Zsidók a magyar társadalomban I-II.

ÍRÁSOK AZ EGYÜTTÉLÉSRŐL,

A FESZÜLTSÉGEKRŐL

ÉS AZ ÉRTÉKEKRŐL

(1790-2012)

FÜLSZÖVEG

A tükörben, melyet ez a kötet elénk tart, együtt, egymás mellett, egy síkban látható Magyarország Janus-arca. A nemes, megnyerő; és a félelmetes, visszataszító. 
A legjobb Magyarország: a szabadság és egyenlőség elkötelezettjei az egyik oldalon; s a zsidóellenességet, fajelméletet, gyűlölködő antiszemitizmust hirdetők a másikon. Az emancipáció előtti évtizedekből feltűnnek római katholikus vagy protestáns egyházi emberek, s a nem zsidó írók, akik érdeklődéssel, rokonszenvvel tekintenek a közelükben élő zsidókra; és jól látszik a zsidó arc: az izraeliták képviselői, akik bizalommal fordulnak kérvényeikkel a magyar országgyűléshez; öntudatos, a korszerű eszmék iránt fogékony, a magyar nemzetbe beilleszkedni akaró és annak javára munkálkodó zsidók. 
Némely történeti korszakot későbbről való tudós tanulmányok világítanak meg. A dualizmus korában nem volt kormány, mely megtűrte az antiszemitizmust, és a kormánypolitikusok számára rendíthetetlen elv volt, hogy a zsidó állampolgárok minden tekintetben egyenjogúak az ország többi állampolgárával. Ezzel szemben 1919 óta - a Tanácsköztársasággal kezdődően - nem volt kormányunk, amely ne lépett volna fel a zsidók ellen jogfosztó törvényekkel, korlátozó közigazgatási intézkedésekkel. A legvégén (1944-ben) - a lágerek felállításánál, a deportáló vagonokba terelésnél - csendőri és rendőri erővel. Nem volt kormányunk, amely ne tűrte volna a társadalom bizonyos rétegeiben, csoportjaiban eleven és ki-kitörő zsidóellenességet. Amely bizonyos szociális feszültségeket vagy nemzetgazdasági célokat ne a zsidók vagyonából akart volna megoldani (árjásítás, földosztás, államosítás). Az utolsó fejezetekben már a jelenről, napjainkról van szó. 
Ez a könyv Magyarország tükre. Csak zsidó tükör, vethetik, címe és tartalma alapján, a kifejezés ellen néhányan. Valóban, a kötetbe fölvett írások tárgya a zsidók helyzete. De ebben a "zsidó" tükörben mégiscsak egész Magyarország mutatja meg magát.

TARTALOM

I. kötet:
Bevezetés. Magyarország tükre 15
I.
Alázatos esedezése a Magyar Országi Izraelitáknak
1. A Magyarországon élő zsidók közösségének kérelme az országgyűléshez,
[Szabadjon nekünk is, Ábrahám ivadékainak... ] (1790. november) 59
2. [Nagyváthy János (?)], A tizen-kilentzedik százban élt igaz magyar
hazafinak öröm-órái (1790) 68
3. A Magyar Országi zsidóság folyamodványa József főherceg-, nádorhoz
és a Főrendek-, Státusok- és Rendekhez, [Hogy valahára az Ország Törvénye
által felszabadíttassunk] (1807. november 7) 72
4. Alázatos esedezése a Magyar Országi Izraelitáknak, [Méltóztassanak
az Ország Rendjei minket, ha léptsőnként is, haznos polgárokká tenni]
(1826. február 4) 78
II. Fölöttük Mózes táblája őrködött
5. FranzSchams, [Az óbudai zsidó község] (1822) 83
6. Egyed Antal, Bonyhád Mező-várasnak rövid leírása (1823) 87
7. Vajda Péter, Keleti virág Pesten (1833) 89
8. Kölcsey Antónia, Napló: [Purim Csekén] (1839. március 1) 92
9. Petrichevich Horváth Lázár, Zsidó menyekző (1847) 94
10. Kuthy Lajos, Hazai rejtelmek (1846-1847) 97
III. A kigyúlt világosság napja az esengő izraelnek
felhozza a fénynappalt
11. Török Pál, Mindnyájan egy vagyunk (1839) 135
12. [Bloch Móritz / Ballagi Mór], Zsidó szózat a magyar néphez
(1840. télutó hava [február] 27) 141
13. [Deák Ferenc], Felírási javallat a Zsidók polgárosítása tárgyában
(1840. március 24) 149
14. Gasparich Kilit Márk, A Zsidók (1840) 152
15 Schwab Arszlán (Löw Schwab), A zsidók. Fölvilágosító értekezés
a Gasparich Kilit úrtól (...) közlött hasonnevű cikk visszaigazitasaul
(1840) 158
16. Vajda Péter, A zsidókról (1840) 178
17 A Magyarország- s hozzá kapcsolt Tartományokbeli Izraelita lakosok
nevében eljáró küldöttség a meghonosítás kegyes megadatásaért
mély alázattal esedezik (1840) 184
18. Eötvös József, A zsidók emancipátiója (1840) 189
19. [A magyarországi izraeliták köszönő levele az 1840:XXIX. tc.
