Kétélü kard. E. - Kétélü kard a nyelv is. E. - Kétélü pallos. D.

Kétfejü sast csinálnak. (Haragszanak egymásra, hátat forditanak.) Ny. 4.

Kétfenekü. Elverték, mint a kétfenekü dobot. E.

Kétfelé. Hogy vág a bajusz? Kétfelé. (Kitérő válasz erre: hogy vagy?) Ny. 1. - Kétfelé hordja a tökit. D. - Kétfelé kap, mint a Dunába haló ember. M. - Kétfelé kapdos, mint a Dunába haló ember. D. - Kétfelé kap, mint a Tiszába haló lengyel. Sz. - Kétfelé kap, mint a vizbe haló. Pázmán. - Kétfelé sántikál. KV. - Kétfelé tekints, mikor az agg komondor ugat. KV. - Kétfelé vág a kaszája. S. - Mind a kétfelé sántit. D. - Ugyanazon lábbal kétfelé jár. (Hamis.) D.

Kétféle. Egy lábbal kétféle templomba ne járj. D. - Kétféle szeretet nehezen fér össze. E.

Kétszeres gúzs nehezebben szakad. D.

Kétszinü. D. - Kétszinü kendő. D. - Kétszinü keszkenő. KV. - Kétszinü keszkenő egy szint sem mutat igazán. ME. - Kétszinüvé lett a világ. E. - Kétszinü, mint a morva posztó. S.

Kétségbeesik. A szomoruságban nem kell kétségbeesni. D. - El ne hidd (bizd) magadat, se kétségbe ne essél. KV. - Ha az orvos fél, kétségbe kell esni a betegnek. K. - Kétségbeesni bolondság. E. - Szerencsétlenségben ne essél kétségbe. KV. - Szomorkodni gyarlóság, kétségbeesni bolondság. D. - A kétségbeesett vagy katona, vagy barát leszen. KV. - Kétségbeestekkel, megbúsult elmékkel nem jó játszani. KV.

Kéve. Dől mint a zabkéve. Ny. 3. - Egy gügyü nem kéve. D. - Feltette a papkévét. Ny. 1. - Ha a bőjt első napján esik, akkor kicsirázik a kéve. S. - Karcsu mint a zsupkéve. S. - Kéve nem kereszt. D. - Mindent egy kévébe köt. K. - Ne köss mindent egy kévébe. D. - Nem férek hozzá, mint a megyaszai ember a kévekötéshez. (Hazavitte s otthon kötözte.) Ny. 6. - Üres kévét csépel. D. - Üres kévét forgat. (Hiába beszél.) E.

Kézfogás. Délutáni kézfogásnak róvás a dija. E. - Szitán látott sok aranynak, délutáni kézfogásnak róvás a dija. E.

Ki. Nem ki, de mi. E. - Nem ki mondotta, de mikép mondotta. E.

Ki a csárdából! E. - Ki a sikra! E. - Ki, kutya a templomból. E. - Ki, kutya, gazda. (Kutyának, gazdának kint a helye.) Ny. 23. - Se ki, se be, mint a pitvarajtó. (Nem javul a helyzet.) Ny. 1. - Se ki, se be, mint tót Janó a lakodalomba. D.

Kiabál. Az kiabál, a kinek a háza ég. B. - Kiabál, mint a kotlóstyúk. B.

Kiad. Fogához ver minden garast, mig kiadja. (Fösvény.) Ny. 2. - Kiadta a dézsmát. E. - Kiadtak rajta. D. - Kiadtak rajta, mint a pataiak a szűrön. (A patai parasztok szűrt találtak az uton. Nem tudván rajta megegyezni, a faluházához vitték; még ők tanakodtak, a szür elmászott helyéről, annyira tetves volt. Az esküdtek ezt látván, kidobták az ablakon.) D. - Kiadtak rajta, mint sörfőzők az ürmön. D. - Kiadott rajta, mint az eb a talyigán. (Ott hagyta.) B. - Sokan örömest kiadnák, a mit lenyeltek. D.

