Lelketlen. Fej nélkül a tábor lelketlen sokaság. E.

Lelkiismeret. A jó lelkiismeretnek nem kell itélő biró. E. - A lelkiismeret ezer tanu. B. - A jó lelkiismeret ezer tanu. D. - Jó lelkiismeret nem fél száz prókátortól. KV. - Jó lelkiismeret hamis pénzt nem szeret. S. - Jó lelkiismeret nem szokott szomorkodni. D. - Jó bor, szép feleség, csendes lelkiismeret, drága dolgok. E. - Lelkiismeret tudja legjobban, mit ember titkon cselekszik. E. - Nagy hóhér a rossz lelkiismeret. E. - Nincs a hasnak lelkiismerete. E. - Nyugodt lelkiismeret a legjobb vigasztaló. S. - Politikus lelkiismerete. (Lucus a non lucendo.) D. - Rossz kalmár, ki lelkiismeretével kereskedik. E. - Rossz lelkiismeret lidérccel álmodik. E. - Rossz lelkiismeretü ember azt gondolja, hogy mindenki ő róla beszél. KV. - Szürujjában hordozza lelkiismeretét. D.

Lemegy. Könnyü a pokolba lemenni, de nehéz feljőni. B. - Lemenne, mint himodi ember a fáról. (Nem tud.) Ny. 21. - Lementével dicsérd a napot. E. - Napot lementében, nem feljöttében dicsérik. Sz.

Lemondani, lemondani, könnyü nektek ezt mondani. Tóth K. - Lemondott, mint az ebediek az esőről. Ny. 23.

Lemos. Duna sem mossa le róla. E. - Tenger se mossa le róla. E. - Ugy farára ült, hogy a Duna se mossa le róla. D. - Viz csak a bűnt nem mossa le. B.

Len. Bátor a kenderben, de nem a lenben. (L. kender.) ME. - Ember a lenben, de nem a kenderben. (Kis termetü.) D. - Van lenje is, cérnája is. D.

Lencse. Babot is főznek valahol, nemcsak lencsét. (Lesz máskép is.) Ny. 3. - Csapja a lencsét. (Hizeleg.) KV. - Csapja a csíkót a lencsével. Pázm. - Disznó orrával jó a lencse. D. - Ebűl mérik a lencsét. BSz. - Egy itce lencse kárért a biróhoz megy. D. - Egybeszűrték a lencsét. KV. - Értem, uram, értem, hogy jó a lencse. E. - Kimérik ott neked is a lencsét. E. - Kókai lencse. S. - Lencse, borsó, kása, diák táplálása. Ny. 20. - Lencse, borsó, kása, Istennek áldása. D. - Lencse se lenne mindenkor. D. - Lencse, szerencse. ME. - Lencseszem a csizmában hegynél is nagyobb. D. - Megszokta mint barát a lencsét. D. - Rá se néz a lencsére. D. - Rosszul fog ott főni lencséje. E. - Válogat mint rossz lencse a vizben. (Főzés előtt vizbe öntik; a zsizsikese fent úszik.) D. - Vérré válik, mint barátban a lencse. (Hogy izlik a lencse? Erre a barát ezt felelte: vere valet.) D. - Lencsés prókátor. (Zugprókátor.) E.

Lengyel. Adjon Isten minden jót, bort, pecsenyét, olcsó sót, a lengyelnek sok borsót, ellenségnek koporsót. Sz. - Búsul mint a lengyel. S. - Lengyel lopó. (Cégéres tolvaj.) Decsi János. - Kérkedő mint a lengyel. D. - Kétfelé kap, mint a Tiszába haló lengyel. Sz. - Lengyel László kis királyunk. (L. király.) D. - Lengyel pósta. (Ügyetlen, ki azt is elfelejti, miért küldték.) K. - Más a kengyel, más a lengyel. B.

Lenne, ha volna. E.

Lenyel. Maga lenyelt falatját is bánja. D. - Sokan örömest kiadnák, a mit lenyeltek. D. - Szunyogot megszűri, a legyet lenyeli. KV.

Leokádia napja. (Szójáték.) E.

Leöntötték hideg vizzel. E.

