|
Dr. Margalits Ede:
MAGYAR KÖZMONDÁSOK
ÉS
KÖZMONDÁSSZERÜ SZÓLÁSOK
LIII.
  Saját. Ki jól akar lakni, saját kanalával egyék. S. - Kiki saját határában tartsa magát. Decsi.
Sajnál. Kinek hol fáj, ott sajnálja. D. - Nem sajnálja a szót. D. - Sajnálja a szenet, hidegen veri a vasat. D.
Sajó. Nemcsak egy kutyát hivnak Sajónak. Ny. 1.
Sajtkukac. Alábbvaló a sajtkukacnál. D. - Annyi mint a sajtkukac. D. - Fürge mint a sajtkukac. S. - Mozog mint a sajtkukac. Ny. 2.
Sajtár a feje. ME. - Jókor a fejéhez csapták a sajtárt. (L. fej.) E.
Sajtó. Eladta a szőlőt, sajtót vett árán. (Minek akkor a borsajtó?) E. - Sajtó alatt válik a sajt. D. - Sajtó alól is jó néha a bor. D. - Az Isten sokáig sajtolja. (L. Isten.) Ny. 24.
Sakter. Éles mint a sakterkés. D.
Salak. Az oláh nép római salak. Sz. - Salak nem arany. D. - Több a méze, mint salakja. D.
Salamon. Fénylik mint a Salamon töki. (Mikor Salamon király Visegrádon fogva volt, folyosóján éjszaka sárga tök formáju hólyagból készült lámpás égett, mely messze ellátszott a dunai vidéken.) E.
Sallangos beszéd. ME. - Tehénre sallangos nyereg. D.
Samu. Épen ugy beszél, mint Samu mikor hazudik. D. - Minden papnak van egy bolond Samu fia. (Bogara, gyengéje.) E. - Samu nadrágja (L. ezt.)
Sanda mészáros; másfelé néz és másfelé vág. ME. - Vakok közt sanda a király. D.
Sanyaru az élet. Ny. 6. - Sanyaru Vendel. ME. - Kényelmesség nem esik sanyaruság nélkül. E.
Sapka. Annyit ér, mint egy esküdt ember sapkája. Ny. 6. - Férjhezmenés nem sapkacserélés. S. - Föltette a csörgő sapkát. S. - Megszentelték (L. ezt) mint potyondiak a sapkát. Ny. 1. - Sapkát cserél süvegen. Pázm. - Van annyi esze, mint egy esküdt ember sapkájának. E.
Sarju. Jobb előbb a szénát takaritani, mint a sarjut. (Előbb az idősb lány menjen férjhez.) Ny. 20.
Sarkal. Ki sarkalja urát, inkább veszi hasznát. E. - Sarkalással szokott adós jól fizetni. KV.
Sarkantyu. Annak adja az Isten a sarkantyus csizmát, a ki nem tud benne táncolni. Ny. 22. - Aranyos sarkantyu bocskorhoz. B. - Nem kell a serény lónak sarkantyu. D. - Rest ló sarkantyuval jó. D. - Szalmasarkantyúja van. Sz.
Sarkantyuz. Ki a serény lovat sarkantyuzza, cigány kézre szánja. K. - Megsarkantyuzza mint kakas a tyúkot. (Udvarol.) Ny. 13. - Serény lovat nem kell sarkantyuzni. KV.
Sarló. Más buzájába veti sarlóját. E.
Sarok. Bot a sarokban. (Eső lesz; babona.) E. - Egy sarokban forog. E. - Hátra kötöm a sarkad. Ny. 2. - Hátul kötöm a sarkad. E. - Könnyü őt sarkából kivetni. B. - Lesz még valaki, a ki sarkára hág. (Kevélynek.) D. - Majd a sarkára hágok. D. - Mindig a sarkában kell lenni. S. - Minél magasabb a fehérnép topánkájának a sarka, annál hamarabb hanyat esik. (L. fehérnép.) Ny. 18. - Repedt sarku. (Paraszt leány.) E. - Sarkában a veszély. D. - Sarkában van. E. - Sarkára áll. E. - Sarkával fenyegeti az ellenséget. M. - Uj csizma feltartja sarkát, majd félre törik. E.
Saraglyában hagyták. (Bajban.) D.
Saru. Kiki tudja, hol nyomja saruja. D. - Megszokta mint régi saru a sarat. D. - Nem méltó sarujának sziját megoldani. E. - Ne indulj erdőre, ha sarud nincs. KV. - Ritka vargának jó saruja. E. - Saruja se lehet. E.
