Kaka. Ha nem kaka, nem papa. (Ha a föld nem trágyás, nem terem.) E.

Kakuk. Az okos embert nem a kakuk tojja. Ny. 2. - Elverte a kakukot. (A palóc kakukszót hallván, ott hagyta szekerét, felmászott a fára és kakukolt, mig az igazi kakuk el nem szállott. Ezalatt a farkas lovát széttépte, mire ő a falutól kártéritést követelt, mert kakukolásával a falu becsületét megmentette.) E. - Hamarább meglesz, mint a kakuk szól. D. - Háladatlan kakuk elszállott. D. - Kakuk nyerte. KV. - Kakuknál is ravaszabb. KV. - Más fészkében költ, mint a kakuk. E. - Megnyerte a kakuk. B. - Ritka, mint kakuk a mezőn. KV. - Sokat szólot neki a kakuk. (Hosszu életü.) D. - Tarka mint a kakuktojás. S. - Fél a kakukszólástól is. D. - Nehezen ér az több kakukszót. B. - Nem éri meg a kakukszót. (Nem él tavaszig.) Ny. 6. - Nehéz a kakukszót várni. (Annak nem idejében.) D. - Sokszor halott már kakukszót. (Vén leány.) E.

Kakukfű. Örvend a méh, ha kakukfüvet érez. D.

Kalapos. Ha kalapos volnék, az emberek fejetlen jönnének a világra. ME. - Vaskalapos. E.

Kalapács. Elkeverte a kalapácsnyelet. Ny. - Elmocskolta a kalapácsnyelet. D. - Elszarta a kalapácsnyelet. (Elvesztette becsületét, hitelét.) E. - Ha nincs furó, kalapács, nincs a purdénak kalács. E. - Kovácsot illeti a kalapács. B. - Könnyebb könyv a kalapácsnál. E. - Lesz belőled vagy fúró vagy kalapács. D. - Nem lesz abból kovács, kinek nem kell a kalapács. ME. - Sok kalapács a legvastagabb vasat is meggyőzi. D. - Ugy fél, hogy kalapácscsal sem lehet egy zabszemet a seggébe verni. B.

Kalapál. Cigány üllőn kalapál. (Hazudik.) B.

Kalamáris. Meghuzta, mint Mihály bátyám a kalamárist. (A cigány a tintásüvegből egy nagyot húzott: tinta ez, nem kalamáris.) E. - Tinta ez, nem kalamáris. (Csalódás.) E.

Kalamász dugasz. (Kulimász, szláv szó: kocsikenőcs.) D.

Kalauz. A bátor vitéznek kalauz az orra. D. - Jó kalauz után nehéz eltévedni. D. - Kalauz után nem mesterség eltalálni az utat. B. - Kevélység a romlásnak kalauza. D. - Könnyü kalauz után járni. D. - Nem kénytelen a szemes, hogy a vakot kalauzul vegye. K. - Ravasz embernek ravasz a kalauza. D.

Kalász. Asztag mellett kalászt szed. (Könnyü.) Sz. - Könnyü asztag mellett kalászt szedni. E. - Könnyü asztag alatt buzakalászt bengézni. D. - Könnyü a kepe mellett kalászt szedni. ME. - Üres kalászt morzsol. D. - Üres kalász fentartja a fejét. S.

Kaleráb. Fölséges, mint a rókusi kántornak a fagyos kaleráb. (Vadászaton megéhezett; éhesnek minden izlik.) Ny. 1.

Kalendárium. Hét országra szól, mint a lőcsei kalendárium. E. - Hét országra szól, mint a zsidó kalendárium. Ny. 1. - Ugy áll a szája, mint a tót kalendárium. (Ferde.) Ny. 2.

Kalitka. Az a madár igen ritka, melynek kedves a kalitka. Np. - Jobban szereti a madár a szabadságot, mint a kalitkában a vendégséget. B. - Késő akkor betenni a kalitka ablakát, mikoron a madár kirepült belőle. Bethlen Gábor. - Örül, mint kalitkában a csizike. D. - Ritka madárnak kedves a kalitka. E. - Ritka mint a fecske a kalitkában. D. - Szomoru a madár a kalitkában. B. - Vad madár is megszokta a kalitkát. D.

Kalocsa. Locsa, locsa, Kalocsa. (Sáros. Kalocsa hajdani neve Kadzsacsa, szláv szó: mocsáros hely. A honfoglaláskor igen népes szláv város volt.) Ny. 8.