Lepedő. Nagy az ágy, kicsiny a lepedő. D. - Ki a szomszéd lepedőjét nem őrzi, maga lazsnakját sem becsüli. D. - Nem nyujtózkodik tovább lepedőjénél. D. - Ráteriti a vizes lepedőt. (Rávall.) Ny. 14. - Tót vászon, tót lepedő. E. - Lepedőn cigány. (Hazug.) D.

Lepel. Csak addig nyujtózzál, mig a lepel ér. M. - Leplén kivül a lába. D. - Nagyobb az ágy a lepelnél. KV. - Szedd el a leplet. (Hordd el a sátorfádat.) KV.

Lependék. (Lepke.) Ha gyermek lependéket fog, nem adná egy süveg ördögért. D.

Lepény. A túrós lepény jó kenyérmentség. Ny. 14. - Egy sütésben két lepény. D. - Elég egy sütetből egy lepény. ME. - Lepényt keresett, tehén ganéra akadt. D. - Lesi mint Bikáné a lepényt. Ny. 5. - Sokba került, mint Sima Gerőnek a túrós lepény. (Lepényre hivták, kártyázott, elvesztette pénzét, lovát, tehenét.) Ny. 1. - Túrós lepény, tejes bab, de jó volna mindennap. Ny. 22.

Lepényleső. Befogta a lepénylesőt. (Száját.) Ny. 1.

Lepotyog az ember, mint a vackor. D.

Lerántották az álarcot. E.

Lerázta a nyakáról. E. - Mindent leráz válláról. D. - Sokat a szamár is leráz. D.

Leró. Van mit leróni akárkinek. D.

Les. Fényes nappal lesi a tolvajt. D. - Konc leső. S. - Lesi mint Bikáné a lepényt. Ny. 5. - Les, mint Büdi az eperfára. Ny. 3. - Lesipuskás. (Orvvadász.) S. - Viz hátán nyulat les. D.

Les. Öregnek ajtóban, fiatalnak lesben a halál. E.

Lesült a csirája. E.

Leszakad. Csekély dolog, gombház, ha leszakad lesz más. Cz. - Gyöngyház, ha leszakad, lesz más. Ny. 10.

Leszállt a csillaga. E. - Leszállott a nap. D. - Szállj le barát a hintáról (vagy hintóról), nem a pénzed ára. E. - Szállj le szatyor a szekérről. Ny. 7.

Lesz. Akkor leszen az, mikor a Duna visszafoly. Decsi. - Akkor lesz az, mikor az egek megfordulnak. D. - Lesz a mi lesz. ME. - Nem lesz ez többé. D. - Ugy kell, ha lesz. Ny. 6. - Voltam a mi voltam, de nem leszek, a mi lehetnék. D. - Voltért a zsidó nem ád semmit, de még a leszért se sokat. Ny. 10.

Leszed. Ha leszedted fölit, edd meg az alját is. E. - Leszedték már róla a tejfelt. (Javát.) S.

Leszegez. Nyomja az ágyat, mintha leszegezték volna. D. - Ugy áll ott, mintha leszegezték volna. D.

Leszoktat. Nehéz a kányát a csirkéről leszoktatni. D.

Letagad. Krisztust is letagadná a keresztfáról. S. - Letagadná a napot az égről. Ny. 1.

Letapodni. Könnyü a gombát letapodni. D. - Letapod mint a bivaly. D.

Letesz. Fel is veszi, le is teszi. (Szeszélyes.) E. - Letette a bikapénzt. E. - Letette a fűzfa széket. (Sokat fecsegő asszony.) Ny.

Letért az országútról. (Igazról.) Ny. 4.

Letérdelt királynál nagyobb a talponálló kocsis. D.

Letipor. Könnyü a férget letiporni. D.

Letör. Hegyes szarva ökörnek, letörik a szarvát. Cz. - Letörni a szarvát. KV. - Letörött az ángya szekere. (Gyermeket szült.) Ny. 2. - Nagy a kajla szarva, le kell törni. E.

Leül. Gyermekes háznál le kell ülni. (L. ház.) S. - Ha felkel, menten leül, sajnálja az állást. D. - Leültette, mint Ilosvai a szentháromságot. E. - Ülj le nálunk, ne vidd el az álmunk. Ny. 13.