királyi szentesítése után] (1840. május) 209
20. Gorove István, Nemzetiség (jelenünk szempontjából):
Zsidó emancipatio (1842) 212
IV. A zsidók polgárosítása
21. A magyarországi s a kapcsolt részekbeni izraelita lakosok nevében eljáró
küldöttség, Az ország nagyméltóságú és tekintetes Karai és Rendei
méltóztatnának az izraeliták még mindig szerfelett szomorú polgári
állapotát kegyelemes tekintetre méltatni (1844. január) 221
22. Fábián Gábor, Zsidó-emancipatio. - Kossuth Lajos szerkesztő
lábjegyzeteivel (1844. május 5) 228
23. Kossuth Lajos, Zsidó-emancipatio 236
I. Szerkesztői megjegyzés Fábián Gábor »Zsidó-emancipatio« című cikkéhez
(1844. május 5) 237
II. Felszólalás az 1847/48. évi országgyűlés XXI. kerületi ülésén:
A honosításról (1847. december 11) 240
24. Löw Lipót, A zsidó-emancipatio ügyében 242
I. Löw Lipót, Nyílt levél a zsidó-emancipatio ügyében.
- Kossuth Lajos szerkesztő lábjegyzeteivel (1844. június 2) 243
II. Fábián Gábor, Nyílt levélre nyílt levél (1844. június 16) 249
III. Löw Lipót, Még néhány szó »a zsidók erkölcstelensége«
s a zsidók polgárosítása fölött. - Kossuth Lajos szerkesztő
megjegyzésével (1844. július 25) 251
25. Széchenyi István, Két felszólalás a főrendi házban:
[Ezen szerencsétlen népfaj...] (1844. október 1) 257
26. Löw Lipót, A zsidókérdés 261
I. A zsidókérdés a jog, a lelkiisméret-szabadság, a józan politica
és a nemzetgazdászat szempontjából (1845. május) 262
II. Javaslat a zsidóügy iránt (1847. június) 271
27. Heilprin Mihály, Zsidó kördal (1846. nyárutó hava [augusztus] 29) 273
V. Zsidóügy
28. Magyarországi és kapcsolt részekbeli Izraeliták Szózata
emancipatio iránt 279
I. [A közállomány sáncaiba törvényszerűleg leendő felvétetésünk]
(1847. szeptember 23) 280
II. [Mi azért kívánjuk jogainkat, mert emberek vagyunk] (1848. július 24)
29. Einhorn Ignác, A zsidókérdés Magyarországon (1848. április 10) 287
30. Vörösmarty Mihály, Zsidóügy (1848. május) 290
31. Hartmán Lipót, Magyar zsidó, vagy: zsidó magyar? (1848. május) 297
32. Herczfeld Sándor, Mi nem megyünk Amerikába,
hanem itt fogunk maradni! (1848. április) 317
33. Arany János, Az örök zsidó (1860) 321
VI. Mi mindenre nézve hozhatunk törvényt, csak arra nem,
hogy ez vagy amaz melyik felekezethez tartozik
34. Kemény Zsigmond, Pest, dec. 23, 1867 (1867. december 24) 327
35. Schvarcz Gyula, A közoktatásügyi reform mint politikai szükséglet
Magyarországon: [A középosztályhoz tartozik nálunk a zsidóság is]
(1866/ 1879) 329
36. Három névtelen röpirat a zsidók beilleszkedéséről 334
I. A zsidók reformátiója. Irta egy hitrokon (1867) 336
II. Az országos zsidó congressus és titkos ellenei. Intő szózat Magyarország
zsidóihoz (1868) 343
III. A zsidókérdés Magyarországon. Röpirat, melyben megbizonyíttatik, hogy
a művelt zsidóknak áttérése valamelyik protestáns vallásra erkölcsileg igazolt
és nagy politikai érdekek által sürgetett eljárás.
