Nőtelen. Ádám látott ilyet nőtelen korában. D.

Nyakleves. (Pof.) E. - A nyakasokat nyaklevessel kell tartani. B. - Elkapta a nyaklevest. D. - Hitvány ebéd a nyakleves. E.

Nyakoncsapásból üstökvonás történik. KV. - Hazugságra nyakoncsapás illik. D.

Nyakonvág. Ha a gyermeket nyakon nem vágják, megnyakasodik. D. - Nyakonvágod még se szól. D.

Nyakravaló. Eblánc illene nyakravalójának. D. - Egy poltrán vették nyakravalóját. (Madzag.) D. - Felkötötte a nyakravalót. D. - Felnyakravalózták. (Akasztás.) D.

Nyakas. A ki nyakas, fejes is. D. - A nyakasnak nyaka törik. E. - A nyakassal az ördög se bir. D. - Az ördög is jobb volna, ha nyakas nem volna. D. - Fehér kutya, nyakas eb. E. - Fejes kutya, nyakas eb. D. - Fejes apának nyakas a fia. D. - Hamar nyakát törik a nyakasnak. D. - Ki a nyakast meg akarja jobbitani, nem tudja mi a nyakas. D. - Megkötötte magát mint a nyakas ló. D. - Nem tudni melyik rosszabb, a nyakas-e vagy a fejes? D. - Nyakas a cigány is, mikor akasztani viszik. E. - Nyakas a fejhajtást meg nem szokhatja. D. - Nyakas a kakas. (Kálomista.) E. - Nyakas az ember, mig meg nem ijesztik. D. - Nyakas apának fejes a fia. D. - Nyakas lónak nyakába vetik a kötelet. B. - Nyakas mint a bika. D. (Mint a vadbika. D. - Mint a bivaly. D. - Mint a kálomista. B.) Nyakas volt apja, hogyne lenne fia? D. - Nyakas csak akkor hagyja el a nyakasságát, mikor lenyakazzák. D. - Nyakasnak csak a hóhérpallos a kenőcse. D. - Nyakasnak nyakleves. ME. - Nyers nyakas. D.

Nyalakodik. Más konyháján ne nyalakodj. D. - Nyalakodik mint az eb. D. (Mint a légy. E.) - Nyalakodónak macskagumi a csemegéje. E. - Szokásból nyalakodik a kutya. D.

Nyalogat. Jól lát a macska, noha talpát nyalogatja. K. - Ki mézet metsz, ujját nyalogatja. E. - Ki a mézet nyeli, ujját nyalogatja. D.

Nyalka legény. ME. - Nyalka szarka (Kevély, kinyalott.) D. - Nyiri pajkos, nyiri furkó, nyalka pecek. E.

Nyaral. Ha jól telelsz, majd jól nyaralsz. Ny. 11. - Hol nyaralt, ott teleljen. S.

Nyargal. Egy paripán nyargalnak. D. - Füzfaparipán nyargal, mégis gyalog jár. D. - Vessző-paripán nyargal. S.

Nyavalyás. Jobb tőled várjon más, mint te mástól, nyavalyás. KV. - Nyavalyás ember az, kire az Isten haragszik. B.

Nyáj. Egy juh nem nyáj. D. - Egy rühes juh az egész nyájat megvesztegeti. KV. - Egy rühes birkától koszos lesz az egész nyáj. S. - Ha a pásztor rühes, nem csuda, ha megkoszosodik a nyáj. D. - Kolompos után megy a nyáj. E. - Milyen a pásztor, olyan a nyáj. S. - Ritka nyáj rüh nélkül. D.

Nyájas. A hol nyájas az anya, kényes lesz leánya. KV. - Kivül tágasabb, belül nyájasabb. (Tréfás vendégfogadás.) Ny. 3. - Nyájas anyának kevély a lánya. D. - Nyájas anyának kényes a leánya. B. - Nyájas apa, fejes fia. S. - Tréfás csufolódás nyájasságnak tartatik. K. - Eb ebbel nyájaskodik. B. - Nyájas a tűz. M.

Nyál. Foly reá a nyála, de nem kopik álla. D. - Folyik nyála utána. D. - Folyik nyála mint a veszett ebnek. D. - Mohón kapja (nyeli) mint éh tyúk a nyálat. E. - Nyálával is jóllakik. E. - Ugy nyeli mint az éh tyúk a nyálat. Ny. 6. - Nyálas száju. S.

Nyámog, mint az ökör a sásos szénán. (Nem izlik neki a munka, lusta.) Ny. 20.

Nyárfa. Messze veti a nyárfa-sulykot. (Hazudott.) Sz. - Reszket mint a nyárfalevél. E. - Zörög mint a nyárfalevél. D. - A nyiresből a nyárasba jár. (Céltalanul fárad.) Ny. 1.