Kaloda. Eb a biró kaloda nélkül. D. - Falu kalodáját sem szabják egy ember lábához. D. - Keserü kalodában a lejtő. (Tánc, verés.) D. - Kínban van, mint az undi kutya a kalodában. D. - Nem esik vigan kalodában a lejtő. K. - Nyakat a kalodából nehéz kihuzni. D. - Ritka, mint a jó ember a kalodában. D.

Kalpag. Kucsma nem kalpag. D.

Kamara. Hátán kamarája, mint tótnak a boltja. D. - Jó macska tisztán tartja a kamarát. D. - Meghuzódik, mint a kamara végibe a guta. (L. guta.) Ny. 20. - Oldalán kamarája, mint a baranyai embernek. D. - Üres a kamara, mégis tizenkét tál ételt parancsol. D. - Üres kamarának bolond a gazdája. E. - Üres kamarának bolond a gazdasszonya. D.

Kamasz. Hidon ácsorgó kamasz. (Naplopó.) D.

Kamat. Jótett meghozza kamatját. S. - Kamatos pénz veled egy tálból eszik. K.

Kamol. Emberbőrből kamolja a hurokat. (Kegyetlen.) D. - Hurt kamoltak beléből. D.

Kampó. Korán görbül, a mi jó kampó akar lenni. S.

Kamuka. Szűrben szedett pénzét kamukában elitta. E.

Kan. Csillog a szeme, mint a kanmacskáé. E. - Csiri-biri kanveréb, a bolondot küldd odébb. S. - Elesik, mint kan a tökitől. E. - A falu kanját is megölik olykor, de csak válik más helyébe. (Senki sem pótolhatlan.) K. - Kan-agár a vendég, komondor a gazda. E. - Hátra van még a kanja. (Nagyja.) E. - Megugratták alatta a kan ebet. (Verés.) - Megszabadul tőle, mint kan a tökitől. Ny. 15. - Mérges mint a kanpulyka. S. - Nem morog, mint a kankutya. D. - Száz esztendős kanverébnek hátul van a farka. D. - Szent, mint a Bodóné pulykája, mert kan nélkül tojik. Ny. 1. - Szérdéken kapták a gonosz kanmacskát. (Aludttejen, torkosságon.) D.

Kanalas. Összetörte a kanalast. (Civódást keltett a családban.) Ny. 2.

Kanális. El a kanálissal. (A zomboriak tiltakoznak az ellen, hogy a Ferencz-csatorna közvetlen a város alá vezettessék, nehogy gyermekeik bele bukjanak. Oly határozat, melyet később megbántak.) ME.

Kanász. Egyik kanász, másik kondász. (Kondás.) D. - Ha a disznónak szarva volna, kanászt sem lehetne mellé fogadni. D. - Ha a sertés pénzt rezelne, a kanász is gazdag lenne. D. - Kanászra bársony nadrágot. D. - Nem parancsol a kanász a birónak. Ny. 18. - Ritka kanász bunkó nélkül. D. - Válogat, mint kanász a pergőben. E. - Nézgelődik, mint a vén kanászné. Ny. 3.

Kanca. A rossz maglovat (csődört) felrugdossa a kanca. D. - Akaratos kanca. D. - Aligha kancája meg nem csikózott. (Örül.) D. - Egész nap nyerit a sárga kancák után. (Rossz személyek után jár.) D. - Egy kanca nem ménes. D. - Jobb a kanca csikóstul. D. - Kancarugás nem fáj. (A csődörnek.) ME. - Kancarugás nem oly fájós. E. - Kancatej. D. - Kanca után nyerit a csikó. D. - Kancarugást gyakran elnyögte már. D. - Lerohant a paripáról, mint tótok királya hajdan a kancáról. Sz. - Ménló mellett a kanca falja fel az abrakot. D. - Ménló ritkán rugja meg a kancát. D. - Nem arra kanca a buzába! D. - Nem oda kanca a buzába! E. - Paripa nem kanca. D. - Sárga kanca. (Fajtalan.) D. - Sárit, mint a kanca. D. - Serény kancának serény csikója van. D. - Soha kanca rugást nem szenvedett. D. - Veszett kancának veszett a fia. Ny. 5.

Kancsal nem egyenes szivü. Sz. - Mint a kancsal mészáros másfelé néz és másfelé vág. E. - Vak vezet kancsalt. M.