írta egy szabadelvű (1882) 358
37. Hillél Lichtenstein, Ideje cselekedni: [Ne keveredjünk más népekkel]
(1870 k.) 363
38. Orbán Balázs, A Székelyföld leírása: A székely szombatosokról (1868) 366
39. Deák Ferenc, A zsidók emancipátiója tárgyában 374
I. A zsidók emancipátiója tárgyában (1866. február 23) 375
II. [Ha a vallásszabadságot csakugyan óhajtjuk] (1870. március 18) 376
40. Pulszky Ferenc, Felszólalás a képviselőházban: [Én a zsidó nemzetiségnek
igen nagy tisztelője vagyok] (1874. július 4) 378
VII. Szabadelvűség és jogegyenlőség
41. Kiss József, Honfoglalás (1910) 385
42. Hanák Péter, A lezáratlan per. A zsidóság asszimilacioja a Monarchiában (1983) 397
43. Istóczy Győző, Zsidókérdés 411
I. Zsidókérdés és honosítási törvény. - Br. Wenckheim Bela miniszterelnök
válaszával (1875. április 8) 414
II. A zsidó államnak Palaestinába való visszaállítása. - Trefort Ágost vallásés közoktatásügyi miniszter válaszával (1878. június 24) 425
III. Az izraelita Iskola-alap ügye (1880. március 11) 435
IV. A keresztények és az izraeliták közt kötendő polgári házasságról szóló
törvényjavaslat visszavetése és az izraeliták egyenjogúsítását kimondó
1867:XVII. tc. eltörlése. - Berzeviczy Albert képviselő, előadó és
Tisza Kálmán miniszterelnök megjegyzéseivel (1882. február 18) 439
V. Az oroszországi zsidók bevándorlása ellen (1882. június 9) 452
VI. Az emancipáció visszavétele (1883. január 22) 460
VII. A zsidó-keresztény házasság (1883. november 21) 465
44. Kohn Sámuel, Mit tegyünk az ellenünk intézett támadásokkal szemben?
(1880) 469
45. Orbán Balázs, Felszólalás a képviselőházban: [Egy közös állam
eszméjének varázsa] (1880. március 11) 474
46. Kossuth Lajos, Két levél Turinból a "zsidó-kérdés"-ről és Tiszaeszlárról 476
I. Helfy Ignácnak (1882. október 11) 477
II. Űrváry Lajosnak (1883. augusztus 15) 479
47. Hoífmann Mór, A sémiták és antisemiták (1883) 481
48. Acsády Ignác, Zsidó és nem zsidó magyarok az emancipáció után (1883) 496
49. Komlós Aladár, A fénykor küszöbén: [Izraelt a jövő reményei
vonták a magyarság felé] (1940 k.) 531
50. Ignotus, A 137. zsoltárhoz (1895) 540
VIII. S egy nagy csillag van a homlokukon
51. Weisz Ignác, A zsidók és a nemzetiségek (1894) 545
52. Prohászka Ottokár (Pethő álnéven), A zsidó recepció
a morális szempontjából: [A zsidóság fekélye már csontvázzá rágta
a keresztény magyar népet] (1893) 555
53. Petrássevich Géza, Magyarország és a zsidóság (1899) 578
V. Magyarország közgazdasági állapota. A zsidó kérdés Magyarországon 579
VIII. A zsidó kérdés megoldása 584
54. Egan Ede, A hegyvidéki földmívelő nép közgazdasági helyzetének
javítását célzó állami aktió (1900) 595
55. Zay Miklós, Zsidók a társadalomban (1903) 605
56. [Rónai János & Schönfeld József (?)], A magyarországi cionisták
országos bizottságának emlékirata: [A zsidó nép becsületes
népi életet akar élni] (1909) 621
57. Ady Endre, A bélyeges sereg (1906) 628
IX. A zsidókérdés Magyarországon
58. Litván György, Szellemi progresszió a századelőn 633
I. Magyar gondolat - szabad gondolat (1978) 634
II. Szellemi progresszió a századelőn. A zsidóság szerepvállalása
a társadalmi-politikai modernizációért vívott küzdelmekben (1989) 635
59. Ignotus, Zsidó liberalizmus (1910) 641
60. Jászi Oszkár, A radikalizmus és a zsidók (1912) 643
