|
Dr. Margalits Ede:
MAGYAR KÖZMONDÁSOK
ÉS
KÖZMONDÁSSZERÜ SZÓLÁSOK
XLI.
 Mai. Mi régi, nem mai. D. - Én sem vagyok mai csirke. E. - Mai gomba, benne a féreg. D. - Mai sár illik, de a tegnapi nem illik a csizmára. D. - Nem mai, mint Barnáné tyúkszara. Ny. 14. - Oly igaz, mint a mai nap. E. - Ő se mai gyerek. D.
Madaras. Lop mint a madarasi ember. (Bácsmegyei falu. L. lop.) ME.
Madarász a harist szaván fogja meg. Ny. 6. - Madarász sem hint többet a csűrbe, hanem mennyivel oda csalhatja a madarát. D. - Halász, vadász, madarász - mind rossz diák. ME. - Madarász, sípszóval, halász horoggal csak halat és madarat. D. - Okos madarász idejében szedi fel a lépet. D.
Madártej. Az egy madártejen kivül mindene van. Sz. - Madártejet is adhat. E.
Madzag. Erős mint a kóc-madzag. S. - Forog mint ürge a madzagon. S. - Kapálódzik, mint az ürge a madzagon. Ny. 5. - Kijött a sodrából, mint a vásárhelyi madzag. B. - Madzag-gyeplő, kenderhám, mindakettő rossz szerszám. E. - Madzag nem kolbász. D. - Madzag nem kötél. D. - Madzagon sem lehetne megtartani. E. - Madzagra kötöm. E. - Mézes-madzag. KV. - Mézes-madzag helyett kigyót talált. M. - Mézes-madzaggal kötötték meg. (Igéret.) Ny. 7. - Mézes-madzagot huzott a száján. (Igérettel rászedte.) D. - Szakad a madzag. E. - Szakadjon a madzag, de kinek szakad szij. (Szerencsétlennek.) E. - Zsákon fekszenek s a madzagával takaródznak. (Szegény.) Ny. 1.
Magányos. Boldog ember, aki magányosan élhet. KV. - Jobb magán lenni, mint rossz társsal mulatni. D. - Magányos élet nem lehet bú nélkül. KV. - Nem jár a szerencsétlenség magányosan. KV.
Magas. A mely karó igen magasra nő, ritkán erős. B. - Erdő, erdő, de magas vagy. Np. - Ha magas is a hegy, csak rá lehet mászni. D. - Ki magasb széken ül, a fő helyet tartja. E. - Ki magasra hág, nagyot esik. KV. - Ki magasról néz le, hamar szédül feje. E. - Könnyü a magas polcról lehullani. D. - Magas az asztala. (L. asztal.) E. - Magas fán terem a pénz. (Nehezen szerzik.) Ny. 18. - Magas fának hosszu az árnyéka. S. - Magas Miklós mennybe néz. E. - Magas mint a szent Gellért-hegy. S. - Magas polcról pad alá. D. - Magasról nagyobbat esik az ember. D. - Minél magasabb a fehérnép topánkájának a sarka, annál hamarabb hanyatt esik. Ny. 18. - Minél magasabb a nap, annál kisebb árnyékot vet. K. - Nehezen megy az ember magasra, de nehezebben nagyra. D. - Nehéz (fájdalmas) a magas polcról leesni. D. - Nincs oly magas fa, melyre fel nem kapaszkodhatni. D. - Nincs oly magas hágó, melynek lejtője nem volna. D. - Toronynál magasabb, nádnál vékonyabb. E.
Magasan repül a daru, szépen szól. Np. - Magasan szállt, mélyen esett. D. - Nehéz a magasan függő szalonnából enni. D.
Magasság. Bolond, ki a fának gyümölcsére néz, magasságát pedig nem tekinti. (Ki az akadályokkal nem vet számot.) D.
Magda Magdának, Magda az egész világnak. (Pletykaság.)
Magdolna. A Magdolnáját neki. (Kis káromkodás, tréfás.) ME. - Azt még szent Magdolna siratta. (Régen volt.) D.
