Kabai. Forditsd kabai a zászlót. S. - Kikönyökölt, mint a kabai kutya a garadra. Ny. 4. - Mást gondolt, mint a kabai muzsikus. (L. gondol.) Ny. 11. - Mit is mondott a kabai asszony? S. - Nincsenek egy akaraton, mint Fodor Márton lova Kabán. (Egyik jobbra, másik balra huz.) Ny. 11. - Ugy járt, mint a kabai asszony. (Hízni akart, sokat evett, beteg és még soványabb lett. Jóból is megárt a sok.) Ny. 11.

Kacsingat. Egy szemökkel sirnak, más szemökkel ők tudják, kire kacsingatnak. E.

Kacsó. Boldogok azok, kiknek kezében kacsók. Pázmán. (Erdélyi szerint: boldog, kinek van, kit szerethet. Szenci Molnár: boldog az, kinek kezében a kácsa, kacska. Ezt helyesebbnek tartom.) - Kacsód varga onnan. Ny. 2. - Kacsólábon kivezették. (Ebrudon kivetették; ugy kidobták, hogy lába sem érte a földet.) E.

Kadarka ne taszigálj. (Tántorgó részeg.) B.

Kadencia. Erre mondj kadenciát. ME. - Gróf, kadencia: sróf. E.

Kaifás. Hamis Kaifás. D.

Kain fajzatja. D.

Kajabál. (Kiált.) Nagy kaja, baja. KV. - Kajál-bajál. D. - A ki ludas, az kajabál. (A ki bűnös.) Ny.

Kaján ember. D.

Kajár. Nem él vele, mint kajáriak a Jézus nevével. E.

Kajdi. Elmászott, mint a kajdi ködmön. E.

Kajla. Az Isten tudja azt, meg a kajla tehén. (L. Isten.) Ny. 6. - Gangosan pödörgeti kajla bajuszát. D. - Még a kapák közt is találhatni kajlát. D. - Kajla mint a bajusz. D. - Kajla mint az ekeszarv. D. - Kajla mint az ökörszarv. D. - Nagy a kajla szarva. (Kevély.) D. - Nagy a kajla szarva, le kell törni. (U. a.) E.

Kaka. Ha nem kaka, nem papa. (Ha a föld nem trágyás, nem terem.) E.

Kakuk. Az okos embert nem a kakuk tojja. Ny. 2. - Elverte a kakukot. (A palóc kakukszót hallván, ott hagyta szekerét, felmászott a fára és kakukolt, mig az igazi kakuk el nem szállott. Ezalatt a farkas lovát széttépte, mire ő a falutól kártéritést követelt, mert kakukolásával a falu becsületét megmentette.) E. - Hamarább meglesz, mint a kakuk szól. D. - Háladatlan kakuk elszállott. D. - Kakuk nyerte. KV. - Kakuknál is ravaszabb. KV. - Más fészkében költ, mint a kakuk. E. - Megnyerte a kakuk. B. - Ritka, mint kakuk a mezőn. KV. - Sokat szólot neki a kakuk. (Hosszu életü.) D. - Tarka mint a kakuktojás. S. - Fél a kakukszólástól is. D. - Nehezen ér az több kakukszót. B. - Nem éri meg a kakukszót. (Nem él tavaszig.) Ny. 6. - Nehéz a kakukszót várni. (Annak nem idejében.) D. - Sokszor halott már kakukszót. (Vén leány.) E.

Kakukfű. Örvend a méh, ha kakukfüvet érez. D.

Kalapos. Ha kalapos volnék, az emberek fejetlen jönnének a világra. ME. - Vaskalapos. E.

Kalapács. Elkeverte a kalapácsnyelet. Ny. - Elmocskolta a kalapácsnyelet. D. - Elszarta a kalapácsnyelet. (Elvesztette becsületét, hitelét.) E. - Ha nincs furó, kalapács, nincs a purdénak kalács. E. - Kovácsot illeti a kalapács. B. - Könnyebb könyv a kalapácsnál. E. - Lesz belőled vagy fúró vagy kalapács. D. - Nem lesz abból kovács, kinek nem kell a kalapács. ME. - Sok kalapács a legvastagabb vasat is meggyőzi. D. - Ugy fél, hogy kalapácscsal sem lehet egy zabszemet a seggébe verni. B.

Kalapál. Cigány üllőn kalapál. (Hazudik.) B.

