoktartás néha többet ér a szólásnál. E.
Szótalan. Néha a szótalan hal (L. ezt) is mondhat igazat. D. - Szótlan mint a hal. D. - Szótlan mint a föld. E. - Szótlan mint a néma. D.
Sző. Azon bordában (L. ezt) szőttek. M. - Egy bordában szőttek. KV. - Jobb a nőtt (L. ezt) mint a szőtt. E.
Szöglet. (L. szeglet.) Illik (szájára a csók. Ny. 1.) mint szögletbe a pók. E.
Szökdécsel. Csuda féreg az a bolha, addig szökdécsel, hogy vagy a vizbe esik, vagy a tűzbe. Pázm.
Szőke. Ez is a szőke tehén borja. (L. ezt) D. - Ő is a szőke borja. (Szerencsés.) D.
Szökevény. Agyba-főbe a szökevény katonát. D. - Semmi hire, mint a szökevénynek. E. (Semmi hite.) D.
Szökés. Ritka kecske szökés nélkül. D.
Szökött katona. D. - Szökött katonának nincsen bére. Cz. - Szökött szolgának bot a fizetése. D. - (Kevés a bére. Ny. 5. - Nincsen bére. E.)
Szőrös a medve, de erős is. D. - Szőrös erszény, üres kéz. D. - Szőrös mellü, nagyerejü. D. - Szőrös mint a magyar bajusz (D.); mint a majom (S.); mint az erős ember (D.); mint juhászkutyának a farka (D.); mint a juhászbunda (S.); mint a kulacs (S.); mint a medve (D.).
Szörnyü szél, ha meg nem áll. (Civakodás.) Ny. 13.
Szösz. A szöszt is pösznek mondja. (Vén.) D. - Az abrosz is végre szöszszé válik. D. - Belekap mint kis leány a szöszbe. Ny. 2. - Elég szöszt szereztem neki, csak fonhassa. E. - Fellobban mint a szösz. D. - Ismerem az abroszt, szöszből fonták. D. - Lesz szösze, csak fonja. E. - Sok szöszből kevés a vászon. D. - Ugy van, mint a szösz fonatlan. E. - Vagy mi a szösz. E. - Viselt abrosz szöszszé vált. D.
Szuhai. Áldja (L. ezt) meg az Isten, mint a szuhai malmot. D. - Boldogul (L. ezt) mint a szuhai malom. Ny. 1. - Szuhai malom az esze. (L. ezt.) D.
Szunyad. Ha a macska szunyad, egerek táncolnak. KV. - Macska mikor szunyad stb. S.
Szurok. A ki szurkot forgat, megmocskolja a kezét. Pázm. - Egye meg a szurkot. E. - Kezén marad, a ki szurkot forgat. D. - Ki a szurkot fogja, kezét megmocskolja. KV. - Ki szurkot forgat, megszurkosodik. D. - Megeheti a szurkot. E. - Ragadós mint a szurok. D. - Szurok a markodba. E.
Szurkos. Nem tolvaj, csak szurkos kezü. E. - Szurkos a keze. S. - Szurkos kezü kolompárnak fia. (Tolvaj.) D.
Szurtos kovács, fényes garas. Ny. 6.
Szusz. Kifogyott a szuszból. S. - Mig benne van a szusz. E. - Ne higyj neki, mig benne van a szusz. E. - Nem birja (győzi) szuszszal. E.
Szuszog. Mit szuszogsz, mint a tót. E. - Mit szuszogsz, mintha polyvát ettél volna. E. - Mit szuszogsz vele? E. - Mondd meg, ne szuszogj, hadd tudjuk mi is. E. - Szuszog mint a tót a hajnalban. (S.); mint a tótbocskor (Ny. 2.); mint tót a p... (Sz.); mint a tót orgona (S.); mint az oláh disznó a buzában (D.); mintha polyvát evett volna. E.
Szú. Az embert emészti a bú, mint fát a szú. D. - Alábbvaló a fa szúnál. D. - Emészti mint fát a szú. D. - Kicsiny a szú, de elég kárt teszen. D. - Száraz fában terem a szú. E.
Szúr. Egy villával szúrnak. D. - Nem mind úr, a ki oldalba szúr. D. - Nem szúr meg a rózsa, hanem a tövise. E. - Zab szúrja az alfelét. D.
Szurkál. Darázst ne szurkálj. M. - Gombostűvel szurkál, inkább bottal ütne. ME.