Magyar Miska módjára. E. - Magyar Miskásan. E. - Meggyömöszölték ugy magyar Miskásan. Ny. 5.
Magyarország. Legjobb elsőbben Magyarországban, azután mennyországban. D. - Magyarországban legtöbb hő vagyon. (Hű-hő; hű hó.) E.
Magyaránt megmondani. (Érthetően, egyenesen.) E. - Mondd ki magyarán, hadd tudjuk mi is. S.
Magyaráz. Énekelt arról szent Dávid, el is magyarázta. (L. Dávid.) E. - A gonoszt jóra magyarázza. KV.
Magzat. A hadi szerencsét, fiu magzatot, jó házasságot Isten választja. E. - Bagolynak is szép az ő magzatja. S. - Fiu magzat, hadi szerencse, jó házasság, csak az Isten dolga. D. - Kora magzatnak, kora haszna. D. - Még a rossz anya is jámbor magzatot szeret. B. - Szerencse magzatja. D. - Szomorú mint az anyát vesztett magzat. D.
Majd megteszem, ma még játszom, iszom, eszem. ME. - Három gazember van a világon: ráérek, elfelejtettem, majd. S.
Majom. A majom, ha legszebb is, mégis rút. D. - Kimutatja a majom menyasszonyságát. Sz. - Kimutatta, mint a majom menyasszonyságát. Pázm. - Majomábrázatból későre válik orca. D. - Majom is szereti a maga fiát. D. - Majomnak is szép a maga fia. D. - Majommódra ölelgeti fiát. D. - Majomszeretet. D. - Minél csunyább a majom, annál szebb. E. - Nehéz a majmot tőrbe csalni. KV. - Nem illet majmot bársonyruha. B. - Olvasva elmegy a majmok közt. E. - Szereti a fiát, mint a majom. Sz. - Tudja a majmot vezetni. (Tud elbolonditani.) Ny. 2. - Szőrös mint a majom. S.
Majorság. Cigány cselédség, galamb majorság, nem nagy boldogság. Ny. 7. - Cigány jobbágy, galamb majorság, nem nagy gazdagság. S.
Majsai. Gyönyörködik, mint a majsai ember a süvegben. (El akarta lopni, de rajta érték.) Ny. 5.
Maklár. Pihen mint a maklári gyerek. (Leesett a fáról.) Ny. 7.
Makó. Annyira van mint Makó Jeruzsálemhez. B. - Helyén van mint Makó. Ny. 2. - Helyén van mint Makó, mikor a viz elöntötte. Ny. 1. - Közel utját találta, mint istenes Jancsi Makónak. (L. közel.) Ny. 1. - Makó felé tekintett. (Sós az étel.) Ny. 2. - Makóra, ha rossz vagy; Túrra, ha kopasz vagy. Ny. 2. - Makóra készül (vagy: ment. A végét járja.) B. - Messze az igaztól, mint Makó Jeruzsálemtől. D. - Oly messze vagy tőle, mint Makó Jeruzsálemtől. (L. Jeruzsálem.) KV.
Makog mint a nyul a sövény alatt. Ny. 22.
Malacozik. A görög mindig görög, még sem malacozik. (Szójáték: görög.) E.
Malomkerék. Csikorog a malomkerék, esőt kiált. Cz. - Elázott a malomkerék kövestől. (Részeg.) D. - Eleget fürdik a malomkerék, mégis fekete. K.
Malomkő. Gyors mint az alsó malomkő. (Mozdulatlan.) Ny. 1. - Két malomkő őröl. E.
Mangalica. Hízik mint a mangalica. (Disznó.) S. - Kövér mint a mangalica. D. - Makkon hizott mangalica disznó. D.
Mankó. A beszédnek egyenese jó, a mankónak horgasa. Pázm. - Mankón jár az ügye. S. - Mankóval segiti a lábát. D. - Munkának egyenese jó, mankónak horgasa. S. - Szerencse a mankót utána hajitotta. (Koldussá lett.) D.
Manna. Tótnak pohánka, manna. D.
