Kerek mint a disznónak orra. D. - Kerek mint a gyűrű. D. - Kerek mint a kalap. D. - Kerek mint a köpönyeg. D. - Kerek mint a pogácsa alma. D. - Kerek mint a tallér. D. - Kerek mint a világ. D. - Kerek mint a zsemlye. S. - Kerek mint az ég. D. - Kerek orcáju mint a csikó. D.

Kerekszám. Okos ember előtt kerekszámban van minden. (Mindent számon tart.) D.

Kerekes a pénz, hamar elgurul. B. - Ráncos mint a gallér, kerekes mint a tallér. B.

Kereplő. Ha kereplő lenne szája, eddig a város megsüketült volna. D. - Jár a szája, mint a kereplő. D. - Jár a szája, mint a nagypénteki kereplő. S. - Nagypénteken kereplővel fogják nyelvét agyonütni. (Szájas.) ME.

Keresgél. Kopár helyen keresgél. B. - Mikor az özvegyasszony szemével urát kesergi, más szemével mátkáját keresgeti. D.

Kereső. A becsület a keresőt kerüli, a kerülőt keresi. K. - A dicsőség a keresőt kerüli, a kerülőt keresi. D.

Kereset. Cigány kereset. (Lopás.) D. - Egy falu keresetét egy nap megehetné. D. - Hamis kereset ritkán száll más ízre. BSz. - Hitvány kereset az árulkodás. M. - Könnyü a más keresetében turkálni. KV. - Nem sokat fiadzik a hamis kereset. KV. - Nem száll messze a hamis kereset. E. - Nincs ott semmi keresete. B. - Szegénynek szegény a keresete. KV. - Vékony a kereset. S.

Keresmény. Hamis keresmény nem száll a harmadik ágra. ME. - Hamis keresmény kincse, nem száll harmad örökösre. S. - Hamis keresmény nem száll harmad ízre. E. - Más keresményén hízik. D. - Nem fiadzik meg a hamis keresmény. BSz. - Élhetetlen, ki feleségének keresményéből él. D.

Keresés. Könnyü az evés, de nehéz a keresés. D. - Többet ér egy kérdezés száz keresésnél. Ny. 5.

Kereskedés. Eb a zsidó kereskedés nélkül. D. - Észből, pénzből áll a kereskedés. D.

Kereskedik. A hova semmit sem tettél, ott ne kereskedj. (Keress.) Ny. 2. - Kopár helyen kereskedik. (Keresgél.) M. - Rossz kalmár, ki lelkiismeretével kereskedik. E. - Rossz pásztor bőrrel kereskedik. D. - Együtt kereskednek. D. - Van annak esze elég, csakhogy a zsidó kereskedik vele. (Van esze, de nem veszi hasznát.) Ny. 10.

Kereskedő. Három nem jó, ha sokat hever: kereskedőnek a ponyvája, fonónak a rokkája, takácsnak a bordája. Ny. 20. - Kereskedő: már ez elég. (Csaló.) D. - Kereskedőnek hazája. (Hol jól megy dolga.) D.

Kereszt (buza) nem asztag. D.

Keresztel. Keresztelt bor. (Vizezett.) E. - Mikor pap nincs, bába is keresztel. E. - Pali pap kereszteltje. (Bolond.) D. - Leveszem róla a keresztvizet. E.

Keresztben a lába egész nap. D. - Keresztben áll a szeme. E. - Keresztben van a lába. (Rest.) E. - Keresztben viszi a lajtorját erdőben. E. - Keresztben viszi a lajtorját, mint a szűriek. B.

Keresztül esett, mint az egyszeri asszony a lakodalmon. (Lakodalmon járt az esze, általesett a dézsán.) Ny. 6. - A kis lyuku rostán vak eb se lát keresztül. D. - Liszt is elfogy, ha sok markon megy keresztül. E. - Sehol nem áll keresztül. D.

Kereketört. Átkozódik, mint a kereketört kocsis. E. - Búsul, mint a kereketört kocsis. D. - Búslakodik, mint a kereketört paraszt. Cz. - Fohászkodik, mint a kereketört kocsis. D.

Kerékvágás. Akkor higyj az asszonynak, mikor már nem birja átlépni a kerékvágást. Ny. 15. - Arra az út, a merre a kerékvágás. Ny. 7. - Ott az út, hol a kerékvágás. BSz. - Mindaddig nem hisznek az asszonynak, mig a kerékvágást általlépheti. D. - Visszatért a régi kerékvágásba. S.