61. Kosztolányi Dezső, Mi huszonötezren (1916) 647
62. Ágoston Péter, A zsidók útja (1917) 650
I. könyv. A zsidók és nem zsidók egymáshoz való viszonya 651
III. könyv. A zsidók természete 653
IV. könyv. A zsidók fajisága 655
VI. könyv. A megoldás 656
III. (1). A megoldás módjai 660
III. (2). A beolvadás akadályai 663
IV. Beolvadás a magyarságba. (1) A más nemzetbe olvadás 665
IV. (2). A vallási beolvadás 667
IV. (3). Az összes foglalkozásokban való eloszlás 669
63. Jászi Oszkár, Vélemény a zsidókérdésről (1917) 671
I. A Huszadik Század körkérdése 672
II. Jászi Oszkár, Vélemény a zsidókérdésről 673
III. A körkérdés főbb eredményei 679
64. Benedek Marcell, [Lassú, békés összeolvadás] (1917) 683
65. Beregi Ármin, [A zsidó népet nem lehet megszüntetni] (1917) 685
66. Bettelheim Samu, [Egy antiszemita korszak előtt állunk
Magyarországon] (1917) 690
67. Blau Lajos, [A magyar zsidók a magyar nemzet szerves alkotórészei]
(1917) 692
68. Bölöni György, [A zsidóságnak a magyarságban erjesztő szerepet szántak]
(1917) 694
69. Giesswein Sándor, [A zsidóságnál csaknem minden tehetség
megtalálja a maga érvényesülésének útját] (1917) 697
70. Hatvany Lajos, [Ha az ember bálba megy frakkot ölt] (1917) 700
71. Ignotus, [Hozzásimulni a nem zsidó társadalomhoz] (1917) 702
72. Lesznai Anna, [A zsidó önmagának is zsidó] (1917) 704
73. Lukács Leó, [A zsidó nép zöme sohasem akart teljesen asszimilálódni]
(1917) 711
74. Mezey Ferenc, [A társadalom kapcsolja ki életfelfogásából azt a gondolatot,
hogy a befogadás és megbecsülés a valláshoz igazodik] (1917) 715
75. Radisics Elemér, [A zsidóság nem vall mindenben közös célt
a törzsökös magyarsággal] (1917) 719
76. Ravasz László, [A zsidóságnak el kell hagynia nyelvét, nevét, tradicióit
és vallását] (1917) 723
77. Richtmann Mózes, [A társadalmat nevelni kell arra, hogy másnak lenni
nem jelenti idegennek s ellenségnek lenni] (1917) 728
78. Szabó Ervin, [Tragikus helyzet, hogy Magyarországon maguk a zsidók
állják útját a zsidókérdés megoldásának] (1917) 733
79. Ady Endre, Korrobori (1917) 738
X. A fehérterror országában
80. Vázsonyi Vilmos, A »zsidó«-kérdés (1919. november 2) 745
81. Jászi Oszkár, Magyar kálvária - magyar föltámadás 752
I. Magyar kálvária - Magyar föltámadás. Tizedik fejezet:
A fehér ellenforradalom (1920) 753
II. Horthy zsidai (1921. október 9) 755
III. Függelék. Zala. Politikai napilap: Szombathely, [1921.] okt. 4 758
82. Szekfű Gyula, Három nemzedék. Egy hanyatló kor története (1920) 760
Második könyv: Az első liberális nemzedék, IX. Liberalizmus és zsidókérdés 761
Harmadik könyv: A második nemzedék, VII. A kapitalizmus kezdetei
és a zsidóság szerepe 765
Negyedik könyv: A végkifejlés felé, V. A zsidóság szerepe
és Budapest kultúrája 
83. Budaváry László, Felszólalás a nemzetgyűlésben: [A keresztény
Magyarország legnagyobb veszedelme a zsidóság] (1920. augusztus 7) 769
84. Vázsonyi Vilmos, Tegyünk fogadalmat (1920) 794
85. Mezei Ernő, Quo vadis? (1920) ZZ^ZZZZ.796
86. Székely Ferenc, Az igazi probléma (1920) 800
87. Babits Mihály, [Antiszemitizmus, zsidókérdés, cionizmus] 804
I. [Antiszemitizmus] (1920-1925) 805
II. [A zsidókérdésről és a cionizmusról] (1926) 805
XI. Zsidók a válaszúton
88. Komlós Aladár (Korai Álmos álnéven), Zsidók a válaszúton (1921) 809
