Egész és rész - életdimenziók.

Boldog-boldogtalan, bölcs-balga ABC

A földi pokol, vagy mennyei kor s hely

Emberélet minőségvizsgáló tesztkönyv

ÉLET- ÉS HALÁLKÉRDÉSEK - I.

József, Attila 
Kései sirató 

Harminchat fokos lázban égek mindig 
s te nem ápolsz, anyám.
Mint lenge, könnyű lány, ha odaintik, 
kinyujtóztál a halál oldalán.
Lágy őszi tájból és sok kedves nőből 
próbállak összeállítani téged;
de nem futja, már látom, az időből, 
a tömény tűz eléget.

Utoljára Szabadszállásra mentem, 
a hadak vége volt
s ez összekúszálódott Budapesten 
kenyér nélkül, üresen állt a bolt. 
A vonattetőn hasaltam keresztben, 
hoztam krumplit; a zsákban köles volt már; 
neked, én konok, csirkét is szereztem
s te már seholse voltál.

Tőlem elvetted, kukacoknak adtad 
édes emlőd s magad. 
Vigasztaltad fiad és pirongattad
s lám, csalárd, hazug volt kedves szavad. 
Levesem hűtötted, fújtad, kavartad, 
mondtad: Egyél, nekem nősz nagyra, szentem! 
Most zsíros nyirkot kóstol üres ajkad – 
félrevezettél engem.

Ettelek volna meg!… Te vacsorádat
hoztad el - kértem én?
Mért görbítetted mosásnak a hátad? 
Hogy egyengesd egy láda fenekén? 
Lásd, örülnék, ha megvernél még egyszer! 
Boldoggá tenne most, mert visszavágnék: 
haszontalan vagy! Nem-lenni igyekszel
s mindent elrontsz, te árnyék!

Nagyobb szélhámos vagy, mint bármelyik nő, 
ki csal és hiteget!
Suttyomban elhagytad szerelmeidből 
jajongva szült, eleven hitedet. 
Cigány vagy! Amit adtái hízelegve,
mind visszaloptad az utolsó órán!
A gyereknek kél káromkodni kedve – 
nem hallod, mama? Szólj rám! 

Világosodik lassacskán az elmém,
a legenda oda.
A gyermek, aki csügg anyja szerelmén, 
észreveszi, hogy milyen ostoba.
Kit anya szült, az mind csalódik végül,
vagy így, vagy úgy, hogy maga próbál csalni. 
Ha küzd, hát abba, ha pedig kibékül,
ebbe fog belehalni.

*

Naponta jusson eszedbe,

hogy halandó lény vagy, nem (fél)isten…!

*

A halott ember ruháján

nem véletlenül nincsenek – nyitott – zsebek

*

Mekkora

földterület elég egy embernek,

ahol örök álmát örök békében alussza…?

*

Minden elalvás egy kis halál,

lélek jelen nem lét, lélekelvándorlás?

*

A halálról

a mai embernek először

a félelem, sőt: a fóbia jut eszébe?

*

Mindenki

hosszú életű szeretne lenni a Földön,

nagyon sokszor a mennyiséggel pótolva a minőséget

*

Soha nem lehet tudni,

kinek mikor és hogy szakad meg életfonala?

*

A haláltól,

vagy inkább a haldoklástól,

a kínhaláltól, a kínszenvedéstől rettegünk?

*

A természet rendje,

hogy elmegyünk, de

nem szeretnénk idejekorán,

vagyis dolgunk végezetlenül távozni

*

Egyáltalán

ki szeretné megjósoltatni magának,

hogy pontosan hogyan és mikor hal meg!

*

Arról azért van elképzelésünk,

hogyan nem szeretnénk meghalni…

*

„Egy gondolat bánt engemet,

ágyban, párnák közt halni meg…”

*

Minden mi él,

egyforma sokáig él:

a tiszavirág és a mamutfenyő is?

*

Az ember

akár 12o évig is élhetne,

minden korábbi halál tragédia?

*

Miért

fontos megállapítani

a halál beálltának a halálpontos idejét?

*

Két könyve

mindenkinek van:

a születési és a halotti anyakönyve…

*

A halál

elkerülhetetlen rossz?

Legjobb lenne, ha örökké élnénk?

*

A kövek

„túlélnek” minket,

de azért nem cserélnénk velük, ugye?

*

Az a világ legboldogabb embere,

aki a legeslegtovább él s így „győz”?

*

Túlélheti

egy ember önmagát –

ha oda a becsület: erkölcsi hulla…!