Manó. A kevély szegényt a manó is csodálva nézi. D. - Csak egy mostoha volt jó, azt is elvitte a manó. ME. - Csak egy mostoha volt jó, abba is beleszeretett a manó és hamar elvitte. D. - Egy anyós volt jó, azt is elvitte a manó. ME. - Hiszi a manó. E. - Hurcolja a manó a cserfák tetején. (Vesztét keresi.) D. - Még akkor a manó is gatyában járt. D. - Mi a Manó! S. - Szegénynek ajtaját nem őrzi a manó. D. - Tölts az ecetes korsóra, eljön a manó, elviszi korsóstól. D. - Tudja a manó, hová lett? D. - Vén bába, manó ördögnek hadnagya. D. - Vigye a manó. S.
Mar. A ki birja, az marja. D. - Alattomban maró kutya. D. - Amint szokta, ugy marta. D. - A ki kapja, az marja. E. - Csak a farkasmarta után áhitozik. (Préda.) D. - Eleget tesz a kutya kötelességének, ha nem mar is, hanem ugat. D. - Minél vénebb a farkas, annál maróbb. D. - Félénk eb csak ugat, de nem igen marhat. KV. - Félénk kutya többet ugat, mint mar. D. - Fogatlan, mégis marni akar. D. - Ha ő mar, te is harapj. KV. - Hamarabb mar az eb, ki nem ugat. B. - Láncolt kutya csak azt marja, ki hozzá közelit. D. - Mar a jó kutya herregetés nélkül is. Ny. 4. - Mar mint a kutya. D. - Marja nyelvét. (Haragszik.) D. - Szegény embert az eb is marja. S. - Ugat a félénk eb, de meg nem mar. D.
Marakodik mint a kutya. D. - Kitesz akárminő marakodó kutyán. D. - Marakodnak a cigányok. E. - Mikor két eb összemarakodik a tál felett, a harmadik könnyen jóllakik. E. - Minden marakodó utálatos. D. - Szomszéd kutyák marakodni szoktak. Ny. 1.
Marakodás, kutyaszokás. D.
Maradék. Ebédelj és meglátod mi lesz a maradék. E. - Jó kocsmáros lehet az, ki maradékkal él. E. - Maradék pecsenye borslében más étek. E. - Maradékjából is marad. D. - Néha a maradék is elkél. D. - Minél többet hagysz maradéknak, annál kevésbbé bánják halálodat. E.
Maraszt. Senkit sem maraszt ebédre. D.
Marci. Éldegél mint Marci Hevesen. E. - Fordits Marci. (Ravasz.) E.
Margit asszony, deres ló, ritkán válik benned jó. Sz. - Szapora Margit módjára. (Szeles, de kedves leány.) E. - Szeles Margit. E.
Marha. (Vagyon, kincs.) Nagy marhának nagy marha a helye. (Nagy ajándékért nagy ajándék jár.) E. - Kinek esze nincs, nagy marhája sincs. E. - Ebül gyült marhának ebül kell elveszni. M. - Lopott marhából ad az oltárra. KV. - Nincs a szegénységnek féltő marhája. KV.
Maris. A ki Maris, az mind hamis. Np.
Markalf. Csunya mint a régi Markalf. (Salamon magy. kir. udvari bolondja.) BSz. - Még a régi Markalf históriáját sem tudja. K. - Szép volt, mint a régi Markalf. Sz.
Markol. A ki sokat markol, keveset fog. (Vagy: szorit.) ME. - Vizet markol. E.
Markolat. Nincs a szónak markolatja. E.
Markodba buzaviasz. (L. buza.) E. - Csiriz a markodba. (L. csiriz.) E. - Csirizes marku. (Tolvaj.) E. - Garas a markodba. (L. garas.) E. - Igen szoros marku. (Fösvény.) E. - Keni a biró markát. (Veszteget.) S. - Könnyen pöki markát, ha tolják szekere farkát. D. - Köpi a markát. B. - Pöki a markát. Pázm. - A liszt is elfogy, ha sok markon megy által. D. - Markába nevet. S. - Markába szakadt a vége. D. - Markában volt a szerencse. D. - Markában hordozza életét. B. - Markában hordozza lelkét. (Erős.) D. - Markában kapták cigányságát. (L. cigányság.) Pázm. - Megkenték a markát. E. - Mindig viszket a marka. E. - Nagy a szája, szük a marka. (Sokat igér, keveset ad.) S. - Összehuzta markát a köszvény. (Fösvény.) E. - Szurok a markodba. E. - Szűk marku. S. - Viszket a marka. D.
