|
Dr. Margalits Ede:
MAGYAR KÖZMONDÁSOK
ÉS
KÖZMONDÁSSZERÜ SZÓLÁSOK
LVI.
  Szeleburdi, beleszurdi. ME. - Szeleverdi, szeleburdi. D.
Szelence. Ha se szelencéd hozzá, se írod, ne borbélykojdál. D. - Ha nincs íred és szelencéd, miért teszed magad borbéllyá. KV. - Se írja, se szelencéje szegénynek. D. - Sem írek, sem szelencéjek, mégis borbéllyá tették magukat. Pázm. - Sem írja, sem szelencéje, mégis gyógyít. D.
Szeles ember, félbolond. D. - Szeles kocsisnak bokros a lova. S.
Szelet. Apró szeleteket szel. D.
Szelid. A vadkörtét többre becsüli a szelidnél. KV. - Hozzáképest szelid a mennykő. D. - Nem várhatni a vad fától szelid gyümölcsöt. D. - Oly szelid, hogy még az epéje sem keserű. B. - Olyan szelidek mint a mándoki galambok. Ny. 7. - Szelid a galamb, mégis van epéje. E. - Szelid almának nagy becse vadnak kevés. KV. - Szelid intéssel, nem pálca veréssel teheted jóvá a gonoszt. Sz. - Szelid mint a bárány (D.), mint a galamb (KV.), mint a gerlice (D.), mint a husvéti bárány (ME.), mint a kis nyul (D.), mint a liba (D.), mint őszszel a légy (S.) - Szelid tyúk hamar meglapul. D. - Szelidebb nálánál a vad ember is. D. - Vad a szelid gyümölcs is, mig meg nem érik. D.
Szelidit. Ha a hörcsökös asszonyt meg akarod szeliditeni, járd meg vele a táncot a mogyorósban. K. - Késő az agg ebet szeliditeni. KV. - Későre szelidül meg a farkas. D. - Könnyü bárányt szeliditeni. D. - Nehéz az agg ebet szeliditeni. KV. - Nehéz a vén farkast szelidségre venni. D.
Szelindek. Harapja a szelindek, ha foga volna. D.
Szellő. Gályáját jó szellők fujdogálják. D. - Ha már fujdogál a szellő, nemsokára beáll a tellő. B. - Hit nem szellő. (L. hit.) E. - Szellő is megárt neki. E.
Szellőztetik. (Felakasztották.) D. - Feltették szellőzni. B.
Szem. Addig kapar a tyúk, mig szemre talál. D. - Ott kapar, ahol szemre talál. D. - Vak tyúk is talál néha szemet. B. - Vak tyúk addig piszkál, mig szemre nem talál. E.
Szembekötve is eltalálni pokol útját. E. - Szembekötve ne vivj. D. - Szembekötősdit játszik. D.
 Szemenszedett. S. - Tiszta mint a szemenszedett buza. D.
Szemefénye. E. - Szép asszony a ház szemefénye. E. - Ugy vigyáz rá, mint a szemefényére. S. - Ugy szereti, mint a szemefényét. E.
Szemfényvesztő alakos. D. - Volt szüléjök is: tátos volt és szemfényvesztő. Pázm.
Szemfödél. Eltemették szemfödél nélkül. (Felakasztották.) D. - Holtnak szemfödelét elveszi. E. - Szemfödélre valója sincs. S.
Szemfüles. Elül-hátul szemfüles. D.
Szemöldök. Emelgeti szemöldökét. (Kevély.) D. - Fölszömöldök. (Kevély.) D. - Felvonja szemöldökét. E.
Szemrehányó. Se hete, se hava, már is szemrehányó. D.
Szemes. Ajándék a szemest is megvakitja. D. - Hol macska van a háznál, ott a gazdasszonynak szemesnek kell lenni. Ny. 1. - Legszemesebbnek kell lenni a tolvajnak. D. - Nem kénytelen a szemes, hogy a vakot kalauzul vegye. K. - Más házánál szemes, magáénak vaksi. KV. - Néha a vak is többet lát a szemesnél. D. - Otthon vaksi, más házánál szemes. KV. - Szemes bizonyság. D. - Szemes kocsis, szemes ló kerekszámra igen jó. B. - Szemes mint a macska. E. - Szemesé a világ, vaké az alamizsna. D. - Szemesnek a játék, vaknak alamizsna. D. - Szemesnek való a játék. KV. - Szemesnek áll a világ. E. - Vak mutat a szemesnek utat. D. - Vakondok mutat utat a szemesnek. BSz.
