Nadály. Vérrel hízik mint a nadály. (Pióca.) D.

Nadragulyát evett. (Bolond.) Sz. - Maszlagos nadragulyát evett. S.*

Nagyapámtól. hallottam. D. - Jó van jó, de a nagyapó se disznó. (L. disznó.) Ny. 24. - Nagyapja is ördög volt. (Kópé.) D. - Nagyapja varga volt, mégis Árpádtól származtatja magát. D.

Nagybőjt. Csiripil mint a szentkuti veréb a nagybőjtben. S. - Ha ebre biznák a nagybőjtöt. (Sohse volna.) D. - Hosszu mint a nagybőjt. D. - Sokszor huzta nagybőjtben a törzsököt. (Vén leány. A ki nem ment férjhez a farsangban, azt azzal ijesztették, hogy a nagybőjtben törzsököt kötnek utána.) D.

Nagyfalusi egérgát, ha nem használ, nem is árt. (Próbálni kell.) Np.

Nagyfejű. Bagoly mondja a verébnek: nagyfejű. B.

Nagyhét, kutya gyötrelem. (Bőjt.) D. - Hallgat mint nagyhéten a harang. D.

Nagyidai. Elfogyott a puskapora, mint a nagyidai cigányoknak. Sz. - Szomoru mint a nagyidai nóta. (Zápolya idejében 1554-ben a cigányok oltalmazták Abaujban Nagyidát, az ostromlók kudarccal visszavonultak. A cigányok ezt kiáltották utánok: »Csak el ne fogyott volna a puskaporunk, akkor lett volna még hadd-el hadd.« Erre az ostromlók visszatértek s elfoglalták Nagyidát.) E.

Nagypéntek. Elnémult mint a harang nagypénteken. S. - Ez még nagypénteken sem bűn. Cz. - Fél mint nagypénteken a zsidó. (Pilátusverés.) E. - Jár a szája, mint a nagypénteki kereplő. B. - Nagy a csendesség mint nagypénteken a mészárszékben. Cz. - Nagypénteki derü, jó termésnek jele. S. - Ugy megijedt, hogy nagypéntekig se jő eszére. D.

Nagyságos. Nem mind nagyságos úr, kit annak mond a cigány. E.

Nagyvárad. Ugy korog az orrod, mint a nagyváradi harang. KV.

Napfény. A bagoly nem szereti a napfényt. B. - A napfény sem volna oly kellemes, ha a sötét éjszaka fel nem váltaná. B. - Az idő mindent napfényre hoz. KV. - Annyi mint nyárban a napfény. D. - Drága mint télen a napfény. D. - Egy bagoly sem szereti a napfényt. (Tolvaj.) D. - Még a napfényben is homályt keres. B. - Mire nézi a napfényt? D. - Ritka mint a téli napfény. D. - Süti a napfény, de a kenyeret még sem sütheti meg. D. - Tiszta mint a napfény. D.

Napfogyatkozás sem esik meg egyszeribe. D. - Nap fogyatkozását paraszt is észreveheti. E.

Napsugár sincs nálunk egyszeribe. D.

Napraforgó. Napra forog a tányérvirág is. D.

Naptár. Hármat néznek a naptárban: farsangot, ünnepnapot, névnapot. Ny. 20. - Más a népes kaptár, más a képes naptár. S.

Napszám. A ki polyvát rostál, nem szolgálja meg a napszámot. D. (Nem keresi meg. E.) - Ezek is azok napszámosai. D. - Nemzet napszámosa. (Tanitó.) ME.

Napa. Eb fél, kutya fél, mig az ipam, napam él. Ny. 2. - Egye meg a napad vaját. D. - Megadta neki, mint kápolnai ember a napának. (Részeg volt; feleségének nézte.) Ny. 2. - Menyecskének, ha mézből volna is a napája, nem kedves. Sz. - Minden napa gyülöli menyét. KV. - Napa ritkán alkuszik meg menyével. S. - Napad nem gondolja, hogy ő is csak meny volt. KV.