Leütök a füle mellett. E. - Leütötték a kezéről. E. - Leütötték a lábáról. D. - Leütötték szarvát. D. - Tromfot tromffal szoktak leütni. KV.

Levakar. Lélekre aszott vétket nehéz levakarni. D.

Levág. A fát sem lehet egy csapással levágni. Sz. - Fordulj dinnye, lódulj zsák, jön a török majd levág. (Szaladj!) Ny. 8. - Ha élő fával igy bánnak, hogy tesznek levágottal? D. - Kár a fiatalt levágni. D. - Ökrök közül azt tartják jónak, melyet levágnak. D.

Levegő. Én sem élhetek levegővel. E. - Levegőbe beszél. ME. - Levegőben horgász. D. - Levegőben várat épit. KV. - Mondás, levegőrontás, a ki hiszi, annak szentirás. S. - Ne rontsd a levegőt. (Ne beszélj ostobát.) E. - Nem tiszta a levegő. E. - Nyomta a levegőt. E. - Várat gondol a levegőn. D.

Levendula ágastul, a hug daru párostul. (L. daru.) Np.

Levente. Cigánykodó levente. (Csaló.) D.

Levet. A szerencse mint felülősdit, mint levetősdit szokott játszani. D. - Jól tudja a levetősdit jászani. D. - Levetőt is játszik a szerencse. E. - Töri a hátad? Vesd le. Ny. 2.

Levél. A levelek után végtére a fa is leesik. D. - Annyi mint őszkor a hulló levél. D. - Azóta a fák sokszor lehullatták levelöket. D. - Árva mint a lehullott levél. D. - Csendes mint a hernyó a levél alatt. D. - Idővel levele is lehull a rózsának. D. - Kétszer nyilik az akácfa levele. Np. - Nem indul a levél, fuvás nélkül. E. - Nem mozog a levél, ha nem fuj a szél. E. - Nem mozog a levél, ha nem ingatja a szél. ME. - Ritka pille levél nélkül. D. - Rossz fának több levele, mint gyümölcse. D. - Szép fának szép a levele. D. - Szomoru mint őszkor a levele vesztette fa. D. - Zörög mint a nyárfa levél. D. - Van oka, mért mozdul cserfán a levél. D.

Leveles színben nehéz volna telelni. E.

Levél. Egy kedv szerint irott levél jobb egy táncnál. ML. - Egy vén leány annyit ér, mint egy megirott, de el nem küldött levél. D. - Erős és pribék ellen nincs pecsétes levél. BSz. - Ez a levél nem nekem szól. (Ez a dolog nem engem illet.) E. - Mintha levelet vinne. (Siet.) E. - Nehéz (biztos) helyen van szarvas az erdőben, levél a káptalanban. E. - Nekem is van annyim, mint Vajda Lacinak levele. (L. annyi.) Ny. 2.

Léc. Jó léc jól tartja a sövényt. D.

Lédéciek. Haza feküdtek, mint a lédéciek. E.

Légyviz is elveszti a veszendőt. D. - Ki veszni indult, annak a légyviz is árt. D.

Lék. Addig jár a tök a lékre, hogy végre odaszakad. KV. - Ne bolondozz Ráhel, jöjj ki a lék alul. (Izsák felesége beszakadt a jégbe, férje azt hitte, hogy tréfál.) Ny. 24.

Lélekpénz. Pap a paptól nem vesz (vagy kér) lélekpénzt. D.

Lélekzet. A hólyagot sem fujják fel egy lélekzettel. D. - Egy lélekzés hideget és meleget nem vehet. F.

Lélekvesztő. (Kis csónak, veszedelmes.) D.

Lép. Más lépe, más képe. (Más belül, más kivül.) E. - Majd leszakadt a képem. (Ugy futottam.) E. - Hogy madarat csalják, lépet zöldre hagyják. E. - Lépet hány. E. - Lépre került. E. - Okos madarász idejében szedi fel a lépet. D. - Ragadós mint a lép. D. - Ragadós a keze, mint a lép. (Lop.) D. - Szedd el a lépet. M. - Hánya-veti magát, mint a lépes madár. D. - Alig hányta el a lépes vesszőt, már is megfogta a madarat. D.

