Régen. Legyen ugy mint régen volt. E. - Nem ugy van már, mint volt régen, nem az a nap süt az égen. Np. - Régen elhegedülte azt szent Dávid, el is énekelte. E. - Régen elkoptatta fiatal fogait. D. - Régen irták, elkopott. B. (Lekopott. D.) - Régen volt ő fiatal. D. - Régen volt az, mikor az anyja emlőjét szopta. D. - Régen volt az, talán nem is igaz. D. - Régen volt, talán nem is igaz volt. Ny. 11. - Régen volt, soká lesz, vagy talán sohasem. E.

Régi. Ami régi, nem mái. D. - A régi adósság annyira felmegy, hogy végre el sem éred. B. - A te szavad nem jár, mint a régi kétgarasos. Ny. 6. - Bornak, aranynak, hitnek a régie jó. B. - Él még a régi Isten. E. - Megszokta mint régi saru a sarat. D. - Mindig kell igazitani rajta, mint a régi orgonán. D. - Ne bolygasd a régi gyepüt, kigyó jön belőle. E. - Ne bolygasd a régi határt. D. - Nem minden jó, a mi régi. D. - Régi buzából is válik jó kenyér. D. - Régi ének. KV. - Régi irás elkopott. M. - Régi jámborokféle. E. - Régi jó, oh régi jó! B. - Régi nóta. E. - Régi róka, hamis cselt vet. E. - Repedt fazék legrégibb a háznál. E. - Régi szokás mindig megtér. E. - Régi szokás, régi erkölcs. D. - Régi kisasszony. ME. - Régi szokás törvénynyé válik. B. - Régi szolgának a szó is vereség. D. - Uj barátért el ne hagyd a régit. E. - Dicséri a régi időt, de a mostani szerint él. E. - Régi rege. B. - Régibb az országútnál. E.

Rékási. Iszik mint a rékásiak a gólyára. Ny. 5.

Rémülés. Nappali rettegés, éjjeli rémülés. E.

Rénes. Sok kis pénz egy rénes. D. - Száz kis pénz egy rénes. B.

Répa. Esküszik mint a répa. D. - Majd ha fagy, hó lesz nagy, répa terem vastag, nagy. Ny. 2. - Répát vethetni, kezének szenyébe. D. - Tréfa nem répa. E.

Rés. Árkold be a rést. D. - Elég egy falon egy rés. D. (Egy kerten. B.) - Megmutatom, hol hagyott rést az ács. (Ajtó.) E. - Résen a füle. E. - Résen lenni. E. - Sok is a pokolban egy rés. D. - Számba sem veszi, mint kerten a rést. D. - Talál a róka rést magának. D. - Uton szemed, résen füled. D.

Rész. Kikapta Bodonból a részét. (L. Bodon.) Ny. 1. - Sok részben áll az ő dolga, mint a Tóbiás szakála. E. - Több az egész, mint a rész. E.

Részegen. Ki részegen lop, akadjon fel józanon. D.

Részeges. Isten mentse meg az embert kőmivestől, ácstól, részeges takácstól. Ny. 18. - Józan életű a részegest kerüli. S. - Nehéz a részegesnek vizet inni. D. - Részegesnek a bor édes anya teje. D.

Részegséget, kevélységet, szegénységet nehéz titkolni. D. - Legjaván van, mint az ősz Miska részegsége. Ny. 2. - Részegség életet rövidit. KV. - Részegség, kurvaság együtt járnak. K.

Rét. A réten keresi a pap ebét. (L. eb.) D. - Egy réten kaszálnak. D. - Elesett mint sündisznó a réten. Ny. 5. - Más ember rétjébe vágja a kaszát. Sz. - Ott, ott az ebet a pap rétjén. M.

Rétes. Hirét hallotta, mint Czirbusz a rétesnek. Ny. 6. - Kevés zápfogára egy nagy tepszi rétes. D. - Sora van, mint a rétesevésnek. (L. evés.) Ny. 22.