Narancs is keserü, ha nagyon facsarják. D.

Naspolya. Idővel, szalmával a naspolya is megérik. F. - Akkor jó a berkenye és naspolya, mikor megfő a fája alatt. B.

Nádi veréb. Csiripel mint a nádi veréb. S. - Házi és nádi. (Veréb. L. házi.) E. - Okos mint a nádi veréb. (Éjjel csunyit, nappal megeszi. Ny. 9.) D.

Náne haszon, ritka vásár. (L. haszon.) E. - Síppal, dobbal, náni hegedüvel. (L. hegedű.) E.

Násznagy. Róka farkát billegeti, násznagy akar lenni. (Hizeleg.) E.

Nebánts virág. S. - A másénak nebánts a neve. ME.

Nedves. Ott legtöbbet szokott esni, a hol amugy is nedves a gazdag föld. (Gazdag gazdagodik.) D. - Örömest esik, a hol nedves. KV. (Örömestebb. E.)

Negédes. Nem illik szegényhez a nagy negédesség. KV.

Negyvennyolc. Nem enged a negyvennyolcból. S.

Nehezékkel árulják a sáfrányt. E.

Nehezen. Ki nehezebben haragszik meg, tovább tart haragja. Cz. - Nehezen haragvónak haragja soká tart. KV. - Nehezen megy az ember magasra, de nehezebben nagyra. D. - Nehezen tanul a vén ökör. D.

Nekiesik mint bolond borju az anyjának. E. - Nekiesett mint tót az aludttejnek. Ny. 3. - Nekiesett mint tót gyerek a pohánkának. E.

Nekimegy. Addig járt a maga esze után, hogy nekiment a falnak. E. - Mindennek nekimegy, mint a vak légy. B. (Vak ló. D.) - Nekimegy a tengernek, habár belevesz is. D. - Nekimegy mindennek vagy nyer benne, vagy veszt. D. - Nekimenne az eleven ördögnek. D. - Nekiment mint bolond tehén a fiának. (Hebehurgya.) Ny. 1. - Nekiment mint Takács Kati a szőrkötélnek. Ny. 3. - Se tud, se lát, csak nekimegy, mint a vak légy. Ny. 4.

Nem. Az »ugy« és a »nem« rövid igék, de nagy gondot adnak. K. - A »nem akarom« bántja. (Azért nem teszi, mert nem akarja.) E.

Nemes. Alfelére ütötték a nemes pecsétet. Cz. - Fakó kocsi, kender hám, nemes ember, szűrdolmány. (L. fakó.) D. - Gróf is nemes, ha hazafi. E. - Hét szilvafás nemes ember. E. - Hintós kocsi, kender hám, nemes ember, szűrdolmány. D. - Járomszeghugyozó nemes ember. E. - Kompodi nemes asszony. (Rátartós.) M. - Közös mint a szentkirályi nemes mentéje a feleségével. S. - Kurta nemes. B. - Legyen nemes, a ki nemes. S. - Meglátogatták nemes fundusát. (Verés.) D. - Nemes a neve, de nem a szive. D. - Nemes ember volna, de a fazekasok elhordották a fundusát. Sz. - Nemes ne nevess, nem a tied a leves. Ny. 19. - Nemes vért dicsérhetni nógatlan. KV. - Nemes volt, de elhordták a fazekasok a földjét. M. - Pipás nemes. (Dologtalan.) D. - Rút dolog nemesnek nemtelenül élni. KV. - Szalmaházi nemes ember. M. - Szegény örökség a puszta nemesség. BSz.

Nemeslevél. Becsüld meg a nemeslevelet. (L. becsül.) E. - Kutyánál a nemesleveled. E. - Nemeslevelét is beitta. D.

Nemesség. Addig kereste őseinek nemességét, mig ásóra és kapára talált. D. - Nemessége csak a kutyabőrön, nem a szivében. D. - Pendely nem nemesit. (Ki csak anyai ágon az, nem az.) E.

