Kiver. Adj a tótnak szállást, még kiver a házból. ME. - Búsul, mint a kivert bika. E. - Egyfelül kiverik, másfelül bemegy. E. - Fogadd be a tótot, kiver a házból. E. - Ha egy ajtón kiverik, a másikon bemegy. B. - Ha egyfelül kivernek, másfelül bemegyek. M. - Kivered az ajtón, bejön az ablakon. E. - Kiverte a borhimlő. S. - Kiverte szemét az ág. E. - Kiverték a csömört a hátából. E. - Kutyát is kár kiverni a házból. (Csunya idő.) E. - Nehéz faszeggel vasszeget kiverni. D. - Rossz időben a kutyát sem kell kiverni. D. - Szeget szeggel kell kiverni. D.

Kivenni. A megnyálazott koncot nehéz a kutyának szájából kivenni. D. - Ha más gallérjából kiveszed a tetűt, magad ráncába ne tedd. D. - Kivette a számból. (Én is ezt akartam mondani.) E. - Kivették a bolondját. D. - Kivették a falatot a szájából. S. - Kivették a kerekét. S. - Kivették a szivét. (Fél.) D. - Sokat kivesz emberből a bor. D. - Szájából kivették a koncot. Sz. - Számból vette ki a szót. S. (Én is épen ugyanezt akartam mondani.)

Kivet. Ebrúdon kivetették a tanácsból. D. - Ebrúdon vetették ki. M. - Egyik szomszéd kiveti, a másik felszedi. D. - Jobb vendéget nem fogadni, mint gyalázatosan kivetni. K. - Ki nem vetik sarkából. D.

Kivetkőzteti bőréből is az embert. D. - Erőtlen, mint a bőréből kivetkőző kigyó. B. - Kacsólábon kivetették. E.

Kivénült belőle. S.

Kivész. Gyökerestől kiveszett. D. - Nem vész ki a magja. S. - Sokszor kivész a buza, megmarad a konkoly. K. - Vesszen ki a magja. S.

Kivétel. Nincs szabály kivétel nélkül. (Latin.) S. - Tisztelet a kivételnek. (Német.) S.

Kivilágos virradatig. D.

Kivirit. Majd ha a lőcs kivirit. S.

Kivisz. Hátamon is kivinném. (Kevés.) E. - Kivitték, de a fán felejtették. (Akasztófán.) D.

Kivonta lábát a sárból. D. - Nehéz a bárányt a farkas szájából kivonni. KV.

Kivül. Belül öröm, kivül szomoruság. KV. - Fészkeden kivül ne terjedj. D. - Fészkeden kivül ne tollasodj. D. - Kivül a hája. BSz. - Kivül-belül egyforma, mint Samu nadrágja. (Lyukas.) Ny. 6. - Kivül fehér, belül fekete. B. - Kivül tágasabb, belül nyájasabb. (Tréfás vendégfogadás.) Ny. 3. - Kivül szép, belül rut. KV. - Sok ház ég belül, de nem látszik kivül. Ny. 8. - Szép kivül, ördög belül. KV. - Ugy van mint az ablakfa, se kivül se belül. Ny. 5.

Kobak. Addig úszik a kobak, mig egyszer elmerül. B. - Csak annyi neki, mint a hajdu seggén a kobak. B. - Ki nem fogy, mint a Rókus kobakja. (Zarándok kobak alamizsnával telik.) D. - Könnyü két kobakon nagy vizet is meggyőzni. D. - Rókus kobakja. (Ki nem fogy.) B.

Koca. Bujkál, mint a fiadzó koca. Ny. 6. - Koca gyermeknek koszos a feje. D. - Koca-koca tarka, se füle se farka. (Üres beszéd.) ME. - Panaszos ételből csak a koca hizik. D. - Panaszos ételtől kövéredik a koca. (Ha sokat eszik, megsokallják.) D. - Tetves, mint a koca gyerek. D.

