Bölcs-boldog balga-boldogtalan

Táltosparipa helyett állatorvosi ló

Földi édenkertből pokoli e-világok

Emberélet magyarul: rontás/romlás II.

Boldog, szomorú dal

Van már kenyerem, borom is van,
van gyermekem és feleségem.
Szívem minek is szomorítsam?
Van mindig elég eleségem.

Van kertem, a kertre rogyó fák
suttogva hajolnak utamra,
és benn a dió, mogyoró, mák
terhétől öregbül a kamra.

Van egyszerü, jó takaróm is,
telefonom, úti bőröndöm,
van jó-szivű jót-akaróm is,
s nem kell kegyekért könyörögnöm.

Nem többet az egykori köd-kép,
részegje a ködnek, a könnynek,
ha néha magam köszönök még,
már sokszor előre köszönnek.

Van villanyom, izzik a villany,
tárcám van igaz színezüstből,
tollam, ceruzám vigan illan,
szájamban öreg pipa füstöl.

Fürdő van, üdíteni testem,
langy téa beteg idegeimnek,
ha járok a bús Budapesten,
nem tudnak egész idegennek.

Mit eldalolok, az a bánat
könnyekbe borít nem egy orcát,
és énekes ifjú fiának
vall engem a vén Magyarország.

De néha megállok az éjen,
gyötrődve, halálba hanyatlón,
úgy ásom a kincset a mélyen,
a kincset, a régit, a padlón,

mint lázbeteg, aki föleszmél,
álmát hüvelyezve, zavartan,
kezem kotorászva keresgél,
hogy jaj, valaha mit akartam.

Mert nincs meg a kincs, mire vágytam,
a kincs, amiért porig égtem.
Itthon vagyok itt e világban,
s már nem vagyok otthon az égben.

Kosztolányi Dezső

*

1. A tudásod nem vehetik el tőled – mert nincs is…
2. Még életedben nem olvastál végig egy regényt
3. Élve eltemeted magad a könyvek holt betűibe
4. Egy férfi csak az eszére hallgat – a szív nőies
5. A suszter, aki nem marad a kaptafájánál
6. Erőn felüli, izzadtságszagú bölcselő/viccelő
7. Nem úgy él: e napja is lehet utolsó
8. Mintha csak egy nap lenne a világ
9. Aranytojás – a tyúk megy a levesbe…
10. A könnyű rászokás, kínkeserve leszokás
11. A sok vaklármával elveszített szóhitel
12. A betegség játszma: zsarolási potenciál
13. Mintha: házi őrizet és kijárási tilalom
14. Mintha:  szükségállapot- statárium, rögtönítélők
15. Mintha: légiriadó - légoltalmi pincékbe zsúfolva
16. Olajat önt a tűzre – hergeli a harci kutyát
17. Pont az kiabál, akinek a háza éppen ég
18. Pató Pál kéményjavítást halogat: füstméreg
19. Az – erőszakos - ügynök csak a javadat akarja?
20. Maga alá, a saját fészkébe csinál - belerondít
21. Kakukktojást költesz ki - sajátjaid kilökdösve
22. Úton-útfélen kiteregeted a családi szennyest
23. A szájadból segget csinálsz, szavad szart se ér
24. Ha adsz is, nincs benne semmi köszönet
25. A - ha kell, ha nem - borotvaélén táncoló
26. A hamar öregedő betegesen kíváncsi
27. Mindenbe beleütöd az orrod
28. A döglött oroszlánt rugdosod
29. Előbb nem félsz, utóbb nagyon megijedsz
30. Ahogy lesz, úgy lesz – utánad a vízözön
31. A halálos ellenséged avatod be titkaidba
32. Azt a csónakot fúrod, amiben te is utazol
33. Kimászás helyett berendezkedsz a gödörbe
34. Az ideiglenesnek célzott megoldás véglegesítője
35. Mindent tudni akarsz, a feleslegeset-károsat is
36. Gyávaságból megtört lendület a szakadék felett
37. Az önlebecsülés és alulteljesítés ördögi köre
38. Perfekcionista, s így bűntudatos, kiégett szülő
39. Saját hajánál fogva húzná ki magát a mocsárból
40. Túl magasra tett léc: fix a folyamatos frusztráció
41. Részegen felfalod az aranytojást tojó tyúkot
42. Másutt biztosan kolbászból van a kerítés is…
43. Beleharapsz a segítő kézbe/magaddal rántod
44. Gyötör az átkozott féltékenység zöldszemű szörnye
45. Magad alatt kitartóan, vehemensen vágod a fát
46. Az életet is játéknak tartod, ahol több élet van…
47. Addig szimulálsz, míg úgy nem maradsz
48. Önként mész – gyökérvágással - külső száműzetésbe
49. Sok beszédednek sok az alja – aljas és elaljasodó…
50. Nagy – vagy nem - akarásodnak nyögés a vége
51. Más tollaival ékeskedsz – és kínosan felsülsz
52. Rémhírgyártó/terjesztő – tömegpánik keltő

*

BOLDOGTALANSÁG JENCIKLOPÉDIA

(anyaggyűjtés, ötlettár, vitaindító állítások)

A baj felismerése már a gyógyulás kezdete.

A bölcs mese, példabeszéd, mondás stb. rólunk szól,

Ismerjünk magunkra, s bátran változtassunk éltünkön!

Gyáva/balga léleknek se szerelme, se családja, se gyereke,

Se humora, se hivatása, se egészsége, se otthona, se hazája stb.

Nem a véletlenen, szerencsén, körülményeken múlik sorsunk!

Sokkal több van a hatalmunkban, mint azt önigazolásként véljük!