Marék (marok). Egy marék szerencse többet ér egy zsák észnél. ME. - Egy maroknyi. D. - Ha én nem volnék meg a kanál, marékkal enne a világ. (Sikerült munkám, más igy meg nem csinálná.) Ny. 24. - Jobb egy marék szerencse, mint egy véka pénz. Ny. 11. - Jobb egy marok szerencse, mint egész puttony ész. D. - Marok nem véka. D. - Marokkal a magot, ne vékával. E. - Több egy maroknyi pártfogás egy zsák igazságnál. S.
Markotai. Heten vannak, mint a markotai ördögök. (L. hét.) D.
Maros. Még akkor a Maros se folyt a Tiszába. (Régen volt.) D. - Zavaros mint a Maros. D.
Maszlagot nyelt. E. - Maszlagot evett. E.
Matuzalem. Vén mint Matuzalem. D.
Mazsola. A békavirág nem rózsa, a vad egres nem mazsola. Np.
Mácsikot kanállal, borsót villával. S. - Neki Peti a mácsiknak, imigy-amugy a dolognak. Ny. 2.
Mádi. Ott leszek, hol a mádi zsidó. (Ott leszek a hol voltam. A mádi zsidó kora reggel Pest felé indult s örült, hogy virradatra ott lesz, de a taligában elaludt. Szembe jött egy terhes szekér kocsisa s mert a zsidó lova nem tért ki előle, visszaforditotta azt - s a mádi zsidó kocsija hajnalra saját kapuja előtt megállott Mádon.) E. - Mádi borom hidegen a kotyogóban legyen. S. - Megjárta mint a mádi zsidó. Ny. 7. - Átuszták mint a mádiak a hajdinát. (L. hajdina.) S. - Ott van, a hol a mádi zsidó. ME.
Mágnás. Buga mágnás. (Fertály mágnás.) E.
Máj. Elválik, mint a szar a májtól. B. - Megjárta az epe a tüdejét és máját. D. - Félre tüdő a májtól. E. - Ki máját kapkodta, ki zuzáját. D. - Csóri csukának nincs mája. (L. csór.) D.
Mák ez nem makk. D. - Jó volna mákot vetni. (Mind elhallgattak az asztalnál; mákvetéshez igen csendes idő kell.) B. - Könnyebb a mákot elszórni, mint összekaparni. D. - Nagyszemü buza mint a mák. D. - Szapora mint a mák. D. - Mákos a feje. B.
Mákszem. Annyi mint a mákszem. D. - Apró mint a mákszem. D. - Egy mákszemnyi. D. - Előtte mákszem a hegy is. (Kevély.) D. - Néha a hegy is mákszemnek tetszik. D. - Sok mákszem egy fontra. D. - Sok mákszem mázsát nyom. D.
Málé. A málét se rághatja. (Vén.) D. - Addig járt iskolába, mig a málé kisült. Ny. 1. - Egye meg a napon sült málét. D. - Elszaladt mint Kóré a máléval. Ny. 1. - Hamarabb megsül a málé, mint az ő esze. D. - Isten győzné pénzes máléval. D. - Isten győzné őt pénzen vett máléval. D. - Könnyü a málét keresztül harapni. (Lágy.) D. - Málé nem kenyér. E. - Málé nem könnyen sül meg a napon. E. - Málészáju. E. - Málészáju szent. ME. - Megszokta az édes málét. D. - Olyan mint a napon sült málé. (Színtelen, halvány.) Ny. 7. - Sületlen málé az esze. D. - Sok darab málé kell egy esztendőre. D. - Szegény háztól málé. D.
