Isteni bölcsességek, alapelvek – XII.
Válogatta: Horváth Károly
Olvasgatásaim során
rengeteg olyan mondatra bukkantam,
amelyek jól kifejezik emberi mivoltunkat,
utalnak gyengeségeinkre,
vagy a nép ajkán már rég megkövesedtek
olyan bölcs kijelentések,
melyek ismerte lényegesen közelebb visz bennünket
önmagunk, s ezen keresztül világunk megismeréséhez.
Íme, fogadják szívesen ezt a néhány sort,
természetesen a teljesség igénye nélkül.
12. rész
v A szellem teremtő erő.
v Az ismeret nem ajándékba kapott, hanem küzdelem árán kiérdemelt kincs.
v A megérzés a lélek tudása.
v A zseni azt is tudja, amit sose tanult.
v A zseni minden korra érvényeset alkot.
v A küzdelem a halállal nagyon jó iskola; főleg ha túléli az ember.
v A csábítás a halál legfőbb szövetségese.
v Nem a bűneink miatt, hanem a bűneink által bűnhődünk.
v A bűnös saját bűneinek kötelékével kötöztetik meg.
v A bűn megvallása az első lépés a bűnbocsánat útján.
v A látható világ a láthatatlan világ ítélete alatt áll.
v Az igazi valóság a függöny mögött rejlik.
v Van, aki egész életében jelet keres, mert nem tudja, hogy a keresés igénye maga a jel.
v Az a fontos, ami felé tartunk, és nem az, hogy milyenek vagyunk.
v Akit nem húz a magasság, az a mélységbe zuhan.
v A meg nem élt tudás bűnné válik.
v A tudásnak megváltó ereje van, ha az elvei igazságon alapulnak.
v Ki-ki a saját helyén világítson.
v Szolgálat útján lesz a szabadság teljesebb.
v Töltsd be jobban a helyet, ahová tétettél, és az Úr megnyitja előtted az utat.
v Teljesítsétek a feladatotokat a földi életben, mert teremtéseteknek oka és következménye van.
v Vegyünk példát a természetről, hogy milyen pedánsan végzi a dolgát. Nem érdekli a maga haszna; mindig minden körülmények között a legtöbbet és a legjobbat adja magából.
v Ma már nem azt nézik az emberek, hogy mit tegyenek az Úr asztalára, hanem azt, hogy mit vehetnek el róla.
v A jól végzett munka Istennek adott ajándékká válik, melynek jutalma, hogy a tökéletes munka békéje költözik szívünkbe.
v Amikor adunk, akkor kapunk.
v Amikor megbocsátunk, bocsánatot nyerünk.
v A szeretet toleranciát szül, a tolerancia békét.
v A szegénység üdvözít.
v Fájdalomból születik az igazi boldogság.
v Az embernek nem lelke van, az ember maga a lélek.
v A lélek azért költözik fizikai testbe, hogy megtapasztalja, és kiteljesítse önmagát.
v Aki nyitott az életre, az előtt kinyílik az élet.
v A megismerés útja a szenvedés.
v A lélek nem késztermék, hanem keletkezési folyamat.
v A lélek formálja a testet.
v Akiben káosz van, az csak káoszt tud teremteni maga körül.
v A múltad meghatároz, de ne legyen teher az életedben.
v Minden dolognak a vágy a szülője.
v A kezdet kezdetétől végtelen megvalósítási lehetőséget biztosítottam valamennyi rögeszmétek számára. Éljétek ki! Tapasztaljátok meg! Szembesüljetek vágyaitok, szenvedélyeitek és gondolataitok minden következményével.
v Aki nem tapasztalja meg magában a gonoszt, az nem képes kifejleszteni a jóra való ösztönét sem.
v A földi örömök igénybevételének helyes módját kell megtanulnunk, nem a róluk való lemondást.
v Aki úgy ismeri meg a világot, hogy önmagában hiányt szenved, az mindenben hiányt fog szenvedni. Éld az életet a maga teljességében.