Kancsó. Fenekére tekint a kancsónak. E. - Hajtogassuk a kancsókat, feltaláljuk benn a jókat. Np. - Kancsó fenekére veti a keresztet. D. - Mély belátásu a kancsóba. E. - Szomjuságnak orvossága a kancsó. D.

Kandalló. Pislog, mint a rimóci nyul a kandallóban. D.

Kandi Pál. (Kiváncsi.) S.

Kandó. Nagyrament, mint Kandóné fia. (Azt mondta: fia már nagyra ment, valami ár-végzetü urrá lett, vagy káplár vagy generál.) B.

Kankó idővel se válik szűrré. D. - Kankó nem dolmány. D. - Nagy melegben is viseli a kankót. (Betegség.) D. - Nyáron két bunda, télen kankó se. E.

Kankus. Gyermeket szokták kankussal ijeszteni. K.

Kanta. Bőven adja a kanta. D. - Megtalálta zsák a foltját, ecetes kanta dugóját. Ny. 2. - Még kantája sincs s immár furja a bort. Decsi János. - Zsák meglelte foltját, olajos kanta dugóját. E.

Kantár. Aranyos kantár szamár fejéhez: bot a tegezhez. Pázmán. - Fortélyos lónak jó kantár kell. Ny. 1. - Jól megeresztette a kantárt. (Kevély.) D. - Ki meghiszi lovát, kantár marad nála. KV. - Ki meghiszi lovát, farba rugja urát, csak kantárt hagy kezében. (Ki hisz lovának, megjár.) Sz. - Még lovad sincsen s már kantáron busulsz. KV. - Ne ereszd lógóra a kantárszárat. D. - Nem illik vén lónak csigás kantár. (Vén embernek szép fiatal feleség.) Ny. 2. - Nem szamárra való a kantár. D. - Rövidebbre fogjuk a kantárszárat. E. - Szép mint a csigás kantár. D.

Kantároz. Ijedtében lova helyett tehenét kantározta. B. - Ijedtében tehenét kantározta. D. - Lófarknál kantároz az ijedt katona. E. - Tehenet kantároz. KV.

Kapa. A kapát kapának, az ásót ásónak mondja. (Szókimondó.) B. - Addig kereste őseinek nemességét, mig ásóra és kapára talált. D. - Ásó-kapa cimere. D. - Ásóra, kapára nem soká fog várni. D. - Csak ásó, kapa választja el egymástól. D. - Csép, kapa, nyavalya, ki nem hiszi, próbálja. KV. - Csép és kapa szörnyü nyavalya, szegény a kenyerét alig falhatja. D. - Csépre, kapára termett ember. M. - Hosszu nyelü kapával nehéz kapálni. B. - Kasza-kapakerülő. Np. - Kasza, kapa, nyavalya. E. - Kasza, kapa, nyavalya, csak az tudja micsoda, ki ezeket próbálja. D. - Könnyebb a könyv a kapánál. S. - Könnyen terem a jó bor, ha kapa a bikája. D. - Megadta mind a három kapáját. (Kukoricát háromszor kapálják. Jól megmunkálta.) E. - Még a kapák közt is találhatni kajlát. D. - Neki is elég lesz egy kapa föld. S. - Nem a sok dudaszó, hanem a sok kapa termeszti a szőlőt. D. - Nem szokta, mint deák a kapát. D. - Sok próbával válik a jó kapa. D. - Szőlőnek kapa a bikája. D.

Kapanyél. Ha Isten akarja, kapanyél is elsül. E. - Ki szerencsés, annál kapanyél is elsül. E. - Ugyan megragadta ám a kapa nyelét. D.

Kapar. A tyúk is szokásból kapar. D. - Addig kapar a tyúk, mig szemre talál. D. - Anyjuk után kaparnak a csirkék. D. - Egy kaparja, kettő falja. (Több a fogyasztó a keresőnél.) E. - Kaparj kurta, neked is lesz. KV. - Kaparj kurta s leszen. KV. - Kaparj kurta, lesz poltura. B. - Más szemetén nem kapar. D. - Nem kaparhat annyit a fösvény, mit el nem tékozolhatna korhely fia. D. - Nem kaparhat annyit a kakas, hogy a jérce ki ne vakarja. KV. - Nem takarhat annyit a kakas, hogy a jérce ki ne kaparhassa. D. - Ott kapar, a hol szemre talál. D.