Kalamáris. Meghuzta, mint Mihály bátyám a kalamárist. (A cigány a tintásüvegből egy nagyot húzott: tinta ez, nem kalamáris.) E. - Tinta ez, nem kalamáris. (Csalódás.) E.

Kalamász dugasz. (Kulimász, szláv szó: kocsikenőcs.) D.

Kalauz. A bátor vitéznek kalauz az orra. D. - Jó kalauz után nehéz eltévedni. D. - Kalauz után nem mesterség eltalálni az utat. B. - Kevélység a romlásnak kalauza. D. - Könnyü kalauz után járni. D. - Nem kénytelen a szemes, hogy a vakot kalauzul vegye. K. - Ravasz embernek ravasz a kalauza. D.

Kalász. Asztag mellett kalászt szed. (Könnyü.) Sz. - Könnyü asztag mellett kalászt szedni. E. - Könnyü asztag alatt buzakalászt bengézni. D. - Könnyü a kepe mellett kalászt szedni. ME. - Üres kalászt morzsol. D. - Üres kalász fentartja a fejét. S.

Kaleráb. Fölséges, mint a rókusi kántornak a fagyos kaleráb. (Vadászaton megéhezett; éhesnek minden izlik.) Ny. 1.

Kalendárium. Hét országra szól, mint a lőcsei kalendárium. E. - Hét országra szól, mint a zsidó kalendárium. Ny. 1. - Ugy áll a szája, mint a tót kalendárium. (Ferde.) Ny. 2.

Kalitka. Az a madár igen ritka, melynek kedves a kalitka. Np. - Jobban szereti a madár a szabadságot, mint a kalitkában a vendégséget. B. - Késő akkor betenni a kalitka ablakát, mikoron a madár kirepült belőle. Bethlen Gábor. - Örül, mint kalitkában a csizike. D. - Ritka madárnak kedves a kalitka. E. - Ritka mint a fecske a kalitkában. D. - Szomoru a madár a kalitkában. B. - Vad madár is megszokta a kalitkát. D.

Kalocsa. Locsa, locsa, Kalocsa. (Sáros. Kalocsa hajdani neve Kadzsacsa, szláv szó: mocsáros hely. A honfoglaláskor igen népes szláv város volt.) Ny. 8.

Kaloda. Eb a biró kaloda nélkül. D. - Falu kalodáját sem szabják egy ember lábához. D. - Keserü kalodában a lejtő. (Tánc, verés.) D. - Kínban van, mint az undi kutya a kalodában. D. - Nem esik vigan kalodában a lejtő. K. - Nyakat a kalodából nehéz kihuzni. D. - Ritka, mint a jó ember a kalodában. D.

Kalpag. Kucsma nem kalpag. D.

Kamara. Hátán kamarája, mint tótnak a boltja. D. - Jó macska tisztán tartja a kamarát. D. - Meghuzódik, mint a kamara végibe a guta. (L. guta.) Ny. 20. - Oldalán kamarája, mint a baranyai embernek. D. - Üres a kamara, mégis tizenkét tál ételt parancsol. D. - Üres kamarának bolond a gazdája. E. - Üres kamarának bolond a gazdasszonya. D.

Kamasz. Hidon ácsorgó kamasz. (Naplopó.) D.

Kamat. Jótett meghozza kamatját. S. - Kamatos pénz veled egy tálból eszik. K.

Kamol. Emberbőrből kamolja a hurokat. (Kegyetlen.) D. - Hurt kamoltak beléből. D.

Kampó. Korán görbül, a mi jó kampó akar lenni. S.

Kamuka. Szűrben szedett pénzét kamukában elitta. E.

Kan. Csillog a szeme, mint a kanmacskáé. E. - Csiri-biri kanveréb, a bolondot küldd odébb. S. - Elesik, mint kan a tökitől. E. - A falu kanját is megölik olykor, de csak válik más helyébe. (Senki sem pótolhatlan.) K. - Kan-agár a vendég, komondor a gazda. E. - Hátra van még a kanja. (Nagyja.) E. - Megugratták alatta a kan ebet. (Verés.) - Megszabadul tőle, mint kan a tökitől. Ny. 15. - Mérges mint a kanpulyka. S. - Nem morog, mint a kankutya. D. - Száz esztendős kanverébnek hátul van a farka. D. - Szent, mint a Bodóné pulykája, mert kan nélkül tojik. Ny. 1. - Szérdéken kapták a gonosz kanmacskát. (Aludttejen, torkosságon.) D.