Keringél mint a Szélék kotlójuk. Ny. 6. - Ne kerengesd annyit, mondd ki a bökkenőjét. Cz. - Ne keringesd, ha előtted van. B.

Kerengő. Gyütt-ment kerengő. D. - Ki bogár után indul, kerengőbe készül. D. - Ki bogár után indul, keringőre készüljön. E.

Kerget. A pópát se kergetné lőcscsel. (Szerb papot látni, a nép babonája szerint, rosszat jelent.) D. - Mig éltél, kergettél, meghaltál megfogtál, mi hasznod van benne. (Örökségből kitagadott.) D. - Ne azé a nyul, a ki kergeti, hanem a ki megfogja. E. - Nyulat kerget és medvére talált. B. - Siet, mintha török kergetné. S.

Kerít. Még álmában is keríti a marhát. (Lop.) D. - Minden vizet magad malmára ne keríts. D. - Nagy feneket kerít a dolognak. E. - Kerítő. D. - Kerítőmente. (A kerítő jutalma.) B. - A bolond mély vizbe veti a keritőhálót. D.

Kerités. Jó kerités, jó szomszéd. S. - Nincs kolbászból fonva a kerités. (Dolgozni kell.) Ny. 18. - Legjobb szomszéd a jó kerités. ME.

Kerteletlen virág hamar elenyész. (Gondozatlan.) D. - Kerteletlen virág tolvaj kézre kerül. D.

Kertész. A bakot teszi kertészszé. KV. - Néha a kertész is jövendőt mondhat. D. - Okos a kecskét nem teszi kertészszé. E. - Öregebb az atyaisten kertészénél. Ny. 6. - Virágok is a kertésznek példáját követik. D. - Kertészkedik, mint a kecske a káposztás kertben. Ny. 4.

Kerül. Ha pénzembe kerül is, legyen ugy. D. - Sokba került mint Sima Gerőnek a túros lepény. (Lepényre hivták, kártyáztak, pénzét, lovát, tehenét eljátszotta.) Ny. 1. - Szóért szót adni nem sokba kerül. E.

Kerülgeti a házakat. D. - Bércet kerülget a mennykő. ME. - Kerülgeti, mint a macska a forró kását. S. - Kerülgeti, mint ördög a kápolnát. BSz. - Kerülgeti a lapos guta. S.

Kerület. Amit kicsiny helyen megfordithat az okos, annak nagy kerületet nem csinál. D.

Kerülő. Ugy keresd az általutat, hogy kerülőbe ne akadj. F. - Azért keresi az okos az utat, hogy kerülőbe ne jőjjön. D.

Kesely a seggi. E.

Keselyű. A saskeselyü holló fiat nemzett. Sz.

Kesereg, mint a Baranyi dudája. Ny. 4. - Kesereg, mint fazékban a hurka. Ny. 7.

Keserit. Kódiskenyeret könnyek keseritenek. Ny. 2.

Keserüség. A menyecskének, ha mézből van is, ürömkeserüségü a napa. D. - Teli torokkal nyeli a keserüséget. B.

Keserves anyának potrohos gyermeke. E. - Keserves fia a babukának. B. - Keserves a véren vett kenyér. B. - Kódiskenyér keserves. Ny. 2. - Nincs keservesebb a kegyelemkenyérnél. B. - Megiszom a jó bort örömömbe, hej de keservesen nyulok a zsebembe. Ny. 24.

Keskeny. Hosszu az asztal, keskeny az abrosz, rövid a vacsora. (Rossz gazdálkodás.) Np. - Keskeny az abrosz. E. - Keskeny gatya, nagy ülep, kelenyei viselet. Ny. 22. - Keskeny neki az utca. (Ittas, tántorog.) E. - Széles utca is keskeny neki. D. - Széles az asztal, keskeny az abrosz, vékony a vacsora. E.

Keszeg. Amint veszed a pöndölhálót, ugy fogod a keszeget. D. - Annyit ér, mint kilenc gémnek egy keszeg. Ny. 6. - Keszeghólyag. (Haszontalan, értéktelen.) D. - Keszegoldalt megy. (Nem egyenes lelkü.) E. - Könnyü a keszeget megfogni. B. - Százhusz gémnek hatvan keszeg. (Kevés.) E.

Keszkenő. Kétszinü keszkenő. KV.

Keszőcze. Egybeszűrték a keszőczét. KV. - Kellemes, mint husvét napján a keszőce. B. - Nem áll meg keszőcze a nyárson. K.