Mándok. Olyan szelidek, mint a mándoki galambok. Ny. 7. - Vigyen el a mándoki fene. Ny. 6.
Mándruc. Éhes, hogy a mándruc követ is megenné. Ny. 1.
Mária. Ha Mária akarja, az aludttej is elsül. D. - Zsidó is szereti Máriát a márjáson. (Tallér.) ME. - Zsidó is szereti Máriát körmöci aranyon. K. - Zsidónak is szent asszony Mária. E.
Márc. Édes mint a márc. S.
Márciusi hóval mosdott. (Nincs szeplője.) S. - Márciusi por aranyat ér. (Vetésre jó.) S.
Márjás, huszas nem apró. (Pénz.) E.
Márk vagyok, nem Lukács. (Ez nem szokásom, én másféle ember vagyok.) KV.
Márton. Bornak szent Márton a birája. (L. bor.) D. - Közjóra világol, mint Márton grammatikája. (L. grammatika.) E. - Kövér mint szent Márton lúdja. D. - Sok szent Márton lúdja kelt el már azúta. D.
Márt. Egyet-kettőt márts, mindjárt husát ránts. E.
Mártás. Különös mint a fokhagyma mártás. Ny. 2.
Márvány. Erős mint a márvány. D. - Hideg mint a márvány. D. - Kemény mint a márvány. ME. - Márvány-lépcső is elkopik. D. - Sima mint a márvány. D. - Sokat kell a márványt surolni, mig sima lesz. D.
Más a cifra, más a szép. E. - Más a faló, más a fa-ló. S. - Más a kengyel, más a lengyel. B. - Más élet, más mód. KV. - Más élet más módot kiván. KV. - Más idők, más emberek. E. - Más idők, más erkölcsök. E. - Más lépe, más képe. (Más belül, más kivül.) D. - Mást beszél Bodóné, mikor a bor árát kérik. D. - Most más nótát fújnak. S.
Mása. Nincs mása (párja) széles e világon. D. - Világ hátán nincs mása. (Párja.) E.
Máskor is kell az ember. B. - Korántsem egyszer, ugy mint másszor. Ny. 11.
Másvilág. Igyál mig élsz; adnak-e másvilágon? D. - Nem viszi a másvilágra. ME.
Második. Első a szerencse, második az áldás. E. - Ha az első huslé elfut, nem ér a második semmit. (Ha az első feleség elhagyott stb.) Ny. 4. - Második asszonynak aranyos a segge is. ME. - Szokás második természet. D.
Másodszor. Bolond, ki hajótörést másodszor szenved. D. - Másodszor gyermek. (Vén.) D.
Másutt is esznek fehér cipót. E. - Másutt is le szokták csontról enni a hust. E. - Másutt is sóval sóznak a szakácsok. D. - Otthon is jóllakott, másutt is ebédelt. D. - Otthon parancsolj, másutt hallgas. D. - Otthon vizzel, másutt borral. D.
Mászik. Becsuszik, mászik, mint tű után a cérna. Pázm. - Képire másztak. (Megszidták.) E. - Lassan mászik, mint a csiga. E. - Már a mászik, ha nem csuszik. (L. csuszik.) D. - Mászik mint a patai szűr. (A pataiak szűrt találtak, mig azon tanakodtak kié legyen, a sok tetü elmászott a szűrrel.) D. - Mászik mint a tetü. E. - Nem bánom, ha falra mászik is. (Akármi bolondot tesz, nem törődöm vele.) E.
Mászkál mint zsidóban a fájás. (Szegezés.) Ny. 22.
Máté. Ledől mint Máté tehene. (Megdöglött.) D. - Megilleti Mátét a kosz. B.
Mátka. Az sem volt ám mátka tál. D. - Cserben hagyta mátkáját. E. - Farbarugta mátkáját. KV. - Mikor az özvegy asszony egy szemével urát kesergi, más szemével mátkáját keresgeti. (Férje temetésén.) D.
Mátra. Állandóbb a Mátra hegyénél. D. - Annyi mint a Mátra szele. D.
