|
Dr. Margalits Ede:
MAGYAR KÖZMONDÁSOK
ÉS
KÖZMONDÁSSZERÜ SZÓLÁSOK
XLII.
 
Megbán. Egyszer evett cifrán, megbánta egy hétig. D. - Ki későre házasodik, későre bánja meg. D. - Ha korán házasodol, korán bánod meg. D. - Ha megbánja se bánja. D. - Ki csak akkor gondolja meg, mikor merül, későn bánja meg, hogy vizre ment. E. - Ki sokat vigad, azt is megbánhatja. D. - Megbánta mint a mely kutya kilencet kölykedzett. Ny. 8. - Mindent utoljára bán meg az ember. D. - Nem bánja, ha megbánja is. E. - Olyat mondok, hogy magam is megbánom. KV.
Megbánás. A hamarkodás társa a hiba és a megbánás. D. - A hamarkodásnak kora megbánása. D. - Haragnak megbánás a vége. KV. - Megbánásra siet, ki hamar szól. D. - Néha a későnek kora megbánása. D.
Megbánt. Jó barátot szóval sem kell megbántani. S.
Megbecsüli. Az ebet is megbecsülik uráért. E. - Aranyat nem gyüjthet, ki a fillért meg nem becsüli. E. - Becsüld meg a fótot, hasznát veheted. D. - Becsüld meg az ősz hajakat. ME. - Becsüld meg az ősz szakált. D. - Becsüld meg magadat, ember lesz belőled. S. - Gazdájáért a kutyát is megbecsülik. Ny. 22. - Jó özvegyet méltó megbecsülni. D. - Megbecsüld az öreget. D. - Megbecsűli mint Balázs a hurkát. (L. Balázs.) D. - Megbecsüli mint juhász a szamarát. S. - Megbecsülte, mint Préda a nadrágot. (L. becsül.) D. - Megbecsülték mint sasiak az agarat. (L. agár.) Ny. 1. - Nehéz megbecsülni a foltot. D. - Süvegben is megbecsülik a cukrot. D.
Megbetegszik. Abból ugyan nem eszel, ha csak meg nem betegszel. Ny. 3.
Megbékül. Báránynyal a farkas soha meg nem békülhet. D. - Fazekak is hamar összezördülnek, de hamar megbékülnek. D. - Ha haragszol, hamar megbékülj. D. - Megbékül a maga kenyerén. D. - Megbékült barát, sohase volt barát. D. - Megbékült barátoddal óvatosan bánj. B. - Néha-néha magaddal is megbékülj. D. - Szép volna, ha a kutyák megbékülhetnének. D. - Szép szó ellenséget is megbékéltet. D.
Megbénul. A jó ménló vagy megvakul, vagy megbénul. E.
Megbocsátás. Vétek titkolás, félig megbocsátás. (Ha az, ki ellen vétünk, nem szól.) D.
Megbolondul. Mikor ujhold van, megbolondul. Ny. 11.
Megbolondít. Nincs oly bölcs, kit a bor meg nem bolondít. KV.
Megborsozták neki a levet. E.
Megboszul. Előre lát, hogy mit tegyen, de hátra nem, hogy valamit megboszuljon. D.
Megbotlik. A jó paripa is megbotlik néha. B. - A lónak négy a lába, mégis megbotlik. D. - Attól is fél, hogy árnyékában megbotlik. D. - Jobb lábbal megbotlani, mint nyelvvel. D. - Megbotlott nyelv is igazat mond. (Latin.) B. - Nem csoda, ha megbotlik a vak ló. Sz. - Négy lába a lónak, mégis megbotlik. Sz.
Megbődül. Majd megbődül. (Ostoba mint a borju.) E.
Megbüntet. A kit Isten meg akar büntetni, először is eszét veszi el. KV. - Uram büntesd meg a hagymát. (L. hagyma.) E.
