Eugéniusz:

Nagy Jenciklopédia

avagy egy kis magyar mindenes

Életminőség: őrzés-javítás/romlás-rontás

Bölcs-balga, boldog-boldogtalan emberek

A földi/égi édenkertek, vagy pokoljárások

A szívhez- és az észhez szóló lényegkereső

15.

Vörösmarty Mihály: Előszó

Midőn ezt írtam, tiszta volt az ég.
Zöld ág virított a föld ormain.
Munkában élet az ember mint a hangya:
Küzdött a kéz, a szellem működött,
Lángolt a gondos ész, a szív remélt,
S a béke izzadt homlokán törölvén
Meghozni készült a legszebb jutalmat,
Az emberüdvöt, mellyért fáradott.
Ünnepre fordúlt a természet, ami
Szép és jeles volt benne, megjelent.

Öröm- s reménytől reszketett a lég,
Megszülni vágyván a szent szózatot,
Mely által a világot mint egy új, egy
Dicsőbb teremtés hangján üdvözölje;
Hallottuk a szót. Mélység és magasság
Viszhangozák azt. S a nagy egyetem
Megszünt forogni egy pillanatig.
Mély csend lőn, mint szokott a vész előtt.
A vész kitört. Vérfagylaló keze 
Emberfejekkel labdázott az égre,
Emberszivekben dúltak lábai.
Lélekzetétől meghervadt az élet,
A szellemek világa kialudt,
S az elsötétült égnek arcain
Vad fénnyel a villámok rajzolták le
Az ellenséges istenek haragját.
És folyton folyvást ordított a vész,
Mint egy veszetté bőszült szörnyeteg.
Amerre járt, irtóztató nyomában
Szétszaggatott népeknek átkai
Sohajtanak fel csonthalmok közől,
És a nyomor gyámoltalan fejét
Elhamvadt városokra fekteti.
Most tél van és csend és hó és halál.
A föld megőszült;
Nem hajszálanként, mint a boldog ember,
Egyszerre őszült az meg mint az Isten,
Ki megteremtvén a világot, embert,
A félig istent, félig állatot,
Elborzadott a zordon mű felett
És bánatában ősz lett és öreg.

Majd eljön a hajfodrász, a tavasz,
S az agg föld tán vendéghajat veszen,
Virágok bársonyába öltözik.
Üveg szemén a fagy fölengedend,
S illattal lekendőzött arcain
Jó kedvet és ifjúságot hazud:
Kérdjétek akkor azt a vén kacért,
Hová tevé boldogtalan fiait?

1850.

*

A HASZONLESÉS

A haszonlesés

tisztességtelen haszonra irányuló vágy.

Haszonleső az az ember,

aki lakomavendégeinek

nem szolgáltat fel elég kenyeret;

kölcsönt a nála megszállt idegentől kunyerál;

ha szétoszt valamit, úgy véli,

hogy "az osztónak igazság szerint két rész jár",

s ezt azon nyomban ki is porciózza magának;

ha bort árusít, még a barátjának is vizezetten adja;

színházba csak akkor indul, de akkor a fiait is viszi,

mikor a színház bérlői már ingyen beengedik;

ha hivatalos kiküldetésben van,

a várostól kapott útiköltséget otthon hagyja,

és követtársaitól kér kölcsön;

kísérő rabszolgájával több poggyászt cipeltet,

mint amennyit elbír,

és a többieknél szűkmarkúbban adagolja neki az ételt;

a vendégeket megillető ajándékokból

kiköveteli a maga részét, és eladja;

a fürdőben kenekedve ráförmed a rabszolgára:

"Avas olajat vásároltál, fickó!",

és a szomszédjáéval kenekedik;

ha emberei az utcán néhány bronzgarast találtak,

nem átall részt követelni belőle, mondván,

hogy "Hermész ajándéka köztulajdon";

ha köpenyét tisztítóba adja,

és ismerősétől vesz kölcsön egyet,

hosszú napokig húzza-halasztja az időt,

míg csak vissza nem követelik.