Lép. A kényességtől azt sem tudja hová lépjen. Ny. 9. - Akkorát lép mint a veréb. D. - Hová lép, hét évig fű sem nő ott. S. - Lassan lépj, tovább érsz. D. - Nyomába se léphet. S. - Ugy lép mint a Toldi Miklós lova. D.

Lépés. Aprózza a lépést. ME. - Előre egy lépéssel fiam. D. - Elvéti a lépést. Pázm. - Ha rövid a kardod, told meg egy lépéssel. B. - Lépést tartani. E. - Minden lépésében egy botlás. D.

Lépcső. Felhágott a lépcsőn, de le nem jöhetett. (Felakasztották.) D. - A márvány-lépcső is elkopik. D. - A világ lépcsőin ki fel, ki alá jár. D.

Lésza. Jó lésza tart jó sövényt. KV.

Létánia. Hajlik mint a német létánia. (Heilig.) Ny. 23. - Hosszu mint a mindszentek létániája. ME.

Létra. Szamár létra. (Német. Fokozatos előléptetés pl. katonaságnál, káptalanokban, érdem nélkül, csak sor szerint.) S.

Lévát, Tatát felvagdalta. (Ellakomázta. Csáki László gróf 1649.) Sz. - Léva, Tátika lejtőt jár, de Csicsó vendéget vár. Sz. - Skárlát, gránát, nyuszt: Léva, Tata, Csuszt. (L. gránát.) Cz. - Skarlát, gránát, nyust: Léva, Tata, sust. Sz. - Lévai fejkötő. (Pof. L. fejkötő.) E. - Nem tarthat örökké, mint a lévai kemence. (L. kemence.) D.

Liba. A libát gágogni tanitja. D. - Anyányi liba. (Nagy leány.) E. - Ártatlan liba természet. D. - Bicceg bujában, mint a szárnyaszegett liba. D. - Farkasnak szájában keresi a libát. D. - Kiki magának, mint a kis liba. Ny. 8. - Liba volt, most lud. E. - Libából is kitör a ludméreg. D. - Libából lesz a lud. S. - Ludtól tanul a liba. D. - Orron verte, mint Gubi a libát. (Ütleggel térengette, mire haza értek, elhullottak.) Ny. 9. - Ostoba mint a liba. (Német.) S. - Szelid mint a liba. D. - Szemérmes mint a falusi liba. S. - Szép állat a liba, mikor magát megmossa. ME. - Libapásztor sem lesz belőled. E. - Libaszőr. D.

Lidérc. Egye meg a lidérc. D. - Lidérc is tudja, hová vigye a pénzt. D. - Lidérc üli pénzét. D. - Lidérce van. (Hirtelen meggazdagodott.) E. - Lidércet imádja, csakhogy pénzt hozzon. D. - Okádja a szikrát, mint a lidérc. D. - Tüzes mint a lidérc. D.

Lik. Bolond likbú, bolond szél fú. E. - Sok csepp likat ver a kövön. Pázm.

Likacsos abraktól nem fickándozik a pej. (Szalmától.) D.

Liliom. Csalán, nem liliom kezébe. (Nem szűz.) D. - Fehér liliomnak is fekete az árnyéka. B. - Fehér mint a liliom. D. - Liliom homlok. D. - Rosszat beszélnek a jóról is: fehér liliomnak is fekete árnyéka. D. - Ruházkodik mint a liliom. E. - Szép a liliom, habár szaga rút is. D. - Szép mint liliomok közt a piros rózsa. D.

Lipótmezőre való. (Bolond.) S.

Liptó. Eb lesz Liptón vicispán. (Ha meg nem választják.) S. - Liptai sajtot ad, hogy lovat nyerhessen. E.

Lisztes. Elverték mint a lisztes zsákot. D. - Kiporozták nadrágját, mint a lisztes zsákot. D. - Lisztes. (Tolvaj, lisztlopó.) E. - Lisztes zsák. (Fehérnadrágos csúfneve.) E. - Nem mind molnár, a ki lisztes. S. - Piros mint a lisztes zsák. D. - Piros mint a lisztes zacskó. Ny. 1. - Olyan mint a lisztláng. E. - Olyan kedvem van, mint a lisztláng. E.

Litér mit ér? Rátót még annyit se ér. Kádártába kár kenyér. (Veszprémmegyei falvak.) Ny. 1.