Sas. A hol a sas jóllakik, ott a varjunak is jut valami. Ny. 6. - A hol van a dög, oda gyűlnek a sasok. KV. - A saskeselyü holló fiat nemzett. Sz. - A sasnak útját nézi a levegőn. D. - Ha a sast látja, lelapul a tyúk. D. - Ha sas vagy, szunyogot ne vadássz. D. - Hogy a sas rugja szét! E. - Kétfejü sast csinálnak. (Egymásnak hátat forditanak; haragszanak.) Ny. 4. - Megifjul mint a sas. E. - Mellökön acél, hátokon vas, belül a nyul, nem pedig a sas. D. - Orrát a sas későre veszti el. D. - Örül a sas, ha dögre talál. D. - Saskörme van. D. - Sas legyet nem fogdos. (Latin.) D. - Sas-szem. D. - Sasnak sas a fia. E. - Sast tanit repülni. KV. - Sok sas, sok dög. D. - Sok sasnak egy fészken nehéz megalkudni. B. - Vén sas. D. - Vén sas többet ér ifjú bagolynál. D.
Sasi. Megbecsülték mint sasiak az agarat. (L. agár.) Ny. 1.
Satrafa. Vén satrafa. S. - Tele van kutyasággal, mint a duda satrafékkel. B.
Savanyu. A piros alma is gyakran savanyu. B. - A szép alma is gyakorta savanyu. KV. - Beleharapott a savanyu almába. E. - Eszi, mint tót a savanyu uborkát. Ny. 4. - Jobb savanyun keresni és édesen költeni, mint édesen keresni és savanyun költeni. Ny. 1. - Nincs savanyubb az alamizsna-kenyérnél. Cz. - Olyan savanyu a bora, hogy kinyilik a bicska tőle. Ny. 7. - Savanyu a szőlő. (El nem érhető.) Sz. - Savanyu mint a korhely leves. S. - Savanyu mint az egres. E. - Savanyu pofát vág. S.
Savó. Csavarog mint savó az eb seggében. D. - Fel és alá jár mint zsidóban a savó. Ny. 22. - Ha megittad a tejet, idd meg a savóját is. B. - Hig mint a savó. D. - Leszedte a tejfelt, nekem csak a savó maradt. E. - Savón hízott. E.
Saul a próféták közt. KV.
Sáfár. Ebül gyütt szérdéknek komondor a sáfárja. (Szerzéknek. E.) D. - Egy tanyán két sáfár. D.
Sáfrány. Megérezte a sáfrány-illatot. (L. illat.) D. (Bűnös. Ny. 2. - Közeli veszély. Ny. 15.) - Mint a sáfrányból. (Kevés.) E. - Nehezékkel árulják a sáfrányt. (Drága.) E. - Nekiszokott mint pöndöl a sáfránynak. D. - Ritka üng sáfrány nélkül. D. - Ugy mérik mint a sáfrányt. S.
Sámuel. Fiam, Sámuel, arról szó se legyen. E.
Sánc. Csikorog mint a temesvári sáncon a taliga. D. - Nincs halál ellen bátor sánc. D.
Sántaság. Aggszó, de igaz, hogy betegséget, sántaságot, szegénységet senki el nem tagadhat. Pázm. - Sántaságot nem lehet eltitkolni. E.
Sántit. Nagy erkölcs után sántit az irigység. D. - Mind a kétfelé sántit. (Szegény.) D. - Nem mindenkor igaz, hogy sántit a sereghajtó. K. - Kétfelé sántikál. (Rosszban.) KV.
Sántul. Oda vertek neki, a hol meg nem sántul. (Farára.) Ny. 2. - Egy szeg miatt sántul meg a ló. E.
Sápi. Igyekszik benne, mint a sápi ember a bundába. (L. bunda.) Ny. 2. - Megforog vele, mint a sápi biró a menyivel. Ny. 11.
Sáros. Ha sáros a mosdó, olyan lesz a kendőd is. E. - Ki a sárban járkál, sáros a papucsa. D. - Sáros lábom se törülném hozzá. D. - Sáros csizmámat sem törlöm hozzá. B.
Sári. Mondá Sári. (Köztudomásu pletyka.) Ny. 1.