És folytathatjuk tovább:

saját kezűleg méri ki háza népe fejadagját,

de aprócska és ráadásul horpadt fenekű mérőedénnyel,

s még jócskán le is csap belőle;

áron alul vásárol valamit a barátjától,

aki abban a hiszemben van, hogy jó vásárt csinált,

ő pedig busás haszonnal ad rajta túl;

ha harminc mina adósságot fizet vissza,

természetesen elsinkófál egy négydrakhmást;

ha fiai betegség miatt nem mennek iskolába,

a hiányzásukkal arányos összeget levonja a tandíjból,

s Anthesztérión[41] hónapban,

mikor olyan sok az ünnep,

egyáltalán nem küldi őket tanulni,

hogy ne kelljen a teljes tandíjat lerónia;

ha rabszolgájától beszedi a bérleti díjat,

a bronzpénz átváltási költségét is ráhárítja,

s ugyanígy tesz intézőjével is,

valahányszor elszámol vele;

ha phratriatársait[42] vendégeli,

rabszolgái számára is követel

a közösen vett élelmiszerekből,

az asztalról lekerülő félig megevett sárgarépákat

pedig leltárba veszi,

hogy a felszolgáló személyzet el ne csenhesse;

ha ismerőseivel utazik együtt,

ő is amazok szolgáit dolgoztatja,

a sajátjait viszont bérmunkásnak szegődteti el,

s még be sem fizeti bérüket a közös kasszába;

ha pikniket tartanak nála,

csak természetes,

hogy suttyomban felszámítja

az általa adott fát, lencsét, ecetet, sót és lámpaolajat is;

ha barátainak egyike nősül,

vagy a leányát készül férjhez adni,

jó előre elutazik, hogy ne kelljen nászajándékot küldenie;

és ismerőseitől csupa olyan holmit kér kölcsön,

amit többé nem követelnek,

s még ha adnák,

akkor sem igen szoktak visszavenni.

Theophrasztosz: Jellemrajzok

*

DEMAGÓG

LICITVERSENY

Ki ígéri a legtöbbet?

Melyik politikai vagy szellemi vezető?

Ki ígér holnapra földi paradicsomot?

Ki ígér örökkévalóságra mennyországot?

Kit lehet a szaván fogni?

Kit számonkérni?

*

MIÉRT?

Miért kelsz fel, miért eszel, miért dolgozol?

Azért élsz, hogy egyél? Azért eszek, hogy éljek?

Ez meg ördögi körnek látszik…

Miért akarsz élni, életben maradni?

Van egy végső válasz, ami megkérdőjelezhetetlen,

Ami mindennek a sziklaszilárd alapja?

*

VAKHIT ÉS BALHIT

Kiben mennyire bízzál?

Bízd a kecskére a káposztát,

A riválisodra életed nagy szerelmét,

Féltékeny pályatársadra a hagyatékodat,

A piramisjáték szervezőre spórolt pénzed,

És a veled barátkozó spiclire a féltett titkodat!

*

OTTHON-

TALANSÁGOK

Mi minden – ne – legyen az a hely,

Amit te az otthonoddá varázsolnál:

Albérlet

Bolondokháza

Átjáróház

„Szeretetotthon”

Éjjeli menedékhely

Siralomház

Dologház

Fogda, börtön

Kórház, elfekvő

Átmeneti szállás

Vendégház, hotel

Menedékház

Laktanya

Búvóhely

Bunker

Beszállásolás

Raktár

Kisüzem

Kényszer társbérlet

Szívességi lakáshasználat

STB.

*

PERSPEKTÍVA ÉS ILLÚZIÓ

Ami messzebb van, az kicsinek látszik.

A szemed elé tett kezed nem nagyobb a hegynél.

Ha a szemed ezt nem tanulja meg, elpusztulsz.

Ahogy akkor is, ha nem tudod megbecsülni,

Hogy milyen sebességgel közelít feléd az autó.

*

ÉRZÉKI CSALÓDÁS

Amikor sokszor teszteled a kezeddel,

Hogy elég meleg-e a fürdővíz,

Majd csodálkozol,

Hogy miért sivalkodik a gyerek.

