Öklel mint az ökör. D. - Öklelős bikának széna a szarván. K.

Ököl. A mely lyukat bedughatsz kisujjaddal, ne dugd azt az öklöddel. Ny. 2. - Akkora mint az öklöm. ME. - Bizik mint betyár az öklében. D. - Föl nem éri ököllel. E. - Nehéz ököllel a fal ellen. D. - Nemcsak tökkel, hanem ököllel is ütötték a fejét. (Buta.) D. - Olyan igaz mint az öklöm, bizonyitja a könyököm. Ny. 2.

Ökörnyál. Annyi mint az őszi ökörnyál. D. - Ökörnyállal takarózik. D.

Ökörszem. (Kis madár.) Bujkál mint ökörszem a sövényben. E. - Mellette az ökörszem óriás. D. - Nagyra viszed az ökörszemet. (Nagyitsz.) E.

Ökrődik mint a disznó. D.

Öl. Ha elhuztad az ölet, huzd el az araszt is. Ny. 4.

Öl. Az ötödik (parancs), ne ölj, szól az orvosoknak, a hetedik, ne lopj, a prókátoroknak. D. - Csak orvos ölheti meg az embert birság nélkül. BSz. - Fabicsakkal is ölhetni. D. - Meg akarsz valakit ölni: adj neki kölcsön. Ny. 6. - Orvos, ha embert ölt is, nem fél a hóhértól. E. - Orvosnak szabad embert ölni. KV. - Sárkányt ölt az apja. (L. apa.) Sz. - Vizbe ölték a rákot. Ny. 4. - Egy szó nem emberölés. D.

Öl. Amely gyermek megijed, anyja ölébe siet. B. - Ölben vitt eb nyulat nem fog. BSz.

Ölel. Árnyékot ölel. E. - Megiszom a jó bort csutora nélkül is, ölelem a rózsám nyoszolya nélkül is. Np.

Öltözik. Angyal bőrbe öltöztet. (Ártatlannak mond.) Ny. 2. - Báránygyapjuba öltözött farkas. Pázm. - Ebbőrbe öltözni. KV. - Gyakorta farkas is juhbőrbe öltözik. B. - Mindennap más ruhába öltözik. D. - Oly cifrán öltözik, mintha Csicsóba menne. (L. Csicsó.) Sz. - Öltözteti mint Laci a verebet. (L. Laci.) Ny. 1.

Öltözet. Nem látszik az öltözeten, mily karcsu az erszény és ösztövér a konyha. E.

Öndicséret, gyalázat. E.

Önként. Legkedvesebb a mit önként adnak. E. - Ne rázd a fát, mely önként hullatja gyümölcsét. D.

Önt. Esik mintha csatornán öntenék. D. - Csak ugy dől az eső, mintha sajtárból öntenék. E.

Öntöz. Akárminemű vizzel öntözöd a tövist, szőlőt nem szedhetsz róla. Pázm.

Öreg. (Nagy.) Az öreg hur későbbre szakad. D. - Ha öreg fejsze esik is, eljövök. E. - Néha a cimbalomosnak is elszakad az öreg húrja. D. - Megfizeti az öreg harang. ME. - Uszik mint az öreg fejsze. B. - Viznek öregében fogják a nagy halat. D. - Öreg hiba. ME.

Öregapám sem evett még ilyet. S. - Öregapánk is élne, ha meg nem halt volna. Ny. 2. - Vacsora után öregapám sem dolgozott. S.

Öregség. Elég nyavalya az öregség. B. - Legjobb futót is eléri az öregség. E. - Öregség, mindennapi betegség. Ny. 4. - Sok köhögő társsal jár az öregség. E. - Szegénység és öregség, két nagy teher. S.

Öregszik a föld is. E. - Öregszik a legény. D.

Örménytől selymet, cigánytól szenet. (Ne végy.) ME.

Örökké amen. ME. - A bú sem tart örökké. D. - Nem tarthat örökké, mint az ivánci kályha. Ny. 1. (A lévai kemence. D.) (L. kemence.) - Rövid az élet, örök a sír. Np. - Semmi sem tart örökké. B. - Sok nem tarthat örökké. D. - Szépség sem tart örökké. D.

Örökkévalóság. Se eleje, se vége, mint az örökkévalóságnak. E.

Örökös. Az örökös sírása alattomban való nevetés. (Latin.) KV. - Hamis keresmény kincse nem száll harmadörökösre. S. - Tolvajnak gyilkos az örököse. D. - Bolond, ki orvosát teszi örökössé. D. - Nem jó az orvost örökössé tenni. E.