Kocka. Akármire fordul a kocka, de elveti. D. - Bizonytalan kocka az ember élete. B. - Bolond, ki mindenét egy kockára felteszi. B. - Egynek hatot, másnak vakot vet a világ kockája. D. - El van vetve a kocka. E. - Hatot vet a kocka. E. - Ki a kockának szokott, azt álmában is veti. D. - Kicsiny a kocka, de sok bút okozhat. D. - Kicsiny a kocka, de nagyot fordul. S. - Kocka, bor és szerelem üritik az erszényt. B. - Megfordult a kocka. S. - Nem mindenkinek vet hatot a kocka. B. - Néha vaktában is szemre fordul a kocka. D. - Sok kockán fordul meg a dolog. B. - Szerelem, bor, kocka, mindenből kifoszta. KV. - Vakot vetett kockája. D. - Ritkán van kockásban gazdag. B. - Könnyü a szegényen kockázni. D.

Kocsma. Bátor a kocsmákon. D. - Csendes mint az üres kocsma. D. - Ez nem kocsma. (Becsüld meg magadat.) ME. - Ha ruhája rongyos, kocsmában vette a posztót. (Elitta.) D. - Inkább szereti a kocsmát, mint a vendégfogadót. D. - Két dudás egy kocsmában. KV. - Ki kocsmában szolgál, ritkán jóravaló. S. - Kocsmában lakik. D. - Kocsmából, templomból senkit ki nem szabad dobni. Ny. 3. - Kocsmának szokása, templom utálása. D. - Könnyü a kocsmán vitéznek lenni. D. - Minden adóssága a kocsmákban vagyon. (Iszákos.) D. - Nem illik két dudás egy kocsmára. Sz. - Nem jó egy kocsmán két dudás. KV. - Ő az első minden kocsmában. D. - Pénzét, eszét a kocsmában hagyta. D. - Pénzt kérnek a kocsmán. KV. - Ritka kocsma borivó nélkül. D. - Szomoru, mint bőjtben a kocsma. D. - Többet jár a kocsmába, mint a templomba. D. - Tudja melyik kocsmában árulják a jó bort. D.

Kocsmáros. A kocsmáros csalásból él, haszonból ruházkodik. Ny. 13. - A kocsmáros föladja a ruhádat, az ügyvéd meg lehuzza. Ny. 13. - Duplán fog, mint a kocsmáros krétája. S. - Jó kocsmáros lehet az, ki maradékkal él. E. - Kocsmáros nélkül csinálja a számadást. (Német is.) S. - Mig a rossz kocsmárost rajtakapják, sok kárt tesz. K. - Részeg kocsmáros, mindig bánatos. S. - Részeg kocsmárosnak a vendégei sem józanok. S. - Sok kárt tesz a kocsmáros, mig rajtakapják. D. - Tölts kocsmáros, nem apádról maradt. D.

Kocsmárosné. Ej korsó, kis korsó, torkomat ujitó, kocsmárosnét busitó, ruhám rongyositó. D. - Kocsmárosné kápolnája, a kocsmáros a káplánja. (Iszákos.) D. - Ritka mint a szent kocsmárosné. D.

Kócsagos. Kinek feje nem kócsagos, érti. Pázmán. - Kócsagos agyveleje. D. - Kócsagos eszü. D. - Megkócsagosodott a feje. Pázm.

Kocsonya. Belefagyott, mint fehérvári béka a kocsonyába. E. - Csak a szeme látszik, mint a miskolci kocsonyának. (Belefagyott a béka.) Ny. 19. - Hideg mint a kocsonya. D. - Pislog, mint a miskolci kocsonya. D. - Pislog, mint a miskolci kocsonyában a béka. ME. - Pislog, mint a szepsi kocsonya. S. - Reszket, mint a kocsonya. E.

Kodácsol. A kakas tyúk után kodácsol. D. - A mely tyúk sokat kodácsol, keveset tojik. KV. - Azt akarja, hogy már a csirke is kodácsoljon. D. - Előbb tojik a tyúk, azután kodácsol. D. - Nem mind tyúk, a mi kodácsol. D. - A tyúk sem tojik mindig, mikor kodácsol. S.

Kodácsolás. Ki a tojást szereti, a tyúk kodácsolását is tűrje. S. - Nagy a kodácsolás, kicsiny, vékony a tojás. D.