Kaparász. Ne kaparássz a hónom alatt. E. - Sós tengerben bajos kaparászni. E.

Kapaszkodik fűhöz-fához. E. - Kapaszkodik, mint a körmetlen macska. (Hiába erőlködik.) Ny. 17. - Ne kapaszkodj, ha körmöd nincs. E. - Ne kapaszkodjál olyan kocsi után, mely fel nem vesz. S. - Ugyanazon egy lónak a farkába kapaszkodtak. D. - Vizbehaló a fűszálhoz is kapaszkodik. S.

Kapaszkodó. Jobb egy ereszkedő száz kapaszkodónál. Ny. 2.

Kapál. Ásáte, kapáte. (Dolgozzatok.) E. - Egy szőlőt kapálnak. D. - Gazda kapálja a szőlőt, kurvanya a vendégnek. (Megissza a kész bort.) D. - Jó ló télben is kapál magának. D. - Jól kapált kiskert, második mészárszék. KV. - Kapálj kurta s leszen. Sz. - Kapálj kurta, lesz poltura. B. - Kapál mint a jóllakott ló. D. - Ki a szőlőt kapálja, pénz mellett áldást is nyer. D. - Más szőlőjét kapálja, magáét kapáltatja. D. - Mit nekem, fity nekem, ha kapálok, lesz nekem. Ny. 2. - Nehezebb kétszer kapálni, mint egyszer megházasodni. D. - Nehéz a hosszu nyelüvel kapálni. D. - Parlag Péter kapálja, Muhar Maris gyomlálja. (Elhagyatott szőlő.) Ny. 6. - Szomoru, mint a ki adósságba jár kapálni. Ny. 2.

Kapálgat. Más kertjében kapálgat. (Más feleségét szereti.) D.

Kapálás. Megszokta, mint ménló a kapálást. D.

Kapálódzik mint az ürge a madzagon. Ny. 5. - Még a holt is mozog, hát az eleven hogyne kapálódznék. (Ha a vén is táncol, hogyne táncolna a fiatal.) Ny. 2.

Kapás. Ballagnak a kapások, mennykő megy utánok. (Lassan dolgoznak, szidják.) Ny. 13. - Galuska, derellye, kapások ereje. Ny. 20. - Kapás kapással, úr úrral. E. - Kapás kapással, úr úrral barátkozik. B. - Kapás kapással, úr úrral élhet jó barátságban. KV. - Mit isznak a kapások? (A mit kapnak.) E. - Nagy úr, kapás, mind egy rakás. KV.

Kapca. Belekörmölt, mint vadóc a kapcába. (Tolakodó, szemtelen.) D. - Bezzeg szoros most a kapca. KV. - Csizmakapcámat sem törülném hozzá. S. - Főzik a kapcáját. (Szoritják, bajban van.) D. - Jól felszedi a kapcát. (Szalad.) D. - Kapcája is rongyos. D. - Kapcája se lehetne. B. - Lába kapcája se lehet. E. - Minden embert lába kapcájának tart. D. - Ne légy senkinek lába kapcája. D. - Nem vagyok lába kapcája. E. - Szoros a kapca. D. - Szorul a kapca. E.

Kapcáskodik. Buját látod, ha másba kapcáskodol. D. - Mindenbe belekapcáskodik. B.

Kapdos. Árnyék után kapdos. F. - Kapdos hozzá, mint Bernát a mennykőhöz. (L. Bernát.) D. - Kétfelé kapdos, mint a Dunába haló ember. D. - Mindenhez, még a szalmaszálhoz is kapdos, mint a Tiszába haló ember. D. - Ne kapdoss, mint Migléczi a mennykőhöz. Ny. 5. - Szelet kapdos. D. - Vizbehaló ember habokhoz is kapdos. Pázmán.

Kapitány. Egy se jó közlegény, ki kapitányságra nem törekszik. E. - Rossz katona, ki kapitányságra nem vágyódik. B. - Vitéz kapitánynak vitéz a századja. D.

Kapkod. A ki árnyék után kapkod, a koncot elejti. ME. - Árnyék után kapkod. B. - Fűhöz-fához kapkod. S. - Kapkod hozzá, mint Bernát a mennykőhöz. (L. Bernát.) B. - Kapkod, mint a vizbehaló. E. - Kapkodik, mint Zsadányba a mennykő. (Ide-oda egy kicsit.) Ny. 12. - Kapkodja, mint kutya a legyet. E. - Ki máját kapkodta, ki zuzáját. D. - Mindenfelé kapkod. S.