Szűk. A mi bőben büdös, szűkben jóillatu. D. - Bőben büdös, szűkben édes. KV. - Ha szűk a konyha, minden falat jóizű. D. - Sovány mint a hét szűk esztendő. S. - Szűk szüret, szűk aratás, egész házbomlás. D.
Szűköl mint a sarokba szoritott kutya. E.
Szűkölködik. A fösvény a nélkül is szűkölködik, a mije van, a nélkül is, a mije nincs. D.
Szűkös. Kinek szűkös elesége, annak van jó egészsége. Np. - Kinek szűkös bora, elesége, annak jó az egészsége. ME.
Szükséges. Az asszony szükséges rossz a házban. ME. - Étel, ital, álom, szükséges e három. KV. - Mikor szükséges, elő tudja venni eszét. B.
Születik. A ki született, meg is kell halnia. E. - Ártatlan mint a ma született gyermek. E. - Biborban született. E. - Burokban született (E.), akasztófán hal meg. (Ki mindenben nagyon szerencsés.) ME. - Bú között született, gond között vénhedett. D. - Jobb lett volna neki vakon születni. E. - Jól fogant gondolat okosan születik. D. - Ki egyszer született, kétszer meg nem halhat. E. - Madár repülésre, ember munkára született. E. - Minden gyermek sirással születik. KV. - Nem egyszerre születtünk, nem is egyszerre halunk meg. Ny. 6. - Szerencsés órában született. D. - Szerencsétlen órában született. B. - Vajudik a hegy, egeret szül. (Latin.) E. - Aki urnak született, csak ur az. ME.
Szülő. Jaj, kinek szülője van és kenyere nincsen. E. - Jámbor szülőknek is gyakran feslett a fiúk. B. - Jobb a gyermek sirjon, mintsem a szülői. KV. - Ki megveti szülői oktatását, hóhérkézre kerül. E. - Nehezen jó a gyermek, ha szülői rosszak. D. - Szüleidnek átka ostort fonhat nyakadra. E. - Tiszteld a szüléket. E. - Volt szüléjök is: tátos volt és szemfényvesztő. Pázm.
Szülés. Ritka szülés bába nélkül. D.
Szűr. Másnak szűr, maga szomjan marad. D. - Sokat szűrt a foga közt. (Iszákos.) D.
Szüret. Bús mint szüret után a szőlő. D. - Elkölt a szüret. E. - Fohászkodik mint anyámasszony szüretkor. Ny. 23. - Jókor jösz, elkelt a szüret. KV. - Megadja módját, mint a luteránus (L. ezt.) pap a szüretnek. Ny. 5. - Olyan a szád, mint a segg szüretkor. Ny. 12. - Sok szüret volt azóta. D. - Szük szüret, szük aratás, egész házbomlás. D. - Szüret, ha egy csep bor sincs! S. - Ugy áll a szád, mint szüret után a kunyhó. Ny. 13.
Szürke. Elválik, mint a szürke a fakótól. S. - Hi szürke! Hi fakó! itt semmit sem adnak. E. - Nem paripa, ha nem szürke. E.
Szűz. A megesett szűzet csak feddeni lehet. (Segitni rajta nem.) KV. - Ártatlan mint a szűz. D. - Átesett a bajon, mint az egyszeri szűz a gyermekszülésen. Ny. 17. - Komáromi szűz. D. - Megérdemli, mint szűzlány a koszorút. E. - Mezitlábos (L. ezt) szűz. D. - Nem mind szűz, a ki pártát tűz. D. - Rózsáé az illat, szűzé a szemérem. K. - Szemérmes mint a szűz. D. - Szűz, mint a csizmám talpa a földtől. Ny. 6. - Ugy néz ki, mint egy pócsi (L. ezt) szűz. Ny. 11. - Tiszta mint a szűzlány. D. - Vén szűz. D. - Agg szűz. ME.
Szűzesség. Házasság, rabság; özvegység, mentség; szűzesség, nemesség. B. - Nem sokat tehetni fel oly lány szűzességére, ki mindig katonákkal jár. K. - Szükség, megvesztett szűzesség. KV. - Szűzesség, ékesség. E. - Szűzességnek csak egy a prédája. E.
Szűzmária. Meginná a Szűzmária cipőcsattját is. Ny. 2. - Részeg ember, ha elesik, Szűzmária ölébe esik. S.
Szvatopluk. Fehér mint a Szvatopluk lova. D.
Sváb. Annyi van mint a svábgyerek. ME. - Nekiszokott, mint sváb a főtt krumplinak. Ny. 4. - Sváb, kalaráb. ME. - Svábnak negyvenéves korában érik meg az esze. ME.
 +
|