Nyárs. Cinigének kóró a nyársa. D. - Ebéd után forgatja a nyársat. D. - Hegyes mint a nyárs. D. - Kegyelmes tolvajnak hegyes nyárs az alfelébe. M. - Kegyes tolvajnak hegyes nyárs a farába. D. - Ne forgolódj mint a varga a nyársban. Ny. 6. - Meg nem állja szérdék (aludttej) a nyársat. D. - Nyársat nyelt. (Egyenesen, mereven, peckesen tartja magát.) E. - Nyársan süti a tejfölt. (Bolond.) D. - Nyárson süti az ökröt. (Telhetetlen.) D. - Oda ül a nyárshegyibe. E. - Pislog mint az undvári nyul a nyárson. (Babonából elevenen huzták nyársra.) D. - Sürög-forog mint a varga a nyárson. Ny. 3. - Tüzes nyárssal állott ellene. D.

Nyel. A buza nehéz veretü, könnyed nyeletü. (L. buza.) Ny. 17. - Az ételt is rösteli rágni, csak nyeli. D. - Egyet harap, hármat nyel. E. - Furót nyelt. E. - Jól megrágd, aztán nyeld. D. - Kapucinust nyelt. (Rekedt.) E. - Nehezen nyeli a véknyas szalonnát. Ny. 2. - Nem nyeli, hanem csusztatja a bort. D. - Nem rágja a falatot, hanem csak nyeli. D. - Nyeli a száraz kortyot. ML. - Sok keserüséget nyel. B.

Nyeletlen. Tartja magát mint a nyeletlen furkó. Ny. 2.

Nyelves. Nem mind ügyész, a mi nyelves. D. - Nyelves harkály. D. - Nyelves mint a piaci kofa. B.

Nyereség. Egynek nyeresége, másnak vesztesége. KV. - Nem mindenkor nyereség a feleség. Np. - Nyereségnek jó a szaga, akárhonnan jön. (Latin.) D. - Reménység, nyereség nincsenek mindig egy vágásban. D. - Rossz nyereség hasonló a kárhoz. Ny. 7. - Sietség, nyereség. D. - Sokan játszanak, de csak egyé a nyereség. KV. - Sok a játékos, de csak egyé a nyereség. E.

Nyerés. Adás-vevés nem mindig nyerés. ME. - Első nyerés, cigány vesztés. Ny. 2.

Nyertes. Hosszu pörön biró a nyertes. E. - Két pörös fél közt a harmadik a nyertes. (Latin.) S. - Nem félhet a nyertes a megvert hadtól. D.

Nyereg. Bársony-nyereg szamárra. E. - Egy farral két nyerget ül. D. - Egy seggel két nyerget ül. E. - Egy farral nem lehet két nyerget ülni. Ny. 4. - Egy nyeregben ülnek. D. - Előbb jár a nyereg, mint a ló. Ny. 24. - Illik rá, mint szamárra a bársony-nyereg. B. - Jobban csuszik ott a nyereg, mint a ló. B. - Két nyereget ül egy seggel. M. - Kiütötték a nyeregből. E. - Minden nyeregbe odafér. KV. - Nem illet szamarat vörös nyereg. M. - Nem illik szamárra a bársony-nyereg. KV. - Nagyon nehéz egy farral két nyerget megülni. D. - Nem szamárra való a bársony nyereg. Sz. - Nyerget ütik, hogy a ló érezze. E. - Rest ökör is nyerget kiván. (Latin.) B. - Rest ökör nyeregre vágyódik. D. - Szamár hátán selyem-nyereg. E. - Tehénre sallangós nyereg. D.

Nyergel. Egy lovat nyergelnek. D. - Megnyergelték, mint a túrós hátu lovat. D. - Tehenet nyergel. KV.

Nyerit. Egész nap nyerit a sárga kancák után. (L. kanca.) D. - Kanca után nyerit a csikó. D. - Ló is a szépre nyerit. D. - Nyerit mint a ló. D. - Nyeritő ménló. (Kurvás.) D.

Nyers. Aszu fa mellett a nyers is megég. E. (Száraz fa mellett stb. KV.) - Nyers fának nehéz száradtát várni. E. - Nyers fát tett tűzre. D. - Nyerset evett, gyomra nem emésztheti. (L. gyomor.) D.

Nyes. A mely fának árnyékában nyugszol, ne nyesegesd. E. - Nyesve nő a fa is. ME. - Sokat egy fán ne nyess. D. - Nyesés nélkül fa sem nő nagyra. (Szigoru nevelés.) D.