Kappan. A kevély kappan türhetetlen állat. D. - A kappant is elunni, ha gyakran etetik. D. - Kakasokból válnak a kappanok. D. - Lóvá tették mint a kappant. (Este megrészegitették, idegen csirkékre ültették s az másnap vezette. Olyan férfira mondják, ki gyermekes özvegyasszonyt vesz el.) Ny. 13.

Kapor. Éh-kop kaporral. (Koplal.) E. - Kapor se terem kertjében. D. - Szapora mint az ebkapor. D.

Kapóra jött. E. - Kapóra üti. E.

Kapós mint a heringfej. (Senkinek nem kell.) Ny. 14. - Kapós, mint télen a szalmakalap. Ny. 5.

Kapta. Egy kaptára húzni. D. - Egy kaptára üt mindent. E. - Fazekas korongról, varga kaptájáról beszél. D. - Kapta nem csizma. D. - Két lábnak egy kaptája. B. - Minden csizmát egy kaptára ver. KV. - Minő a kapta, olyan a csizma. D. - Nem feljebb varga a kaptánál. KV. - Varga ne szóljon feljebb a kaptánál. Pázmán. - Varga a kaptánál ne tovább. D.

Kaptafa. Egy kaptafára üt mindent. E. - Egy kaptafára húzni. ME. - Mintha kaptafára verték volna gyomrát. (Tág.) D. - Két lábnak egy a kaptafája. D. - Örül a varga, ha kaptafáját kihuzta. (Kész a csizma.) D.

Kaptár. Here a kaptárban. D. - Más a népes kaptár, más a képes naptár. S.

Kaprozik (káprázik) a szeme, mint a holtrészegnek. D.

Kapu. A bécsi kapun se tudna bemenni. (Szűk neki az út, részeg.) D. - Az okos nem nyit annak kaput, a mi az ajtón is beférhet. D. - Bámészkodik, mint a borju az uj kapura. B. - Bámul, mint a borju az uj kapura. E. - Bámulj kapu, ordits város. S. - Csak a város kapuján kimehess, azután könnyen utazol. D. - Deszkakapu, nagy kutya, ott lakik a jó gazda. Ny. 3. - Ha ablakkal beéred, ne nyiss kaput sziveden. D. - Kapuba kell a legügyesebb embert állitani. (Ostromkor.) Ny. 4. - Nagy a szája, mint a bécsi kapu. D. - Nagy útról szerencsésen haza ért, kapujában törött el a lába. D. - Nagyobb a kapu az egész háznál. B. - Nagyobb a kapu, mint a város. D. - Ne nyiss annak kaput, mi az ajtón befér. E. - Néz, mint birka az uj kapura. Ny. 3. - Szájas, mint a temesi kapu. D. - Záratlan kapu a gyermek szája. BSz.

Kapufa. Az özvegynek, ha aranyos is a kapufája, özvegy csak. Ny. 21. - Árva az árva, ha arany is kapufája. B. - Búcsút vett a kapufélfától. S. - Kapufától vesz búcsút. M. - Otthagyta a kapufélfánál. S.

Kapucinust nyelt. (Rekedt.) E.

Kapzsi. Egyik kapzsi, másik habzsi. D. - Ragadozó, mint a kapzsi eb. D.

Kar. Addig élek, a meddig a karom. (Akarom. Szójáték.) S. - Comb annak karja is. D. - Ha Isen akarja, veled leszen karja. KV. - Ha ujjat adsz, karod kéri a telhetetlen. D. - Karját se emeli fel. D. - Ki ujját kapja, annak karját is nyujtja. D. - Lábára bizza, nem karjára életét. D.

Karabin. A nagy karabinszáj nagy gömbökkel telik. (Étkes.) D.

Karabuka. (Bácsmegyében.) Elment Karabukára ecetet darálni, homokot kötözni. Ny. 2.

Karaffa. Beste lélek, karafia. E. - Musztafa, Karaffa és az akasztófa, mind a három rossz fa. Np.

Karatyol. Mindig karatyol, mint a kotlós tyúk. Ny. 12.

