|
Hull a hó a kéklő hegyeken…
Ének:
Kovács Kati
Dal szerzője
Aldobolyi Nagy György
és szövegírója Tóth Bálint
Milyen különös,
megállsz egy idegen utcán,
egy idegen városban,
ahol élsz.
Körülötted száz cikázó reklám,
de te máshol jársz gondolatban.
És amit látsz,
oly valószerűtlen az egész.
1. Hull a hó a kéklő hegyeken,
s a fecskék messze délre szálltak.
Mért szakadt fel minden újra élesen?
Mért remélem úgy, hogy újra látlak?
2. Otthon újra zajlik a folyó,
s a várra ezüst dér szitál majd.
Léptünk nyomát rég belepte már a hó,
vissza hozzád hogyan találjak?
3. Szívet cseréljen, aki hazát cserél!
Mert bárhogy él, s bárhol, csak félig él.
És bármerre jár, bárkit is talál,
más ott a csók, más a táj.
https://www.youtube.com/watch?v=dimWhPdJiZM
Álmodozom a világról
Shöck Ottó – S. Nagy István
Álmodozom a világról,
mily szép, milyen gyönyörű a föld?
Hegyeknek csúcsát látom,
s a rét füvét mely zöld.
Mikor felszáll a köd, mennyi szép kép vár.
S mindenütt ház, ház áll,
és bennük él,
ez a derék emberiség,
ahogy élni szokás felénk.
Öröm és bú az élet ez,
mert nem csak a vasárnap szép.
Hétköznap épp úgy kell, csak élni kell.
Oly szép vagy élet, de jó hogy élek még.
Álmodozom a világról,
miért olyan szomorú a föld?
Mért kell a harc,
mért kell a könny?
Fiú a lánytól miért,
miért úgy köszön?
Mint aki már,
vissza tán sose jön,
sose jön, nem lesz többé sehol.
S mért virul, oly sok sír koszorú valahol,
valahol…
https://www.youtube.com/watch?v=eWE9BJU8SEo
A festő és a fecskék
hosszú nappalokon s éjszakákon át
feküdt betegen egy szőke hajú kislány
a kislányhoz egyszer egy látogató jött,
aki egy festményt hozott magával a karján
elmondta a kislánynak hogy ezt a képet ő festette régen
festett még sokat, mégis ez a legkedvesebb
és ezért ezt az egyet bárki is kérte tőle, sosem adta el
pénzzel nem tudta ezt megfizetni senki
egy hírt hallott egy barátjától
egy szomorú kisleányról
s elhozta a festményt - az ára csak egy mosoly,
a kislány erre csendes szóval így válaszolt,
"nagyon köszönöm a képet
s azt hogy ily kedves volt
de a festményéért kár,
hisz örömet e kép számomra
nem sokáig jelent már
az időm lassan lejár,
mert mióta sorsom így az ágyamhoz köt,
csak a fecskefészket figyelem az ablakom előtt
s mikor elszállnak a fecskék
a hajnalt többé sosem látom már"
a festő sajnálta, hogy műve ennyit ér,
elment s elvitte a csodálatos festményt
s csak arra gondolt vajon mit tegyen,
hogy a fecskepár még télen is ott őrizze a fészkét
a kislány elfeledte gyorsan őt
s nézte az ablakon át azt a karcsú fecske párt
a szemközti ház ereszére hó hullott már
el is repült messze délnek minden vándormadár
távol jártak mind a fecskék
de az a kettő itthon maradt őrizni a fészkét
s a kislányban a reményt
és egyre jobban hitte el sem szállnak talán
lassan meggyógyult
és egy napon már lábra is állt
és az első rövid útján
ott lenn a havas utcán
a fecskefészket nézte meg
a szemben lévő ház falán
és akkor jött csak rá,
hogy festve van a fecskepár!
https://www.youtube.com/watch?v=f4HssHTXUH8
*
Nekem biztos lesz egy fiam
Dalszöveg
Nekem biztos lesz egy fiam
És ez nagyon rendben is van, szeretném, jobban, mint magam
És majd neki is énekelek
Ahogy eddig senkinek, száz mesét, nagyon szépeket
És elmesélek mindent, a rosszat és a jót
S ha megnő tudom meghálálja, nem rak engem szegényházba
Nekem biztos lesz egy fiam
Aki este betoppan, mikor már villanyt oltottam
Nekem biztos lesz egy fiam
És én sosem leszek magam, akkor sem, ha éppen messze van
És elmesél majd mindent, a rosszat és a jót
Hogy nem vigyáztam rá hiába, nem rak engem szegényházba
Nekem biztos lesz egy fiam
És ez nagyon rendben is van, szeretném, jobban, mint magam
https://www.youtube.com/watch?v=CxXcf0buLvQ
*
+
http://www.blikk.hu/sztarvilag/sztarsztorik/kovacs-kati-hiaba-kuzdott-hogy-gyereke-lehessen/ds9w43z
*
|