Szemérem. A futás szemérem, de hasznos. Ny. 2. - Hol a félelem, ott a szemérem. D. - Hol a szemérem, ott a becsület. KV. - Hol a szemérem, ott a jóság. KV. - Jámborság tisztesit, szemérem ékesit. KV. - Rózsáé az illat, szűzé a szemérem. K.
Szemérmes. Bár szemérmes is az asszony, ne bizd más kezére. KV. - Egy asszony sem szemérmes a sötétben. KV. - Szemérmes diáknak hiu (üres. ME.) a táskája. M. - Szemérmes koldusnak üres a tarisznyája. B. (Táskája. KV.) - Szemérmes mint a falusi liba (S.); mint a jó leány (D.); mint a menyasszony (KV.); mint a rác menyasszony (Ny. 12.); mint a szűz (D.); mint az uj menyecske (S.); mint az üres táskáju koldus. D. - Voltnak és meglettnek szemérmes orcája. KV. - Éhen marad, ki az asztalnál szemérmeskedik. KV. - Szemérmesség nem szokott titokhoz. KV.
Szemtelen. Minél tovább tart a világ, annál szemtelenebb. D. - Sok veje, kinek leánya szemtelen. D. - Szemtelen harag, mely erejét nem láttatja. KV. - Szemtelen koldusnak tele a táskája. D. - Szemtelen mint a légy. KV. (Piaci légy. E. - Piaci kofa. S.) - Szemtelennél is szemtelenebb lehet. D.
Szeny. Amint mosod kezed, veszed le a szenyet. D. - Kézszeny. D. - Megszokta mint barátkukta a szenyet. D. - Ne mosd, ha nem kezed szenye. D. - Rajta hagyta keze szenyét. E. - Reátörli keze (L. ezt) szenyét. Pázm. - Ritka kovács szeny nélkül. D.
Szenyes mint a rab. E. - Szenyes nem kormos. D. - Van ám annak a mosóban szenyese. D.
Szentel. Kóró szentölő. (Haszontalan.) D.
Szentesit. Cél szentesiti az eszközt. (Latin.) ME. - Cél nem szentesiti az eszközt. ME.
Szentes. Átesett rajta, mint Bánó a szentesi parókián. E. - Jót lökött rajta, mint szentesi emberen a hosszu kutya. (L. ezt.) Ny. 5. - Kutyabaja, mint a szentesi halottnak. E. - Szentesi mester. (Hazug; a szentirásból is hazudott.) D.
Szentelt. Fél tőle, mint ördög a szentelt viztől. E. - Jól bevett a szentelt vizből. (Bor.) D. - Kerüli mint ördög a szentelt vizet. B. - Lehet a szentelt vizzel is rosszra élni. D. - Se nem árt, se nem használ, mint a szentelt viz. E. (Szegedi szentelt viz. Ny. 5. - Kőrösi szentelt viz. Ny. 1.) - Szentelt széna nem hizodalmas. E.
Szentirás. A szentesi mester a szentirásból is hazudott. D. - Ákombákom (L. ezt) szentirás. E. - Kikopott (L. ezt) a szentirásból. Ny. 2. - Mondás, levegőrontás, a ki hiszi, annak szentirás. S. - Papot illet a szentirás. E. - Szentirásból jönnek az eretnekek. (Félreértik.) D.
Szentháromság után az első személy. (Kevély.) D. - Leültette mint Ilosvai a szentháromságot. E.
Szentlélek. Seggre esett benne a szentlélek. (Megijedt.) Ny. 7. - Tótágast áll benne a szentlélek. (Jó kedve van.) Ny. 4.
Szentiványi. Hosszu mint a szentiványi éneke. (L. ezt.) D. - Ugy huzza a szót, mint a szentiványi koldus az éneket. Ny. 6.
Szentpéteri. Lehömpölyödött mint a szentpéteriek imádsága. (L. ezt.) Ny. 2.
Szentség. A szentséggel is visszaélhet az ember. D. - Félre szentség, sok a szükség. Ny. 2. - Hirét sem hallotta, mint Ihász Istók a hét szentségnek. Ny. 17.
Szenved. A jó erkölcs szenved, de soha el nem senyved. Sz. - Ha tüzét szereted, füstjét is szenvedjed. D. - Hasztalanul ne szenvedj. D. - Isten fia volt Krisztus, mégis szenvedett. D. - Jobb más latorsága, mint magad rosszasága miatt szenvedned. KV. - Kevély (L. ezt) embernek, sima szőrű kutyának szenvedni kell. Ny. 12. - Ki a tüzet szereti, füstjét is szenvedi. KV. - Sokat kell türni, szenvedni. E. - Szenved mint a farmatring. K. - Szenvedni katona dolog. E. - Szenvedni katona dolga, sok az ura, fényes szolga. B. - Tűr, szenved, mint a bárány. E. - Van-e valaki, a ki nem szenvedett? D. - Vékony szőrű kutyának, kis csizmás embernek sokat kell szenvedni. Ny. 22.