Rév. A mit a réven nyer, elveszti a vámon. E. - A mit a vámon nyer, elveszti a réven. E. - Az ő révén költ el. (Ment el. S.) - Nagy uraknál, malomban, révben várakozni kell. E. - Réven, vámon nem fizet. E.

Révész. Azt kapod, a mit a révész bérese. Ny. 14. - Hajótörés után okosabb a révész. B. - Ritka révész gorombaság nélkül. D.

Réz. A réz is pénz nála. (Szegény.) D. - Azt a réz angyalát! ME. - Aranyat adott, rezet nyert. E. - Milyen a réz, olyan a hangja. D. - Rezet is arany gyanánt ad. (Csal.) D. - Nincs olyan a Rézig. (Biharmegyei hegyek.) E. - Rezes az orra. ME.

Ricsi. Meghasad a szive, mint a ricsi kutyának. (L. kutya.) E.

Rigó. Fütyül mint a rigó. D. - Igen örvend a rigó, felel neki a szajkó. D. - Nekem szólt a paládi rigó. S. - Nekem fütyült a rigó. Arany. - Nekem is füttyentett valamikor a sárga rigó. (Nekem is volt jó napom.) Ny. 1. - Nem sirat egy rigót egy nyár. E. - Szép mint a sárga rigó. D.

Rigómező. Kiugrott a Rigómezőre. (Szájhős, hetyke.) D.

Rimóci. Mosolyog mint a rimóci nyul. Ny. 10. - Pislog mint a rimóci nyul a kandallóban. D.

Ringat. Bölcsőjét is ördögfiak ringatták. D. - Fabölcsőben ringatták. (Hazug.) D. - Ne ringasd a bölcsőt, ha üres. Ny. 3. - Ringatás nélkül is elalszik a fáradt. ME.

Ringy-rongy ember. D. - Ringy-rongyban terem meg a tetű. D.

Ringyó. Nincs arca, mint a kicsapott ringyónak. E.

Ripsz-rapsz, csak legyen az én táskámban. KV. - Ripsz-rapsz, csak az én zsákom teljék. D.

Riska tehén fia. (L. fia.) E.

Ritkán. A ki ritkábban vétkezik, könnyebben bocsánatot nyer. KV. - Ritkán járj, jobb szivvel látnak. D.

Robotban dolgozik. ME. - Robotban táncol. E. - Ugy dolgozik, mintha robotban volnál. B.

Rohan. Ajtóstul rohan a házba. ME. - Rohanva haladó. E.

Rothad. Egy rothadt alma százat is elront. S. - Egy rothadt szőlőszem egész gerezdet megveszt. D. - Éretlen gyümölcs hamar rohad. S. - Fején rohad a hal. E. - Holta után is rothadt a hire. Ny. 2. - Rothadt szőlő, dült gabona nem szerez szükséget. E. - Rothadt torzsa. D.

Rojt. Illik mint arany rojt szobránci gubához. E.

Rokon. Gazdagnak akárki is rokona. D. - Gazdagnak könnyen akad (mindenki) rokona. E. - Barátom az erszény, rokonom a kas. E. - Nincsen fájóbb seb annál, kit rokon kéz ejt rajtad. KV. - Rokonom a kas, barátom az erszény. BSz. - Senkinek se rokona, se barátja. D.

Rokka. A rokkának is kell néha pisálni. (Megállni.) Ny. 6. - Fakad a bodza, büdös a rokka. (L. bodza.) Ny. 2. - Friss mint a pergő rokka. D. - Három nem jó ha sokat hever: kereskedőnek a ponyvája, fonónak a rokkája, takácsnak a bordája. Ny. 20. - Jár a nyelve, mint a pergő rokka. D. - Kitették a rokkáját. (L. kitesz.) B. - Olyan mint az ördög kötötte rokka. (Mérges.) Ny. 1. - Pörög a nyelve, mint a pörgő rokka. E.