Mátyás. Azt is tudja, mit sugott Mátyás király a felesége fülébe. D. - Füzfa sulyok ez Mátyás. (Hazugság.) Ny. 2. - Király Mátyás és Mátyás király. (Nagy különbség.) D. - Lesz Mátyásugrás. (Szaladás.) Ny. 15. - Mátyás, Gergely, két rossz ember. (Hideg napok.) S. - Mátyás ront, ha talál, ha nem talál csinál. (Jég Mátyás napján.) Német.) E. - Meghalt Mátyás király, oda az igazság. Sz. - Tapogatva jár a jégen a róka Mátyás után. (Felenged az idő.) D. - Voltunk Mátyás idejében magyarok. D.
Máz. Tiszta arc nem szorul mázra. S. - Zsirodat, mázodat, ne vesztegesd rája. BSz.
Mázsa. Sok juh adja a sok mázsa gyapjut. D. - Sok mákszem mázsát nyom. D. - Nem olvassa, hanem mázsálja a pénzt. D.
Medence. Milyen a mosdó, olyan a medence. D. - Se vize, se medencéje. D.
Meddő tehén. (Gyermektelen asszony.) ME. - Szapora tréfa, meddő okosság. E.
Megad. Az igéret szép szó, ha megadják, igen jó. E. - Az igéret szép szó, ha megadják, ugy jó. ME. - Add meg a császárnak, a mi a császáré és az Istennek, a mi az Istené. KV. - Igérd meg, ne add meg, nem szegényit az meg. Ny. 22. - Könnyü megigérni, de nehéz megadni. E. - Megadja, ha az ebet eladja. Ny. 2. - Megadták a bak árát. D. - Soha megadom fejében. E. - Kölcsönkérésnek megadás a vége. Ny. 2.
Megadja magát. - Add meg magad, Oláh Geci. - A franczia gárda meghal, de magát meg nem adja. ME.
Megagyabugyálták. (Agyba-főbe verték.) D.
Megakad. A szép asszony és rongyos köntös mindenütt megakad. B. - Megakadt a sárban. D. - Megakadt a tengelye. KV.
Megaláz. Sok gyalázaton kell a kevélynek átmenni, mig megalázódik. D.
Megalkuszik. Kevély a kevélylyel meg nem alkhatik. D. - Könnyebb egygyel megalkudni, mint sokkal. KV. - Könnyebb egygyel megalkudni, mint többel. D. - Nehéz sokkal megalkudni. D. - Róka a rókával könnyen megalkuszik. D.
Megaranyoz. A bot, ha megaranyozzák is, sulyosat üt. D. - Jó volna a fejét megaranyozni. (L. fej.) E. - Kár az orvosságot megaranyozni. E. - Megaranyozta a kezefejét. (Megvesztegette.) Ny. 5. - Meg kellene száját aranyozni. (Ékes beszédű.) S. - Pálca, ha megaranyozzák is, sulyosat üt. D.
Megáld. Áldja meg az Isten, ki az árvát szánja. E. - Áldja meg az Isten mind a két kezével. ME. - Megáldotta az Isten, mint Törzsöknét a kenyérsütéssel. (L. kenyér.) Ny. 11. - Megverte őket a sok »megáldj Isten.« (Ivás.) E.
Megáll. Billeg-ballag, meg-megáll. E. - Ha fejét betöröd, megáll a tojás is. D. - Megállja a sarat. D. - Nem áll meg a keszőce a nyárson. K. - Tyúkmony (tojás) is megáll az asztalon, ha betöröd csucsát. E.
Megárt. Gyakran megárt a szent János pohara. (L. János.) D. - Jó ugyan, de ami sok, megárt. E. - Mikor legédesebb, akkor árt meg. S. - Sok a jóból is megárt. ME. - Sok a mézből is megárt. S. - Szellő is megárt neki. S.
Megátalkodott, mint falu végén a guta. (L. guta.) Ny. 5.
Megázik. Kalapját hóna alá teszi, hogy meg ne ázzék. D.
Megbarnul ki a verőfényben jár. D.
|