Kiaggott a biróságból. D. - Kiaggott belőle. B.

Kialudt benne a jó. D. - Minden álmot kialudni sem hasznos. (Mindenből kiábrándulni.) D.

Kiáll bocskorából a lába. D. - Kiáll, mint tövis a tüskén. D. - Kiállaná már az anyja kínját. (Érett leány.) Ny. 2. - Kiállotta a próbahetet. D. - Kiállotta a sarat. D. - Kiállotta a tűzpróbát. E. - Ki nem állom a dicsőséget. (Sok a jóból.) E. - Nem bánom, kiállom. S.

Kiált. Az kiált először, kinek a háza ég. ME. - Kiált éjjel-nappal, mint a sovány haris. D. - Kiált, mint a haris. D. - Kiáltó szó a pusztában. E. - Maga kiált tolvajt. (Ő a bünös.) E. - Pusztába kiált. S. - Tolvajt kiáltottak rá. D.

Kiáltás. Nem ér egy irgalmas kiáltást. E.

Kiás. A jól eltakart rosszat ki ne ásd. D. - A kutat először kiássák, aztán megtéglázzák. Ny. 21. - A tót meg ne lássa, mert szemed kiássa. D.

Kibeszél. Ki kiskorában kibeszéli magát, vénségére hallgat. D.

Kibékül. Macska az ő farkával könnyen kibékéllik. Ny. 1.

Kibérel. Talán a gödénynek torkát bérelte ki? (Annyit iszik mint a gödény.) D.

Kibicsaklik a nyelve. S.

Kibolházták a gatyát. (Megverték.) D.

Kibőjtölték. S.

Kibujt a kenyér a héjából. Ny. 10. - Kibujik a szeg a zsákból. ME. - Majd kibujt a bőriből. (Örül.) E. - Kibuvó ajtó. E. - Kibuvót keres. S.

Kicsalná a tehénből a borjut. (Igen tud kérni.) E.

Kicsapott ringyó. D. - Hét országból kicsapott. D. - Nincs arca, mint a kicsapott ringyónak. E.

Kicsávál. Nehéz a molyos bőrt kicsáválni. Cz. - Nem ravasz a róka, ha kicsáválják. D. - Róka sem ravasz, ha kicsáválják. E.

Kicsinyenkint. Akármily nagy legyen a kincs, kicsinyenkint elfogyhat. S.

Kicsinyes mennykő sem árt neki. Ny. 3.

Kicsipett mint szalonnabőrke a tűzön. Ny. 7.

Kicsipte magát, mint a hat krajcáros Krisztus. Ny. 5.

Kicsoda. Meglátjuk kicsoda, micsoda. D. - Megmutatta kicsoda, micsoda. D.

Kicsordul. Pofáján is kicsordul a zsir. D.

Kicsúfol. Könnyebb a szegényt kicsúfolni, mint megruházni. E. - Könnyü a szegényt kicsúfolni, de nehéz felruházni. Ny. 22. - Szegény a szegényt hamar kicsúfolja. D.

Kiderit az idő mindent. E.

Kiderül. Hol kiderül, hol beborul. ME.

Kidob. Ebrúdon dobták ki. ME. - Kocsmából, templomból senkit ki nem szabad dobni. Ny. 3.

Kidugták a szemét. (Kevéssel kielégitették.) Ny. 1.

Kidül, mint Máté tehene az útból. (Fáradt.) Ny. 24. - Neki dült a fának, talán ki akar dülni. (Rest.) D. - Vén fa magától is kidűl. E.

Kiegyenesiti a sír a nyomorékot is. S.

Kielégiti, mint Sebő Zsiga a koldust. (Telerakta tarisznyáját, hogy sohse jőjjön vissza.) Ny. 4.

Kiesik. Azt tömi, melynek feneke kiesett. D. - Kiesett a derékszeg. (Asszony hajtja a kocsit.) D. - Kiesett a sodrából. S. - Majd kiesett a száján. (Ásit.) E. - Nagy konc esett ki szájából. D. - Nem esik ki a világ feneke. E. - Nem szól, ha a kerék kiesik is. D.