Örökség. Pappénz nem állandó örökség. ME. - Semmi a pénz örökség nélkül. (Földbirtok nélkül.) Sz. - Sovány örökség a puszta nemesség. ME. (Szegény örökség stb. BSz.)

Örömest. A ki kérdi kell-e, nem örömest ad. K. - A macskának még a kölyke is örömest egerész. KV. - Az ujságot kiki örömest hallgatja. KV. - Kiki örömest hallgatja a maga dicséretét. KV. - Mit örömest teszünk, nem esik nehezünkre. S. - Örömest teszi az ember, a mi örvendetes. D. - Örömest elhiszi az ember a gonoszt. KV. - Örömest oda ajándékozná mindenét - ha el nem vennék. (Fösvény.) D. - Uj éneket örömest énekelnek. D.

Örvvel erős a kuvasz. D.

Örvendjek vagy búsuljak, egy a fizetés. D. - Igen örvend a rigó, felel neki a szajkó. F. - Nem kell azon örvendeni, mikor a szomszéd háza ég. E. - Örvend a méh, ha kakukfűvet érez. D. - Örvendek, mikor veled hörpentek. ME. - Örvendj immár a faháznál. E. - Sok esik a min örvendhetni, de több a min búsulhatni. E.

Örvény. Minden nyavalyának bokros az örvénye. KV. - Sok törvény, sok örvény. E.

Örzsike ha nem volna, meg a kalán, levest sem tudnánk enni. B. - Mihez Böske szokott, Örzse el nem felejti. D. - Vagy Örzsike vagy nem Örzsike, már most mindegy. E.

Ösvény. Egy ösvényen járnak. D. - Minden ösvény egy útra tart. D. - Utad volna és ösvényt keressz. KV.

Összefér. Kétféle szeretet nehezen fér össze. E. - Nincs tű köztünk, hogy össze ne férjünk. BSz.

Összeszokik. Macskával a kutya is összeszokhatik. D. - Összeszoktak mint a Babics malacai. (L. malac.) Ny. 8.

Összevesz. A mely kenyéren összevesztek a testvérek, azon össze is békülnek. Ny. 6. - Ha a királyok össze nem vesznének, a katonák sem kapnának üstökbe. D. - Kis faluban ujság esett, két kis kakas összeveszett. (L. kis.) Ny. 3. - Koncon vesznek össze a kutyák. D. - Összeveszett vármegyének bolond az ispánja. Sz. - Urak vesznek össze és a jobbágyok haját tépik. KV.

Ösztöke ellen rugódozni veszedelmes. E. - Vén csoroszlya, kopott ösztök. D.

Ösztön ellen rugódozni nehéz. Pázm. - Ösztön ellen rugdalózik. D.

Ösztövér. Ha rest a szolga, ösztövér a marha. D. - Jobb az ösztövér alku, mint a birónak kövér végzése. B. - Nem látszik az öltözeten, mily karcsu az erszény s ösztövér a konyha. E. - Ösztövér disznó makkal álmodozik. D. - Ösztövér húsnak vékony a leve. D. - Szegény háztól ösztövér bárány. D.

Öszvér. Olyan mint az öszvér: nem tudja ló-e vagy szamár. Ny. 8.

Öt. Haton adják, ötön veszi. (L. ad.) E. - Haton kéred, ötön adja. D. - Öt ujjad között egyenlő-e kettő? D. - Öten voltak, tizfelé szaladtak. S. - Ötödik kerék a kocsiban. D. - Ötöl, hatol. (Zavarban van.) E. - Ötön vesz. (Lop; öt ujjon vesz.) E. - Tudja, mint az öt ujját. (Jól ismeri.) D.

Öv. Ritka oláh öv nélkül. D. - Gyűszű nem öv. D.

Övé. Azt gondolja, hogy mind övé a Dunáig. S. (Övé mind a diófáig. B. - Övé ország, világ. E.) - Övé a világ. S. - Övé az utolsó szó. S. - Rátartja magát, mintha övé volna a diófáig. E.

Özvegy. A ki pacalt akar enni, avagy özvegy asszonyt elvenni, ne tudakozza mi volt benne. Sz. - Az özvegynek, ha aranyos is a kapufája, özvegy csak. Ny. 21. - Gazdag özvegy asszony mindig harminc esztendős. D. - Jó özvegyet méltó megbecsülni. D. - Jobb az özvegy, ha fia nincs. D. - Magának van, mint az özvegy ürge. Pázm. - Mikor az özvegy asszony egy szemével urát kesergi, más szemével mátkáját keresgeti. D. - Nincs jobb az özvegy életnél. KV.