Lityeg. Hogy lityeg a fityeg? ME. - Lityeg-fityeg mint a vén csánk a süvegen. E.

Lobban. Hamar lobban. E. - Hamar lobban, mint a puskapor. D. - Sebbel-lobbal. E.

Locska. Harcsaszáju apának locska a fia. D. - Locska fecske. D. - Szapora mint a locska száj. D.

Locskál. Akkor jár szaporán nyelve, mikor urának moslékában locskál. D. - Egy pocsban locskálnak. D. - Minden moslékban locskál. D.

Locsog. Annyit locsog, hogy más becsületes ember nem is fecseghet mellette. D. - Lakatot vetek locsogó szájára. D.

Locsogás. A sok locsogásban fehéret köp, mint a prépost. D. - Elrekedt a locsogásban. D.

Lomha. A kövér has lomha. D. - Lomha béres. D. - Templomba is későn jár a lomha. E.

Lopás. Cigánynak tiltja a lopást. D. - Hamis embert előbb megfogják a hamisságban, mint sánta ebet a lopásban. Cz. - Ki a késlopást megtanulja, nagyobbat is mer. B. - Ki hamar kezdi a lopást, hamar fölakad. D. - Ki hazudni szokott, lopást sem szégyenli. E. - Megszokta, mint cigány a lopást. D. - Nem kell cigányt lopásra tanitani. KV. - Ritka molnár lopás nélkül. D. - Tűn kezdik a lopást. E. - Tűn kezdik a lopást, lovon végzik. B.

Lopott. Ki lopott lovon ül, zabolából itat. (Fél, siet.) E. - Lopott lóról a tenger közepén is leszállitanak. D. - Lopott bárányt áldoz. KV. - Lopott bárány nem kedves áldozat Isten előtt. E. - Lopott lónak nincsen rossz út. (Hajtják.) E. - Lopott marhából ád az oltárra. KV. - Lopott pénzből alamizsna. E. - Tolvaj a lopott barmokat elfelejti, de a szabadokat nem felejti el.

Lopó. Ahány cigány, annyi lopó. D. - Agyba nyakazzák a lopót. (Verik, a hol érik.) D. - Gyilkos akasztja a lopót. D. - Lengyel lopó. (Cégéres tolvaj.) Decsi. - Nagy tolvajok viszik a tömlöcbe a kisebb lopókat. D. - Ritka vásár lopó nélkül. D. - Tolvajnak fia lopó. D. - Tolvajtól tanul a lopó. D.

Lotyó. Vén lotyó. (Kurva.) D.

Lotyog. Már lotyog a nadrágja. (Vén.) D. - Lotyog a feje mint a záptojás. (Üres.) D.

Lovagol. Mindig azon lovagol. E. - Jól lovagol, ki hasonlókkal lovagol. E.

Lovag és a kenderből sem tetszik ki. (Apró.) D.

Lovas. Hörcsög is néha megkergeti a lovas embert. E.

Lovász. Mi nem tud lovász harangot önteni. KV.

Lóbőr a szekernye. (Csont a boka.) Pázm.

Lóca. Egy lócán fekszenek. D.

Lócsiszár. ME.

Lócsöcs a markodba. D.

Lódulj, kotródj, vakaródj el innét. D.

Lófarkat is lehet felfelé szoktatni. D. - Lófarkánál kantároz a félénk katona. B. - Lófarkánál kantároz az ijedt katona. D.

Lóganéj. Hogyne égne meg a kóc, mikor a lóganéj is bűzsörög. (Hogyne volna szerelmes a fiatal, mikor még a vén kecske is megnyalja a sót.) B.

Lóg. Az akasztófán is addig nehéz lógni, mig hozzá nem szokik a tolvaj. D. - Lóg mint az akasztott ember. D. - Fejét lógatja. D. - Ne ereszd lógóra a kantárszárat. D.

Lógós. Hadd lássa a lógóst is. (A szabadkai paraszt II-ik Józsefet vivén, három lovat fogott be.) ME.

Lóháton meg nem állja, a mit gyalog igér. B. - Nagy urak kedve lóháton jár. (Gyorsan változik.) E. - Kettő szalad lóháton: a rossz hir és a szerencsétlenség. Ny. 20.