Ilyenkor tudnod kell,

Hogy te a vizet hidegebbnek érzed.

Ahogy tudod, hogy nem görbe a ceruza,

Amit az imént tettél bele egy pohár vízbe.

*

ÖSZTÖNZŐ PÉLDA

Kohn fia, Rahel

rosszul tanul az iskolában.

Az apja megfenyegeti,

hogy ha továbbra is rosszul tanul,

átiratja a Piaristákhoz.

Rahel nem veszi komolyan a fenyegetést,

továbbra sem szaggatja az istrángot,

az apja viszont beváltja az ígéretét.

Hát lássatok csodát!

Rahel év végén

szín ötös bizonyítvánnyal

jön haza a Piaristáktól.

Kérdezi is tőle az apja,

hogy ez hogyan lehetséges.

Mire a gyerek:

- Tudod, apu, ketten vagyunk zsidók az osztályban,

a másik a tábla fölött keresztre van feszítve.

Itt nem babra megy a játék!!!

*

LÉTHELYZETEK

Mekkora a kontraszt:

Ficánkolsz mint hal a vízben

Vagy vergődsz, mint partravetett hal,

(akit a Segítő visszarakás helyett vigasztal…!)

*

LUBICKOLÓ

Találd meg éltető közeged, műfajod,

Különben életfogytig úgy jársz

Mint a nyúllal versenyfutó teknőc,

Vagy a vízben vergődő, fuldokló nyúl…

*

A SZELLEM HATALMA

A logika és grammatika előtt

Még a császárnak is meg kell hajolnia,

Máskülönben ki értené, hogy mit parancsol,

S hogy azok ne legyenek ellentmondóak,

Egymást kioltóak…

*

ÖRDÖGI KÖR

Miért iszom? Mert bánatos vagyok.

Miért bánkódom? Mert sokat iszok…

(Kis herceg)

*

SZERTELENÜL

Képes vagyok természetes erekcióra,

A nőm illata és más erotikus kisugárzása

Fel is gerjeszti a vágyam, és Ő is akarja,

De mégsem jön létre az áhított aktus,

Mert a gátlásoldó alkohol impotensé tett…

*

FEJADAG

A részegség oldja a gátlásokat?

Így könnyíti, hogy végre szerelmet valljak.

De a roham előtt kapott rumadag után

Vadidegen családapákat miszlikre kaszabolok…

*

AGRESZÍV KISMALAC

Aki beszorul a kamionjával a híd alá.

Meglátja a rendőr és odasétál:

Mi van, Malacka, beszorultál?

NEM, B*ZMEG, HÍDAT SZÁLLÍTOK!!!

+

Aki áthajt a piroson.

Megállítja a rendőr:

Kismalac, ez a piros lámpa

5000 forintodba kerül.

Drága, NEM KELL!

*

„NON RECUSO LABOREM”

Márton Áron gyulafehérvári püspök

jelmondatának jelentése magyarul:

„Nem futamodom meg a munkától”.

Útravalóul ezt hagyta az ifjúságnak:

„A jövő nemzedékének

tudatába bele kell égetnünk,

hogy a népért végzendő munka

nem külön foglalkozási ág,

hanem minden hivatással elválaszthatatlanul

együtt járó kötelesség.

A nép az apostolokat várja,

akik nem dicsőséget keresnek,

hanem munkát vállalnak,

nem csak belőle élni,

hanem érette dolgozni is tudnak.”

*

*

HIT ÉS TUDÁS

Hiszem, ha látom?

Ha én most látom,

akkor nem kell abban hinnem!

A látomásom, a vízióm

megvalósíthatóságában igen.

Ha érzem, hogy forró az étel,

Azt érzem és nem tudom –

Azt tudni vélhetem, hogy

nem jó így megenni…

*

TUDÁSUNK ALAPJA

Meddig lehet kérdezősködni,

Meddig nem öncélú kételyeket kifejezni:

amit tudni vélsz, azt honnan tudod?

Végtelen regresszusba kerülünk?

Vagy megpróbálunk

a bizonyítandóval bizonyítani?

Vagy kilépünk ebből a világból megy másikba?