v Mindenki annyi terhet bír elviselni, amennyit rámértek, mert a terhek mellé erőt is kapunk; a ránk nehezedő teher csak akkor válik elviselhetetlenné, ha önsorsrontó cselekedettekkel tönkretesszük az életünket.
v Minél magasabbra jut valaki, annál nagyobb a mélység alatta.
v Az ima a végső menedék; ahol az értelem felmondja a szolgálatot, ott már csak az ima segíthet.
v Isten nem látható módon, hanem belső megtapasztalás révén mutatkozik meg.
v A csend közelebb visz Istenhez.
v A sok pénz eltávolít Istentől, a kevés közel visz hozzá.
v Az önfeladás visz Istenhez.
v Közeledjetek Istenhez, és ő is közeledni fog hozzátok. Istent a szíved rezdüléseiben, az elméd csendjében találod meg.
v Aki Isten tudásának részese, az részese a gyötrődéseinek is.
v A tapasztalás érleli meg a bizonyosságot.
v A múlt emlék, a jövő titok, a jelen ajándék.
v A világmindenség nem sebtében összetákolt rendszer, hanem állandó fejlődésben kibontakozó isteni terv.
v Aki a házát jól igazgatja, nagyobb egységet is jól igazgathat.
v Hogyan igazgathat valaki száz embert, ha a saját házát sem képes?
v A család feje a férfi; a férfi feje a Krisztus, Krisztus feje az Isten.
v Ősz hajban van a bölcsesség.
v Az öregember előtt kelj fel!
v Neveld gyermekedet Isten útmutatása szerint szigorral, a fegyelmezés pálcája ne legyen messze a kezedtől; de soha ne engedd, hogy kétségbe essen!
v Nem kell a jó - akkor nesze, itt a rossz!
v Többet ér a tökéletes szív, és a jó akarat, mint a gazdasági előny.
v A félelem rosszindulatot szül az ismeretlennel szemben.
v Aki a házát jól igazgatja, nagyobb egységet is jól igazgathat.
v A nagy szakadékok fölött csak vékony híd ívelhet, s ezen nem mindenki érzi magát biztonságban.
v A tudás hatalom.
v Az egyik vas élesíti a másikat.
v Elménkbe helyeztetett a végtelen; de úgy, hogy át ne ölelhessük azt.
v Van, aki egy város fölött uralkodik, mégis egy asszony szívében raboskodik.
v A kétségbeesés még a legbölcsebbeket is tévútra vezetheti.
v Az Egész fényében ismerkedhetünk meg annak részleteivel.
v Ha nem szolgálja az Egészet szeretetből; majd szolgálja azt öntudatlanul.
v A jog alapja a kötelesség
v A kő maga mutatja meg, hogy mivé akar válni a művész vésője alatt.
v A társadalom alapja a család.
v A Világegyetemben vagy a Teremtésben minden mindennel összefügg.
v Az idő megszüli a maga gyermekét.
v A puding próbája az evés.
v Az erőszak a gyengék végső menedéke.
v Sohase hagyd, hogy az erkölcsi érzéked meggátoljon a helyes cselekedetben!
v A hit alapja a pontos ismeret.
v A hit: a nem látott dolgok felől való meggyőződés, és a leendő dolgok biztos várása.
v A hit cselekedetek nélkül halott.
v Nem test ellen van nekünk tusakodásunk, hanem a bennünk bújó gonosz démoni romboló erők ellen.
v Nem a porból való emberre tartozik az ő útja.
v Az ostobák odahajlítják fülüket a kegyes hazugságokhoz, csakhogy a hiúságukat legyezgethessék velük.
v A hamis remény tudatlansághoz vezet; a tudatlanság bűnt szül; a bűn halált nemz.
v A helytelenségekre és hibákra általánosan érvényes büntetéseket felsorolni nem célszerű.
v Általános irányelvként az minősül jó helyreigazítási szándéknak, ami egyrészt segít a helytelenül cselekvőnek megfelelően látni tetteit, és ráveszi a kiigazításra; másfelől pedig a helytelen cselekedet és annak helyreigazítási módja a lehető legkisebb kárt okozza a társadalomnak vagy az adott családnak, csoportnak.
|