Kifagy a borju a tehénből. (Nagy hideg.) E.

Kifakad az embernek oldalán is a szegénység. D. - Semmi ki nem fakad belőle. D.

Kifacsar. Ha a citrombol a levet kifacsarták, elvetik. D. - Kifacsart citrom. E. - Kifacsart citromnak keserü a leve. S.

Kifecseg. Kinek nem jó ügye, azt ki ne fecsegje. KV. - Nem jó mindent kifecsegni. E.

Kifejt. Könnyebb a varrást kifejteni, mint az esküvést visszamondani. (Házasságot felbontani.) E.

Kifelé áll a rúdja. S.

Kificamodott az esze. D.

Kifizet. Apró pénzzel kifizettem. (Sértőt sértettem.) Ny. 14. - Egy szálig kifizették az adósságot. (Jól elverték.) D. - Kifizette, mint Madali a barátot. (Madali prédikátor a barát kérdésére, mit keres a katholikus papok közt, mint Saul a próféták közt, azt felelte: ugyanazt mit Saul, szamarat, és örül, hogy egyet talált is.) B. - Kifizette, mint Malinger Péter a koldusát. (Egész kenyeret adott neki, hogy többé ne jőjjön.) Ny. 17. - Sok esztendei búgond sem fizethet ki egy pénzárnyi adósságot. D. - Van annyi pénze, hogy kifizethesse. D.

Kifog. Egyik a lovat befogta, a másik kifogta. KV. - A hazugon leghamarabb kifognak. D. - Alázatos, mint a kin kifogtak. D. - Ember, a ki rajta kifog. D. - Gyakran kifogtak már ő kegyelmén is. (Rajtakapták a hazugságon.) D. - Ha szóra kerül a dolog, ki nem foghatni rajta. D. - Kifog a sánta ördögön is. D. - Kifogtak rajta. D. - Kifogták a délcegből. Pázmány. - Legnagyobb erőn is kifog a csel. ME. - Tűzön, vizen, asszonyon nehéz kifogni. ME.

Kifogás. Minden rossz juhásznak van jó kifogása. Ny. 6. - Minden rossz puskának van egy kifogása. E. - Minden rossz puskának van valami kifogása. Ny. 9.

Kifogy mindenéből, mint koldus az énekből. B. - Ki nem fogy, mint a Rókus kobakja. (Zarándok kobakja mindig alamizsnával telve.) D. - Kifogyott a szuszból. S. - Kifogyott belőle, mint a nagyidai cigányok a puskaporból. B. - Mulassunk, ha kifogy a bor, hozassunk. Ny. 5.

Kifolyt a bor, üres maradt a hordó. D.

Kiforditom, beforditom, mégis bunda a bunda. (Télen jó, nyáron jó.) Np. - Kiforditotta az ingét. (Köpönyegforgató.) Ny. 2. - Szép, mint a kiforditott hurka. D.

Kiforgatta köpönyegét. S. - Kiforgatták a ráncból. D. - Mindenéből kiforgatták. D.

Kiforr. Minden jó bornak ki kell forrni magát. E. - Szegénynek még csuprából is kiforr. E.

Kifoszt. A mezitelent nem lehet kifosztani. D. - Mindenéből kifosztották, mint a tótot az emberségből. B. - Szerelem, bor, kocka, mindenből kifoszta. KV.

Kifő. Az ő fejéből főtt az ki. B. - Nem az ő fejéből főtt az ki. E.

Kifuj. Hadd fujja ki magát. E. - Jól kifujták az orrát. D.

Kifurná az oldalát. E. - Kifurná az oldalát, ha meg nem mondaná. D. - Majd kifurja az oldalát. Ny. 5. - Majd kifurom a füledet. (Majd kinyitom a füledet, ha nem akarsz meghallani.) E.

Kifutott esze velőstül. D. - Ne nevess, kifut a leves. S.

Kigázol. A mit elkezd, soha se tud belőle kigázolni. (Fecsegő.) KV.