Rokolya. Világos felhőnek, fehér rokolyás (alsó szoknyás) asszonynak nem kell hinni. Ny. 6.

Romlás. A nagy visszavonás lesz házadban romlás. KV. - Minél később csapás, annál nagyobb romlás. KV. - Romlásnak indult hajdan erős magyar. Berzsenyi. - Romlott óra. D.

Ronda. Olyan ronda mint az Ovádi Laci. Ny. 5. - Ronda mint a disznó. S. - Ronda száju. ME. - Uri cifra, házi ronda. E.

Rongy. Nem minden rongyból lesz papiros. S. - Néha a rongyot is felszedik. D. - Ringy-rongyban terem meg a tetű. D. - Jobb a bankó mint a rongy. E. - Szépen még a rongy is szépen áll. D.

Rongyos. Elég a gúnya, de rongyos. D. - Elég ruhája is, de rongyos. D. - Ha ruhája rongyos, kocsmában vette a posztót. (Elitta pénzét.) D. - Hopp! rongyos. E. - Jobb a foltos mint a rongyos. ME. - Jobb egy rongyos szűr két semminél. D. - Kapcája is rongyos. D. - Kis korsó, nagy korsó, torkomat ujitó, ruhám rongyositó. E. - Közös féknek rongyos a szára. S. - Megszokta mint rongyos köpönyeg a foltot. D. - Rongyos dolmány, okos legény. E. - Rongyos dolmányban is van okos legény. E. - Rongyos köpönyeg. D. (Szűr.) - Rongyos táskából esik néha vajas pogácsa. E. - Rongyosban légy derék ember. E. - Sok a dolog mind szorgos, sok a gyermek mind rongyos. Ny. 3. - Szép asszony, rongyos köntös mindenütt megakad. B. - Ugy szép a diák, ha rongyos. (L. diák.) K. - Utcán fodros, háznál rongyos. S. (Otthon rongyos. E.)

Ront. Egyik kézzel épit, a másikkal ront. D. - Könnyebb rontani, mint épiteni. B. - Könnyü rontani, de nehéz épiteni. D. - Ne rontsd a levegőt. (L. levegő.) E.

Rop. Amint János fujja, Jancsika ugy ropja. (Ugy táncol.) KV. - Amint atyák fujják, a fiak ugy ropják. B. - Ki mint szokta, akkép ropja. KV.

Rost. Elég egy kertre egy rost. Ny. 3.

Rosta. A kis liku rostán vak eb sem lát keresztül. D. - Általlát ő nemcsak rostán, hanem a szitán is. B. - Egyik bakot fej, a másik rostát tart alája. E. - Igen vak az, ki rostán által nem lát. Decsi. - Ki szitával, ki rostával. S. - Könnyü a rostán általlátni. D. - Nem lyukad ki a rosta feneke. E. - Rostával méri a vizet. K. - Sürü rosta, ritka szita. (Takarékos.) Ny. 3. - Ritka mint a rosta. D. - Tartsa meg az Isten, mint vizet a rosta. E. - Vak, ki a rostán át nem lát. F. - Vak eb az, ki a rostán által nem lát. B.

Rostál. A ki polyvát rostál, nem szolgálja meg a napszámot. D. (Nem keresi meg. E.) - Könnyü mást rostálni. E. - Maga rossz, mégis mást rostál. D. - Mást rostál, maga gazos. E. (Konkolyos. D.)

Rostély. Szokás a hust megijeszteni (megverni), aztán a rostélyra tenni. D.

Rosszaság nem tartós eledel. D. - Jobb más latorsága, mint magad rosszasága miatt szenvedned. KV.

Rosszul. Ha rosszul üt ki a dolog, kiki azt mondja, nem ugy kellett volna. B. - Hamar lett, rosszul lett. D. - Rosszul kelt fel. E. - Rosszul ver a szél felőle. E.

Rotyog. Mindig rotyog, mint a kásás fazék. Ny. 13.