Kódorog. Csak hálni jár belé az ész, egész nap kódorog. D. - Éhetetlen kódorgó. D.

Kofa. Annyi, mint a szegedi kofa. D. - Jár a nyelve, mint a vén kofáé. D. - Jár a szája, mint a bécsi kofának. S. - Kofák is tudják. S. - Nyelves mint a piaci kofa. B. - Szemtelen mint a piaci kofa. S. - Vastag mint a debreceni kofa. D. - Vén kofa. D.

Kofásan árulja a hazug vakarcsot. D.

Kófic ember. D. - Lesz belőle kófic. E.

Koha. Acél is, koha is. (Hamar haragszik.) D. - Acéla jó, de kohája rossz. D. - Fakoha. D. - Nem ér egy fakohát. ME.

Kohol. Kinek Isten nem ád, kovács nem kohol. D. - Kinek Isten nem adja, kovács Istók meg nem koholja. KV. - Ördög üllőn koholt vasdárda. D.

Kój a világ közepe, Csobaj a végezete. Ny. 3.

Kojtol, mint valami török basa. Ny. 5. - Kojtol, mint valami hatökrös gazda. Ny. 5.

Kókai lencse. S.

Koldul. A koldus sohasem kerül, akárhol koldul. D. - Messze Belgrád koldulni. E. - Messze Belgrádba koldulni. D. - Ugy megütlek, hogy arról koldulsz. S.

Koldulás. A dologkerülő hamar koldulásra jut. KV. - A munkakerülő hamar koldulásra jut. KV.

Koleda. Bús, mint a koledátlan kántor. E. - Búsul, mint a koledátlan kántor. D.

Kolera. Hogy a kolera csipje meg. Ny. 7.

Kolomp. Elég egy tehénre egy kolomp. S. - Felkötötte a kolompot. E. - Felkötöttem a kolompot, de nem tudom hogy harangozok vele. Ny. 24. - Ha felkötötted a kolompot, hát rázzad. Ny. 8. - Ha felkötötted a kolompot, zörgesd. E. - Hol a kolompot találják, mást is keresnek ott. B. - Hol a kolompot találják, ott keresik az ökröt is. D. - Hol a kolompot meglelik, mást is keresnek ott. K. - Sokszor megkongatták neki a kolompot. D. - Szeretnék az egerek, ha kolompot kötnének a macska nyakára. B. - Szeretnék a kolompot macska nyakán az egerek. D. - Tök-kolomp. D.

Kolompos után bőg a csorda. S. - Kolompos után megy a nyáj. E. - Kolompos vezeti a ménest. D. - Néha a kolompost is előrántják. D. - Röst mint a kolompos. D.

Kolompár. Szurtoskezű kolompárnak fia. (Tolvaj.) D. - Zörög mint a kolompár. D.

Kolonc. Elég egy ebre egy kolonc. (Egy embernek egy hivatal.) E.

Kolozsvár. Kincses Kolozsvár. ME. - Mi haszna éhen a lónak abban, hogy Kolozsvártt jó kenyeret sütnek. ML.

Koma. Eb sógor, kutya koma. D. - Én is ugy, mint komám uram. (Mindent ráhagyó, tedd-ide, tedd-oda ember.) Sz. - Jaj annak a tyúknak, mely rókát hí komának. S. - Komája a dolog. (Kerüli.) Ny. 13. - Komája neki a dolog. Ny. 10. - Kötve higyj a komának. (Decsi János: legyen vele szerződésed, csak ugy higyj neki. Dugonics: Csak ha meg van kötözve.) - Nem disznó komám uram, hogy a rákot lábastól megegye egyszerre. D. - Róka koma, kutya sógor. (Ravasz.) D. - Valaki nagy; vagy sógora, vagy komája. D.

Komaság. Farkas komaság. B. - Ha biróvá lettél, félre a komasággal. E. - Ha biróvá lettél, tedd félre a komaságot. B. - Jó biró felejti a komaságot. S. - Meghalt a gyermek, elkölt a komaság. M. - Meghalt a gyermek, oda a komaság. KV. - Okos biró elfelejti a komaságot. D. - Sógorság, komaság, nem nagy atyafiság. D.