Sárga. Kerüli a sarat, mint a kinek uj sárga csizmája vagyon. D. - Ki sárga üvegen néz, mindent sárgának lát. K. - Nem mind arany ami sárga. D. - Olyan sárga mint a lengyen. (Oláhvirág.) Ny. 2. - Sárga kanca. (Fajtalan.) D. - Sárga mint a halál. E. - Sárga irigység. ME. - Sárga-veres, kopikék. (Hupikék.) E.
Sárkány. A kigyó, ha kigyót nem eszik, sárkány nem lehet. (L. kigyó.) KV. - Sárkányfog. (Sok rossz oka. Ha sárkányfogat vetnének, sok sárkány kelne ki belőle.) E. - Sárkány tejet szopott. E. - Sárkányt ölt az apja. (Régi nemes.) Sz.
Sás. Éles mint a sás. D. - A sással födött házban bátorságos aludni. KV. - Nyámog mint az ökör a sásos szénán. (Nem izlik.) Ny. 20. - Sir-rí, mint a kinek sással metszik az alfelét. D. (Seggit. E.)
Sáska. Annyi mint a sáska. D. - Annyit eszik mint a sáska. E. - Éhes mint a sáska. S. - Szapora mint a sáska. S. - Tönkre tesz mindent mint a sáska. D.
Sátán szolgájának nem használ az angyalbőr. Ny. 2.
Sátor. Cigánysátor alatt született. D. - Cigánysátorban árul. (Hazudik.) D. - Egy rendben van sátorjuk. D. - Egy sátor alá valók. E. - Egy sátor nem vásár. D. - Felszedte a sátorfáját. S. - Hord el a sátorfádat. Sz. - Szedte, vette a sátorfát. E.
Sátoros. Állhatatlan mint a sátoros cigány. D. - Kikopott a sátoros ünnepekből. (Öreg.) D. - Ugy élnek mint a sátoros cigányok. Ny. 18.
Sebaj papéknál, egészséges a kántor. Ny. - Sebaja, csak a torka véres. E.
Seb. Az uj sebet ne körmöld. D. - Avval kötözgeti sebét, a mivel lehet. (Vigasztalódik.) D. - Eb a sebét nyalva gyógyitja. D. - Fátyollal törlik a sebet. (L. fátyol.) BSz. - Félénk katonának hátul van a sebe. D. - Ha begyógyul is a seb, megmarad a helye. K. - Hátul a sebe. E. - Hátul van a sebe, vitéz katona volt. B. - Jobb a szeretőknek sebe, mint a gyűlölőknek csókja. KV. - Jobb elül egy seb, mint hátul egy se. D. - Kinek-kinek legjobban fáj maga sebe. D. - Könnyen gyógyul az uj seb, de a régi még könnyebben elfenül. D. - Könnyü sebet ejteni, de nehéz meggyógyitani. KV. - Kötözi a sebet, amint tudja. (Mentegetőzik.) Ny. 19. - Minden sebet egy irral gyógyit. B. - Nehéz seb az üres zseb. S. - Nincs nehezebb seb, mint a mit rokon kéz ejt. B. - Tűrolajjal keni sebét. D.
Sebes (sebzett.) Nekimegy a sebes oroszlánnak. D. - Sebes ujját nem igen mutogatja az okos. D.
Sebes. (Gyors.) Gonosz hirnek sebesebb a szárnya. E. - Nehéz a sebest szélnek gátot vetni. D. - Sebesebb a szélnél. E. - Sebes mint az istennyila, (D.) - mint a mennykő. D. - Sir mint a sebes eső. E. - Sebes mint a ráró madár. D.
Segit. A ki sok szép szót ád, keveset segit. D. - Anyja sem segithet a szerencsétlenen. D. - Magával tehetetlen s mást akar segiteni. B. - Néma gyermeken az anyja sem segithet. KV. - Rossz emberen az Isten sem segithet. Ny. 3. - Segit az ördög a magáénak. B. - Segit rajta, mint Lénártnén a bika. Ny. 6. - Segiti az ördög a fiát. ME. - Segits magadon, az Isten is megsegit. ME. - Segits rajta, jó garas, ne légy görbe se varas. E.
Segitség. Feleség, félsegitség. B. - Gazdagnak ékesség, szegénynek segitség. KV. - Jobb kéz a balnak segitője. E. - Mindenben jó a segitség, csak a tálban nem. Ny. 8. - Nem szóval, de pénzzel jó a segitség. KV. - Segitséggel jár a tanács. KV. - Vékony segitség. KV.
