Kaszál. Egy réten kaszálnak. D. - Egy zabot kaszálnak. D. - Kopott helyen kaszálja a füvet. D. - Maga hasznára kaszál. E. - Nehéz a kopárt kaszálni. D. - Nem télen, hanem nyáron kaszáltat az okos. D. - Tudja Pál, hol kaszál. D. - Tudja Pál, mit kaszál. (Oka van annak, hogy igy tesz.) KV.

Kaszálás. Nyári favágástól, téli kaszálástól, Isten őrizzen. (Télen meleg, nyáron hideg időtől.) Ny. 16.

Kaszás. Hig mint a kaszás lé. D. - Erőtlen mint a tót kaszás. D. - Megtalálták a mesgyét, mint az organista úr kaszásai. Ny. 4. - Minél több a kaszás, annál több a rend. D. - Ő vezeti a kaszást. (Kaszás csillagot. Kevély.) D.

Katakul, mint az egerszegi mennykő. Ny. 3. - Ötöl, hatol, habatol, mint az egerszegi mennykő katakol. Ny. 6.

Katedrába áll és az abcét sem tudja. E.

Kati is csak szokásból táncol. D. - Kis Kati is megteheti. E. - Kis Kati is tudja. E. - Könnyü Katit táncba vinni. D. - Könnyü Katót táncra vinni. E. - Könnyü Katót táncba vinni, ha neki is kedve van rá. B. - Lassan belejön, mint Katiba a gyerek. Ny. 7. - Lusta Kati, rest anyának leánya. D. - Lusta Kati rest Ferkóval sürög-forog egy korsóval. D. - Ne őgyelegj, mint falu-farka Kata. (Kóbor.) Ny. 5. - Katicáskodik a konyhán. Ny. 6.

Katlan. Fekete, mint a katlan. D. - Zörög, mint a macska az üres katlanban. D.

Katolikus. A bor legyen római katolikus hitében (erős), legyen református (tiszta), legyen zsidó (kereszteletlen) és legyen luteránus (se hideg, se meleg.) S.

Katonaság. A cibil törvényre nem hallgatnak a katonaságnál. Ny. 18. - Annak tetszik a katonaság, a ki nem próbálta. D. - Katonaság, cifra nyomoruság. ME.

Katuska ember. B. - Katuska férfi. E.

Kazal. Baglya nem kazal. D. - Ha a disznónak szarva volna, egy kazal sem maradhatna. E. - Ha a verebek a kazalra szoknak, a váz se verheti el őket. D. - Kazalban szénája. (Szerencsés.) D. - Kazalban tűt keres. E. - Ugy áll neki, mint ökör a kazal szalmának. E.

Kazán. Fekete mint a kazán. D. - Kazán a fazéknak nem hányhatja szemére a feketeséget. D. - Meleg mint a kazán. D.

Kába. A kába is többet tud nála. D. - Sok kába közt elvész az okos. E.

Kácsa. Anyja után úszik a kácsa. D. - Boldog az, kinek kezében a kácsa. M. - Jó példát ad a tyúk, de kácsái nem követik. E. - Kacsatalpon forog. (Ügyes.) E. - Szive hasadjon meg, mint a Mendi kacsájának. Ny. 3.

Kád. Egy kádban fürdenek. D. - Feneketlen kád. KV. - Ha egy kád méz egy pénz volna is, de a kinek nincs, meg nem veheti. B. - Kiki maga kádjáról dézsmál. ML. - Magad kádjáról dézsmálj, ne bántsd a másét. Ny. 21. - Őrzi, mint Veres Miska a kádat. Ny. 6.

Kádárta. Litér mit ér? Rátót még annyit se ér. Kádártába kár kenyér. (Veszprém melletti falvak.) Ny. 1.

Káka. Csomót keres a kákán. M. - Kákán csomót keres. Pázmán. - Erőtlen mint a káka. D. - Káka bélü. (Finnyás gyomru.) E. - Káka gyomor. D. - Kötekedő kákán is görcsöt talál. Ny. 8. - Ki sok vizet iszik, káka nő a hasában. S. - Nem káka, hogy valami csomót ne találj benne. D. - Nem mind káka, a mi csomótlan. D. - Sohase lesz a kákából oszlop. D. - Somfa ő, nem káka. D.

Kákom-bákom ember. D.

Kállai. Eljárja még a kállai kettőst és a debreceni kopogóst. S.