*

Pusztán

az extenzitásával

mérjük élethosszunkat?

És az intenzitás?

És aki sokáig él,

de más életét éli vagy féléltű stb.?

*

Az istenek halhatatlanok,

de az ő „életük” frivol, tét nélküli „játszma”!?

*

Lehet

olyan helyzet vagy állapot,

amikor várjuk a megváltó halált?

*

Ki akarna

magatehetetlenül,

szenilis biomasszaként még vegetálni?

*

A semmiből jövök,

elvileg minden lehetek,

majd ismét megsemmisülök…?

(és az ércnél maradandóbb életmű?)

*

Ha elfogadtad

a világrajöttöd ingyen ajándékát,

nem reklamálhatsz – visszavehetik bármikor?

*

Az élet talált tárgy,

amit a halálra ráadásul kapsz,

majd megtisztítva visszaadsz?

*

Ha valami jót tettél,

vagy valamit javítottál a Földön,

akkor, de csak akkor nem halsz meg egészen?

*

Van,

akit már életében elfelejtenek -

rád meddig fognak emlékezni sírba tételed után?

*

Az emberiség nagy jótevői

beléphetnek a „halhatatlanok klubjába”?

*

A nagy gonosztevőkre

is sokáig emlékezünk,

nekik ez is a büntetés –

ha esetleg nincs más pokol?

*

Az egyetemes érvényű

művészi megformálások is „megörökítések” –

illetve ezek sok-sok idő után is újra feltámaszthatók!?

*

A népmesékben

nem maga Mátyás

szerepel és él tovább,

de a jó király

mai számonkéréshez

mércét adó eszménye?

(persze nem véletlen, hogy

ő volt erre alkalmas név…)

*

Hogy befolyásolja evilági döntéseidet,

hogy itt és most mit hiszel a másvilágról?

(Pl. a túlvilági jutalom vagy büntetés hite)

*

Ha van

örök üdv vagy kárhozat,

akkor a földi élet csak egy felvételi vizsga?

*

Aki érdemből,

vagy szerencsével

sok jópontot gyűjt itt:

az boldog lélek lesz odaát?

*

Az élet

egy próbatétel –

a rossz életűek lelke

alsóbbrendű porhüvelyben

büntetésből vándorol tovább…?

*

Csak

a testünk él tovább,

hisz porrá leszünk,

ami nem semmi…?

*

Csak

a mesebeli Főnix madár

vagy csak Isten fia Jézus

képes hamvaiból ismét újjászületni?

*

Aki hisz

a Mennyországban,

az nem rettegi, de várja,

sőt sóvárogja a halált?

csak éppen a hite tiltja

az öngyilkosságot…?

*

Miért

szegezi az Örökkévaló

az öngyilkosság ellen kánonát?

*

Miért

nem adta meg a katolikus pap

a végtisztességet például Oféliának?

*

Miért

avatnak szentté

sok, a hitéért önként vértanúhalált vállalót?

*

Ha az életet Isten adja,

akkor ember ezt önmagától sem veheti el?

*

Miért van szívünkbe írva

az élet feltétlen tiszteletének parancsa?

*

Ha állat életét

áldozzuk létfenntartásunkért,

ez is bűn, de csak bocsánatos,

és bocsánatot is kell kérnünk érte előtte?

*

Egyedül saját,

vagy mások életünk védelmében,

végszükségben, önvédelemből ölhetünk embert?

*

A kivételes halálbüntetés

lehet egy társadalom jogos önvédelme?

*

BABITS MIHÁLY

SÍRVERS

Itt nyugszom. Végre megnyugodtam
a hosszú szenvedés után.
Keserű lelkemet kiadtam
s mint dőlt fatörzs, fekszem sután.
Keserű lelkemet kiadtam,
mint fájó gennyet a beteg:
magamtól is védve maradtam:
akarva sem szenvedhetek.

Nincs jobb világ a másvilágnál,
a másvilágon nincs világ,
s nincs jobb világ a nincs-világnál,
mert féreg nélkül nincs virág.
Nincs jobb világ a nincs-világnál,
hol féreg van csak, nincs virág,
hol féreg nem kár, hogyha rágcsál.
Hol féreg nem fáj, hogyha rág.

Itt nyugszom. Végre megnyugodtam.
Elszállt az álom és a láz.
Ma föld fölöttem, föld alattam,
és nem emel, és nem aláz.
Ma föld fölöttem, föld alattam,
koporsó kerít, néma ház.
Keserű lelkemet kiadtam
és nem boszant a léha gyász.