Kanalas. Összetörte a kanalast. (Civódást keltett a családban.) Ny. 2.

Kanális. El a kanálissal. (A zomboriak tiltakoznak az ellen, hogy a Ferencz-csatorna közvetlen a város alá vezettessék, nehogy gyermekeik bele bukjanak. Oly határozat, melyet később megbántak.) ME.

Kanász. Egyik kanász, másik kondász. (Kondás.) D. - Ha a disznónak szarva volna, kanászt sem lehetne mellé fogadni. D. - Ha a sertés pénzt rezelne, a kanász is gazdag lenne. D. - Kanászra bársony nadrágot. D. - Nem parancsol a kanász a birónak. Ny. 18. - Ritka kanász bunkó nélkül. D. - Válogat, mint kanász a pergőben. E. - Nézgelődik, mint a vén kanászné. Ny. 3.

Kanca. A rossz maglovat (csődört) felrugdossa a kanca. D. - Akaratos kanca. D. - Aligha kancája meg nem csikózott. (Örül.) D. - Egész nap nyerit a sárga kancák után. (Rossz személyek után jár.) D. - Egy kanca nem ménes. D. - Jobb a kanca csikóstul. D. - Kancarugás nem fáj. (A csődörnek.) ME. - Kancarugás nem oly fájós. E. - Kancatej. D. - Kanca után nyerit a csikó. D. - Kancarugást gyakran elnyögte már. D. - Lerohant a paripáról, mint tótok királya hajdan a kancáról. Sz. - Ménló mellett a kanca falja fel az abrakot. D. - Ménló ritkán rugja meg a kancát. D. - Nem arra kanca a buzába! D. - Nem oda kanca a buzába! E. - Paripa nem kanca. D. - Sárga kanca. (Fajtalan.) D. - Sárit, mint a kanca. D. - Serény kancának serény csikója van. D. - Soha kanca rugást nem szenvedett. D. - Veszett kancának veszett a fia. Ny. 5.

Kancsal nem egyenes szivü. Sz. - Mint a kancsal mészáros másfelé néz és másfelé vág. E. - Vak vezet kancsalt. M.

Kancsó. Fenekére tekint a kancsónak. E. - Hajtogassuk a kancsókat, feltaláljuk benn a jókat. Np. - Kancsó fenekére veti a keresztet. D. - Mély belátásu a kancsóba. E. - Szomjuságnak orvossága a kancsó. D.

Kandalló. Pislog, mint a rimóci nyul a kandallóban. D.

Kandi Pál. (Kiváncsi.) S.

Kandó. Nagyrament, mint Kandóné fia. (Azt mondta: fia már nagyra ment, valami ár-végzetü urrá lett, vagy káplár vagy generál.) B.

Kankó idővel se válik szűrré. D. - Kankó nem dolmány. D. - Nagy melegben is viseli a kankót. (Betegség.) D. - Nyáron két bunda, télen kankó se. E.

Kankus. Gyermeket szokták kankussal ijeszteni. K.

Kanta. Bőven adja a kanta. D. - Megtalálta zsák a foltját, ecetes kanta dugóját. Ny. 2. - Még kantája sincs s immár furja a bort. Decsi János. - Zsák meglelte foltját, olajos kanta dugóját. E.

Kantár. Aranyos kantár szamár fejéhez: bot a tegezhez. Pázmán. - Fortélyos lónak jó kantár kell. Ny. 1. - Jól megeresztette a kantárt. (Kevély.) D. - Ki meghiszi lovát, kantár marad nála. KV. - Ki meghiszi lovát, farba rugja urát, csak kantárt hagy kezében. (Ki hisz lovának, megjár.) Sz. - Még lovad sincsen s már kantáron busulsz. KV. - Ne ereszd lógóra a kantárszárat. D. - Nem illik vén lónak csigás kantár. (Vén embernek szép fiatal feleség.) Ny. 2. - Nem szamárra való a kantár. D. - Rövidebbre fogjuk a kantárszárat. E. - Szép mint a csigás kantár. D.

Kantároz. Ijedtében lova helyett tehenét kantározta. B. - Ijedtében tehenét kantározta. D. - Lófarknál kantároz az ijedt katona. E. - Tehenet kantároz. KV.