Megcsal. A ki csal, azt megcsalják. ME. - A ki senkit meg nem csal, könnyen másra bizza dolgát. B. - A szerfölött hizelkedő vagy megcsalt, vagy meg akar csalni. K. - Adonyi asszony megcsalja az urát. (Mást is szeret. Ad, adonyi szójáték.) Ny. 15. - Csaljuk meg a zsidót. (L. csal.) Np. 3. - Egyszer hittem, akkor is megcsaltak. S. - Kettőt nehéz megcsalni: a szemet és a fület. Ny. 20. - Ki hizeleg, vagy megcsalt, vagy meg akar csalni. S. - Könnyü a bolondot megcsalni. D. - Könnyü a vakot megcsalni. D. - Őt is megcsalta a kigyó almája. B. - Megcsalta mint zsidó a lovát. S. - Minél jobban sír az asszony, annál jobban akarja a férfit megcsalni. D. - Nehéz a hasat megcsalni. S. - Nehéz a szemet megcsalni. E. - Nehéz a szivet megcsalni. E. - Okos embert csak egyszer lehet megcsalni. E. - Róka a rókát meg nem csalhatja. D. - Sokat megcsal a cigány, mig utólérik. D. - Vén rókát, vén verebet nehéz megcsalni. B.
Megcsalatkozik. Ki hamar hiszen, hamar megcsalatkozik. D.
Megcsikózik. Herélt ló is megcsikózik néha, mikor leveti Málé Petit. E.
Megcsíp. Kit a darázs megcsípett, a szunyogtól is fél. S. - Kit a kigyó megcsípett, fél a gilisztától is. Ny. 8. - Kit a kigyó megcsíp, a gyiktól is fél. Ny. 6.
Megcsuszamodott ajka. (Elszólta magát.) Pázm.
Megdicsér. Kinek savával élsz, főztét megdicsérjed. D.
Megdöf. Jobb vastagon megdöfni, mint vékonyan agyonszurni. D.
Megdöglik. A kecske legtöbbet rugdalódzik, mikor megdöglik. D. - Ha tudná a disznó mire hizlalják, megdöglenék bújában. K.
Megegyez. A bojtorján megegyez a lapuval. D. - Nehezen egyeznek meg a kontyok. D. - Nehezen egyeznek meg a szép asszonyok. D.
Megegyezés. A hol nincs megegyezés, eskél ott a barátság. Cz.
Megelégszik. A hol bor nincs, ott sörrel is meg kell elégedni. KV. - A természet kevéssel megelégszik. KV. (Latin.) - Elég gazdag ki a magáéval megelégszik. D. - Elégedj meg sorsoddal. E. - Éhes disznó makkal álmodik, de ha felébred, tökkel is megelégszik. Ny. 4. - Kiki elégedjék meg a sorssal, melyben Isten hagyta. E. - Megelégszik magával. D. - Senki nem elégszik meg a maga sorsával. KV.
Megellett. Hála a papnak, megellett a barát. Ny. 22. - Ez akkor volt, mikor a tehén megellett. D. - Kisebb tölgygyel is megellik még. (L. Kis.) E.
Megelőzés, győzés. D.
Megengedni. Azon gonoszság mindenkinek mindent megengedni, mint senkinek semmit. Cz.
Megeresztette a pányvát (nyelvét.) D.
Megesik. A megesett szüzet csak feddeni lehet. KV. - Ami egyen megtörténik, máson is megeshetik. B. - Bajszos emberen is megesik. Ny. 5. - Egyszer eshetik meg, a mi soha nem volt. E. - Könnyen megesik a szerencsétlenség az emberen. Ny. 5. - Meglehet, nagy a világ megeshet. Ny. 5. - Meglett, megesett. D. - Mindegyiken megeshetik, a mi egyen megesett. D. - Nagy a világ, minden megeshetik. Ny. 21. - Okos emberen is megesik az. E.
Megesküszik. Hat cigány is megesküdhetnék rá. E. - Megesküdt a sut a kemencével. E. - Megesküszik egy vörös hagymáért is. Ny. 6. - Megesküdtek a fűzfa alatt. (Vadházasok.) Ny. 1. - Olyan igaz, hogy tizenkét cigány is megesküdhetnék rá. E.
Megég. Aszu fa mellett a nyers is megég. E. - Polyva megég a tűzben, arany pedig ott tisztul. D. - Száraz fa mellett a nyers is megég. KV. - Könnyen megég a száraz forgács. D. - Megégett vele. (Megjárt.) E. - Tűz nélkül megégett. (Baj.) D.