Sejti mint macska az esőt. Ny. 2.
Sekrestye. Közelebb a templomhoz, mint a biró háza. (L. biró.) D. - Néha misét sem hallgat a sekrestyés. D.
Selejtes. Vén fának gyümölcse is selejtes. S.
Selyem. Cigánytól szenet, örménytől selymet ne végy. ME. - Nem egy a szőr a selyemmel. E. - Selyem az élet, kóc a jövedelem. Ny. 6. - Sima mint a selyem. D. - Szamár hátán selyem nyereg. E. - Uj selyem kendő a nyakán. (Kényes.) D. - Vigyáz magára, mint a selyem kendő. Ny. 5.
Selyembogár. Csendes mint télen a selyembogár. D.
Selypes a selypest jól és hamar érti. D.
Semmiházi. Hollóhozta semmiházi ember. B.
Semmirevaló a disznó, a mig él. KV. - Semmirevaló a tanács, ha nincs követője. KV. - Semmirevaló harag, kitől senki sem fél. E.
Senki. Bátor a hol senki sincs. D. - Sehol senki. E. - Senki Pál. E. - Senki sincsen fogyatkozás nélkül. KV. - Senki sincs vétek nélkül. KV. - Senki sem fél haragjától. E. - Senkinek sem barátja az éjszaka. KV. - Senkinek sem embere. (Mindenkire haragszik.) D. - Senkitől nem fél a büntelen. KV. - Sótalan harag, kitől senki sem fél. Ny. 2.
Sereg. Egy katona nem sereg. D. - Sokból áll a sereg. D.
Sereges. Egy kis gyönyörűség sereges bajjal (jajjal. D.) jár. E.
Seregély. Annyi mint a seregély. D. - Egy seregély után mozdul a többi. D. - Elébe vágott, mint Totya a sereglyéknek. Ny. 1. (L. elébevág.) Ny. 1. - Minden seregély három szemet visz el a szőlőből. (A maga két szemét és a szőlőszemet.) B.
Sereghajtó. Nem mindenkor igaz hogy sántit a sereghajtó. K.
Serény. A serényt nógatod. KV. - Kár a vitéznek, serény paripának megvénhedni. KV. - Ki a serény lovat sarkantyuzza, cigánykézre szánja. K. - Nem kell a serény lónak sarkantyu. D. - Olykor a serény lovat is megütik. D. - Serény kancának serény csikója van. D. - Serény lovat nem kell sarkantyuzni. KV. - Serény ló jobban megérdemli az abrakot, mint rest kocsis a kenyeret. S. - Rest ló mellett romlik a serény. D. - Rest ló kövérebb a serénynél. D. - Serény tanitónak kemény a neve. D. - Serényt int szorgalmatosságra. KV. - Vitéz férfinak serény paripának kár megöregedni. KV.
Serénység. Lovat nem szőriért, de serénységeért becsülik. KV.
Serkéből lett tetű jobban csip. E.
Serpenyő. Nyilat tompit, ki serpenyőt lövöldöz. F. - Serpenyőre lövöldöz. (Bolond.) D.
Sétál. Állva sétál, mint a cigány. (L. áll.) E. - Bolhából lett tetű nagy gőgösen sétál. D. - Együtt sétálnak. D. - Könnyü annak sétálni, kinek más dolga nincs. D. - Sétál mint kárvallott görög az üres boltban. E. - Sétál mint a páva. E. - Ugy sétál, mint a görög az üres boltban. (Rátartós.) Sz. - Ugy sétál, mint a kunok ebe a homokon. Decsi. - Legkellemesebb a sétálás a tengerparton. (Biztos helyen.) D.
Sért. Régi barátodtól, megsértett társadtól mindenkor őrizkedjél. KV.
Sietség. Hirtelenség megárt, sietség hozhat kárt. KV. - Sietség, nyereség. D. - Sietségnek társa a hiba. B.
Sibilla. Bölcs Sibilla. B.
Sik. Dombról a sikra könnyü lehemperegni. D. - Ki a sikra. E. - Van mire támaszkodni a sikon. (Vagyonos.) D.
Sik (sikos.) Fodor a haja, sik a szája. (Hazug.) Cz. - Nemcsak a sikoson esik el az ember. D. - Sikos a harcsa farka. (L. harcsa.) Ny. - Sikos mint a jég. D. - Sikos sarka van a szerencsének. B. - Vigyázz, ha a sikon jársz. D.