Ketrec. Ég, mint Mesteriben a ludketrec. (Nem nagy kár.) Ny. 5.

Ketten. Éljünk mi ketten, kurvanya a harmadiknak. (Mással ne törődjünk.) D. - Hárman csendesen, ketten szerelmesen. D. - Ketten kedvesen, hárman redvesen. S. - Nem titok amit ketten tudnak. S.

Kettős. Eljárja még a kállai kettőst és a debreceni kopogóst. S. - Kettős a lelke erszényének. (Lásd erszény.) E. - Minden erszényének kettős a lelke. D. - Kettős ünnep, hetes eső, szolga nyugodalom. B.

Kever. Aki más büdösségét keveri, maga büdösödik. B. - A sört is vizzel keverik. D. - Büzbe keverni. (Bajba.) Pázmán. - Egy csepp mézhez csöbör epét kever. D. - Nem keveri magát korpába az okos. D.

Keveredik. Aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók. KV. - Korpa közé keveredőt megeszik a disznók. Ny. 7.

Kevélyen. A gazdag, ha sánta is, kevélyen járhat. D. - Kényesen, kevélyen, nem látszol szegénynek. Ny. 9.

Kevélykedik. Ha a kutya bőrére eleve innának, elkevélykednék. E. - Nem tudom ha a vak kevélykedhetik-e vakságában? D.

Kevélység. A kevélység lenyomja a szerencse tengelyét. E. - A pénzt rút kevélység szokta követni. Sz. - Az angyaloknak is a kevélység ártott. D. - Büdös a kevélységtől. B. - Kevélység a harag első oka. KV. - Kevélység és esztelenség testvér-atyafiak. D. - Kevélység a tudatlanok hibája. D. - Kevélységet, részegséget, szegénységet nehéz titkolni. D. - Kevélység a romlásnak kalauza. D. - Kevélységgel jár a jó szerencse. KV. - Mit ér a kevélység, hogyha vén a feleség. B. - Ritka gazdag kevélység nélkül. D. - Ritka nagy szerencse kis kevélység nélkül. B. - Ritkán jár a szerencse kevélység nélkül. KV.

Kezdet. A mi lehetetlen, annak kezdete sincs. D. - Az urnak félelme a bölcseség kezdete. KV. - Hamar kezdetnek, hamar a vége. D. - Jó kezdet, fél siker. S. - Jó kezdetnek jó a vége. S. - Minden nagynak apró a kezdete. K. - Minden kezdet nehéz. (Német.) S. - Minden nagynak kicsiny a kezdete. E. - Nagynak is apró a kezdete. D. - Rossz kezdetnek rosszabb a vége. D. - Se kezdete, se vége. D.

Kezdés. Jó kezdésnek jó a vége. S. - Jó kezdésnek jó hagyás a vége. KV.

Kezdő. Eb munkának kezdője kutya. D. - Nincs utálatosabb mint élni kezdő vén. D.

Kezdődik. A boldogság ott kezdődik, hol a többrevágyás szünik. E. - No ez a hét is jól kezdődik. (Cigány mondta, kit hétfőn reggel vittek vesztőhelyre.) ME.

Kezes. Ha veszni akarsz, légy kezes másért. B. - Kezes, fizess. B. - Kezes fizess, vagy ügess. D. - Légy kezes másért és a kötél a nyakadban van. B. - Légy kezes másért, ha veszned kell. KV. - Ott hagyta az ágyban a kezest. (Belecsunyitott.) Ny. 4. - Szelid mint a kezes galamb. S. - Hogy fér ki a szádon ez a kezeslábas szó? K.

Kezesség. Ha veszni akarsz, vállalj kezességet. E. - Tényei kezesség. (Csalárd.) K.

Keztyü. Beesett, mint a kis keztyü. D. - Egy keztyübe fujnak. D. - Felvenni a keztyüt. E. - Kezén a keztyü, útra indul. D. - Keztyüben dudál. D. - Keztyüben hegedül. D. - Keztyüs kézzel nyul hozzá. S. - Keztyüt szabok neki. E. - Keztyüt dob, vet. E. - Kicsi mint a keztyü. E. - Majd megtanitlak keztyüben dudálni. E. - Megtanitlak keztyüben fütyülni. E.

Keszkenő. Gyere haza kezkenő.