Megéget. Addig fujd a kását, mig szádat meg nem égette. D. - Fogd a fogót, hogy a kezed meg ne égesse. D. - Kinek a kása megégeti száját, még a tarhóját is fujja. KV. - A kit a tej megéget, az a tarhót is fujja. M. - Kinek száját megégette a kása, a viztól is irtózik. D. - Kinek egyszer megégette száját a kása, az az aludttejet is megfujja. E. - Kinek a kása megégeti száját, még a tarhóját is megfujja. KV. - Kit a meleg vas megégetett, a hidegtől is fél. D. - Megégette a száját. E. - Megégette a forró kása a száját. D. - Megégette körmét. D. - Tüzzel nem jó játszani, mert megéget. S.
Megéhül. Majd kijön, ha megéhül. E.
Megél. A vanból nem tudott megélni, a nincsből is muszáj. Ny. 4. - Életre való ember a jég hátán is megél. S. - Jaj a cselédnek, aki egy gazda nélkül nem tud megélni. Ny. 8. - Megélünk már, csak az urak élhessenek. (Ezt mondja a paraszt, ha kis dolog sikerült neki.) E.
Megérezte a sáfrány-illatot. (L. illat.) D.
Megérdemel. A mely szolga elfelejt ebédet enni, megérdemli a vacsorát. K. - Azt sem érdemli meg, a mit megeszik. D. - Megérdemli, hogy posztóba varrják a fejét. (Rövid eszü.) KV.
Megérik. A szilva, ha megérik, a ganéba is beleesik. (L. beleesik.) Ny. - Idővel a naspolya (lasponya) is megérik. D. - Idővel, dérrel a kökény is megérik. E. - Jobb a vadkörte is, ha megérik. D. - Jól megérett a gyümölcs, melyet a darazsak megdonganak. (L. gyümölcs.) D. - Későn virágzó fának ritkán érhetik meg gyümölcse. D. - Megérik mint őszre a kökény. Ny. 6. - Megérett mind turója, mind sajtja. D. - Nincs olyan vad gyümölcs, aki meg nem érik. Ny. 9. - Sokára az éretlen is megérik. D. - Vad a szelid gyümölcs is, mig meg nem érik. D. - Vadkörte is akkor jó, ha megérik. D.
Megérti, kinek nem koszos a feje. (Aki nem gyermek.) Pázm.
Megfagyott mint a csont. D.
Megfaggyuz. Tessék megfaggyuzni. S.
Megfázik. Fél, hogy megfázik a nyelve. Ny. 6. (Nem szól.)
Megfej. A bakot is megfejné. E. - Könnyű a telit megfejni. D. - Megfejné a kútágast is. E. - Megfejjük a kútágast. (L. kútágas.) Ny. 17. - Megfejték erszényét. E. - Megfejték egy kosár korpán. (Csekélységgel megvesztegették.) Ny. 1. - Megfejnek még tégedet egy tál korpán. KV. - Meg lehet fejni egy kupa bor mellett. D.
Megfelejtkezik mint a holt. E. - Talán az anyja is megfeledkezett róla. D.
Megfelel magáért. D.
Megfér. Egy párnán két vállas nehezen fér meg. BSz. - Két dudás nem fér meg egy csárdában. E. - Két éles kard egy hüvelyben meg nem fér. S. - Nem fér meg egy szemeten két kakas. B. - Nem fér meg egyazon erdőben két tolvaj. B.
Megfiadzik. Ne egyél abból, a mitől megfiadzol. D. - Nem fiadzik meg a hamis kereset. D.
Megfizet. Ha elszakad az a hur, megfizeti ez az úr. E. - Majd megfizet, ha Krisztus Kassáról megjön. S. - Megfizetem, ha lelek a lyukas hidon. E. - Megfizeti a nagy harang. D. - Megfizeti az öreg harang. E.
Megfog. A mit kezeddel megfoghatsz, láboddal ne rugd. Ny. 6. - Cicka, macska! fogd meg az egeret. (Serkentő.) E. - Hamarább forr vize, mint a csirkét megfogta. D. - Harist nyelvén fogják meg. S. - Hazug embert hamar megfogják. S. - Könnyü a keszeget megfogni. D. - Könnyü azt az egeret megfogni, melynek csak egy lyuka van. ME. - Madarász a harist szaván fogja meg. Ny. 6. - Megfogta az orrát. D. - Megfogtam a farkast. (L. farkas.) KV. - Még meg sem fogta és már is mellezi. Decsi. - Mit megfog, el nem ereszti. S. - Ne mellezd, a mit meg nem fogtál. (Ne koppaszd a meg nem fogott madarat.) E. - Nem azé a madár, aki meglátja, hanem aki megfogja. Ny. 10. - Nem azé a nyul, aki elszalasztja, hanem aki megfoghatja. Ny. 2. - Nem azé a nyul, aki kergeti, hanem aki megfogja. E. - Nesze semmi, fogd meg jól. E. - Nyelvén fogják meg a hazugot. D. - Szaván fogják meg a harist. Sz. - Szemet hintenek, hogy a madarat megfogják. D.