Nemzet. Nehéz egy nemzetet eltörölni. D. - Nyelvében él a nemzet. E. - Sujtásos nemzet vagyunk. Kölcs.

Nemzetség. Bátori nemzetségből való. D. - Cudar a nemzetsége is. D. - Cudar nemzetségből való. (L. Cudar.) E. - Kiütött az egész nemzetségből. D.

Nemulass. Lesz majd nemulass! E.

Nesz. Az alatt a nesz alatt. E. - Nagy neszszel vannak. ME.

Nevel. Az otthon kényére nevelt gyermek végre borjuból ökörré válik. KV. - Dorgálás és vessző, csak ne legyen késő, jót nevel a gyermekből. KV. - Kigyót kebledben ne nevelj. D. - Ki szolgáját gyengélteti (kényezteti), fejére neveli. BSz. - Könnyebb gyökérről nevelni a fát, mint ágról. Ny. 4. - Könnyü a jót nevelni. D. - Könnyü jó csikóból jó lovat nevelni. D. - Mint nevelik a kutyát, ugy veszik hasznát. D.

Nevelés. Gyermeknevelés sok gondot ad. E. - Jó nevelés, legjobb szokás. D. - Jó nevelés sohase drága. D.

Nevelkedik, mint a barom. D. - Ha tudná a gyermek, mire nevelkedik, finca helyett inkább sirna. K. - Ki szemeten nevelkedett, mást is rühesnek gondol. D.

Nevetés. Kutyában fogvicsoritás is nevetés. D. - A sok nevetés az okosból is bolondot tehet. D. - Az örökös sirása, alattomban való nevetés. KV. - Farkas nevetés. (Kelletlen.) K. - Fele sirás, fele nevetés. (Örökösök gyásza.) E. - Hossu nevetésnek sirás a vége. S. - Majd megfakad nevettében. D.

Négy. A lónak négy lába van, mégis botlik. Ny. 3. - Letette a négy pénzt. (Megfizette a birságot. Ha jószágot kárban, vetésben értek: négy pénzt, negyven krajcárt kelle fietni.) E. - Megeshetik négykirályok napján. (Soha.) D. - Négy deszka közé tették. (Meghalt.) E. - Négy fal, négy szem között sok történik. E. - Négy lábu is botlik. Decsi.

Néha. Nem ugy néha, mint néha. E. - Néha a ravaszság is okosság. D. - Néha a rongyot is felszedik. D. - Néha a vak is patkóra talál. D. - Néha az ördögnek is gyertyát kell gyujtani. D. - Néhanapján, seidőn. E.

Néhai nevet vett fel. (Meghalt.) S.

Néma. A bor a némát is megtanitja szólani. B. - Bizonyságul némát hiv. D. - Ha néma volna, akkor is hazudna. D. - Nehéz a némának szaván eljárni. D. - Némának anyja sem érti szavát. M. (Néma gyermeknek. KV.) - Néma gyermeken az anya sem segithet. KV. - Néma halnak néma a fia. D. - Néma mint a hal. S. - Néma mint a sír. S. - Némával beszél. D. - Süketnek és némának kell lenni, ki alattvalókkal békeségben akar élni. E.

Nép. Ha a kántor jól kezdi az éneket, jól viszi a nép. D. - Milyen a király, olyan a nép. D. - Nép szava, Isten szava. (Latin.) E.

Név. A borjunak, mig szopik, nincs neve. D. - Azt se tudja, mi a neve. E. - Botlik a neve. E. - Gazdag lehet, ha neve Lázár is. D. - Elég az, hogy Balázs a neve. (Féleszü.) Sz. - Kedves gyermeknek sok a neve. KV. - Két ebnek is lehet egy neve. D. - Kinek veszett neve indult, a szél is árt annak. K. - Magad nevét másra ne add. D. - Mindennél jobb a jó név. E. - Nagy dolog, hogy a varga és a tót szégyenli a nevét. Sz. - Nemcsak egy ebnek neve: fari. KV. - Nevén szólitja a gyermeket. (Német.) S. - Tót szégyenli nevét. E. - Végtére maga nevét is elfelejti az ember. D.