Kék. Felruházták hátát hupikékkel és jajvörössel. D. - Hupikék a háta, jajvörös a combja. E. - Kékbeli ember. (Jó módu paraszt kék posztóban jár.) B. - Kék nadrágra vörös folt. B. - Kék szem uri szem, sárga szem macska-szem, fekete szem cigányszem. E. - Kékre verték. ME. - Szőke haja, kék szeme. D. - Veres nadrágra kék foltot varrtak. D. - Veszek neked szép ruhát, dali vereset, hoppikéket, láttatlan szinüt, hallatlan hirüt. Ny. 14. - Bor, buza, békeség és feleség ékes; széna, szalma, szalonna és a ruha kékes. D.

Kémény. A kéményben korommal jegyez. D. - Engem dugnak ki a kéményen. (Én lakolok mások helyett.) E. - Fekete mint a kémény. D. - Felirom a kéménybe. B. - Felirom fekete krétával a kéménybe. S. - Hol a kémény nem füstölög, nehezen lesz ott nagy ebéd. K. - Ritka kémény korom nélkül. D. - Soha kéményét füstölni nem látták. D. - Szép a kémény füstös hússal. D. - Szép mint a hajnal a kéményen. E.

Kéményseprő. Derék ember a kéményseprő, azért nézik annyian. E.

Kéneső. Eleven mint a kéneső. E.

Kénköves mennykő.

Kényes. A hol nyájas az anya, kényes a lánya. KV. - A ki pénzes, kényes. D. - Eb is kényes az orrára. S. - Kényes, kelevényes. E. - Nyájas anyának kényes a leánya. B. - Kényesen, kevélyen, nem látszol szegénynek. Ny. 9.

Kényességtől azt sem tudja hova lépjen. Ny. 9. - Kényesség nem esik sanyaruság nélkül. E.

Kényén szokott gyermek borju nevén ébred. E. - Kényén-kedvén nevelkedett pondró. D. - Tökmagot se ehetik kényére. D.

Kénytelen. Hopp kénytelen, nem örömest. (Esetlen, rest ugrálás.) D. - Kénytelen-kelletlen. S. - Kénytelen, mint cigánymalac az ügetéssel. (Lopták, hajtják.) E. - Kénytelen munka, kettős teher. S. - Kénytelen teher nehezebbet nyom. D. - Kénytelen vele, mint cigány az ügetéssel. S. - Kénytelen vele, mint cigánydisznó az ügetéssel. D. - Kénytelen vele, mint cigányló az ügetéssel. B.

Kénytelenség. Jobb szépszerével elmenni, mint kénytelenségből. E. - Nagyra viszi az embert a kénytelenség. Pázmán.

Kényszerit. Nem jó a kényszeritett házasság. KV. - Sokszor kényszeritették a biró elébe. (Rossz.) D.

Kép. A fekete képnek fekete a festéke. B. - Bagoly a képe, sólyom a szeme. E. - Birkaképü. E. - Faképtől vesz búcsút. E. - Jégre metszi a képet. D. - Jégre metszett kép, nem sokáig ép. D. - Jégre metszett kép, nem lesz sokáig ép. KV. - Kép alá való leány. (Szép.) D. - Képet nem arany, hanem imádás teszen bálványnyá. E. - Képet nem az aranyozás, festés, az imádás tesz bálványnyá. D. - Képéből kikelt. B. - Képire mászni. (Kiméletlenül szidni.) E. - Más lépe, más képe. (Más belül, más kivül.) E. - Más léte, mint képe. D. - Nincs rajta emberi kép. E. - Ott ácsorog a faképnél. D. - Otthagyták a faképnél. KV. - Rajta pénzen király képe, mégis ellopják. E. - Szebb az eleven, mint a festett kép. D. - Szeretjük a szépet, az eleven képet. E. - Szép a szép kép is, ha kis árnyékot festenek melléje. D. - Szép mint az eleven kép. D.

Képes. Más a népes kaptár, más a képes naptár. S. - Mindegy, mint a képesnek. Ny. 1.

Képiró sem irhat szebbet. B. - Ki képiróságot akar tanulni, nem megyen kovácshoz. KV.

Képmutató. Ki mostohát sirat, vagy nagy erkölcsü, vagy képmutató. E. - Nem illik az emberséges emberhez a képmutatás. B.

Képtelen. Ne szólj képtelent. Decsi János.

Képzel. Valóban okos nem képzel sokat magáról. E.

Képzelődés. Édesek mint a képzelődések. B.

Kéreti magát, mint a garasos tök. Ny. 5.

Kéretlen ajándék legkedvesebb. S.

Kérés nélkül adott ajándék legkedvesebb. KV. - Urak kérése parancsolat. M.