Siklik mint a csik. E.
Siker. Jó kezdet, fél siker. S.
Sikátor. Ki a sikátorokon kódorog, hirhallgató. B.
Sillom. Ez csak sillom. Sillom az nekem. (Csekélység ez, könnyen megtehetem. Ung-megyei szó.) E.
Sima. Minél jobban gyalulják a deszkát, annál simább. B. - Sima farki a szerencse. B. - Sima gégéjü. D. - Sima mint a bársony (D.), mint a kigyó (E.), mint a márvány (D.), mint a nyúlszőr (D.), mint a selyem D. - Simára köti a kereket. (Ravasz.) D. - Sokat kell a márványt surolni, mig sima lesz. D. - Sima száju. D.
Simit. A ki borzas, azt kell simitani. Ny. 1. - Akárhogy simitják a darabost, mégis kitetszik. D. - Farkasfog is végre aranyat simit. (L. arany.) D. - Mást simit, maga borzas. D.
Simogat. Egy macskát simogatnak. D. - Szőrmentében simogasd a barmot. E.
Simon. Itt vagyon már Simon Judás (napja), jaj már neked inges (pőre. B.) gatyás. Sz. - Simon biró hajtja a lovat. (Asszony úr a háznál.) M.
Sing. Ki a singet ellopta, a rőföt is nála keresik. D. - Kinél a singet meglelik, a rőföt is rajta keresik. E. - Nem singgel mérik az embert. Ny. 19. - Ő is megéri (beéri. D.) három sing földdel. (A temetőben.) E.
Sion. Ugy áll mint a Sion hegye. Ny. 7.
Sintér. A gyarmati sintér legyen a doktorod. (L. gyarmati.) Ny. 1. - Fizettem a sintérnek, hogy nem viszek dögöt. (L. dög.) Ny. 12. - Kutya sintér keze közül nem szabadul. Ny. 6.
Sip. Elfagyott a beszélő sipja. (Hallgat.) E. - Fald beljebb a sipot. (Nyelvet; hallgass.) B. - Fűzfából könnyü sipot csinálni. D. - Ki nád között (vagy: nádasban. KV.) ül szinte oly sipot csinál, a milyent akar. E. - Madarász sipszóval, a halász horoggal csal halat és madarat. D. - Sippal, dobbal, náni hegedűvel. (L. hegedü.) E. - Sippal, dobbal, trombitával. D. - Sipot ajándékoz, hogy érte lovat kapjon. KV. - Szép sipszó. D. - Sipitanak mint az éhes fecskefiak. E.
Sipol. Amint sipolnak, ugy táncol. M.
Sipos, dudás, trombitás. (Egyformák, haszontalanok.) E.
Sir. A ki zabál, maga fogával ás magának sirt. D. - Bölcsőből sirba. D. - Csendes mint a sir. E. - Eddig sirhelye is elveszett. D. - Lajtorján ment (vagy: vitték) a sirba. D. (Felakasztották.) - Mintha sirból huzták volna ki. E. - Néma mint a sir. S. - Rövid az élet, örök a sir. Np. - Siromban is megfordulnék. E. - Torkos maga fogával ássa magának a sirt. D. - Vezetni kell a sirba. (Felakasztották.) D.
Siralom. Ki könyeket vet, siralmakat arat. D. - Siralomra fordul az éneklés. KV.
Siralomház. Búsul mint a rab a siralomházban. D.
Sirat. A zsebrák ember még azt is siratja, a mit megeszik. B. - Elmult időt ne sirass. E. - Ki mostohát sirat, vagy nagy erkölcsü, vagy képmutató. E. - Mostoha siratásra vörös hagyma kell. K. - Mostoha siratásra torma kell. S. - Nem sirat egy rigót egy nyár. E.
Sivit mint a fába szorult féreg. E. - Sivit mint a halálmadár. S. - Sivit mint a kánya. D. - Sivit mint a kigyó. D.
Skarlát, gránát, nyuszt: Léva, Tata, Csuszt. (L. gránát.) Cz.
Sodra. Kiesett a sodrából. E. - Kijött a sodrából, mint a vásárhelyi madzag. B. - Kiment a sodrából, mint a kutya a piatvarból. Ny. 5.
Sodrófa. Akasztófa nem sodrófa. D. - Sodrófa nem disznóláb. E. - Teste-lelke és a sodrófája. D.
|