Lóher. Bürök is nagyobbra nő mint a lóher. E. - Négylevelű lóhert talált. (Szerencse.) ME.

Lókötő. Ugrik a lókötő szive, ha csikót lát. D.

Lókukó. Nem kell a lókukó, ha tehéngané van. D. - Pénzt keresett, lókukóra talált. D.

Lóláb. Kilátszik a lóláb. (Elárulja titkos tervét.) Ny. 13. - Künn lóg a ló lába. Ny. 7.

Lósörény. Hozzáragad mint bojtorján a lósörényhez. D.

Lószar. Czó fel, lószar, légy tóttá. E.

Lót-fut mint a bőrszedő zsidó. Ny. 19. - Lót-fut mint a kutya égzöngésben. Ny. 5.

Lökdösi mint a bolond borju az anyját. Ny. 9. - Nagyot lökött rajta, mint a bárándi emberen az agár. (L. agár.) Ny. 11.

Lövés után célozza a madarat. D. - Nem árt feljebb arányzani a lövésben. D. - Nem minden lövés talál. D. - Baklövés. ME.

Lövöldöz cél nélkül. B. - Nyilat tompit, ki serpenyőt lövöldöz. F. - Ott volna jó katona, hol gombóccal lövöldöznek. D. - Serpenyőre lövöldöz. (Bolond.) D.

Lő. A ki varjat akar lőni, nem pengeti kézijját. M. - Amint töltöttél, ugy lőttél. D. - Bakot lőtt. E. - Bokorral együtt lövik a nyulat. E. - Cél nélkül ne lőjj. D. - Hallotta, hogy lőttek, de nem tudja hol. D. - Más galambját célozta, magáét lőtte. D. - Meg van lőve. D. - Mintha puskából lőtték volna ki. E. - Nem lőnek avval varjut. Ny. 2. - Nem pengeti ijját, ki madarat akar lőni. M. - Puska nélkül lőtték agyon. (Szerencsétlen.) D. - Süsd ki, de ne lőjj. E. - Szóld el, szóld; túllőtték, ide áll az ajával. (Sokat beszél, de nem tartozik a dologra.) M.

Lőcs. A pópát (rác papot) se kergetné lőcscsel. (Rác papot látni, szerencsétlenség. Babona.) D. - Előbbáll a lőcscsel. D. - Előbbre a lőcscsel. D. - Elillantott a lőcs árával. D. - Félreállott a lőcscsel. (Hazudott.) D. - Ha görbe nem volna a lőcs, nyujtó lehetne. E. - Kivül a lőcs a kereken. (L. kerék.) E. - Lassabban a lőcs árával. (Bünös vagy, ne beszélj oly nagy hangon.) D. - Lőcsből hámfa. Ny. 2. - Lőcscsel a papot. E. - Lőcsre kapott, mint a pap. E. - Majd ha a lőcs kivirit. (Soha.) S. - Megvették rajta a lőcs árát. (Megverték.) D. - Odábbállott a lőcs árával. S. - Vén lőcs. D. - Lőcslábu. ME.

Lőcsei. Hét országra szól, mint a lőcsei kalendárium. E. - Megverték mint a lőcsei órát. (Részeg bakter hamisan kiáltotta az órát.) Ny. 5. - Régi hires lőcsei forma. (Divatból kiment.) E.

Lőre. Előre, előre, mint a csobádi lőre. Ny. 6. - Jobb a szinbor, mint a lőre. E. - Lőrén bort cserél. E. - Tokai bort gyalázza a beckói lőre. D.

Lőrinc van a dinnyében. (Kezd romlani.) E.

Luca. Készül mint a Luca széke. (L. készül.) D. - Soká készül, mint a Luca széke. E. - Ugy dolgozik mint a Luca székin. Ny. 15.

Lucskos. Kedvetlen mint a lucskos ősz. D. - Meghuzza magát, mint a lucskos kutya. S. - Szép a termete, de lucskos a hire. D.

Lucspocsos idő. D.

Lukács. Szent Lukács iródiákja. (Ökör.) S. - Márk vagyok, nem Lukács. (Más vagyok én, ez nem szokásom.) KV.