Szenvedés. Reménységgel könnyebbedik a szenvedés. B. - Sok szenvedéssel adják a becsületet. (Dicsőséget.) KV.
Szeplős mint a pulykatojás. ME. - Szeplősnek jó az árnyék. E.
Szepsi. Pislog mint a szepsi kocsonya. (Belefagyott a béka.) S.
Szer. Se szeri, se száma. E. - Szert tenni valamire. ME. - Szerit ejtette. ME. - Szép szerivel. E.
Szerda. Kinek sok zabáló csütörtöke, annak sok hamvazó szerdája és bőjtje. D.
Szerecsen. Cigányt szapul, szerecsent mos. E. - Fekete mint a szerecsen. D. - Hiába szapulod a szerecsent. D. - Illik hozzá, mint szerecsenhez a fehérség. E. - Kecskérül gyapjut, szerecsenből hattyut. BSz. - Szerecsent mos. D. - Szerecsent szappanoz. Pázm.
Szerelmes. Csunya a vén szerelmes. S. - Szerelmes mint a macska. (Német.) S. - Szerelmes a szakácsné. E. (Elsózta az ételt. B.) - Szerelmesek esküvése. (Haszontalan.) D. - Hárman csendesen, ketten szerelmesen. D. - Szerelmeskedés henyélőknek dolga. D.
Szeremle. (Pest-megyében.) Kurta mint a szeremlei szoknya. Ny. 12.
Szerencsefű. Noha nem is kereste, rátalált a szerencsefűre. D. - Szerencsefűre talált. D.
Szerencsétlen. A ki egyszer szerencsétlen, az az egyenesen is eltörheti lábát. D. - A ki szerencsétlen, bottal is agyonlövi magát. D. - A szerencsétlennek a halál se barátja. D. - Anyja sem segithet a szerencsétlenen. D. - Eleget élt a szerencsétlen, ha hamar meghalt is. B. - Kurta az idő a szerencsésnek, de a szerencsétlennek hosszu. D. - Minden ló felrugja a szerencsétlent. D. - Szerencsétlen ember, ki a szomszéd fazéknak csak a fenekét nézi. D. - Szerencsétlen flótás. - (Furulyás. E.) - Szerencsétlen a madár a gyerek kezében. D. - Szerencsétlen órában született. B. - Szerencsétlennek a nap is későn kel. D. - Szerencsétlennek a szeretete is szerencsétlen. ML. - Szerencsétlennek nincs barátja. ME.
Szerez. Apjától is maradt, maga is szerzett. D. - Ki nem költ, mintha szerezne. E.
Szerém. Duna pontya, Tisza kecsegéje, Ipoly csukája legjobb bőjt, ha szerémi borban főtt. Cz.
Szerszám. Madzag gyeplő, kenderhám, mind a kettő rossz szerszám. E. - Szerszám heverve rozsdásodik. D. - Vén lóra cifra szerszám. (L. cifra) Ny. 10. - Vén szerszám. D.
Szerzet. Egy barát nem szerzet. D. - Micsoda uj szerzet ez? B.
Szerződik. Két táskára szerződött. (Koldus.) M.
Szerzék. Ebül gyült szerzéknek, ebül kell elveszni. E.
Szesz. Fejébe ment a borszesz. D.
Szesszenik. A vén asszonynak is van ugy, hogy szesszenik. E.
Szédül. A fej szédül, a láb inog. (Részeg.) E. - Igen fen kezdesz héjázni, elszédül fejed. Pázm. - Ki magasról néz le, hamar szédül feje. E.
Szédeleg mint őszszel a légy. Ny. 15.
Szégyel. Bolond kérkedik azzal, a mit szégyenlenie kellene. KV. - Hogy ne szégyenled a pellengért? D. - Nagy dolog, hogy a varga és a tót szégyenli nevét. Sz. - Ne szégyeld beismerni, ha hibáztál. E. - Szégyenlik nevöket varga, tót és hóhér. D. - Tót szégyenli nevét. E.
Szégyenit. Igéret senkit meg nem szégyenit. K.
Szégyenlős koldusnak üres a táskája. B. - Szégyenlős mint az uj menyecske. S.