Kálvinista. A rossz asszony kálvinista kereszt. Ny. 2. - Áll, mint a kálomista hit. E. - Kálvinista mennyország. (Kaszáslé.) E. - Kálvinista olvasó. (Pénz.) Ny. 9. - Kálvinista varju. E. - Luteranus cigány, kálvinista kőműves, okos orosz, döglött szamár ritkaság. S. - Nehéz, mint a kálvinista dob. Ny. 5. - Nyakas, mint a kálomista. B. - Vastagnyaku kálomista. (Makacs.) E.

Kályhát őriz. B. - Lyukas kályha, minél tovább sározzák, annál foltosabb. Cz. - Mihez kályha mellett szokol, asztal fején pirulsz érte. K. - Nem tarthat örökké, mint a lévai kályha. (Amint elkészült, összedőlt.) B. - Nem tarthat örökké, mint az ivándi kályha. Ny. 1. - Vitéz a kályha mellett. E.

Kám. Hiába Kámba búcsúra. (Nincs búcsúja, mert se temploma, se papja.) B.

Kámfor. Elpárolgott, mint a kámfor. B.

Kámzsa. Elbujt, mint a barát a kámzsába. S.

Kánció. Az ökrök seggébe verte a kánciót. (Otthagyta az iskolát, ökröt hajt.) B.

Kántál. Késő ünnep után kántálni. E.

Kántor. Barátzsák, kántortorok nehezen telik. D. - Bús, mint a koledálatlan kántor. E. - Búsul, mint a koledátlan kántor. D. - Ebadta kántorja, bár a péntek is utánad esne. Sz. - Felséges, mint a rókusi kántornak a fagyos kareláb. Ny. 1. - Ha a kántor jól kezdi az éneket, jól viszi a nép. D. - Hála legyen a papnak, megellett a kántor. Ny. 7. - Jól kezdett ének nem nehéz a kántornak. B. - Jól kezdett éneklés kántornak nem nehéz. E. - Kántor se ér valamit énekeskönyve nélkül. D. - Kántorok, jó borok, nem szárad meg a torok. E. - Köhögés jó mentsége rossz kántornak. E. - Köhögés igen jó mentsége a ravasz kántornak. D. - Ostoba, mint a gigéji kántor. Ny. 5. - Papot barátságért, kántort imádságért bérben nem tart az ember. D. - Rossz kántor a jó orgona mellett se jó. D. - Rossz kántor a szép éneket is elrútitja. D. - Rossz kántort is megszok a falu. E. - Végtére a rossz kántorhoz is hozzászokik a falu. D.

Kánya egy nap el nem szállja földjét. (Gazdag.) D. - Hol vigyázatlan a leány, csirkét ellik a kánya. D. - Lapul, mint kánya előtt a csirke. D. - Megvág, mint a kánya. D. - Mely galambot megtépett a kánya, az ennek tollától is fél. D. - Még a tyúkfi is meglapul, ha kányát lát. E. - Nyomkodja mint kánya a malacot. Ny. 6. - Olyan, mint a kányától megkoppasztott tyúk. (Rongyos.) Ny. 6. - Sivit, mint a kánya. D. - Tyúk is lelapul, ha kányát lát. D. - Viszi, mint a kánya a fiát. Ny. 17.

Káplán. Korcsmárosné kápolnája, a korcsmáros káplánja. (Részeges.) D.

Káplár. Karót nyelt, mint Bagó káplár. (Egyenesen, mereven áll.) Ny. 1. - Káplár után harmadik tiszt. (Közember.) D. - Sohse hágy békét a jó káplár. D. - Vagy generál vagy káprál. D.

Kápolna. Egy kápolna nem templom. E. - Egy kápolnába járnak. D. - Hol Istennek templomot épitenek, ott mindjárt az ördögnek is kápolnát állitanak. (Faluhelyen a nagykorcsma a templom közelében van.) D. - Hol Istennek házat épitenek, kápolnát guggaszt mellé az ördög. E. - Kerüli, mint Mesztegnyei a kápolnát. K. - Kerüli, mint ördög a kápolnát. D. - Kerülgeti, mint ördög a kápolnát. BSz. - Korcsmárosné kápolnája. (Részeges.) D. - Még akkor a falu temploma is kápolna volt. D. - Templom mellé guggaszt kápolnát az ördög. E.

Káposztás kertbe néz. (Kancsal.) B. - Káposztás kertbe néz, tele van ravaszsággal. D. - Nagyobb a bölcseség a káposztás husnál. Sz. - Nagyobb az emberség a káposztás husnál. KV. - Nagyobb az emberség a káposztás koncnál. KV. - Sorja van mindennek, mint a káposztás husnak. (Meg kell szolgálni.) Ny. 6.