Rozs. Hallgat mint süket disznó a rozsban. Ny. 4. - Tiszta buza, tiszta rozs, menten összemennek most. D.

Rozsda. A rossz napa magát emészti, mint a rozsda. D. - A vasat elemészti a rozsda. D. - Egye meg a rozsda belestől. D. - Megeszik egymást, mint rozsda a vasat. Ny. 5. - Nem fog aranyon rozsda. M. - Rozsda nem fog aranyat. Pázm. - Szerszám heverve, rozsdásodik. D. - Az asszonynak fegyvere a nyelv, soha meg nem rozsdásodik. ME.

Rozsnyón meg szólnak, Szent Péteren meglopnak, Kassán felakasztanak. S.

Rókus. Ki nem fogy, mint a Rókus kobakja. (L. kobak.) D.

Róma. Ki Rómába nem szándékozik, keveset tudakozódik útjáról. B. - Minden út Rómába vezet. (Német.) S. - Róma sem épült egy nap alatt. KV. - Rómába ment. (Terhes asszony.) E. - Rómában volt, pápát nem látott. ML. - Több út vezet Rómába. S.

Római. Erős mint a római vallás. Ny. 15. - Hosszu mint a római út. D. - Tákozzák a vén embert, mint a római pápát. Ny. 5.

Róna. Egy rónán járnak. D.

Róvás. A róvásból sem rónak le mindent egyszerre. D. - Akasztófán rótták le a róvást. D. - Délutáni kézfogásnak róvás a dija. E. - Elég van a róváson. D. - Elvesztette a róvást. D. - Kinek-kinek van valami a róváson. D. - Lerótták a róvást. (Lakolt.) D. - Ne mutasd a róvást, nem vagy nekem adós. (L. adós.) Ny. 3. - Ritka juhász róvás nélkül. D. - Róvás nélkül hazudik. (L. hazudik.) D. - Róvásod van. E. - Sok van a róváson. E. (Leróják. D.) - Szitán látott sok aranynak, délutáni kézfogásnak róvás a dija. E. - Szólj igazat, ne hazudj róvásra. (L. hazud.) E. - Tele már a róvás. D.

Röfögés. Bakonyi röfögés, farkasnak rettegés. E.

Röhög. Röhög mint abrakjának a ló. ME. - Lóröhögés is öröm. D.

Rövid. Az asszonynak hosszu a haja, rövid az elméje. KV. - Ha rövid a kardod, told meg egy lépéssel. B. - Hosszu a mesterség, rövid az élet. (Latin.) D. - Hosszu a tanulás, de rövid az élet. KV. - Hosszu az asztal, keskeny az abrosz, rövid vacsora. (L. abrosz.) Np. - Hosszu haj, rövid ész. D. - Jó a hosszu kolbász és a rövid prédikáció. Sz. - Rövid dinom-dánom, hosszu szánom-bánom. Ny. 4. - Rövid az esze. S. - Rövid az élet. KV. - Rövid imádság, hosszu kolbász. Ny. 3. - Rövid mint az egér farka. B. (Nyulfark. B.) - Rövid mint a pünkösdi királyság. B. - Rövid mint az ökörrúgás. E. - Rövid prédikáció és hosszu kolbász tetszik a parasztnak. KV. - Rövid torkosság, hosszu betegség. E. (Fejfájás. D.) - Rövidebb a pokróc, mint az ágy. E. - Rövidebb pórázra fogni. E. - Rövidebb szakadt neki. E. - Rövidebbet huz. E. - Rövidebbre fogjuk a kantárszárat. E. - Szeretne költeni, de rövid a pokróc. E.

Rövidség. Kinek mihez kedve, nincs ott rövidsége. BSz.

Rőf. Eb a vásznos rőf nélkül. D. - Jól tudja mi a rőfnek az ára. (Kikap vele.) D. - Ki a singet ellopta, a rőföt is nála keresik. D. - Kinél a singet meglelik, a rőföt is rajta keresik. E. - Rossz a rőfe. E. - Rossz rőffel mér. B.