Komagyüjtő. Hegyen hó (őszhaj), völgyben tó, harminckettő közül egy se jó (fog), a komagyűjtőfa pedig lenek áll. (Öreg férfi panasza.) Ny. 21.

Komámasszony azt gondolta, császárkörtét tart, pedig csak vadalma. (Gyermekét jónak tartotta, pedig az is csak rossz, mint a többié.) Ny. 5. - Ma menyasszony, holnap asszony, holnapután komámasszony. Cz.

Komázni. Nem lehet vele komázni. S.

Komádi. Búsulhat, mint a komádi ember. (Azon búsult, hogy szegény adósa az adósság miatt nem tud aludni.) Ny. 11.

Komárom. Csak otthon jó, mint a komáromi leány. D. - Komáromi szűz. D. - Módi ez is, mint Komáromban a félszem. (Oktalan szokás, viselet.) Ny. 1. - Miatyánkkal nem veszik be Komáromot. E. - Rossz szél fuj Komáromtól Temesig. D.

Komé. Tovább van még komé a nagy oltár. D.

Komédia. Szegény ember élete csupa komédia. S.

Komédiás. Cifra, mint a komédiás asszony. D.

Komló. Se üstöm, se komlóm. E. - Termetes, mint a komlókaró. E.

Komlós. Szétnézett, mint vak Pali Komlóson. S.

Komondor. Ebfi, kutyafi, komondorfi. D. - Ebül gyűlt szerzéknek komondor sáfára. E. - Ebül gyűlt szérdéknek komondor a sáfárja. D. - Ebül is, kutyául is, komondorul is. D. - Ebül kezdi, komondorul végzi. D. - Felborzad, mint a mérges komondor. D. - Hetes eső, hármas ünnep, jó gyomor: gazda morgás, béres alvás, komondor. D. - Kanagár a vendég, komondor a gazda. E. - Kétfelé tekints, mikor az agg komondor ugat. KV. - Komondor nem sokat törődik vele, ha megugatja is a pumi. (Kiskutya.) B. - Komondor után mozdul a kuvasz. D. - Mindent megtámad, mint a szilaj komondor. D. - Nosza eb után komondor. (Rossz után rosszabb.) KV. - Oly helyre tették, a hol a komondor el nem kapja kenyerét. (Börtön.) D. - Szünetlen mérgelődik, mint a láncolt komondor. D. - Félve tekereg, mint nagy városban urahagyta komondor. D.

Komor kedvü. D. - Komor mint a deresre huzott. D. - Komor mint a herélt bika. D. - Komor mint a verembe esett farkas. M. - Komor mint bika a járomban. D. - Komor mint a kárvallott. D. - Komor mint a pénzetlen pazarló. D. - Nyilván csalánra vizellett, hogy oly komor. B.

Komor. (Ökörnév.) Oly kedve van, mint komornak a járomban. D. - Szép volt a komor is, mig bika volt. D.

Komoran. Bár komoran nézzen fiára az apa, más van szivében. B.

Komoró. Lelapult, mint Komoróban a guta. (L. Guta.) B. - Összehuzta magát, mint Komoró végén Guta. (L. Guta.) Sz. - Ugy meghuzta magát, mint Komoró végin a Guta. Sz.

Komotizál mint a mészáros kutyája a napon. (Lusta.) Ny. 1.

Kompléta. (Papok esti imádsága.) Vége volt már akkor a komplétának is. D.

Kompódi. Büszke mint a kompódi kisasszony. D. - Kompódi nemes asszony. (Rátartós.) M. - Rátartja magát, mint a kompoldi kisasszony. Sz. - Vár mint a kompolti kisasszony. (Rátartós lánynak nehezen akad kérője.) Ny. 4.

Kondás. Egyik kanász, másik kondás. D. - Hátul hordja az eszét, mint kondás a botját. (Későn okul.) Ny. 14. - Válogat, mint kondás a pergőbe. (Őszszel tarlón szabadon legeltethet, de nincs sok köszönet benne.) Ny. 15.

Kondér nem sokat hányhat szemére fazéknak. B.

Kondor mint a bürke. (Birka.) D. - Kondor mint a cigány. D. - Kondor mint a gácsér fark. D. - Kondor mint a gyerekfej. D.