Karácsony. A kezetek a kulacson, a szemetek a kalácson, kár Ácson a karácsony. (Ács, Győrmegyében.) Sz. - Egyszer esik esztendőben karácsony. (Szegénynek jó napja.) Ny. 21. - Fehér karácsony, zöld husvét. S. - Fekete karácsony, fehér husvét. B. - Hosszu, mint a téli nap karácsony felé. D. - Jóllakott, mint a tót karácsonyestén. Ny. 9. - Karácsonykor kalács, husvétkor ha lehet, pünkösdkor a kenyér is jólesik. (Minél közelebb az uj buza, annál kevesebb van a régiből.) Ny. 24. - Kemény, mint a karácsonyi hideg. D. - Különös, mint karácsonykor a tökkáposzta. Ny. 2. - Lesz még nekem karácsonyom. (Jó dolgom.) E. - Már sok karácsonyi szilvát evett. (Öreg.) D. - Meg nem eszi a karácsonyi szilvát. (Nem éri életben a karácsonyt.) D. - Meleg karácsony, hideg husvét. B. - Nincs mindennap karácsony. Ny. 4. - Szekeres karácsony, szénás husvét. S.

Karádi. Eltörődött, mint a karádi menyasszony. S.

Karc tartja a nádfalat. (Fenyiték a kikapóst is ráncba szedi.) D.

Karcsu mint a gyapjuzsák. E. - Karcsu mint a zsupkéve. S. - Karcsu mint a retek. E. - Karcsu ruha a csók. B. - Nem látszik az öltözeten, mily karcsu az erszény s ösztövér a konyha. E.

Kardos menyecske. S. - Oda se neki, mint Kardos a fazéknak. Ny. 4. - Szegénység nem szerez kardoskodást. KV.

Karéjt metszhet. E.

Karika. Fából csinált vaskarika. (Abszurdum.) E. - Forog mint a karika. D. - Friss mint a karika. D. - Karika a végére. E. - Karikába fekszik, mint a kutya. Ny. 2. - Karikát a haramia nyakára. D. - Nem lesz abból karika. Ny. 5. - Zöld karikát hányt a szeme. - Ez csak egy karikahajtás. B. - Ez neki csak karikacsapás. B. - Megy mint a karikacsapás. E. - Ugy megy dolga, mint a karikacsapás. Ny. 13.

Karmazsin. Piros mint a karmazsin. D.

Karó. A mely karó igen magasra felnő, ritkán szokott erős lenni. B. - Én is láttam karón varjut. (Nem valami különös dolog.) Sz. - Érti a kutyát a karóhoz kötni. Ny. 8. - Illik, mint karóra a varju. Ny. 6. - Jobb a lovat ellenség sövényéhez, mint maga karójához kötni. (Jobb a támadó harc, mint a védelmi.) D. - Jól van dolga, mint kutyának a karó közt. Ny. 8. - Karó közé szorult, mint a kutya. E. - Karó közt a potyka. (Nagy vizáradás, baj.) E. - Karón mutatja a tar-varjat. D. - Karón varjut mutat. (Üres igéret.) Sz. - Karót nyelt, mint Bagó káplár. (Egyenesen, mereven áll.) Ny. 1. - Kölcsön hoz jóakarót, visszakérés karót. KV. - Köti az ebet a karóhoz. D. - Megszorult, mint a kutya a karó közt. E. - Minden csinját a kard hegyére kiteszi. (Hirdeti.) D. - Minél hegyesebb a karó, annál nagyobb törik el belőle. Ny. 2. - Öreg asszony, rossz vén karó, szegény legény szomoritó. (Ha ifju legény idősb özvegyet elvesz.) Ny. 8.

Karvaly. Örül mint karvaly a fürjnek. D.

Kas. Adj kést, én is tudok kast kötni. E. - Barátom az erszény, rokonom a kas. E. - Fenn az ernyő, nincsen kas. Sziglig. - Fenn az ernyő kas nélkül. (L. ernyő.) D. - Rokonom a kas, barátom az erszény. BSz. - Sok kis mag kasokat tölt. E. - Szekérhez vessző-kas. D. - Tele van a kas. B.

Kast. Megszárad, mint Béziné szoknyáján a kast. (Magán száritotta, lepattogott.) Ny. 11.

Kassa. Debreceni pipa, szegedi dohány, kassai tubák. ME. - Majd megfizet, ha Krisztus Kassáról megjön. S. - Kit Rozsnyón meg nem szólnak, Szentpéteren meg nem lopnak, Kassán fel nem akasztanak, bátran mehet az országon keresztül. S.

Kassi. Hallgat, mint a kassi malom Szoboszlón. Ny. 5.