Értelmetlen kérdezni: 

honnan tudod, hogy hideg a sör?

Ezt nem tudom, hanem érzem.

*

CSAK

AZÉRTIS

Ne légy szeles.

Bár a munkádon más keres –

dolgozni csak pontosan, szépen,

ahogy a csillag megy az égen,

úgy érdemes.

(J.A.)

*

BANDAVEZÉR

Aki a gyerekek között

A legnagyobb, legmagasabb

És a legerősebb, s ezt fitogtatja is,

Az lesz a véleményvezér is,

Mindenben ő mondja ki

az utolsó szót!?

*

EMELT FŐVEL

Van olyan „testi betegség”,

Hogy ha egyszer begörnyedtél,

Már soha többet nem tudsz felegyenesedni!

És nem hasonló a helyzet a lelki élet területén?

Ha egyszer beadtad a derekad, megalkudtál,

Akkor utána már túl könnyen megy…!?

*

NAPISTEN

1.

A fény a napból jön,

s a Földnek kincset ér

(mozgalmi, tábori dal)

2.

A királyt kitenni a napra!

(Csontváry távirata 1916 körül)

3.

Csak kellő tisztelettel…

A Napba nézel, hogy láss?

A Naphoz közel repülsz viaszszárnyaiddal?

A Napon égeted magad, napszúrást kapsz…?

A legmagasabb hegyre mászol melegedni?

*

FORDÍTOTT NAP

Az évben egyszer volt

egy ún. fordított nap -

az iskolában, hálószobában stb. –

Majd egyszer csak így maradt…!?

*

*

BOLONDFALVA

Egy rossz alma megrontja

a mellette levő sok százat,

ezért azt mindig ki kell venni -

ki kell venni és meg kell enni:

így mindig csak a rossz almát esszük...

*

UTOLSÓBÓL ELSŐ

Falábúból a parkett ördöge,

botfülűből nótafa,

szegénylegényből királyfi,

búskomorból életvidám,

kripliből élsportoló,

ázott verébből világszépe,

állatorvosi lóból makkegészséges,

betyárból pandúr,

gebéből táltosparipa,

írástudatlanból remekíró,

Jézusüldözőből első apostol?

*

ÉRDEM ÉS KEGYELEM

Felkészülhetsz a meccsre,

jól időzítheted a formád,

mindent beleadhatsz

és még jól is mehet a játék,

s mégsem következik mindebből,

hogy akár egyetlen gólt is fogsz lőni...

(pedig a foci sem kimondottan,

kifejezetten szerencsejáték)

*

PRÓBA ALÁ VETVE

Hogy igazi-e az arany,

annak vannak próbái -

ugyancsak vannak megmérettetései

az igaz barátságnak, a szerelemnek -

de ezt nem lehet mesterségesen előállítani,

hisz nem szabad emberekkel kísérletezgetni...

De ha egy olyan fájó igazságot kell közölnöd,

aminek elhallgatása barátod romlásba döntené,

de ami a kapcsolatotok szakadásához vezethet,

akkor te vagy megpróbálva…

*

HIÚSÁGI KÉRDÉS

Két kicsi kecske baktat a hídra,

egyszerre érnek oda,

de csak egy tudna átmenni...

Ők presztízskérdést csinálnak abból,

hogy ki érkezett oda elsőnek...

Egyik sem enged, mindkettő szenved:

egyszerre indulnak egymással szemben,

a híd közepén összeöklelnek,

majd együtt esnek-vesznek...

*

Két kicsi kecske

dalszöveg

Két kicsi kecske baktat a hegyre,
Friss hegyi gyepre fel.
Az egyik jobbról jön, a másik balról jön.
Két kicsi kecske, táncos a kedve,
S így mekeg egyre: meeeeee,
De jó lesz majd a reggeli zöld mezőn!

[Hej-hó, (hej-hó,) hollári-hoppla-hó!
Zöld rét (zöld rét) füvében volna jó (volna jó)!
Így szól (így szól), ha jártál arra már(arra már)
Fenn a hegy tetején, hol selymes pázsit vár!]