Kong az orra, mint a váradi harang. B. - Kong mint a repedt fazék. D. - Minél üresebb a hordó, annál jobban kong. ME. - Üres hordó jobban kong. E. - Üres hordó jobban kong, éhes dongó jobban dong. Ny. 1.

Kongat. Felkötötte a harangot, hát kongassa. (Elkezdte a dolgot, hát csak folytassa.) Ny. 6. - Megkongatták a harangot. D.

Kongás. Fazekat kongásán, madarat szólásán. E. - Fazekat kongásán, ökröt vonásán válogatják vásárban. KV. - Ökröt vonásán, fazekat kongásán ismeri meg az okos. D. - Rókát szőrin, repedt fazekat kongásán. D.

Konkoly. Buzába konkolyt hint. E. - Buzát vetett, konkolyt aratott. D. - Elég sok a konkoly, de ez még se buza. D. - Ha a konkolyt nem nyüvöd, a buzát elnyomja. KV. - Konkoly ott is terem, a hol nem vetik. D. - Konkolyt hint. (Viszályt támaszt.) E. - Konkolyt hintett közéjök. S. - Nehéz a konkolyt tövestől kigyomlálni. B. - Ritka buza, kiben konkoly nincsen. Np. - Ritka az a buza, kiben konkoly nincsen, ritka a szerelem, kibe hiba nincsen. Np. - Ritka buza konkoly nélkül. F. - Terem a konkoly, ha nem vetik is. E. - Konkolyt a buzából, vétket a világból nem lehet kiirtani. KV. - Sokszor kivesz a buza, megmarad a konkoly. K.

Konkolyos szemmel néz. E. - Konkolyos zsákot nem ugatja meg az eb. B. - Mást rostál, maga konkolyos. D.

Konty. Előbbvaló a süveg a kontynál. (Férfi az asszonynál.) E. - Feltette szent Anna kontyát. (Becsipett asszony.) D. - Feltették a kontyát. (Megesett leány.) E. - Félre áll a kontya. (Pityókos asszony.) B. - Félretette kontyát. D. - Konty alá való bor. (Édes.) ML. - Konty alá szeretne jutni. (Férjhez menni.) S. - Konty parancsol a süvegnek. (L. fent.) S. - Könnyü a kontyot feltenni. D. - Megcserélte a pártát, kontyot tett fejére. (Férjhez ment.) D. - Ritkán egyeznek meg a kontyok. (Asszonyok.) D. - Simon biró kontyot feltett. (Felesége dolgát végzi.) Sz. - Tedd fel a kontyot, vedd fel a gondot. S.

Konyit reá, mint rossz ló az országutra. E. - Nem konyit hozzá. S.

Kopár helyen fogott ki. E. - Kopár helyen keresgél. B. - Kopár helyen kereskedik. M. - Kopáron aratja az őszi buzát. D. - Nehéz kopárt kaszálni. D.

Kopácsi. Sequere Kopácsi. (Egy Kopácsi 1530-ban református hitre tért és sárospataki tanár volt. Erről szól a kozmondás, melynek értelme: most te következel, jer utánam.) E.

Kopácsol. A ledőlt fát a gyermek is kopácsolja. K.

Kopik. A hazugságban kopott el nyelve. D. - Felkopik az álla. D. - Csoda, hogy eddig el nem kopott nyelve. B. - A tengelyt sem kenetné meg, ha el nem kopna. (Fösvény.) D. - Ebben ugyan nem kopik a fogad. S. - Egyszer dobi, másszor kopi. Ny. 4. - Elkopott a foga. (Vén.) D. - Esze kerekei elkoptak. D. - Foly reá a nyála, de nem kopik álla. D. - Hogy a fésű ne kopjék, borzasan jár. D. - Későbbre kopik a disznóorr, mint a szántóvas. D. - Nem körmöd kopott ezért. D. - Nem kopott érte körme, könnyen harácsolja. E. - Nem kopik benne foga. D. - Régen irták, elkopott. B. - Régen irták, lekopott. D. - Régi irás, elkopott. M. - Sok véső kopik a sziklákban. D. - Végtére a szép hám is elkopik. D.