Nyél. Elkeverte a kalapács nyelét. Ny. 1. - Elmocskolta a kalapács nyelet. D. - Elszarta a kalapács nyelet. (Elvesztette becsületét, hitelét.) E. - Elmocskolta a korbács nyelét. D. - Ide vele, ha van nyele. Ny. 7. - Kár hogy nyele nincs. D. - Ki vele, ha van nyele. (Ha van bátorság.) Ny. 8. - Majd nyélbe ütöm én ezt. (Rendbe hozom.) E. - Minden fejszének akad nyele. B. - Nyele van a szónak. (Nem csak kimondani, hanem meg is kell tenni.) E. - Nyelet csinálok én ebbe. BSz - Uri bicsak, fa nyele. (L. bicsak.) D. - Veszett fejszének nyele. Sz. - Veszett fejszének nyele fordult. B. - Veszett fejszének nyele is jó. D.

Nyikorog mint a koldus taligája. B. - Nyikorog mint a kukorica malom. D. - Nyikorog mint az oláh szekér. Ny. 3.

Nyilallás. Kevés kell belőle, mint a nyilallásból. Ny. 1.

Nyil. Egyenes mint a nyil. D. - Hegyes mint a nyil. D. - Ki fulánkját könnyen bocsátja, nyilakat várhat helyébe. E. - Nem vet az okos magánál nagyobbal nyilat. D. - Nyilat huzni. E. - Nyilat tompit, ki serpenyőt lövöldöz. F. - Nyilba fut. E. - Repül mint a nyil. ME. - Sebes mint a nyil. D. - Nehéz az ellőtt nyilat visszahuzni. E.

Nyilik. Későn nyilik szeme az esztelennek. D.

Nyimmel, nyámmal eszik. KV.

Nyir. Az okos pásztor nyirja a juhot, nem nyúzza. D. - Azt a bárányt se szeresd, mely akkor is hallgat, mikor nyirják. D. - Disznóról is gyapjat nyir. E. - Gyapjáért szokták a juhot megnyirni. KV. - Nem szokás a disznót megnyirni. D.

Nyiri. A nyiresből a nyárasba jár. (Céltalan fárad.) Ny. 1. - Nyiri pajkos, nyiri furkó, nyalka pecek. E. - Ungvári bor, beregi buza, nyiri makk nem szerez bőséget. D.

Nyirfa. Gyermeknek legjobb feleség a nyirfa kisasszony. K. - Nyirpóznával fejet póználni. M.

Nyit. Ha ablakkal beéred, ne nyiss kaput sziveden. D. - Hamar kárt vall, ki a kincses ládát nyitva tartja. B. - Ne nyiss annak kaput, mi az ajtón befér. E. - Nyitva az ajtó, akár fel, akár alá. Decsi. - Tárva-nyitva az ajtó. D. - Megtalálja a dolog nyitját. S. - Minden dolognak megvan a maga nyitja. S.

Nyitra. Feszit mint a pozsonyi kutya Nyitrában. Ny. 5.

Nyolc. Nálok is több hét nyolcnál. BSz.

Nyom. Ha valaki nyomja lábod, vedd el onnét, ha bánod. E. - Nyomkodja mint kánya a malacot. Ny. 6.

Nyom. Bottal ütheti nyomát. D. - Egy nyomon járnak. B. - Ha igaz nyomon jársz, nem fáradsz. D. - Hajó nyomát keresi a tengeren. D. - Itt a nyoma, farkas mégis tagadja. D. - Meleg nyomát üzik. D. - Meleg nyomát üzte, fel is találta. D. - Nyomába akadtak. D. - Nyomába sem hághat. D. - Ütheted már bottal a nyomát. (L. bot.) Ny. 1.

Nyomorékot is kiegyenesiti a halál. ME.

Nyomorult. Az urak apritják, nyomorultak lakják. KV. - Eleget élt a nyomorult, ha hamar meghalt is. D. - Hogy dolgodat meg ne bánd, a nyomorultat szánd. E. - Nincs nyomorultabb a vak embernél. KV. - Nyomorult, kinek nem elég a magáé. E. (A mie van. B.) - Nyomorult gazda az a kit a szolga tanit. KV. - Nyomorult koldus az, ki egy házat el nem tud kerülni. E. - Sokat élt a nyomorult, ha hamar meghalt is. D. - Vak, ha sok is aranya, mégis nyomorult. K.