Nincs jobb világ a másvilágnál,
mely halkan létlen létre bont,
mert jobb ha nem látsz, mint ha látnál,
s hol semmi érzés, semmi gond.
Mert jobb ha nem látsz, mint ha látnál,
és jobb a száraz, puszta csont
ez ideges, husos világnál,
mely oly keserves és bolond.

*

A legnagyobb bűn embert ölni,

miközben a háborúban ez parancs?!

*

Ha tényleg

az emberi élet a legnagyobb érték,

ki halna meg szükséghelyzetben a hazáért…?!

A boly megmaradásáért a hangya is feláldozza életét!

(a kivétel megpróbálja, és sokszor erősíti a szabályt)

*

Sehonnai,

bitang ember:

drágább rongy élete,

mint a haza becsülete?

*

Némely vallásban

az Isten kiengesztelésére

akár még embert is áldoztak?

(olykor védtelen-ártatlan gyereket) 

*

Kőműves Kelemen balladája -

a ház, a haza teljes felépítése

tragikus áldozatot követelhet!?

*

A közösség túléléséért

saját életüket feláldozókat

posztumusz hőssé avatják,ugye?

(de enélkül is szentként tisztelik) 

*

Csak az

retteg a haláltól,

aki nem éli az életét,

aki nem rendezte bűneit,

csak halogatja, míg már késő!?

*

A bölcs

és boldog ember

minden pillanatban készen áll,

hogy lelkét visszaadja a teremtőjének?

*

Csak a mítoszokban, népmesékben

tértek vissza emberek a túlsó partról!?

Az embernek csak halálközeli élménye lehet?

*

A halott ember

már se felülről, se alulról  

nem szagolja az ibolya illatát

*

Élned kell ahhoz,

hogy tréfából, játékból halottnak tettesd magad…

(a halott ember megfordítva nem tudja ezt eljátszani) 

*

Az állatoknál

bevett önvédelmi fogás:

a túlélés érdekében úgy tesz, mintha már dög lenne!

*

Az Új Medicina szerint

a szklerózis multiplex, a lerokkantosító baj

egyfajta lelki tetszhalott állapot következménye:

egyfajta lelki önvédelem, ami lassú öngyilkosság

*

Nem szeretsz

temetésekre járni:

hárítod, hogy meditálj

a halandóságodból következőkből?

*

Kevés szörnyűbb lehet annál,

ha tetszhalott embert temetnek el…

(volt, hogy csengőt tettek a koporsóba,

vagy még temetés előtt átszúrták a szívet)

*

Ha nagyon vágtáznak a halottkémek,

akkor akár tévedhetnek a „diagnózisban”?

*

Átvitt értelemben

nem tetszhalott az is,

aki életfogytiglan élethazugságban „él”…?

*

Belemész a kegyes csalásba

és úgy teszel mintha nem lennél „rákos”?

És nem is keresed gőzerővel bajod lelki okát?

Vagy beletörődsz az orvos „halálos ítéletébe”,

s aláveted magad a gyilkos kemikális „terápiának”?

*

Lehet egy ember

már életében mechanikus robot,

ha „lélekölő”, gépies a napi munkája?

*

Ha nincs szellemednek

a te Isteneddel élő kapcsolata,

akkor szinte élve eltemetődsz…!?

*

A gépek még

kimutathatnak életjeleket,

De mit ér ez, ha a lelked/szellemed hulla?

Ha redukálódsz az állati/növényi vegetálásra? 

*

Ha egy embert hibernálnak,

ezt majd beleszámítjuk az élethosszába?

(ha egyszer – neadjisten – sikerül feléleszteni) 

*

Aki kómában van,

vagy gépekre kapcsolták,

az félig él, vagy félig már halott?

*

Ha

nem tudod

elengedni a halottad kezét,

beránthat magával a sírgödörbe

*

Ha mesterségesen altatnak,

ez az időszak végleg kiesik életkorodból?

*

Aki a szükséges alvásból spórol el,

az másnál jóval tovább vagy többet él?

*

A börtönévek

duplán számítanak?

És kiket engednek

korkedvezményes nyugdíjba?

Nemcsak mosónők halnak korán?

*

Hány halál van?

Van külön agyhalál és külön szívhalál?

Mikor hal meg istenigazából az ember?

*

Ha beáll a klinikai halál:

ép szerveid kivehetők, transzplantálhatók?

(neadjisten esetleg épp ezért idézik azt elő?) 

*

Ha a szíved

más emberben dobog tovább,

akkor részben még te is élsz?

*

Az embert

ezerféleképpen lehet megölni,

de ember csak egy Frankensteint „teremthet”?