Káptalan. Az én fejem sem káptalan. Ny. 4. - Annyit tud, mint egy káptalan. E. - Baj van a káptalanban. (Fejben.) E. - Ha káptalan lett volna feje, eddig elfelejtette volna. D. - Káptalan volna a feje, ha meg volna zsindelyezve. D. - Nehéz helyütt van szarvas az erdőben, levél a káptalanban. (Nehezen hozzáférhető, biztos.) E.

Káros többet vétkezik, mint a kártevő. (Káromkodik.) Ny. 4. - A ki káros, bünös is. Ny. 22. - Gyóntató előtt káros a titkolás. E. - Káros bánkódjék. D. - Kettő káros a háznál: rossz pénz és gaz cseléd. Ny. 20. - Kinek káros, kinek hasznos a vásár. D. - Orvos és gyóntató előtt káros a titkolás. D.

Kártevő. Várják, mint konyhába a kártevő kutyát. Ny. 6.

Kártvall. Hamar kártvall, ki tátva tartja a kincset. D. - Hamar kártvall, ki a kincses ládát nyitva tartja. E.

Kárvallás. Három a rossz vallás: kárvallás, szégyenvallás, búvallás. E. - Kárvallás a bolondnak is felnyitja szemét. D. - Kárvallása nem kár, ki maga kedvén jár. E. - Legnagyobb kárvallás a nyelvben. D. - Legrosszabb vallás a kárvallás. B. - Minden vallás jó vallás, csak a kárvallás rossz. E. - Minden vallás jó vallás, kivéve a kárvallás. Ny. 4. - Minden vallások között legrosszabb a kárvallás. D.

Kárvallott. Bolyong mint a kárvallott lélek. Ny. 2. - Bús, mint a kárvallott cigány. D. - Búsul, sóhajt, fohászkodik mint a kárvallott cigány. E. - Komor, mint a kárvallott. D. - Sétál, mint a kárvallott görög az üres boltban. E.

Kárál. Mely tyúk sokat kárál, keveset tojik. E.

Kárász. Jöszte kárász, nincs késem. D.

Kármin. Piros mint a kármin. D.

Kárhoz. Örül, mint a vizbe kárhoztatott rák. D.

Károg. Addig jár az ember a varjuk közé, hogy végre megtanul károgni. Ny. 6.

Káromkodik. Fele kenyere a káromkodás. Ny. 5. - Káromkodásnak harag a vége. Ny. 5. - Ha a szegényt szidalmazod, istenedet káromlod. K. - Huszárosan káromkodik. ME. - Káromkodik mint a csikós. E. - Káromkodik mint a jégeső. S. - Káromkodik mint a kocsis. S.

Kártya. Asztal alatt keveri a kártyát. (Ravasz.) D. - Belátok a kártyájába. ME. - Egy kártyára ne tégy fel mindent. ME. - Felforditott kártyával játszani se mulatság, se haszon. D. - Felfordult kártyával játszani se haszon, se mulatság. K. - Jól tudja keverni a kártyát. S. - Kártyájába nézett. E. - Kártyamutatással a legjobb játék elvész. D. - Keveri a kártyát. E. - Ki szinével mutatja kártyáját, a legjobb játékot is elveszti. E. - Kiki a maga kártyájával játszik. B. - Nyitott kártyával játszik. S.

Kártyáz. Együtt kártyáznak. D.

Kávási. Fáj rá a foga, mint a kávási kutyának az árpa-gánicára. Ny. 2.

Kávé. A kávét főzik csak a leviért. D. - Tud hozzá, mint bajcsi asszony a kávéfőzéshez. (Egészben főzte.) K.

Kávéház. Bátor katona a kávéházban.

Kebel. Elment Ábrahám kebelébe. ME. - Epret szed más keblébe. B. - Fedelem, kebelem nem kigyónak való. BSz. - Ha kezedet mindig kebledben tartod, meg nem gazdagodol. Cz. - Hátán háza, kebelén kenyere. KV. - Hátán háza, kebelén kenyere, mint a csigának. (Szegény.) D. - Hátán háza, kebelén szobája. M. - Kebelében keze, egymás mellett lába. (Dologtalan.) D. - Kebelében találja a jó meleget. (Jó szivü.) D. - Kigyót kebeledben ne nevelj. D. - Kigyót melenget kebelében. (Hálátlant pártol.) B. - Kigyót tart kebelében. M. - Ne tarts kigyót kebeledben. KV. - Kiki a maga kebelébe szedi az epret. ME. - Maga kebelébe szedi az epret. BSz. - Maga kebelében találja a cipót. D. - Néha az okos maga kebelébe is betekint. D. - Nyulj a magad kebelébe. E.