89. Vázsonyi Vilmos, Mi nem magyar zsidók,
hanem zsidó magyarok vagyunk (1925. november 22) 823
90. Vikár György, Az emlékezés ösvényein [1931] (1994) 827
91. Vámbéry Rusztem, A becstelenség apologiája (1931) 829
92. Karinthy Frigyes, Zsidókérdés. Címszó a Nagy Enciklopédiából (1932) 834
93. "Zsidó sebek és bűnök" 837
I. Illyés Gyula, Zsidó sebek és bűnök. Pap Károly könyve (1935) 839
II. Komlós Aladár, Zsidó sebek és bűnök. Pap Károly könyve (1935) 844
III. Németh László, Két nép (Hozzászólás Pap Károly Zsidó sebek és bűnök
című könyvéhez) (1935) 846
94. Komlós Aladár, A zsidó lélek (1937) 853

II. kötet:
XII. A homályos »faj« szó
95. Németh László, Faj és irodalom 15
I. Faj és irodalom (1928) 20
II. Pap Károly (1931. július) 21
III. Ember és szerep (1934. január) 25
IV. Egy különítményes vallomása (1934. június 17) 27
V. A magyar élet antinómiái (1934. július) 29
VI. A reform (1935) 34
96. Méhely Lajos, A magyar faj önvédelmi harca (1933) 36
97. Bajcsy-Zsilinszky Endre, A zsidókérdés - magyar szemmel (1933) 44
98. Szekfű Gyula, Három nemzedék, és ami utána következik (1934) 52
99. Németh László, Kisebbségben 60
I. Kisebbségben (1939) 61
II. Magyar radikalizmus (1940) 65
100. Ignotus Pál, Ki hát a »filosemita«? (1934) 67
101. Fejtő Ferenc & Veres Péter, »Faj« és »szocializmus« 75
I. Fejtő Ferenc, A »faji« szocializmusról (1937. június) 77
II. Veres Péter, »Faji« szocializmus vagy »tiszta« szocializmus?
(1937. július-augusztus) 80
III. Fejtő Ferenc, "Fajkérdés és szocializmus. Viszonválasz Veres Péternek"
(1937. július-augusztus) 85
102. Makkai János, A háború utáni Magyarország (1937) 96
103. Németh László, Faji hibáinkról (1941) 100
XIII. Gyűlölködő atmoszférában
104. Bethlen István, [Beszéd a képviselőházban a gazdaságpolitikáról,
diktatúrákról és a zsidókérdésről] (1937. május 11) 105
105. Zsolt Béla, A zsidó (1938) 109
106. Mónus Illés, Nem erről van szó! (1938. április 10) 113
107. Szabó Dezső, Az antijúdaizmus bírálata (1938. április) 117
108. Stern Samu, A zsidókérdés Magyarországon (1938) 133
109. Lesznai Anna, Napló: A zsidókérdéshez (1938) 153
XIV. Jogfosztás a nemzet magasabb érdekéből
110. Horthy Miklós, [Én egész életemben antiszemita voltam.]
Személyes levél gr. Teleki Pál miniszterelnöknek (1940. október 14) 163
111 Móricz Zsigmond, Zsidótörvény (1938. május 8) 165
112 Babits Mihály, A tömeg és a nemzet (1938. május 15) 171
113 Prónay György, Felszólalás a felsőházban az 1938:xv. tc. vitájában
(1938. május 24) 176
114 Láng Lajos, Felszólalás a felsőházban az 1938:xv. tc. vitájában
(1938. május 24) 187
115 Meskó Zoltán, Felszólalás a felsőházban az 1938:xv. tc. vitájában
(1938. május 24) 200
116 Löw Immánuel, Felszólalás a felsőházban az 1938:xv. tc. vitájában
(1938. május 24) 206
117 Ravasz László, Felszólalás a felsőházban az 1938:xv. tc. vitájában
(1938. május 24) 209
118 Haller István, A zsidókérdés és a keresztény térfoglalás
végleges megoldása (1938) 219
119 Teleki Pál, Beszédek az országgyűlésben a második zsidótörvényről 227
I. Kormánynyilatkozat (1939. február 22) 228
II. Felszólalás a felsőházi vitában (1939. április 15) 230
III. Felszólalás a képviselőházban (1940. december 3) 238
XV. Ki az, aki érzi, hogy zsidóságát akarhatja is,
szabadon, meggyőződéssel?
