A huncut öregurak

(Egy nyomozó visszaemlékezéseiből)

Történt egyszer a kilencvenes évek elején egy nagyváros rendőr- kapitányságán, egy májusi reggelen F. Zita harmincnégy éves nő feljelentést tett csoportosan elkövetett nemi erőszak, csalás, szélhámosság címén. Elmondása szerint jelentkezett az Erotika Stúdió 91’ hirdetésére, akik magas kereseti lehetőséget ígérve fotómodelleket kerestek. Aztán Dombi utca 19 szám alatt meg is találta egy második emeleten a stúdiót, ahol két őszes hajú idősebb férfi fogadta. Rövid bemutatkozás után sajnálattal közölték Zitával, hogy a fotómodell állásokat már betöltötték, de pornófilmre még van egy betöltetlen hely, amennyiben bevállalós. Zita, aki már prostiként is kereste a kenyeret, rövid megfontolás után elvállalta, amikor félmilliós szerződést ajánlottak neki.

—A film címe a „Huncut öregurak” lenne. – erősítette meg az ajánlatát a kft. tulajdonosa— Ötvenezer előleget tudunk adni hölgyem, amennyiben kiegészítő felvételekre lenne szükség, a gázsit felemeljük 700 ezerre.

—Mi lesz a szerepem? – kérdezte Zita erélyes hangon. – Azért mindent nem fogok bevállalni!

—Magának csak egy fehérmájú ápolónőt kell eljátszani, aki nagy hatást gyakorol az idős férfiakra egy otthonban.—magyarázta a film rendezője.— Az egész filmet a gyengédség kell, hogy áthassa, önnek egy fehér köpeny alatt mindig a meztelen, gondos nővérke szerepét kell majd alakítania, aki újra férfivá teszi ezeket az idős urakat.

A forgatás nyolc estén keresztül tartott négy öregúr szórakoztatásával, Később ígértek  neki plusz százezret, ha bevállal még négy jelenetet. Aztán a filmstúdió kámforrá vált. A lakást kiürítették, a cégtáblát levették. Zita a várva várt pénzt nem kapta meg. Iszonyatosan átverték. Nehéz volt röhögés nélkül megállni, amikor a kapitányságon gépeltük feljelentését. Csoportosan elkövetett nemi erőszakkal akarta megvádolni az idős öregurakat, másik pillanatban pedig azt részletezte, milyen türelmes és odaadó volt velük szemben, hiszen mindig kivárta a serkentő szerek hatását, hogy a forgatás elkezdődhessen.

A bemutatott hamis szerződés után csalás gyanújával indítottunk nyomozást ismeretlen tettesek ellen. Panaszosunknak jó arcmemóriája volt, és így sikerült elkészíteni a négy idős férfi fantomképét. Az ügy megoldásába a takarítónőnk is beszállt, mert a rajzok alapján hamar beazonosította, hogy a tettesek a szomszéd város szociális otthonának lakói ugyanis rendszeresen odajárt nővéréhez látogatóba.

Másnap sikerült találkoznom az intézmény vezetőjével, aki pontos, precíz nyilvántartás vezetett a Gondozási Központ lakóiról.

A fantomképek alapján a gyanúsítottak fotóit elkértem és az osztályvezetőm asztalára tettem. Másnap a kapitány helyettes hivatott, és közölte, hogy ezt az ügyet el kell felejteni, mert a belügyminisztérium titkárságáról bizalmas telefon jött. Kiderült, hogy a beazonosított nyugdíjas bácsikák, a pornófilmek főszereplői, magas beosztásban lévő kormánypárti politikusok, önkormányzati vezetők szülei voltak. Ráadásul a „filmrendező” pedig egy fővárosi főügyész nagybátyja. Külön utasításba kaptuk ezért, hogy a bulvársajtónak egy szót se!  Így az ügyet csendben, sumák módon lezártuk, de sajnos a sértett, megpanaszolta. Már azt hittük, hogy fellélegezhetünk, beszállja a por az aktát, amikor F. Zita sértett Pesten a filharmonikusok koncertjén, egy decemberi estén a ruhatárban összefutott az öregurakkal. Nagy botrányt rendezett. A színház portása hívta ki a járőrt, majd két nyomozó kollégám is megjelent. Aztán mikro busszal beszállították a kapitányságra a Zita által beazonosított idős bácsikat.

Vezetőjük azonnal ügyvédet követelt és egy dörzsölt jogász negyed órán belül már a Yardon volt. Az ügyvéd megérkezése után néhány perccel az ügyeletes tisztet tájékoztatta, hogy az idős urak egy része szívbeteg, másik része cukorbeteg, magas vérnyomással — azonnal el kell engedni őket. Majd egy évig húzódott az ügy, mert hol az egyik, hol a másik gyanúsított hivatkozott betegségre. A helyzetet az is bonyolította, hogy ugyanakkor a Gondozási Központból még kilenc bácsika jelentkezett „önként” a rendőrségen, hogy feladja magát, hogy ő is szexelt. Ennek egyfajta tekintélynövelő hatása lett a bentlakásos intézményükben. Pedig mi is történt valójában? F. Zita nagy pénz reményében bevállalta, hogy visszahozza az öregurak szexuális aktivitását és mindig sikerült neki. Viszont nem volt film. Ha nincsenek videó kazetták, nincs bizonyíték a csalásra. A szexuális bűncselekmény létjogosultságát viszont ügyvédjük ravaszul megcáfolta

—Ezek az idős bácsikák már járni alig tudnak, nemhogy szexelni. Ha vádemelési javaslatra kerülne sor, könnyű lesz beszereznem minden védencemnek hiteles orvosi tanúsítványokat, hogy ők képtelenek a nemi életre. – tette hozzá magabiztos hangon. —Aki ezt mégis beismerte vallomásában az csupán dicsekvés volt, ami ilyen korban természetes.—

Végül az ügyet bizonyítékok hiányában lezártuk.

Ha visszagondolok a kihallgatási jegyzőkönyvekre mindig eszembe jut, hogy a gyanúsított intelligens bácsikák „nagy játékosok” voltak; tele humorral! Nem véletlenül adták a ”Huncut öregurak „címet filmjüknek, ami sohasem készült el. A végén az is kiderült a Gondozási Központ átkutatásakor hiába kerestük a videó kazettákat, valójában sohasem volt videó kazetta „forgatáskor „a felvevő gépben…

R. Kovács László