Lusta. Ha nem csinos a szoba, lusta a gazdasszony. D. - Hol kedvére él a gazda, lusta a szolga. D. - Leglustább ló is farka előtt jár. D. - Lusta asszony kárt vall mindenben. D. - Lusta bivalynak vasvilla a korbácsa. D. - Lusta gazdasszonynak éjféli munkája. (Nem sokat ér.) D. - Lusta gazdasszonynak lusta szolgálója. D. - Lusta Kati rest anyának lánya. D. - Lusta Kati rest Ferkóval sürög-forog a korsóval. D. - Lusta kutya istállót keres. D. - Lusta ló meginditja ugyan a kocsit, de ismét abbahagyja. D. - Lusta lónak korbács az abrakja. D. - Lusta szolgáló nem farán ül, hanem fülén. D. - Lustább a disznónál, mert ez megveti alomját. D. - Lustának sokszor csikorog a hasa. S. - Megszokta mint lusta béres a henyélést. D. - Nehéz a bér, ha a szolga lusta. D. - Őszszel minden lusta asszonynak hideg az itala. (L. ital.) D. - Üstökön vezetik, mint a lusta lovat. D.

Lustos a gatyafenék is. (Rest.) D. - Lustos mint a cigányasszony. D. - Lustos mint a juhfark. D. - Lustos mint a kenderáztató. D. - Lustos mint a tehénfark. D. - Lustos mint az usztató. D.

Luteránus. A jó bor legyen luteránus. (Se hideg, se meleg.) S. - Küzködik mint luteránus gyerek az anyjában. Ny. 4. - Nagy luteránus. (Ravasz.) E. - Luteránus eszét vette elő. (Ravaszkodik.) Ny. 5. - Luteránus cigány, kálvinista kőmives, okos orosz, döglött szamár - ritkaság. S. - Megadta módját, mint a luteránus pap a szüretnek. (Nagy hűhóval készült hozzá - s alig volt valami.) Ny. 5. - Összetartanak mint a luteránusok. S.

Lutri. Kihuzta a lutrit. (Kikapott.) S.

Ludas. A ki ludas, az kajabál. (Bűnös.) Ny. - Előbb szól a ludas asszony. D. - Ludas asszony. D. - Majd visszaveri azt Ludas Matyi. E. - Mindent magára vesz, mint a ludas asszony. D. - Te is ludas vagy. E.

Lúdhúr. Behuzta a lúdhúr. D.

Ludketrec. Ég mint Mesteriben a ludketrec. (Nem nagy baj.) Ny. 5.

Ludméreg. Csunya ludmérgü. D. - Libából is kitör a ludméreg. D.

Ludvérc (lidérc) is tudja hová vigye a pénzt. E.

Lúg. A keserű füvet lúggal forrázzák le. KV. - Fejére telt a párlúg. E. - Jó Berecnek, ha lúg is. (L. jó.) Ny. 1. - Kivitte a lúgját. (Megadta az árát, lakolt érte.) E. - Koszos a párlúgot gyűlöli. D. - Megadja magát, ha csípi a lúg a nyakát. (Ha elfogy vagyona.) Ny. 10. - Megtanul, mikor a lúg csípni kezdi a nyakát. Ny. 1. - Olyan ember az, ki megeszi a szappant, még lúgot iszik rá. (Becstelen, piszkos.) Ny. 4.

Lyukas. Ártalmas a háznál: haragos asszony, sürü füst, lyukas tál. K. - Jobb a foltos, mint a lyukas zsák. D. - Lyukas a gyomra. (Telhetetlen.) D. - Lyukas a zsebe. S. - Lyukas az erszénye. E. - Lyukas bokor télben. D. - Lyukas fogba is kevés. D. - Lyukas gyüszű. D. - Lyukas hordót tölt. K. - Lyukas hordóba tölti a bort. D. - Lyukas hordóba tölt tokai bort. KV. - Lyukas kályha, minél tovább sározzák, annál foltosabb. Cz. - Lyukas köpönyeg. D. - Lyukas mogyoró. D. - Megfizetem, ha lelek a lyukas hidon. (Soha.) E. - Nem ér egy lukas mogyorót. D. - Soha meg nem telik, mint a lyukas hordó. D. - Tömi a lyukas zsákot. D. - Vászon korsó a torka, de lyukas. D.