Megfontolva tégy mindent. S. - Nem fontolja meg a szót. D.
Megfordit. A vágásban forditja meg a szekeret. D. - Hamar megforditja a kaszát. (Ravasz.) D. - Könnyü a szót megforditani, mert nem terhes szekér. D. - Megforditja mint Bencsik a kemencét. Ny. 22. - Mit ember kicsiny helyen megfordithat, ne keritsen annak széles feneket. E.
Megfordult a borju benne. S. - Megfordult a szerencsekerék. D. - Síromban is megfordulnék. E.
Megforgat. Nem párnahaj, hogy megforgasd, mint akarod. BSz.
Megfoszt. Egyiket megfosztja s a másiknak adja. KV. - Egyiket megfosztja, a másiknak osztja. ME.
Megfő. Hamarabb megfő a lágy, mint a kemény tojás. D. - Majd megfő a maga zsirjában. (Haragost legjobb magára hagyni.) Ny. 10.
Meggazdagodik. Álomból még senki sem gazdagodott meg. Ny. 6. - Ha kezedet mindig kebeledben tartod, meg nem gazdagodol. Cz. - Jobb becsülettel szegényen élni, mint rossz úton meggazdagodni. S. - Kinek két pénz a jövedelme és hármat költ, nehezen gazdagodik meg. B. - Nehéz hirtelen meggazdagodni. (Becsületes úton.) D. - Nehéz jámborral meggazdagodni. S. - Talán az ablakon hányják be neki, a mitől meggazdagodik. D.
Meggondolta mint a tapolcai ember lova. Ny. 1. - Meggondolta mint Krecsó lova. Ny.
Meggörbül. Nála az egyenes is meggörbül. D.
Meggyógyul. A mely eb megharapta, meggyógyul annak szőrével. B. - Ebem volna sánta, az is meggyógyulna. BSz. - Meggyógyul mig megházasodol. D. - Meggyógyul mire biró lesző. Ny. 8.
Meggyógyit. Kit Isten meg akar gyógyitani, egy száraz fügével is meggyógyithatja. ML. - Könnyü sebet ejteni, de nehéz meggyógyitani. B. - Mit az ész meg nem gyógyit, meggyógyitja az idő. D. - Nehéz meggyógyitani a szent Mihály lovának rúgását. (Holtat.) D.
Meggyujt. Egy szikra a várat meggyujthatja. D.
Meghajt. Könnyebb az acélt megtörni, mint meghajtani. D. - Nehéz a vastagot meghajtani. D. - Nehéz az acélt meghajtani. D.
Meghall. Könnyü meghallani, a mi nem jó peneg. (Hamisat megismerni.) KV.
Meghallgat. A jó birónak mind a két részt meg kell hallgatni. KV. - Mind a két pöröst meghallgatja az okos biró. D. - Mind a két részt (félt) meghallgasd. KV.
Megharap. Bolond, kit a kötött eb megharap. B. - Ha a kisujjamat megharapom is fáj, ha a hüvelykujjamat harapom is fáj. Ny. 6. - Hadd morogjon kutya, csak meg ne harapjon. E. - Hadd ugasson a kutya, csak meg ne harapjon. Ny. 8. - Magadra vess, ha megharap az eb, mikor vele játszol. K. - Mely eb megharap, annak szőre gyógyit. E. - Mely eb megharapta, kösd be annak szőrivel. D. - Mely kutya megharapta, meggyógyul annak szőrével. D. - Vess az ebnek, nem harap meg. Ny. 2. - Vess kenyeret ebnek, meg harap érette. D.
Meghasad a szivem. E.
Meghál. Reggel jött vendég nem szokott meghálni. (Eső.) E.