Szék. Bánja a ki szék, ha a lába kitörik. Ny. 2. - Furcsa (L. ezt) kis szék, csak lába kék. Ny. 7. - Két szék között a földre esett. S. - Két szék között a pad alá. E. - Két szék között földön maradt. Pázm. (A ki sokfelé kap. M.) - Ki magasb széken ül, a fő helyet tartja. E. - A ki sok felé kap, két szék között a földön marad. KV. - Kösd be a széklábat. (Ha gyermek kissé megüti magát és sir, azzal csititják: no majd bekötjük a szék lábát.) E. - Letette a füzfa (L. ezt) széket. Ny. - Maga alá hozta a ki széket. (Sokat fecseg.) D. - Magával hordja a kis széket. (U. a.) D. - Ne vigyj magad után széket. (U. a.) D. - Ott felejtette (L. ezt) a kis széket. E. - Soká készül (L. ezt), mint a Luca széke. E. - Ugy ül a székben, mint a tömördi biró. D.
Székely. A székely pokolba is elmegyen, csak fizessenek neki. Decsi. (Csak megfizessék. KV.) - Két lelke van mint a székelynek. (Hamis.) Ny. 13. - Megforditva adja, mint székely a krajcárt. Ny. 1. - Ostoba mint a székely. KV. - Lofó székely. ME. - Összesug mint a székely lova. (L. ezt.) Ny. 9. - Székely fogadás. (L. ezt.) Sz. - Székely fortély. Sz. - Székely szülte a magyart. S. - Ujság mint a székely pogácsa. S.
Szél. Egy szélbe fogni. (Erősebben, szorosabban fogni.) E. - Se széle, se hossza. D. - Széle, hossza egyforma. D.
Szélmalom. Jár kereke (nyelve), mint a szélmalom. B. - Kevés haszna. (L. ezt), mint a kecskeméti szélmalomnak. D. - Okos mint a kecskeméti (L. ezt) szélmalom. B. - Szélmalommal vetekedik az esze. D.
Szélvész. Erős mint a szélvész. D. - Mely szélvész hirtelen támad, hirtelen elenyészik. B. - Ment mint a szélvész. E. - Soha nem értem békeséges szélvészt. D. - Szélvésznek hajódat soha meg ne higyed. KV.
Széles. A mit kis helyen megfordithasz, annak széles helyet nem kell keriteni. D. - A széles utca is keskeny neki. (Részeg.) D. - Nehéz keresztül ugrani a szélest. D. - Széles az asztal, keskeny az abrosz, vékony a vacsora. E. - Széles mellű. D. - Széles mint az ország útja. B.
Szélrül van, mint a mester borjuja. Ny. 4.
Szélső. Mindegy neki, akár a szélső háznak. (Mindent eltür.) Ny. 8. - Olyan mint a szélső ház. (Sok veszedelem éri.) Ny. 21.
Szén. Általfut rajta, mint a tyúk a szenen. E. - Cigánytól ne végy szenet. Ny. 4. - Cigánytól szenet, macskától hájat bajos venni. Ny. 5. - Cigánytól szenet, örménytől selymet ne végy. ME. - Eleven szenet gyüjt maga fejére. E. - Fekete mint a holt szén. E. - Kovácstól vesz szenet. KV. - Maga fejére kaparja a szenet. B. - Sajnálja a szenet, hidegen veri a vasat. D. - Szalmaszén. D. - Szalmatűznek szene is hitvány. D. - Szénégetőnek (szénégető cigánynak. Ny. 18.) tőkén van a szeme. Sz. (L. cigány.) - Tüzes mint a szén. D. - Ne fogj kezet a szénégetővel. Ny. 13. - Szénvonó nem nevetheti a lapátot. E. (A pemetet. D.)
Szépen. Hlalod-e? még szépen szólok. D. - Nehéz a csunyát szépen kimondani. D. - Szépen szól a hegedü, de hazug belül. KV. - Szépen szól a hegedü, mert üres belül. (L. hegedü.) E. - Szépen vagyunk a görbe fésüvel. Ny. 7.
Szépit. Hiába szépitik, a mi rút. D. - Nehéz a hamisságot ugy szépegetni, hogy csontja ki ne tessék. E. - Vétket vétekkel szépit. KV.