Kéreg. Annyit használ, mint ebnek a fakéreg. Np. - Ebnek fakéreg. D. - Nehéz a kérget cserezni. D. - Kérges már a torok. (Iszákos.)

Kérdezés. Többet ér egy kérdezés száz keresésnél. Ny. 5.

Kérdezéskedés. Jobb egy kérdezéskedés, hat napi haszontalan járásnál. D. - Kérdezősködés a legjobb kalauz. B.

Kérdés. A milyen a kérdés, olyan a felelet. E. - Bokros kérdésre, bokros felelet. Ny. 2. - Fehérről a kérdés, feketéről felel. D. - Hat kérdésre alig felel egyet. D. - Jobb egy kérdés egy napi járóföldnél. B. - Kérdés feleletet vár. S. - Más a »hát«, más a kérdés. E. - Néha a kérdés is felelet. S. - Nehéz kérdésre nehéz a felelet. B.

Kérkedik. Azzal kérkedik, a mie nincs. KV. - Bolond kérkedik azzal, amit szégyenlenie kellene. KV. - Gonosz tetteivel kérkedik. D. - Ha nincs, kérkedjél; ha van, panaszkodjál. S. - Könnyü kérkedni, hol távol az ellenség. KV. - Kérkedő, mint a lengyel. D. - Kérkedő lány táncban tudod mint jár? M.

Kérő. Amely leány sok kérőn kiad, végtére is csak ahhoz megyen, aki elveszi. B. - Mindenkinek kérőjére (injére) nem kotyvaszthat a szakács. D.

Kérődzés. Ha ökör volna, röstelné a kérődzést. D. - Kérődzik mint a mustra birka. Ny. 6. - Kérődzik, mint az ökör. D.

Kész. Csak a készet neveti. B. - Csak a készet szereti. S. - Cigány kéz, zsidó kéz, utolsó kész. (Nem szereti a nehéz munkát.) Ny. 6. - Eb is szereti a készet. D. - Hamar munka, hamar kész, hamar vész. ME. - Ha nincs szekered, készen tartsd talpadat. D. - Kész a lakodalom, de nincs menyasszony. B. - Kész étel sohse verte meg a gazdasszonyt. Ny. 9. - Készen leszek vele. E. - A ki gyalog jár, annak lovai mindig készek. D. - Könnyü a készből élni. S. - Könnyü a készet nevetni. E. - Legjobb kész pénzért vásárolni. KV. - Mi hamar kész, hamar vész. D. - Minden ember örül a késznek. B. - Neveti a készet. E. - Örül a késznek. E. - Szeret a készhez ülni. D. - Sok kéz hamar kész. D. - Több kéz hamar kész. D.

Készül. Az első akasztófa neki készült. D. - Készül a zivatar. E. - Későn készül, mint a Luca székje. D. - Mindig készül, mint az eladó leány. D. - Soká készül, mint a Luca széke. (Luca napján a babonás nép széket kezd faragni s mindennap, karácsonyestéig egy vágást tesz rajta, ki az éjféli misén a széken ül, meglátja mindazokat, kiket látni óhajt.) E.

Készület. Gyakran csekély vége a nagy készületnek. (Sok hü-hó semmiért.) E.

Készülődik, készülődik, de itthon marad, mint az idétlen fecske. Ny. 10.

Kétélü kard. E. - Kétélü kard a nyelv is. E. - Kétélü pallos. D.

Kétfejü sast csinálnak. (Haragszanak egymásra, hátat forditanak.) Ny. 4.

Kétfenekü. Elverték, mint a kétfenekü dobot. E.

Kétfelé. Hogy vág a bajusz? Kétfelé. (Kitérő válasz erre: hogy vagy?) Ny. 1. - Kétfelé hordja a tökit. D. - Kétfelé kap, mint a Dunába haló ember. M. - Kétfelé kapdos, mint a Dunába haló ember. D. - Kétfelé kap, mint a Tiszába haló lengyel. Sz. - Kétfelé kap, mint a vizbe haló. Pázmán. - Kétfelé sántikál. KV. - Kétfelé tekints, mikor az agg komondor ugat. KV. - Kétfelé vág a kaszája. S. - Mind a kétfelé sántit. D. - Ugyanazon lábbal kétfelé jár. (Hamis.) D.

Kétféle. Egy lábbal kétféle templomba ne járj. D. - Kétféle szeretet nehezen fér össze. E.

Kétszeres gúzs nehezebben szakad. D.