Megházasodik. Árva törek, buzatörek, megházasodik az öreg. Ny. 22. - Barátságért a barát is megházasodott. E. - Meggyógyul mig megházasodol. D. - Megházasodott lapát, elvette a piszkafát. E. - Menyecskés legény nem örömest házasodik meg. KV. - Nehezebb kétszer kapálni, mint egyszer megházasodni. D. - Sok van, a ki éhezik és megházasodik. E. - Utcu bizony lakodalom, magam is megházasodom. E.
Meghízik. A disznó sem mosdik, mégis meghízik. D. - Könnyü a heverő disznónak meghízni. D. - Röstel megmosdani, mint a disznó, mégis meghízik. D.
Meghurcolta mint ördög a diákot. E.
Meghuzza magát, mint az ördög az oduban. S.
Megifjul mint a sas. (Néphit.)
Megigérni. Könnyü megigérni, de nehéz megadni. E.
Megijed. A maga árnyékától is megijed. D. - A mely gyermek megijed, anyja ölébe siet. B. - Az okos nem ijeszti azt, a mitől megijedhet. D. - Bűnös ember a falevél rezgésétől is megijed. B. - Egy szót sem szólhatott, ugy megijedt. D. - Jó félni, de nem jó megijedni. Ny. 8. - Ki a kigyótól megijedt, a gyíktól is fél. Ny. 6. - Megijedt ember árnyékától is fél. D. - Megijedt mint Papék lova a fürészportól. Ny. 7. - Rossz ember hamar megijed. K. - Ugy megijedt, hogy a füle is kétfelé áll. Ny. 5. - Ugy megijedt, hogy nagypéntekig sem jő eszére. D. - Ugy megijedt, hogy garas sem maradt a zsebében. E. - Ugy megijedt, hogy egy krajcár sem maradt a zsebében. B. - Ugy megijedt, hogy majd elkeverte a takácsmunkát. (Gatyát.) Ny. 16. - Ugy megijedt, majd elsülyedt. E.
Megijeszt. Az oroszlánt ne ijeszd, mert megijeszt. D. - Könnyü a félénket megijeszteni. D. - Ugy megijesztették, hogy aratásig sem jő eszére. D. - Ugy megijesztették, hogy nevét is elfelejtette. D.
Megindult az egere. (L. egér.) D. - Megindult mint Dörömbözi ökre. S. - Megindult mint rossz kerék az agyban. S.
Megintelek mint Jancsi a macskát. (Megrugta, beledöglött.) Ny. 5.
Megitatja egereket. (Sír.) Ny. 2.
Megitél. A ki világosan szeret, megitélik az emberek. E. - Az órajárásból is megitélheted a várost. KV. - Könnyü mást megitélni, de nehéz magát megismerni. B. - Könnyü másokat megitélni, de maga vétkét nehéz megismerni. E.
Megjavul a rossz is, ha rosszat többé nem tehet. D.
Megjámborodott róka ritka. D.
Megjárta mint a mádi zsidó. (L. mádi.) Ny. 7. - Megjárta, mint a német a borjuval. (L. borjú.) E. - Megjárta mint Csuri Ferkó a tinóborjúval. (L. borju.) Ny. 1. - Megjártam az áprilist. E.
Megjobbul. Jobb halál előtt, mint soha meg nem jobbulni. D. - Megjobbult mint a farkaskölyök. D. - Ritkán látni megjobbult embert. D.
Megjön az, mint a fűzfasíp. (L. fűzfa.) E. - Megjött Antal Budáról. (L. Antal.) M. - Megjöttem én már onnét, a hova iparkodol. D.
Megkerül. Balis bicsak, fanyelű, ha elvész is megkerül. (L. bicsak.) E.
Megken. Ha szekered tengelyét megkened, jobban fordul. KV. - Kend meg jól a tenyerét, megnyered az eszét. B. - Megkente kerekét. B. - Megkente, mint paládiak a dobot. (L. dob.) Ny. 4. - Megkenték a markát. (Megvesztegették.) E.
Megkergette a varasbéka. (Rest.) D.
Megkezd. Ha megkezdik a szalonnát, rájárnak. (Büntetést.) Ny. 1. - Megkezdett hájra hamar rászoknak. D. - Megkezdték a szalonnát. E. - Megkezdték az uj szalonnát, majd rájárnak a famacskák. Ny. 2.
Megkérdezik kit szolgáltunk a nyáron. D.
|