Nyomoruság. Cifra nyomoruság. E. - Cifra nyomoruság a katona-élet. E. - Egyik nyomoruság ottéri a másikat. K. - Előrelátott nyomoruságot könnyebb elszenvedni. B. - Embert a nyomoruság és árnyék soha el nem hagyja. D. - Katonaság, cifra nyomoruság. ME. - Ki idején reászánja magát, csak eltűri a nyomoruságot. E. - Kölcsönzésnek és veszekedésnek társa gond és nyomoruság. KV. - Kurta az élet, de a nyomoruság hosszuvá teszi. D. - Megtanit a nyomoruság imádkozni. KV. - Mig az ember árnyékot vet, mindig lesz nyomorusága. E. - Minden mesterségre megtanit a nyomoruság. D. - Nagy mester a nyomoruság. D. - Nyomoruság a rabság. E. - Nyomoruság bokrával jár. (Többed magával.) Ny. 2. - Nyomoruságot és szomoruságot öröm szokta követni. KV. - Nyomoruság mutatja meg a jó barátot. KV. - Nyomoruságot a nyomorság szokta követni. KV. - Öröm nyomán jár a nyomoruság. S. - Senki nem irigyli a nyomoruságot. KV.

Nyomtató lónak nem kötik be száját. KV. - Nyomtató ökörnek nem kötik be száját. D. - Egy szűrűn nyomtatnak. D. - Könnyen megy neki, mint a ki egy lovon nyomtat, azután huszonkétszerben veri az eső. Ny. 21.

Nyoszolya. Megiszom a jó bort csutora nélkül is; ölelem a rózsám nyoszolya nélkül is. Np.

Nyög. Adós fizess, beteg nyögj. E. - Ne nyögj, mert hátra még a bekkenője. Ny. 2. - Nyög mint pokolban a juh. Ny. 4. - Nyög mint a rossz juh a pokolban. Ny. 6.

Nyögés. Nem akarásnak nyögés a vége. M.

Nyöszörög mint az oláh duda. S.

Nyugszik. A ki ifjuságában dolgozik, az vénségében nyughatik. KV. - A ki mint fárad, ugy nyugszik. D. - Amint veted ágyadat, ugy nyugszol benne. B. - A mely fának árnyékában nyugszol, ne nyesegesd. E. - Hadd nyugodni a holtakat. KV. - Jól nyugszik, mint eb a pozdorján. D. - Ki mint veti ágyát, ugy nyugszik. Ny. 8. - Ki sokat álmodozik, keveset nyugszik. D. - Kinek szárnya alatt nyugszol, azt tiszteljed. KV. - Nyugszik az urban, mint a szováti káposzta a rektorban. S. - Nyugszik az urban, mint Máté tehene az útban. Ny. 23. - Nyugszik mint a somogyi gyermek. (Leesett a fáról.) D. - Napot nyugodva dicsérj. E. - Öreg fának árnyékában nyugszik az okos. D. - Szerencsések a holtak, mert békével nyugszanak. D. - Szűr huzz fát, palást rakj tüzet, bunda nyugodjál. BSz. - Tudja szél, hol nyugszik a szunyog. B. - Vén fa alatt jó nyugodni. E.

Nyugodt föld jobban termi a buzát. D. - Nyugodt földnek szép termése. E.

Nyugalom későre is jó. D. - Álom után jó a nyugodalom. D. - Dolog után édes a nyugodalom. B. - Jobb egy száraz falat nyugodalomban, mint tizenkét pástétom veszekedésen. D. - Kettős ünnep, hetes eső: szolga nyugodalom. B. - Munka után esik jól a nyugovás. KV. - Munka után édes a nyugalom. ME. - Munka után méz a nyugodalom. ME.

Nyugta nincs, mint a bolygó zsidónak. ME. - Nyugtával dicsérjük a napot. KV.

Nyugtalan, mint a fing a fürdőben. E. - Nyughatatlan mint kutya seggiben a savó. E.

Nyugtalanit a kincs, akár van, akár nincs. S.

Nyujtózik. Csak addig nyujtózzál, mig a lepel ér. M. (Mig a pokróc ér. E. - Mig a takaró ér. B.) - Nyujtózkodik mint eb a pozdorján. D. - Nyujtózkodhatnék, mint a rimaszombati papné. (Erkölcstelen.) D. - Tovább nyujtózik, mint a pokróc ér. E.

Nyulász. Dobbal megy nyulászni. E. - Harangszóval megy nyulászni. E.

Nyuszt. Több gond vagyon a gazdag fejében, mint szőrszál nyusztos süvegében. K.

Nyúz. Az okos pásztor nyirja a juhot, nem nyúzza. D. - Bakot nyúz. S. - Csak azon bakot nyuzza. M. - Egy bakot nyúznak. D. - Egy rókáról nem lehet két bőrt nyúzni. D. - Nyúzza az embert. D.

Nyű. Alábbvaló az élő husba esett nyűnél. D. - Fel nem kelne, ha nyű esne is husába. D. - Nyüvek termettek az alfelében. D. - Nyüves a füle. (Hetyke, félre csapta kalapját.) Ny. 2.

Nyüg ez rajtam. ME. - Nyügbe vetett ló nem messze nyargal. Pázm.