Két kicsi kecske friss patakocska partjait éri el,
A víz oly gyorsan fut, a habja csakúgy zúg,
Széles a medre, két kicsi kecske, ugrani egy sem mer,
De ott egy palló, ott vezet át az út.

[Hej-hó, (hej-hó,) hollári-hoppla-hó!
Zöld rét (zöld rét) füvében volna jó (volna jó)!
Így szól (így szól), ha jártál arra már(arra már)
Fenn a hegy tetején, hol selymes pázsit vár.]

Két kicsi kecske szembe sietve máris a pallón jár,
De csak középig ér, mert sajnos szűk a tér,
S két kicsi kecske, nagy fenekedve állanak szemben már,
Itt egymás mellett két gida el nem fér.

[Hej-hó, (hej-hó,) hollári-hoppla-hó!
Zöld rét (zöld rét) füvében volna jó (volna jó)!
Így szól (így szól), ha jártál arra már(arra már)
Fenn a hegy tetején, hol selymes pázsit vár.]

Egy kicsi kecske vissza, ha menne baj sose lenne ám,
De egyikben sincs ész, csak farkas szemet néz.
Két kicsi kecske szarvait szegve ölre is megy most lám,
Míg mind a kettő vízbe potyog és kész.

[Hej-hó,(hej-hó,)hollári-hoppla-hó!
Zöld rét (zöld rét) füvében volna jó (volna jó)!
A két kis kecske tudja már,
Hogyha nincs aki enged, végül bajjal jár.]
Meeeeeeeeeeee.

Psota Irén előadásában:
http://www.zeneszoveg.hu/lyrics.php?lc=20804

*

A HALÁL JÁTÉKA

Milyen kíváncsi lennék rá,

hogyan fogadnák ismerőseim a halálhíremet,

ki milyen nekrológot írna,

ki hogyan bánná színleg,

hogy éltemben részvétlen vagy ellenséges volt -

de azért mégsem játszhatom el, hogy meghaltam...

(És ha netán más tévedésből a halálhíremet költi?

Vagy minden jel arra utal, hogy elvesztem a fronton,

vagy a vízbe fulladtam, mint Tom Sawyer történetében?)

*

NEM JÁR, DE JUTHAT

Az életet a halálra ráadásul kapjuk,

És mint talált tárgyat visszaadjuk?

Ahogyan József Attila fogalmazott…

Mi a becsületes megtaláló jutalma?

(Egy talált tárgy megtisztítása –

Tandori Dezső kötetcíme)

*

TÖRPE ÉS ÓRIÁS

Kis kerti törpe vagy a Mindenségben,

akinek élete egy hajszálon függ,

s ugyanakkor élet és halál ura:

minden nap újra dönthetsz és döntesz

az általad gaznak-kártevőnek ítélt

növények és állatok sorsáról

*

HANGUTÁNZÓ

Milyen állathangokat ismerünk fel,

milyen finomabb különbségeket tudunk tenni,

milyen érzéseket tudnak ők most velük kifejezni -

és milyen ilyen hangokat tudunk mi is utánozni:

brekegni, bégetni, nyeríteni, kotkodácsolni, ugatni stb.

S mily gazdag anyanyelvünk hangutánzó szókincse!

*

NYELVROMLÁS

• Hangszűkülés

• Artikuláció

• Idegen akcentus

• Hangsúlyozás 

• Szókincs választék

• Konyhanyelv – sms

• Jelentésárnyalatok

• Beszéd/szövegértés

• Beszédhibák  

• Idegen szavak

• Helyesírás

• Mondatrend/szerkezet

• Stílusárnyalatok

• Szóképek

• Frazeológia  

• Szólások, közmondások

• Szakzsargon, tolvajnyelv

• Retorikai műveltség

• Magyartalanságok

• Olvashatatlan kézírás

• Egynyelvűség

• Autizmus – „privát nyelv”

• Kvázi titkosírás

• Humor, játékosság  

• Stb.