Szépség. Az elhenyélt időt, elvesztett koszorút, kimondott szót, mult szépséget vissza nem térithetni. B. - Ha a szép rútul beszél, szépségét elveszti. D. - Későn járt, mikor Isten a szépséget osztogatta. E. - Nincs kedvesebb, se rövidebb a szépségnél. B. - Nincs az a szépség, mely szebb nem lehetne. D. - Ifju szépség jégre metszett kép. ME. - Nincs oly szépség, melyhez több nem férne. E. - Ritka szépség irigy nélkül. D. - Szépség a jósággal Istennek nagy adománya. D. - Szépség és gazdagság hamar muló jószág. KV. - Szépség és jámborság ritkán járnak egy nyomban. K. (Egy úton. KV.) - Szépség második ifjúság. E. - Szépség mulandó, csak a jóság állandó. B. - Szépség sem tart örökké. D. - Szépséggel jól nem lakhatni. E.
Szépül. Mártva szépül a vászon. D.
Szérdék. (Aludttej.) Apja is ember volt, vasvillával ette a szérdéket. D. - Ebül gyült szérdéknek ebül kell elveszni. M. - Ebül gyült szérdéknek komondor a sáfárja. D. - Ha a tejnek fölit szereted, edd meg a szérdéket is. D. - Könnyü a macskát a szérdékre szoktatni. D. - Meg nem állja szérdék a nyársat. D. - Szereti a tejfölt, de nem akarja enni a szérdéket. KV. - Szérdék próbálja meg a macskát. D. - Szérdéken kapták a gonosz kan-macskát. D. - Szérdékes macskát nehéz megjobbitani. D. - Vasvillával ette a szérdéket. (Bolondos.) D. - Villával eszi a szérdéket. E.
Szét. Szétnézett mint vak Pali Komlóson. S. - Szétszedték. E. - Széttekint mint vak kutya az ugaron. Ny. 5.
Szid. A ki mást szid, maga vétkezik. B. - Akármiként szidják, soha meg nem pirul. D. - Lányomat szidom, menyem is értse. ME. - Ott is emlegetik az embert, a hol szidják. D. - Szidja mint a bokrot. B. - Szidják a leányt, hogy a meny is tanuljon. D. - Ugy megszidták, hogy ugyan füstölgött. Ny. 4. - Ha a szegényt szidalmazod, Istened káromlod. KV.
Szidás. Megszokta, mint rossz szolga a szidást. D.
Szíj. Disznószíjjal kötötte az erszényét. (Fösvény.) D. - Ebszíjjal kötött erszénye van. (U. a.) Sz. - Eloldozott a bocskorszíj. (L. bocskor.) E. - Nehéz az ebet hájas szíjról elszoktatni. KV. - Könnyü más bőréből szíjat hasítani. E. (Széles szíjat. KV.) - Nem méltó sarujának szíját megoldani. E. - Szakadjon a madzag, de kinek szakad a szíj. E. - Szíj az, hadd rágódjék rajta. D. - Szíjat szabtak a háti bőrből. D. - Szíjas mint a telkes bocskor. B. - Szíjat szelhetsz háta bőréből. D. - Szíjat vágna más bőréből. E.
Szikla. Állandó mint a szikla. D. - Erős mint a szikla. D. - Idővel a hangyanyom is kitetszik a sziklán. D. - Idővel a szikla is megreped. D. - Sok véső kopik a sziklában. D.
Szikra. Egy szikra a várat meggyujthatja. D. - Egy szikra esze sem volt soha. D. - Hozzászoktak a cigány gyerekek a szikrához. KV. - Megszokta mint cigány-asszony a szikrát. B. - Ne fujj a tűzbe, mert szemedbe ugrik a szikra. S. - Puskapor gyujtásra elég egy szikra. D. - Sokszor kis szikrából nagy tűz támad. KV. - Szeméből bor szikrát hány. D. - Szikrából is nagy tűz lehet. B. - Szikrát hány a szeme. D. - Szikrát tapod, hogy tűze ne támadjon. D. - Tűz szikra a két szeme. D. - Tüzes mint a szikra. D. - Szikrázik a patkó. (Siet.) Np.
Szilaj. Az okos addig óvja magát a szilaj marhától, mig meg nem ökleli. D. - Elszakasztotta a kötelet, mint a szilaj marha. D. - Elvágták az inát, mint a szilaj tehénnek. D. - Kézre szokik a szilaj is. D. - Mindent megtámad, mint a szilaj komondor. D. - Pányvát vetettek a nyakába, mint a szilaj lónak. D. - Rugdos mint a szilaj csikó. D. - Ugy megugrándozik, mint a szilaj marha. (Ugrál örömében.) D.
Szilágyi. (Kemény nyaku, szilárd jellemü. Szilágyi Mihályról, Mátyás király nagybátyjáról maradt szólás.) KV.
|