Kigondol. Mindene van, a mit kigondolhat. D. - Mindent kigondol a szegénység. KV. - Mindent kigondol az éhség. B. - Nagy mester, mindent kigondol. B.

Kigyógyul. Megrugta a szent Mihály lova, soha ki nem gyógyul. (Meghalt.) D.

Kigyomlál. Nehéz a konkolyt egészen kigyomlálni. KV. - Nehéz a konkolyt mind kigyomlálni. D. - Nehéz a konkolyt tövistől kigyomlálni. E.

Kihajt. Az éhség kihajtja a farkast a berekből. B. - Az éhség kihajtja a farkast a bokorból. KV. - Éhség a farkast is kihajtja a cserjéből. E. - Az ördögöt is kihajtaná a lyukából. (Munkás, szorgalmas.) Ny. 6. - Válik olyas, ki egeret se hajt ki a szobából. D.

Kihalt az egész ház. ME. - Uj házból kihal valaki. (Babona.) S.

Kihasadt az agyara. (Jó kedve kerekedett.) Ny. 2.

Kihányták a szalavárgyit. (Megverték, elfutott.) D.

Kihord. Söprött szeméttel nem jó a hirt is kihordani a házból. K. - Szeméttel mindent kihord a házból. (Hirhordó.) D.

Kihozták a kerékvágásból. S.

Kihull. Az is ujra tömi, a mi már a lyukon kihullott. D. - Kihullt, mint tokjából a dió. D.

Kihullat. A farkas is kihullatta eddig. D.

Kihuzná a tehénből a borjut. (Nagyon tud kérni.) Ny. 2. - Kihuzta a lutrit. (Megverték.) S. - Kihuzta a sárból. (Kimentette a bajból.) S. - Kihuzták a dugóját. (Sűrün következik egymásután.) Ny. 2. - Kihuzta az ördög a dugót. (Egyszerre sok vendég érkezik.) Ny. 14. - Mély gyökeret vert, nehéz kihuzni. D. - Olyan, mint a kit a koporsóból kihuznak. (Rosszul néz ki.) D. - Olyan mintha a sirból huzták volna ki. (Oly sápadt, halovány mint a holt.) S.

Kiiktatták az öreg szűrt. (Kitették.) D.

Kiirt. Irtsd ki, ha kitelhetik, a rosszat. D. - Konkolyt a buzából, vétket a világból nem lehet kiirtani. KV.

Kiismeri magát. ME. - Tetőtől-talpig kiismeri az embert. D.

Kijárta az utját, mint Szikra bácsi a vejének. (Rossz veje börtönbe jutott, ipja kijárta, hogy a piacon botozzák meg.) Ny. 1.

Kijózanodik. Csak vasárnap józanodik ki. D. - Gyermekségétől fogva ki nem józanodott. D. - Ha a bús bújában megrészegszik, búsabb lesz, ha kijózanodik. D. - Kijózanodott-e ő valaha? D. - Tizszer is kijózanodik estig. D.

Kijön. Arra vigyázz, melyik lyukon jön ki az egér. D. - Belebujik a szalmába, ki sem jön délig. D. - Egyik fülemen bemegy, a másikon kijön. (Nem akarom hallani; nem hederitek rá.) Ny. 7. - Kijött a kerékvágásból. S. - Kijött a sodrából. S. - Könyökén is kijön. (Nem tudja elhallgatni.) S. - Nem vétek a mi bemegy, hanem ami kijő. (A szájon.) E.

Kikapta az apait, anyait. (Megverték.) E. - Kikapta Bodonból a részét. (Megjárt. Osztozáskor a vizenyős lapályból kapott.) Ny. 1.

Kikapós menyecske. D.

Kikapar. Aranyat is sárból szoktak kikaparni. KV. - Keddig a tyúk is kikaparta volna. D. - Ha ki nem mondaná, a tyúk is kikaparná belőle. B. - Más kezével kaparja ki a tüzes gesztenyét. E. - Tyúk is kikaparja. (Nem marad titokban.) E.