Rőzse. Száraz mint a rőzse. D.

Ruca. Kilátszik a ruca orra. (L. kilátszik.) E. - Látom már a ruca orrát. (L. lát.) E.

Rúd. A cinterem (temető) felé fordult már rúdja. (Öreg.) D. - Ebrúdon dobták ki. ME. - Elvitte két szunyog egy rúdon. (Kevés.) D. - Jó kocsis hamar megforditja a rudat. D. - Kifelé áll a rúdja. E. - Kifelé forditották a szekér rúdját. BSz. - Kitört szekere rúdja. Ny. 3. - Másfelé forditom a rudat. E. - Rájár a rúd. Ny. 7.

Rúg. A mit kezeddel megfoghatsz, azt ne rugd. Ny. 6. - Csillagot rug. (L. csillag.) E. - Farkához rug mint a borju. E. - Ménló ritkán rugja meg a kancát. D. - Farba rugta. M. - Nagyot rugott rajta, mint Dajka Imrén az agár. (L. agár.) B. - Nem egy eb rugja a tökit. (L. eb.) E. - Rug mint a ló. D. - Rugd fel, hagyd ott. E. - Rug-vág, mint a dorozsmai tehén. Ny. 7. - Rugott borju. (L. borju.) E. - Rugó ló sokszor tulajdon mesterét agyon rugja. KV.

Rugás. Békével szenvedi a farba rugást is. D. - Kancsa rugást gyakran elnyögte már. D. - Kanca rugás nem fáj. ME. (Nem oly fájós. E.)

Rugdalózik. Kecske is legtöbbet rugdalózik, mikor döglőfélben van. E. - Ne rugdalózzál, ha mezitláb vagy. Ny. 13. - Ösztön ellen rugdalózik. D.

Rugdos. A leesett bikát a gyermek is rugdossa. D. - Döglött oroszlánt a szamár is rugdossa. D. - Ha rugdos a ló, végy el abrakából. D. - Ló is szokásból rugdos. B. - Rugdos mint a szilaj csikó. D.

Rugódoz. Nehéz ösztön ellen rugódozni. Pázm. - Ösztön ellen rugódozik. KV. - Természet ellen nehéz rugódozni. ME. - Veszedelmes ösztöke ellen rugódozni. E.

Ruház. A kocsmáros csalásból él, haszonból ruházkodik. Ny. 13. - Könnyebb a szegényt kicsúfolni (kinevetni. D.) mint megruházni. E. - Könnyü mást gyalázni, de nehéz felruházni. Ny. 10. - Ruházkodik mint a liliom. E. - Senki sem nézi mint eszem-iszom, hanem hogyan ruházkodom. E. - Tuskó is szép, ha szépen felruházzák. E. - Törzsököt ruház. D.

Rusnyák. Nem mind rusnyák, a ki rusnya. D.

Rüh. Egy rühet vakarnak. D. - Ritka nyáj rüh nélkül. D. - Rühet vakar, ki a gonoszt dicséri. E.

Rühes. Egy rühes juh az egész nyájat megvesztegeti. KV. - Ha hordód üres, megvet minden rühes. ME. - Ha kell vemhes, ha nem kell rühes. B. - Ki rühessel hál, megrühesedik. D. - Ki szemeten nevelkedett, mást is rühesnek gondol. D. - Mást vakar, maga rühes. D. - Megszokta mint rühes a vakarást. D. - Minél rühesebb, annál vakarósabb. Ny. 7. - Minél rühesebb a disznó, annál inkább vakarózik. D. - Nincs oly rühes disznó, hogy ne akadna dörgölőfája. (L. disznó.) Ny. 2. - Teve, ha rühes is, többet ér a legjobb szamárnál. D. - Vakarózik mint a rühes disznó. D. - Van a bárányok között is rühes. D. - Könnyü megrühesedni. D.