*

ÉLETET

ADNI ÉS KAPNI

Ha gyermeked vagy unokád születik,

egy kicsit te magad is újrakezdheted életed,

s okot - esetleg csak ürügyet - találhatsz arra,

hogy megint ugrabugrálj, hemperegj, hülyéskedj

vagy mesélj, énekelj, játsszál, bábozz stb. stb.

*

EGYETLENEGY

Először és utoljára

Születek, élek és halok,

egy életem van, első és utolsó,

ezért ez a legértékesebb dolog -

az égő házból először magamat mentem,

s nem „pótolhatatlan” vagy pótolható javaimat...

*

OLTÁR ÉS ÁLDOZAT

Az Élet abszolút érték!?

És aki a vértanúságot választja?

És aki feláldozza életét másokért?

És aki nem akarja túlélni becsülete elvesztését?

(Önmagunk megölése mindig ön-gyilkosság

és így nem bocsánatos, de halálos bűn?)

*

JELENLÉT

Létszámellenőrzés - ki van jelen?

Aki csak testben van jelen? (absent minded)

Alszik, álmodozik, figyelme elkalandozik stb.

És aki vagy a múltjában vagy múltjából "él",

vagy aki csak ábrándos terveiben, a jövőben?

(Most élj: itt és most ragadd meg a napot!)

*

Arany János

Hasadnak rendületlenül

Hasadnak rendületlenűl

Légy híve, oh magyar!

Bölcsődtül kezdve sírodig

Ezt ápold, ezt takard.

A nagy világon ekivűl

Nincs más, amit mivelj:

Áldjon vagy verjen sors keze,

Itt enned, innod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor

Apáid vére folyt,

Ez a föld másra sem való,

Csak hogy eltékozold.

Itt küzdtenek honért a hős

Árpádnak hadai;

Bátorság volna ezt a hont

Neked fenntartani.

Szabadság! itten hordozák

Véres zászlóidat,

Szabad száj! itt csikorgatod

Véres fogaidat.

- - - - - - - - - - - - - - -

(1880 körül.)

*

Jókai Mór:

A Szózat

lefordítva gyászmagyarra

Jobb pártnak rendületlenül 

Légy híve gyászmagyar! 

Bölcsed itt, majdan zsírod is, 

S a „fátyol”, mely takar! 

Te kívüled itt senkinek 

Nincsen számára hely, 

Alkotmány: provisorium 

Ott élned, laknod kell. 

Ez a föld, melyen annyiszor 

Apáid bora folyt, 

Hol minden restóráció 

Egy ezrest elpakolt. 

Itt küzdtenek borért a hős 

Kortesek hadai, 

Itt törtek össze poharat 

Tyukodnak botjai. 

Ittasság! Itten hordozák 

Sáros zászlóidat, 

S elhulltanak leg jobb jaink 

Hosszú asztal alatt. 

És annyi köpeny-forgatás

S színváltozás után 

Ha senki meg nem élhet is, 

Mink élünk a hazán. 

S népek hazája, egységes 

Osztrák birodalom, 

Húsz évi hízelgés kiált 

„Tányérod hadd nyalom!”

Az nem lehet, hogy annyi toll 

Hiába annyit írt, 

Hogy stempli, accis* és trafik, 

Ne legyen approbirt. 

Az nem lehet, hogy ispán, pap 

Gróf, főtiszt, pressbüró 

Hiába korteskedjenek, – 

S hát a sok főbíró? 

Még jőni kell, még jőni fog 

A muszka, ki után 

Vezetni egykor küldeténk, 

Vezetjük újra tán. 

Vagy menni fog, ha menni kell

A miniszterium 

S utána jön vagy Tiszapárt, 

Vagy provisorium. 

Már így is, úgy is penziót

Nekünk adni muszáj. 

Bár kígyót, békát kiabál 

Ránk sok nagy torkú száj. 

Légy híve rendületlenül 

A jobbnak,* gyászmagyar! 

Ez osztja most a hivatalt 

S nyugdíjba ez takar. 

Rajtad kívül itt senkinek 

Nincsen számára hely, 

Légy nagy szamár, vagy kis szamár 

Hivatalt kapnod kell. 

(1869)

(Kakas Márton élclap)