*

Miért ennyire „tökéletlen”,

ennyire sebezhető „a teremtés koronája”?

*

Achilles, a félisten

csak a sarkán volt halálosan sebezhető,

de minket ezer betegség, baleset fenyeget …!?

*

Egy csepp méreg, egy apró bacilus

már rögtön megölheti Isten hasonmását?

*

Ha belegondolunk,

mit kibír, megszokik az ember,

amibe az állatok már rég belehalnának!

*

Hány embert segített túl a krízisen

hite, küldetéstudata és humorérzéke!

Minden válságban ott van a jó, jobb,

de a rossz, a legrosszabb kimenet is?

(ez utóbbin mindig az exitust értjük?)

*

„Halálos betegségből”

és az ún. haláltáborokból

hányan jöttek vissza az életbe

élő szelleműek, feltámadt lelkűek!?

*

A halál ellen nincs orvosság -

de rajtad is múlik, nem is kevés,

hogy az mikor és hogyan jön el?

*

A halál

a végső terminus,

de ha ez nem lenne,

örökké halogatnánk dolgunkat…!?

*

Ha

egy előtted

meg nem született magzatot „abortáltak”,

és ha ő megszületett volna, akkor te nem -

akkor ez a teher életed végéig lehúzhat?

*

A halálfóbiád miatt

tabusítasz létkérdéseket,

s ezt azután a hallgatás tapintatának hívod

*

Úgymond

„nem akar felszakítani sebeket”?

Inkább neki magának kényes a kérdés,

és csak esetleges bűntudatomat erősíti

az elvesztettemmel kapcsolatban…!?

*

Az első napon

minden segítséget felajánlasz,

majd a gyászolóra rakod a terhet:

kérjen, és szóljon, ha kell valami…!?

*

Az ember

halálraítélten születik:

naponta írogasd kegyelmi kérvényed!?

*

Te milyen fogadalmat tettél:

„Addig nem akarsz meghalni, amíg…” ?

*

A „haláltusa”

kifejezés arra utal,

hogy átmenetileg te is lebirkózhatod?

*

Jártál már

csatatereken,

rák- vagy járványkórházban,

ahol kaszával bőven aratott a halál?

*

Holttest nélkül is lehet

régóta eltűnt embereket holttá nyilvánítani…?

*

Csak babona,

hogy sokáig él az,

akinek tévedésből halálhírét költik!?

*

A legdurvább tréfák egyike,

amikor a gyászrovatban olvasod a neved

*

Etruszk kínzás,

kínhalálbüntetés volt

élőt egy hullával összekötözni!

És aki önmagát kötözi hozzá

egy lelki tetszhalott emberhez?

*

Még a víz is kiadja, feldobja

a balesetből, öngyilkosságból belefulladtat

*

Mióta nem tiltott,

sőt olykor egyenesen kötelező

az emberi holttestet felboncolni?

S ment e ezáltal előre a gyógyítás?

*

Emlékszünk

az „E.T.” jelenetére,

amikor a biológia órán

békákat élve boncolnak?

*

Kosztolányi

élménykeresőben

idegenben városokban

sűrűn látogatta a hullaházat…

Ez netán morbid lélekre vall? 

*

Regényjelenet:

amikor csak reggel derül ki,

hogy éjjeli menedékhelyed egy hullaház!

*

Kosztolányi Dezső:

AKARSZ-E JÁTSZANI

A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,
akarsz-e mindig, mindig játszani,
akarsz-e együtt a sötétbe menni,
gyerekszívvel fontosnak látszani,
nagykomolyan az asztalfőre ülni,
borból-vízből mértékkel tölteni,
gyöngyöt dobálni, semminek örülni,
sóhajtva rossz ruhákat ölteni?
Akarsz-e játszani mindent, mi élet,
havas telet és hosszu-hosszu őszt,
lehet-e némán teát inni véled,
rubin-teát és sárga páragőzt?
Akarsz-e teljes, tiszta szívvel élni,
hallgatni hosszan, néha-néha félni,
hogy a körúton járkál a november,
az utcaseprő, szegény, beteg ember,
ki fütyürész az ablakunk alatt?
Akarsz játszani kígyót, madarat,
hosszú utazást, vonatot, hajót,
karácsonyt, álmot, mindenféle jót?
Akarsz játszani boldog szeretőt,
színlelni sírást, cifra temetőt?
Akarsz-e élni, élni mindörökkön,
játékban élni, mely valóra vált?
Virágok közt feküdni lenn a földön,
s akarsz, akarsz-e játszani halált?