Kikel. Csipogj neki, hadd keljen ki. (Segitsd, hogy kimondhassa a mit gondol.) E. - Jó mag porban is kikel. D. - A megátalkodott rossz mag a ganéjban sem kel ki. D. - Megért akkor a cseresnye, ki is kelt a magja. D. - Nincsen mindig tél, a vetés is kikél. D. - Retek is kikelne kezén. (Piszkos.) E.

Kikelet. A vén birka eléli a téli takarmányt, kikeletkor hal meg. D.

Kikerget. Ha a régi rossz szokást vasvillával kergeted is ki udvarodból, mégis visszatér. D.

Kikezdték az uj szalonnát. (Verésre fogták a gyereket.) Ny. 14.

Kikéri anyjából a borjut. (Nagyon tud kérni.) Ny. 1.

Kikirics. Későre vész a kikirics. D. - Későre virágzik az őszi kikirics. D.

Kikopott a beszédből, mint mogyoró a tokjából. B. - Kikopott belőle. B. - Kikopott a sátoros ünnepekből. (Vége ifjukorának.) D. - Kikopott a szentirásból. (Elfelejtette, felsült idézésével.) Ny. 2. - Kikopott mindenből, mint kutyaszar a hóból. Ny. 22. - Kikopott, mint ebszar a hóból. D. - Kikopott, mint mogyoró a tokból. D. - Mindenből kikopott. D.

Kiköp. Amit kiköptem, nem nyalom fel. (A mit kimondtam, nem vonom vissza.) Ny. 18. - Előbb rágd meg, aztán köpd ki a szót. S. - Ha nyálával jóllakhatna, soha se köpné ki. D. - Megrágd a szót, ugy köpd ki. E.

Kikörmöl. Ha eléri, szemeit is kikörmöli. D.

Kikötött a partra. D. - Bolonddal ki ne köss soha. B. - Ez nem árnyék, hogy vele kiköss. D. - Jól felkösse gatyáját, ki vele kiköt. E. - Ki ne köss vele. (Nem jó vele összeveszni.) Ny. 3. - Mindenkivel kiköt. D. - Nem szeretnék kikötni vele. E. - Száz pappal is kiköt. (Tudós.) D.

Kikrákog. Fél a varjutól, hogy kikrákogja. D.

Kilátszik a lóláb. Ny. 13. - Kilátszik a ruca orra. (Észrevettem hová céloz.) E.

Kilenc. A baj, kilenc tehén, még sincs vaj. Ny. 1. - Annyit ér, mint kilenc gémnek egy keszeg. Ny. 6. - Békés malacok egy ólban kilencen is elférnek. D. - Kevés hat körtvély kilenc medvének. E. - Kilenc medvefinak egy vadkörte. B. - Kilenc vármegyében nincs párja. D. - Megbánta, mint az eb, mely egyszerre kilencet fiadzott. D. - Megbánta, mint mely kutya kilencet fiadzott. E. - Nem sok kilenc medvefinak egy vadkörtvély. D. - Ugy néz ki, mint a mely kutya kilenced fiadzott. Ny. 12.

Kiliti Somorjánhoz egy hét. B.

Kilincs. Egy kilincset rántanak. D. - Egyik a másiknak adja a kilincset. S.

Kilop. A legélesebb szemü tolvajnak is szemét kilopja utoljára a varju. (Akasztófára kerül.) D. - Fényes nappal lopja ki a lovat az istállóból. D. - Ha szerét teheti, szemed is kilopja. D.

Kilyukad. Nem lyukad ki a rosta feneke. E.

Kimarják mint a más ludját. D. - Örül, mint a ludak, mikor az idegent kimarják. B.

Kimaradt a számból. (Nem számitottak rá.) D. - Kimaradt, mint Mike a hitről. (Mátkája mással esküdött meg.) Ny. 5.

Kimarkol. Ilyen a világ, kimarkolja a dohányt. (Feleségét elszerették.) Ny. 6. - Kimarkolja a dohányt más zacskójából s magáébe teszi. (Önző.) E.