Ő. Inkább ő, mint én. E.

Őgyeleg mint falu farka Kata. (Kóbor.) Ny. 5. - Őgyeleg mint Urbán lelke a pokolban. Ny. 5.

Őr. Ide oda néz, mint az őr. D. - Nem jó sódar-őr a kutya. D. - Tejes fazék mellé macska őr. D.

Őriz. Fuvó széltől is őrizi. E. - Hol Isten őriz, pókháló is oltalom. B. (Kővár.) E. - Isten koporsóját sem őrizték ingyen. D. (Krisztus koporsóját. M.) - Kályhát őrzi. B. - Kemencét őrzi. B. - Két hajdu nehezen őrzi a várat. D. - Minden koldus maga botját őrzi. D. - Nem őriztünk együtt disznót. Ny. 8. Petőfi. - Őrzi mint teritőn a buzát. Ny. 19. - Őrzi mint Veres Miska a kádat. Ny. 6. - Részeg embert az Isten is őrzi. B. - Soha disznókat nem őriztem veled. D. - Szegénynek ajtaját nem őrzi a manó. D. - Több egy asszonyt őrizni, mint száz bolhát. E.

Őrizkedik. A baktól őrizkedjél, mert seggre taszit. B. - Addig őrizkedjél a baktól, mig seggre nem taszit. D. - Házi tolvajtól nem lehet őrizkedni. E. - Ismeretes tolvajtól legjobban lehet őrizkedni. KV. - Őrizkedjél a farkatlan kigyótól. D. - Őrizkedjél az alvó kutyától. E. - Régi barátodtól, megsértett társadtól mindenkor őrizkedjél. KV.

Őrzés. Jó bor, jó pénz, szép asszony, embert kiván őrzésre. Sz.

Őrlés. Könnyü az őrlés, csak viz legyen hozzá. D. - Molnár dolga az őrlés. (Nem az én dolgom.) Ny. 6.

Őröl. Egy malomban őrölnek. D. - Két malomban őrölnek. (Nem értik egymást.) B. - Két malomkő őröl. E. - Ki előbb jön, előbb őröl. KV. - Ki mint őröl, ugy süt. M. - Könnyen beszél, ki már megőrlött. E. - Sokat őrlőnek sok korpája vagyon. BSz. - Szerencsés malomban őrlött. D. - Tokorcsra őrölni. (L. ecet.) K. - Tokorcsra mentek ecetet őrölni. D. - Ugy beszélsz mint a jól őrlött. KV. M.

Ős. Addig kereste őseinek nemességét, mig ásóra és kapára talált. D. - Ne hányd fel a határt, a melyen ősöd járt. E.

Ősz. Becsüld meg az ősz hajat. ME. (Szakált. D.) - Ősz fejnek süveget emelj. S. - Ősz mint a galamb. E. - Őszbe csavarodott. D. - Sok ősz hajat szerez a búgond. D. - Szamár az anyja hasában is ősz. D.

Őszül. Későbbre őszül a bajusz mint a haj. D. - Becsületben megőszült. ME.

Ősz. Kedvetlen mint a lucskos ősz. D. - Sok ember kedvét megmásolja az ősz. (Öregség.) D. - Sok fecske ősznek jele. D. - Szomoru mint a havazó ősz. D.

Őszi. Annyi mint az őszi ökörnyál. D. - Annyi mint őszkor a fecske. D. - Annyi mint őszkor a hulló levél. D. - Olyan mint őszszel a cserebogár. (Ütött-kopott.) Ny. 22. - Süket mint őszszel a molnár. (L. molnár.) Ny. 8. - Szelid mint őszszel a légy. S. - Szédeleg mint őszszel a légy. Ny. 15. - Szépen énekel mint őszszel a tücsök. D. - Szomoru mint őszszel a levele vesztette fa. D. - Tekereg mint őszszel a daru. D. - Alázatos mint az őszi légy. E. - Állhatatlan mint az őszi idő. D. - Benne van a fene, mint az őszi malacban. Ny. 6. - Későre virágzik az őszi kikirics. D. - Majd elviszi az őszi szél. E. - Őszi macska, tavaszi menyecske. (Nem sokat ér.) D. - Szomoru mint az őszi légy. D. - Tavaszi szél utat száraszt, őszi eső vizet áraszt. Ny. 1. - Van csűrében mind őszi, mind tavaszi. D.