120 Tábor Béla, A zsidóság két útja 243
I. A zsidóság két útja (1939) 244
II. Függelék. Utószó a második kiadáshoz (1990) 255
121 Junger József, Az új emancipáció 256
I. Magyarság és zsidóság (1941) 257
II. Jogi szempontok az új emancipációhoz (1942) 262
122 Szilágyi Dénes Cvi (D. Sabbatai álnéven), Zsidó sárgakönyv
(1941. július) 266
123 Bisseliches Mózes, [Igazi népközségekké kell tenni hitközségeinket]
(1941) 275
124 Radnóti Miklós, Levél Komlós Aladárnak (1942. május 17) 277
125 Vas István, Mért vijjog a saskeselyű?: Véres vitazárás (1981) 282
126 Kulcsár István (Körmendi Balázs álnéven), Zsidó gyónás (1942) 284
127 Komlós Aladár, Zsidóság, magyarság, Európa 289
I. Zsidóság, magyarság, Európa (1943) 291
II. Ignotus, III: Ignotus zsidósága (1943) 294
128 Tábor Béla, Szakzsidóság vagy zsidó világnézet (1943) 299
129 Szilágyi Dénes, A zsidó népegyéniség (1943) 305
XVI. A zsidóságnak a magyar társadalomból való kiközösítése
befejezéshez közeledik
130 Németh László, Második szárszói előadás:
[Shylocknak éppen a szív kell] (1943. augusztus 25) 319
131 Szálasi Ferenc, Hungarizmus 323
I. A hungarizmus eszmerendjének alaptételei (1935) 324
II. Út és Cél (1935-1944) 325
III. A hungarizmus eszmerendjének alaptételei 1940. október 1 utáni
alapvetésben (1942) 331
IV. Népbírósági tárgyalás Szálasi Ferenc és társai ügyében (1946) 335
132 Bosnyák Zoltán, Vádirat a zsidóság ellen! (1944. június 10) 340
133 Oláh György, Magyarság és zsidóság (1944. július 1) 345
134 Kassák Lajos, Zsidók tragédiája (1943) 351
135 Horváth Zoltán, Hogy vizsgázott a magyarság? (1945) 353
Bevezetés 354
VII. Terjed a fasiszta fertőzés. Darányi és Imrédy 355
VIII. A második világháború 358
IX. Jugoszlávia, a Szovjetunió és a magyar hadüzenet 362
X. Kállay Miklós kétszínű politikája 364
XI. 1944. március 19 és a Sztójay-kormány 367
XII. A keresztény egyházak szerepe. Sztójay bukása és a Lakatos-kormány
mentőkísérlete 374
XIII. Szálasi nyilas kormánya és a Vörös Hadsereg felszabadító hadjárata 378
XVII. Kettős kisebbségben
136 Gáli Ernő, Kettős kisebbségben (1993-1997) 385
137 Kovács Éva, Az asszimiláció ambivalenciái (2002) 401
XVIII. Zsidókérdés Magyarországon 1944 után
138 Darvas József, Őszinte szót a zsidókérdésben (1945. március 25) 413
139 Molnár Erik, Zsidókérdés Magyarországon (1946. május) 418
140 Horváth Márton, Zsidóság és asszimiláció (1946. július) 429
141 Zsolt Béla, Válasz és vita: [Nem vagyok hajlandó kisebbséggé átalakulni]
(1946. augusztus 22) 439
142 Szekfű Gyula, Forradalom után (1947) 444
143 Bibó István, Zsidókérdés Magyarországon 1944 után (1948. április) 446
144 Lőwinger Sámuel, Zsidókérdés Magyarországon 1944 után (1948) 475
145 Rákosi Mátyás, Beszéd az MDP Politikai Bizottságának ülésén
(1953. február 19) 482
146 Kovács András, A zsidókérdés a mai magyar társadalomban
(1980-1981) 487
XIX. Zsidó Magyarország
147 Jacob Katz, A magyar zsidóság egyedisége (1976) 513
148 Vörös Károly, A budapesti zsidóság két forradalom között, 1849-1918