Névnap. Akaszszanak fel neved napján. E. - Hármat néznek a naptárban: a farsangot, ünnepnapot, névnapot. Ny. 20.

Nézegél mint vak Pista a gödörparton. Ny. 1. - Nézgelődik mint a vén kanászné. Ny. 3.

Nézés. Nem lakik jól ember a pecsenyére való nézéssel. KV.

Nicki. El se veszett, meg sincs, mint a nicki ember szűre. (L. elvesz.) Ny. 1.

Nimfa. Éjjeli, nappali nimfa. (Rossz személy.) D.

Nincs. A hol nincs, ott ne keress. D. - A van-ból nem tudott megélni, most a nincsen-ből is muszáj. Ny. 4. - Az is baj, ha sok van, az is baj, ha nincs. S. - Ad az Isten, kinek nincsen. E. - Adjon Isten, a mi nincsen. E. - Az Isten sem vesz ott, a hol nincs. KV. - Egyszer hints, másszor nincs. E. - Egyszer van, egyszer nincs. E. - Ha nincs, teremjen; apja is azzal kereste, a mi nincs. (L. apa.) BSz. - Ingyen, nincsen. E. - Ki nem akar adni, azt mondja: nincs. E. - Nagy baj az a: nincs. S. - Nem ott keres, a hol nincs, a hol van. (Tolvaj.) D. - Nincs annak egy csepp tüze, se egy szikra vize. (Nagyon szegény.) Ny. 1. - Nincs nagyobb baj a nincsenségnél. Ny. 2. - Nincsen veszi a semmin adottat. D. - Ott keres, a hol nincs. D. - Semmin vették, mert nincsen árulgatták. D. - Senki sem adja azt, a mie nincs. D. - Sok »nincs« őrzi a vagyont. (Nem ad kölcsön.) E. - Volt az apjának, de nincs a fiának. KV. - Van is, nincs is. E. - Volt, de nincs. D.

Noé. Elmaradt mint a Noé hollója. E. (Odaveszett. Ny. 8.) - Ugrál örömében, mint a Noé bakja. D. - Várja mint Noé a hollót. Ny. 2.

Noszlop. Ég mint Noszlop. (Nagy tűz.) Ny. 5.

Nógat. Serényt nógat. KV. - A mire mást nógatsz, azt magad cselekedd. KV. - Sánta sántát nógat. E. - A gyakor unszolás és szép nógatás inditja a gyermeket. KV.

Nő. A fák sokáig nőnek, de hamar kivághatók. D. - A szamár ott nő, a hol legel. E. - Eső után nőtt gomba, benne a féreg. (Kevély.) D. - Felfelé nő, mint az ökörfark. D. - Gombamódra nő. E. - Hamar nő, ragadós is a bojtorján. Pázm. - Jobb a nőtt, mint a szőtt. (Jobb a bunda, mint a szövött ruha.) E. - Nem mind gomba, a mi hamar nő. D. - Nő a ház eleje. (Terhes asszony.) Ny. 2. - Nő mint a vad kender. B. - Nőjjön szarva a disznónak. (L. disznó.) E. - Nőttön-nő, mint tüdő a fazékban. Ny. 11. - Rossz fű nagyra nő. E. - Hamar növekszik az uzsora. KV.

Nőstény. Mit a farkas mivel, tetszik a nősténynek. E. - Ritka him nőstény nélkül. D.

Nőszik. Ám nőszszék meg vele. E. - Nősző legény nem kiméli a költséget. KV. - (Pénzt. D.) - Nősző legény pénzének nagyobb hire mint summája. K. - Könnyebb a nőszés, mint a kétszer főzés. (Kettőre való főzés.) D.

Nőtelen. Ádám látott ilyet nőtelen korában. D.

--------------------------------------------------------------

*nadragulya: