Megkivánja a verést, mint a nyalkai cigány teste a csigázást. E. - Megkivánta első hasával. D. - Megkivánta, mint a terhes asszony. D. - Megvan a mit szeme-szája megkiván. D.

Megkottyan. Meg sem kottyan. S.

Megkötötte a koszorut. (Ravasz.) D. - Megkötötte magát. (Makacs.) S. - Tele tölti zsákját, meg nem köti száját. Pázm.

Megköszön. Akármit adnak a szegénynek, köszönje meg. E. - A szép megköszönés több ajándékra való gerjesztés. KV.

Meglakolt. (Bűnhődött érte.) D.

Meglapul mint a jó tojó tyúk. (Alázatos.) Ny. 5. - Meglapult mint a szapult tetű. Ny. 6. - Szelid tyúk hamar meglapul. D.

Meglazsnakolták. (Megverték.) D.

Meglágyit. Vas nyakat is meglágyit a tűz. D.

Meglásd, kinek higyj. D. - Mit a szeme meglát, keze ott nem hagyja. KV.

Meglátszik. Idején meglátszik, mely tejből lesz turó. B. - Meglátszik, a mely tejben turó leszen. M. - Meglátszik, mely tejből leszen turó. KV.

Meglátogatta a szent Péter szakálát. (Részeg cégért.) D.

Meglel. Csipd fel, ha megleled. D. - Ki mit keres, megleli. M. - Kinél a singet meglelik, a rőföt is rajta keresik. E. - Néha a vak pulyka is megleli a magot. D. - Zsák meglelte foltját. (Párjára talált.) M.

Megleszen egy tikmony (tyúktojás) sültig. M. - Mit van mit tenni, ha meg kell lenni. D.

Meglop. A jó tolvaj a gyáva tolvajt meglopja. D. - Ha Rozsnyón meg nem lopnak, Kassán fel nem akasztanak, bátran mehetsz az országon keresztül. S.

Meglök. Lökd meg, bor bugygyan belőle. E.

Megmar. A döglött eb meg nem marja az embert. D. - Ha az alvó ebet felköltöd és megmar, azt nyerted vele, a mit kerestél. D. - Kit a kigyó megmar, még a gyíktól is fél. E.

Megmarad. Azt akarja, hogy a kecske is jóllakjék, a káposzta is megmaradjon. E. - Estéli vendég éjszakára is megmarad. (Eső.) Ny. 6.

Megmelegszik. Meg sem melegedett helye. D. - Meg sem melegedett nála. (Pénz.) E.

Megmér. Meg van mérve, mint a cinkotai itce. (Bőségesen.) E.

Megmond. Isten a megmondhatója. Np. - Magyaránt megmondani. (Világosan.) E. - Megmondta neki amugy Istenigazában. ME. - Nevetve is megmondhatni az igazat. (Latin.) B.

Megmosom a fejét. E. - Megmosták a fejét szappan nélkül. B. - Megmosták tót szappannal. E. - Megmosták súlyokkal, ama tót szappannal. E.

Megmosdani röstel, mint a disznó, mégis meghízik. D.

Megmutatom hol hagyott rést az ács. E. - Megmutatták neki, hol csinálta az ács az ajtót. B. - Megmutatták neki, merre van az ajtó. D.

Megnevezi a gyermeket. (Nyiltan szól.) E.

Megnézi hatszor is a garast, ha nem hatos-e? D. - Megnézd előre, hegyes-e vagy horgas. E. - Jól megnézd, kinek higyj. E. - Megnézd kitől mit kérsz és kinek mit adsz. S.

Megnő a növő, ha az ágy alá teszik is. Ny. 2. - Megnőtt a kalapja. E. - Ugyan megnőtt a taréja. E.

Megnyalod a szádat utána. E. - Megnyalta a száját. (Jól esett neki.) Ny. 1.

Megnyer. A kit meg akarunk nyerni, ne verjük meg. Ny. 2. - Kend meg a tenyerét, megnyered az eszét. B. - Kend meg a tenyerét, megnyered ügyedet. BSz. - Megnyerte a kakuk. B. - Megnyertük mint balogiak a gőzt. Ny. 5. - Szolga nyerte meg urát. (Szolgának volt igaza.) D.

Megnyir. Ha asszonyok sírnak, megnyírnak. D. - Megnyírták a szárnyát. E.

Megnyuzza mielőtt megöli. (Kegyetlen.) D.

Megoldotta nyelvét. S.

Megolvassa. Hatszor is megolvassa a pénzt. D. - Könnyebb megolvasni a csillagokat. B. - Könnyü a szegénynek juhait megolvasni. D. - Megolvassa, hány falatot nyel a cseléd. D. - Megolvasta fogát a béka. (L. béka.) D. - Nehéz a tenger fövényét megolvasni. D.

Megorvosol az idő mindent. ME.

Megóvd magad a szakálas asszonytól. (L. asszony.) M.

Megöl. A betű megöl. (Latin.) E. - A mely ebet meg akarnak ölni, dühös nevét költik. KV. - Az az ő megölő betűje. E. - Azt véli hogy ő ölte meg a gunárt. (Szájhős.) KV. - Bohó ángy, megölte a legjobb tojó gunárt. D. - Csak orvos ölheti meg az embert birság nélkül. BSz. - Megöl a búbánat. Np. - Megöl a gond. S. - Megölt egy gyermeket, vitéz nevet kiván. D. - Megnyuzza mielőtt megöli. D. - Megölte mint somogyi embert a nadrágja. (Uj bőrnadrágja suhogásától megrémült, futott mig össze nem esett.) E. - Mikor ölt meg asztag egeret. E. - Nagy öröm is megölheti az embert. D. - Mézet akarsz enni, méhet kell megölni. D. - Sok darázs a legfutóbb paripát is megöli. D. - Többet öl meg a rendetlen eszem-iszom, mint a kard. K.

Megöregszik. Ki mindent akar tudni, hamar megöregszik. (Német.) S. - Szép asszonynak, jónak, a jó hátas lónak, kár megöregedni. Np. - Vitéz férfinak, serény paripának kár megöregedni. KV.

Megőgyeledett mint a ványai tanács. Ny. 1.

Megőriz. A kit minden szeret, nehéz megőrizni. D. - A mi soknak tetszik, nehéz megőrizni. D. - Könnyebb egy zsák bolhát megőrizni, mint egy rossz asszonyt. B.

Megőröl. A jó gyomor mindent megőröl, a babot is lejárja. Ny. 24.

Megőrül. Örömében majd megőrül. D.

Megőszül. Becsületes ember megőszül, huncut megkopaszodik. ME. - Becsülettel megőszült. D. - Ki nem akarja, hogy feje megőszüljön, vágassa le. D. - Meg is őszül addig az ember. D. - Vén kutya ebül szokott megőszülni. D.

Megpihen. Isten is megpihent a hetedik napon. E. - Vén fa árnyékában jó megpihenni. (L. jó.) Ny. 12.

Megrág. Az a gyümölcs legédesebb, melyet a féreg megrág. (Jót rágalmaznak.) Cz. - Jól megrágd, aztán nyeld. S. - Konc ám ez, rágd meg, ha tudsz hozzá. D. - Megrágd a szót, ugy köpd ki. E. - Megrágja, ha a foga beletörik is. D.

Megrázlak mint Jézus a vargát. E. - Megrázlak mint Krisztus a vargát. Ny. 9.

Megreped a szivem. E. - Föl ne fujd magad, megrepedsz. D. - Mérgében megrepedt. D.

Megrészegszik. Ha a bús bújában megrészegszik, azt el lehet nézni. D. - Ha a bús bújában megrészegszik, búsabb lesz ha kijózanodik. D. - Kocsis itta meg a bort, a ló részegült meg. (L. bor.) B.

Megront. Ábránd az élet megrontója. Vörösm.

Megsajdit. (Megsejt.) Felén tul a veszedelmen, ki azt megsajditja. D.

Megsántul. A jó csődör vagy megsántul, vagy megvakul. E.

Megsegit. Segits magadon, az Isten is megsegit. B.

Megsért. Régi barátodtól, megsértett társadtól mindenkor őrizkedjél. KV.

Megsült. Elvágja a meddig megsült. (Élelmes.) E.

Megszabadult tőle, mint kan a tökitől. Ny. 15.

Megszakad a dologban. ME. - Megszakad a véknyad. E. - Nagy terhet vállalt, megszakad. D. - Rest a tollfosztásban is megszakad. D. - Sok jó ló megszakad, mig erkölcsét kitanulják. D.

Megszalasztja a nyul. (Gyáva.) D.

Megszán. Könnyebb a szegényt megszánni, mint jóltartani. E.

Megszárad mint Béziné szoknyáján a kast. (L. kast.) Ny. 11.

Megszegték a szalonnát. D.

Megszelidit. Nehéz a vadat megszeliditeni. D.

Megszelidült farkast nem látni. D. - Ritka mint a megszelidült mókus. D.

Megszentelték mint potyondiak a sapkát. (Husvétkor a megszentelendő étkek közé egy sapka is keverődött.) Ny. 1.

Megszeret. Ki téged megszeret, az téged rágalmaz. (Túlon-túl dicsér.) E.

Megszégyenül. Ki elbizza magát, könnyen megszégyenül. D.

Megszid. Nem kevély, ki a rosszat megszidja. D.

Megszorult mint a kutya a karó közt. E. - Megszorult mint eb a gát között. D. - Megszorult mint eb a két fal között. D. - Nincs oly nagy ur, ki meg nem szorul. KV.

Megszól. A kit Baján meg nem szólnak, Szabadkán le nem itatnak, Zomborban meg nem vernek, Ujvidéken rosszra nem visznek, elmehet az egész világon sehol ilyes rajta meg nem esik. ME. - Ha Rozsnyón meg nem szólnak, Szent-Péteren meg nem lopnak, Kassán fel nem akasztanak stb. S. - Mást szólasz meg s te magad torkig ülsz benne. KV.

Megszül. Örül az anya, ha megszült. D.

Megszűr. A tiszta vizet is megszűri, hogy zsirt találjon benne. E.

Megtalál. Előbb találta meg, mint más elvesztette. (Lopta.) S. - Könnyü a billeges lovat megismerni, de nehéz megtalálni. D. - Megtalálta a mit keresett. KV. - Megtalálta szarva közt a tölgyét. D. - Megtalálta zsák a foltját. KV. - Ugyan megtalálta egyik csuka a másikat. (Sovány pár.) Sz.

Megtanitja a szükség a restet dolgozni. KV. - Majd megtanitlak keztyüben dudálni (fütyülni, hegedülni.) E. - Megtanit az idő. KV. - Megtanit a nyavalya. M. - Megtanit a nyavalya jámborságra. KV. - Megtanit a nyomoruság imádkozni. KV. - Megtanit a piac, tudjad vásárlani. KV. - Megtanit a szükség. KV. - Megtanitlak a zsidó miatyánkra. E. - Megtanitlak móresre, ha még senki meg nem tanitott. Ny. 18.

Megtanul. A mit meg nem tanult Jancsi, nem fogja azt tudni János. (Német.) Ny. 4. - A mit Miska megtanul, Mihály sem felejti el. E. - Addig jár az ember a varjuk közé, hogy végre megtanul krákogni. Ny. 6. - Ki mit jól megtanult, nehezen felejti. KV. - Könnyü a rosszat megtanulni, de nehéz a jót. KV. - Magától is megtanulja az ember a rosszat. KV. - Mester nélkül is megtanulják a rosszat. B. - Vargaságot sem lehet egy nap megtanulni. KV.

Megtámasztja a falat. (Rest.) E.

Megtelik. Cseppenkint a hordó is megtelik. Ny. 19. - Gödénynek a torka soha meg nem telik. D. - Megtelt mint a hold. S.

Megterem. Biborban is megterem a tetű. S. - Megterem a virág gazban is. E. - Mindenütt megterem a gaz. S. - Ringy-rongyban terem meg a tetű. D. - Rossz mag mindenütt megterem. D.

Megtesz. Ez teszi meg. E. - Megteszem, ha vizet iszom is. (Ha rossz vége lesz is.) Ny. 15.

Megtér. A ki megtér, üdvözül. E. - Megtérő bűnösnek nincs pokolra útja. Ny. 1. - Soha nem késő, mint a megtérés. E. - A ki egyet büntet, százat megtérithet. KV.

Megtörte a jeget. (Téli halászatban ez a legnehezebb.) D. - Nehéz a vastag jeget megtörni. D.

Megtörli száját. E.

Megtud. Csak meg ne tudják. E. - Megvolt, csak meg ne tudják. D. - Ugy kell vacsorálnunk, hogy megtudja más is. E.

Megugat. Konkolyos zsákot nem ugatja meg az eb. B. - Minden embert megugat, mint az éhes kutya. D. - Kutya se ugatja meg. ME. - Rossz kutya az, mely a maga vackát megugatja. Ny. 4. - Tégy jót az ebbel, megugat érette. ME.

Megutálta mint Csurgai a bikát. (L. bika.) S. - Sok jó vizet kell megutálni, ha eredetét nézed. K.

Megundorodott dologtól, szőrszálat talált benne. (Rest.) D.

Megun. A mindennapi lakodalmat sem unná meg. D. - Az ördög is megunja örökké egy honcsokon ülni. Ny. 1. - Hamar kezdi, hamar megunja. KV. - Megunta a dicsőséget. (Nem győzte végét várni.) Ny. 15. - Meguntam mint a bűnömet. E. - Néha a fácánt is megunja az ember. D. - Testem-lelkem megunta. D.

Megüt. Feltartja a fejét, mint a szállási kutya, mikor a tejes fazékon megütötték az orrát. D. - Ha a kutyából egyet megütnek, széjjel mennek, a disznók pedig összeröfögnek. D. - Megüti az inát. (Lakol érte.) E. - Megütötte a görcsös famennykő. (Bot.) D. - Megütötték az orrát. D. - Ugy megütlek, hogy arról koldulsz. S. - Üsd meg egy pofáját, a másikat adja. D. - Üsse meg a lapos guta. S.

Megvakar. A hol viszket, megvakarjuk. E.

Megvakit. Ajándék a szemest is megvakítja. D. - Ajándék megvakitja a birót. B. - Bölcset is megvakít a szerelem. E.

Megvakul. A jó csődör vagy megsántul, vagy megvakul. E.

Megvan mint Katiban a gyerek. Ny. 6. - Megvan mint öreg a polyván. Ny. 5.

Megváltoztat. Senki maga állapotját könnyen meg ne változtassa. KV.

Megvendégel. Ki a farát emelinti, az a száját megvendégli. (A ki fárad.) Ny. 5.

Megvesz. A jó tehenet az istállóban is megveszik. ME. - Ha egy kád méz egy pénz volna is, de a kinek nincs, meg nem veheti. K. - Ki sokat jár a vásárra, annak mindenét megveszik. (Ki sokat csavarog, gazdasága elpusztul.) Ny. 14.

Megvet. Ha hordód üres, megvet minden rühes. ME. - Kicsiny ellenséget sem jó megvetni. KV. - Semmi ajándékot nem kell megvetni. KV. - Téged látni és megvetni, mindegy. D.

Megvész. Kutya is megvész a jólélésben. E. - Megveszett, babot evett. (Ok nélkül haragszik; zsörtölődik és tudni miért.) Ny. 24.

Megvénül. Ha nem akarsz megvénülni, akaszd fel magadat. Ny. 5. - Szép asszony is, ha megvénül, csunya időt ér. B. - Szép lány ha megvénül, rossz időben él. D.

Meggy. A meggy se mind egyszerre pirul. Ny. 4. - Egy, megérett a meggy. Np. - Elnyelte mint Borók az egy szem meggyet. Ny. 3.

Megyaszai. Nem férek hozzá, mint a megyaszai ember a kévekötéshez. (L. kéve.) Ny. 6.

Melegszik. A ki közelebb van a tüzhöz, jobban melegszik. Ny. 16. - Ki a füstöt nem szenvedi, meg nem melegszik. D. - Ki melegedni akar, füstit is szenvedje. E. - Ki tüznél akar melegedni, a füstöt is szenvedje. KV. - Könnyü melegedni, ki a tűz mellett ül. E. - Kutya is melegedne a tűznél, ha orrát nem féltené. D.

Melenget. Kigyót melenget kebelén. (L. kebel.) B.

Mell. Csak a melle kivánja. (L. kiván.) E. - Mi haszna a mellverésnek, ha belül nem érzesz? D. - Ugy ütlek mellbe, hogy lelked röpül Cellbe. Ny. 23.

Melleszt. El se fogta, már melleszti. E.

Mellény. Bársony mellény, üres has. S.

Mencse. Inkább Mencsére mennék. (Isten ments.) Ny. 6.

Mende-monda sok esik a háznál. D.

Ment. Még senki sem vádol, már mented magad. KV.

Mente. Ki a hideget adja, mentét is ad mellé. ML. - Ködmen nem mente. D. - Közelebb az ing a menténél. D. - Kurta mint a huszár-mente. D. - Közös mint a ribai mente. Ny. 22. - Közös mint a szentkirályi nemes mentéje a feleségével. S. - Mentéjének prémje is kimutatja a kevélyt. D. - Nem verik ki a mente ujjából. (Nem könnyü dolog.) Pázm. - Sokat ráncigálják a mente ujját. (Hazudik.) D. - Széllel bélelt a mentéje. B.

Mentség. Bármint tapogasd, kopasz a mentség. BSz. - Házasság, rabság; özvegység, mentség; szűzesség, nemesség. B. - Kopasz mentség. KV. - Köhögés jó mentsége rossz kántornak. E. - Minden vétek talál magának mentséget. E. - Nem sok mentség kell az igazmondáshoz. E. - Rossznak sok a mentsége. E. - Sok mentsége van a gonosznak. D.