Kebeles. Türhetetlen szomoruság a kebeles (kebelbeli) háboru. D.

Kecsege. Duna partja, Tisza kecsegéje, Ipoly csukája legjobb bőjt, ha szerémi borban főtt. Cz.

Kecskepásztorságról királyságra ment. KV. - Királyságról kecskepásztorságra ment. KV.

Kecsketuró, borstörés. (Seggberugás.) D.

Kecskebéka. Az éhes németnek kecskebéka csibe. B. - Németnek, olasznak kecskebéka csibe. E.

Kecskebogyó. (Ganéj.) Pörög a nyelve, mint a kecskebogyó a jégen. D.

Kecskemét. Okos, mint a kecskeméti szélmalom. (Ritkán forgott. Hallgató ember; kevés haszna.) B. - Kevés haszna, mint a kecskeméti szélmalomnak. D. - Messze ellátszik, mint a kecskeméti gatyásfa. D.

Kedden. Holnapután kiskedden, borjuvágó pénteken. ME. - Holnapután kiskedden, borjunyuzó pénteken. E.

Kedvesen. Ketten kedvesen, hárman redvesen. (Szerelemben kettőnél több nem jó.) S.

Kedvetlen az öreg, olyan mint a lánc: ha felveszik is jaj, ha leteszik is jaj. B. - Kedvetlen mint a beteg ember. D. - Kedvetlen mint a lucskos ősz. D. - Kedvetlenül szánt üres hassal a szőke. KV.

Kedvez. A jónak árt, ki a gonosznak kedvez. ME. - Kedvez, mint Csóti a kutyáinak. Ny. 8.

Kefekötő. Iszik mint a kefekötő. E.

Kefél. Keféld bár az avit ruhát, nem lesz uj belőle. D. - Mást kefél, maga legporosabb. D. - Minden pöhölből ritkán kefélhetni a ruhát. D. - Kutyát kefél. ME.

Kegyelem kenyérhez kevés fog is elég. (Német.) S. - Kegyelemkenyérhez nem sok fog kell. E. - Nincs keservesebb a kegyelemkenyérnél. B. - Keserü a kegyelemkenyér. B. - Megadta neki a kegyelemdöfést. S.

Kegyelmes tolvajnak hegyes nyárs az alfelébe. M.

Kegyes. Haramiát mellette kegyesnek mondhatni. D. - Kegyes tolvajnak hegyes nyárs a farába. D. - Kiki kegyes birája magának. D. - Szép is, jó is, kegyes is. D.

Kegyetlen. Az engedetlen beteg kegyetlenné teszi az orvost. D. - Farkasnál is kegyetlenebb. KV. - Hóhérnál is kegyetlenebb. M. - Kegyetlen mint a verembe esett farkas. B. - Ki a kegyetlennek kegyelmez, annál kegyetlenebb. D. - Minél irgalmasabban bánnak a tolvajjal, ő annál kegyetlenebb. D. - Porciószedő (adószedő) kegyetlen katona. D. - Szegényből lett ur mindig kegyetlenebb. E. - Vigyázó gazdának kegyetlen a hire. E. - Vigyázó gazdának örömest kegyetlen nevét költi a cseléd. D.

Kegyetlenkedik a holtakon is. (Rágalmazza.) D.

Kehes. Béna, sánta, kehes ló, szekeres lónak elég jó. B.

Kel. Az emberséget sürün vetik, de alig kel. D. - Főtt tojásból nem sok csirke kel. E. - Jól kelt a kölese. (Jó kedve van.) Ny. 1. - Magról kel a cserfa is. E. - Mely mag a dértől fél, későbbre kél. D. - Mi hamar kel, hamar el is hervad. S. - Nem főtt tojásból kel ki a csirke. D. - Piros tojásból kelt. (Szép piros.) B. - Ritkán vetik a jót, mégis alig kel. D. - Sűrün kel, mint a sűrün vetett buza. D. - Sűrün vetik a jót, de ritkán kel. D. - Sűrün vetik magvát az emberséges embernek, de vékonyan kel. Cz. - Vess bele fiskalist, majd kel az. (Rossz.) Ny. 5.