(1986) 524
149 Ladányi János, Zsidók, szegregáció (2002) 544
150 Kende Péter, Zsidó Magyarország (1996) 549
151 Kecskeméti Károly, Homályzónák. A zsidók közép-európai történetének
néhány tisztázandó kérdése (2006) 565
XX. Zsidó-magyar számvetés
152 Várdy Péter (Peter Vardy), Befejezetlen múlt - mai magyar zsidó valóság
(1980) 585
153 Mészöly Miklós, A zsidókérdés útvesztői (1983 k.) 597
154 Gadó György (A Salom. A magyar zsidók független békecsoportja
nevében), Nyílt levél a magyar társadalomhoz és a magyar zsidósághoz
(1984) 636
155 Kis János, A Salom nyílt levele a magyar társadalomhoz
és a magyar zsidósághoz (1984) 655
156 Erős Ferenc, Kovács András & Lévai Katalin, Hogyan jöttem rá,
hogy zsidó vagyok? (1985) 664
157 Nádas Péter, Évkönyv: [Ott van egy zsidó neked,
gyűlölheted, nyugodtan] (1987) 681
158 Karády Viktor, Zsidó identitás és asszimiláció Magyarországon.
Marjanucz László interjúja (1988) 683
159 Kende Péter, A magyar-zsidó különbözőségről (1989) 715
160 Márton László, Kiválasztottak és elvegyülök (1989) 731
161 Konrád György, Zsidó-magyar számvetés (1989) 752
XXI. Hosszú, sötét árnyék
162 Kertész Imre, Hosszú, sötét árnyék (1991) 773
163 Vikár György, Zsidó sors(ok) az analitikus rendelés tükrében (1994) 775
164 Jeszenszky Géza, A zsidóság tragédiája mint magyar tragédia (2007) 783
165 Esterházy Péter, Harmónia caelestis (2000) 786
XXII. A kísértet itt jár közöttünk
166 Antall József, Beszéd a magyar zsidó mártírok emlékművénél
(1990. július) 793
167 Varga Domokos György (V. Domokos György álnéven),
A kisebbség és a zsarnokság (1990. április 29) 796
168 Esterházy Péter, Hogyan legyünk kevésbé magyarok? (1990. május 3) 802
169 Szabó Miklós, A kárhozottak összeesküvése (1990. május) 805
170 Gadó János, Kései megjegyzések egy kellemetlen ügyhöz (1993) 812
I. Gadó János, Kései megjegyzések egy kellemetlen ügyhöz (1993) 813
II. Függelék. Zoltai Gusztáv & Landeszmann György, Zsidók és magyarok.
Ományi Kálló Gyöngyi interjúja (1992. december) 819
171 Kertész Imre, Haza, otthon, ország (1996) 823
172 Vázsonyi Vilmos (jr.), [Asszimiláció - orthodoxok - kitérés -
Isten elvesztése] (1990-2008 k.) 831
173 Orbán Ottó, Ostromgyűrűben: A kilencvenes évek;
Édes hazám (2002) 849
XXIII. Polgári közérzetünk
174 Kovács Éva & Vajda Júlia, Mutatkozás: Zsidó Identitás Történetek
(2002) 853
[I.] A kettős kommunikáció 855
[II.] Társadalmi zsidó létélmények 860
175 Szántó T. Gábor, Amit ajánlunk, és amit kérünk (2002. január) 866
176 Kertész Imre, Jeruzsálem, Jeruzsálem... (2002) 870
177 Granasztói György, Zsidókérdés? (2003) 877
178 Oberlander Báruch & Köves Slomo, Ügynökök és besúgók
a zsidó jog és etika fényében (2005) 894
179 Nóvák Attila, Van-e zsidó népiség Magyarországon? (2008) 900
180 Kende Péter, A zsidók és nem zsidók közti viszony
mint az újabbkori magyar történelem egyik kulcseleme (2011) 907
181 Kőszeg Ferenc, Az integráció vége (2012) 930
A kötetbe felvett szerzők 935
Névmutató 938