Kopott. Hever mint egy kopott ispán. Ny. 6. - Kopott bunda. D. - Kopott helyen kaszálja a füvet. D. - Kopott köntös alatt néha bölcs rejtezik. B. - Kopott süveg pad alatt hever. E. - Nem ér egy kopott rókatalpat. D. - Sok kézen fordult már meg, mint a kopott garas. B. - Ütött-kopott. E. - Nem mind szegény, ki kopott köntösben jár. B.

Kopja. Csak szalma kopjával szurkál. B. - Kopját kopjával, pallost pallossal szokták visszaverni. KV. - Szalma kopja. Pázm. - Szalmából van kopjája. D.

Koplal. Bár koplal a farkas, még sem cserélne kalmárnak ebével. D. - Farkas, ha koplal is, még sem cserélne a kalmár ebével. KV. - Egyél, igyál, ne koplalj, mint otthon. (Tréfás kinálás.) S. - Koplal mint a cigány lova. S. - Koplal mint a molnár tyúkja. (Nagyon jó dolga van.) Ny. 4. - Másnak tehene a magáé mellett koplal. D. - Sokat koplal, hogy kenyerét meg ne bánja. D.

Koplalás. Cigány is addig szoktatta lovát a koplaláshoz, mig beledöglött. E. - Hozzászokott, mint cigány lova a koplaláshoz. S. - Legjobb orvosság a koplalás. S. - Megszokta, mint koldus a koplalást. S.

Kopog mint a fatalpu barát. E.

Kopogós. Eljárja még a kállai kettőst és a debreceni kopogóst. S.

Kopogtat, de nem nyitnak neki ajtót. S.

Koponya. Apádnak is fekete a koponyája. (Ő is szegény.) D. - Néha ember koponyája, szamárvelő takarója. D. - Tök annak koponyája, nem csont. D.

Kopó. Eb is, kopó is, agár is. (L. agár.) E. - Felfűzték, mint a kopót. B. - Rossz kopó az, melyet bottal kell hajtani a nyul után. B. - Te menj elől Vakaró, téged ismer a kopó. (Koldus egymást igy biztatta.) Ny. 23.

Koppan a szeme. E. - Koppan a szeme tőle. S. - Koppanik az álla. D. - Szegénynek koppan szeme, szája. E.

Koppaszt. Rühes kutyát koppaszt. D. - Megkoppasztották. (Elnyerték pénzét.) S. - Olyan mint a kányától megkoppasztott tyúk. Ny. 6. - Nehéz a koppasztás meleg viz nélkül. D.

Koppint. Körmére koppintottak. E.

Koptat. Ne koptasd a nyelved. E. - Nem sok küszöböt fog ezután koptatni. D. - Száját koptatja minden haszon nélkül. D. - Többet koptatta talpát, mint farát. (Többet járt-kelt, mint ült és dolgozott.) D.

Kora eső hamar felszárad. D. - Kora felkelés nem szerez hajnalt. KV. - Kora halál jobb néha hosszu életnél. E. - Kora magzatnak kora haszna. D. - Kora vendég hamar megy. E. - Kora vetés sokszor csal, kései mindig rossz. E. - Kora vetés, késő gyermek hamar árván maradt. Ny. 21.

Korán. A jó cselédes gazda korán felkeljen s későn feküdjék le. KV. - Jó gazda korán kel, későn fekszik. S. - A rossznak korán-későn fejére kerül. D. - Eleget élt a szegény, ha korán meghalt is. E. - Ha a buzát korán veted, hamar virít. D. - Ha későn jön is a halál, mégis korán jön. D. - Ha korán házasodol, korán bánod meg. D. - Későn-korán orcájára kerül. B. - Későn való gyermek, korán való árva. E. - Ki korán kel, aranyat lel. E. - Ki korán kel, kincset lel. B. - Ki utra kel, korán keljen. S. - Korán görbül a jó kampó. S. - Korán kelés nem szerez hajnalt. K. - Korán okosodó gyermek ritkán szokott megélni. E. - Korán virágzó fának ritkán eszel gyümölcséből. B.