Kel. A szerencsétlennek a nap is későn kel. D. - Alvónak álom, kelőnek kalács. S. - Csibékkel kel fel és fekszik. S. - Hamar fekszik, hamar kel. E. - Ki hamar kel, hamar száll. D. - Jó gazda korán kel, későn fekszik. S. - Ki békével fekszik, maga békével kel. D. - Ki idején kel, harmatot szed. E. - Ki jó reggel kel, aranyat lel. B. - Ki korán kel, aranyat lel. ME. - Ki utra kel, korán keljen. S.

Kelemen. Akaratos Kelemen. (Fejes.) E. - Kelemen kelletlen. E.

Keletlen. Kéz után keletlen, lapát után sületlen. (Rosszul sült kenyér; rosszul kezdett, rosszul végzett dolog.) E.

Kelete. Az okos embernek mindenhol van kelete. B. - Volt kelete a bikacsiknak. D.

Kelenye. Keskeny gatya, nagy ülep, kelenyei viselet. Ny. 22.

Kelepcébe került. ME. - Kelepcét raktak neki. ME.

Kelés. Érett kelés magától is felpattan. D. - Ingerült, mint az érettlen kelés. E. - Nehéz az érettlen kelést felpattantani. D. - Friss légy, kelésen ne légy. S.

Kellemes. A gyümölcsnek a szépe kellemetes. D. - A napfény nem volna oly kellemes, ha a sötét éjszaka fel nem váltaná. B. - A szép teremtésnek még az árnyéka is kellemetes. D. - Egy órai tojás, egy napi kenyér, tiz esztendős hal, hat esztendős bor, tizenöt esztendős leány, harminc esztendős jóakaró kellemetes. F. - Kellemetes az olyan arany, melyet a várból hoznak ki. (Győzelem.) D. - Kellemes, mint husvét napján a keszőcze. S. - Legkellemesebb a sétálás a tengerparton. (Veszélyen kivül.) D.

Kelletlen a kincs, ha egészség nincs. ME. - Kelletlen ott a kincs, hol jó egészség nincs. KV. - Kelletlen sírásnak nem hisz az okos. D. - Kelletlen vendég a vénség. KV. - Kelletlen vigasság a szomoruságban közös izetlenség minden társaságban. D. - Kettőnek nem jó sokáig mulatni a háznál: kelletlen vendégnek, pénzkérőnek. B.

Kelleténél több. Kinek kelleténél több van, hasznát nem veheti. E.

Keményen. Ki keményen fej, vért ereszt. E. - Az alszik legjobban, a ki nem érzi, mily keményen fekszik. KV.

Kenet. - Feladták neki az utolsó kenetet. E.

Kenetlen szekér nehezen jár. D.

Kend csak kend, én meg: hallja kend. E. - Kend csak kend, de én kegyelmed. B.

Kendő. A milyen mosdót ők tartottak nekem, én is olyan kendőt ő nekiek. KV. - Ha sáros a mosdó, olyan lesz kendőd is. E. - Kétszinü kendő. (Ravasz.) D. - Milyen a mosdó, olyan a kendő. D. - Nem tarka kendő a házasság. (Melyet meg lehet cserélni.) E. - Szines kendő egy szint sem mutat igazán. (Ravasz.) D. - Ugyan hosszan kihagyta kendőjét. (Begyes nő.) E. - Uj selyemkendő a nyakán. (Kényes.) D. - Vigyáz magára, mint a selyemkendő. Ny. 5. - Zsidószagu a kendőd hugom. (Hitelbe vetted.) Ny. 1.

Kendőzés ördög zászlója és bélyege. Ny. 16. - Nagy pipesség és kendőzés Vénuszt vadász. E. - Olyan a kendőzéstől mint az olajos korsó. KV.

Kengyel. Egy kengyelt nyomnak. E. - Elvesztette a kengyelt. E. - Félénk katona jobblábával keresi a kengyelt. D. - Jobblábával keresi a kengyelt. E. - Más a kengyel, más a lengyel. B. - Kengyelfutó. D.

Kenőcs. Fél tőle mint szekérkenőcstől. B. - Kenőcs mellett könnyü megpiszkosodni. D. - Ki kenőcse mellett jár, megpiszkosodik. D. - Minden betegséget egy kenőcscsel gyógyit. KV. - Nyakasnak csak hóhérpallos a kenőcse. D.

Kenyerez. Együtt kenyereznek D. - Kenyerez, mint a gulyás-bojtár. Ny. 2.

Kenyeres pajtások. ME. - Befogta a kenyeres zsák száját. Ny. 3.

Kepe. Könnyü kepe mellett buzára találni. D. - Könnyü a kepe mellett buzafejet szedni. Cz. - Könnyü a kepe mellett kalászt szedni. ME.