Kapa. A kapát kapának, az ásót ásónak mondja. (Szókimondó.) B. - Addig kereste őseinek nemességét, mig ásóra és kapára talált. D. - Ásó-kapa cimere. D. - Ásóra, kapára nem soká fog várni. D. - Csak ásó, kapa választja el egymástól. D. - Csép, kapa, nyavalya, ki nem hiszi, próbálja. KV. - Csép és kapa szörnyü nyavalya, szegény a kenyerét alig falhatja. D. - Csépre, kapára termett ember. M. - Hosszu nyelü kapával nehéz kapálni. B. - Kasza-kapakerülő. Np. - Kasza, kapa, nyavalya. E. - Kasza, kapa, nyavalya, csak az tudja micsoda, ki ezeket próbálja. D. - Könnyebb a könyv a kapánál. S. - Könnyen terem a jó bor, ha kapa a bikája. D. - Megadta mind a három kapáját. (Kukoricát háromszor kapálják. Jól megmunkálta.) E. - Még a kapák közt is találhatni kajlát. D. - Neki is elég lesz egy kapa föld. S. - Nem a sok dudaszó, hanem a sok kapa termeszti a szőlőt. D. - Nem szokta, mint deák a kapát. D. - Sok próbával válik a jó kapa. D. - Szőlőnek kapa a bikája. D.

Kapanyél. Ha Isten akarja, kapanyél is elsül. E. - Ki szerencsés, annál kapanyél is elsül. E. - Ugyan megragadta ám a kapa nyelét. D.

Kapar. A tyúk is szokásból kapar. D. - Addig kapar a tyúk, mig szemre talál. D. - Anyjuk után kaparnak a csirkék. D. - Egy kaparja, kettő falja. (Több a fogyasztó a keresőnél.) E. - Kaparj kurta, neked is lesz. KV. - Kaparj kurta s leszen. KV. - Kaparj kurta, lesz poltura. B. - Más szemetén nem kapar. D. - Nem kaparhat annyit a fösvény, mit el nem tékozolhatna korhely fia. D. - Nem kaparhat annyit a kakas, hogy a jérce ki ne vakarja. KV. - Nem takarhat annyit a kakas, hogy a jérce ki ne kaparhassa. D. - Ott kapar, a hol szemre talál. D.

Kaparász. Ne kaparássz a hónom alatt. E. - Sós tengerben bajos kaparászni. E.

Kapaszkodik fűhöz-fához. E. - Kapaszkodik, mint a körmetlen macska. (Hiába erőlködik.) Ny. 17. - Ne kapaszkodj, ha körmöd nincs. E. - Ne kapaszkodjál olyan kocsi után, mely fel nem vesz. S. - Ugyanazon egy lónak a farkába kapaszkodtak. D. - Vizbehaló a fűszálhoz is kapaszkodik. S.

Kapaszkodó. Jobb egy ereszkedő száz kapaszkodónál. Ny. 2.

Kapál. Ásáte, kapáte. (Dolgozzatok.) E. - Egy szőlőt kapálnak. D. - Gazda kapálja a szőlőt, kurvanya a vendégnek. (Megissza a kész bort.) D. - Jó ló télben is kapál magának. D. - Jól kapált kiskert, második mészárszék. KV. - Kapálj kurta s leszen. Sz. - Kapálj kurta, lesz poltura. B. - Kapál mint a jóllakott ló. D. - Ki a szőlőt kapálja, pénz mellett áldást is nyer. D. - Más szőlőjét kapálja, magáét kapáltatja. D. - Mit nekem, fity nekem, ha kapálok, lesz nekem. Ny. 2. - Nehezebb kétszer kapálni, mint egyszer megházasodni. D. - Nehéz a hosszu nyelüvel kapálni. D. - Parlag Péter kapálja, Muhar Maris gyomlálja. (Elhagyatott szőlő.) Ny. 6. - Szomoru, mint a ki adósságba jár kapálni. Ny. 2.

Kapálgat. Más kertjében kapálgat. (Más feleségét szereti.) D.

Kapálás. Megszokta, mint ménló a kapálást. D.

Kapálódzik mint az ürge a madzagon. Ny. 5. - Még a holt is mozog, hát az eleven hogyne kapálódznék. (Ha a vén is táncol, hogyne táncolna a fiatal.) Ny. 2.

Kapás. Ballagnak a kapások, mennykő megy utánok. (Lassan dolgoznak, szidják.) Ny. 13. - Galuska, derellye, kapások ereje. Ny. 20. - Kapás kapással, úr úrral. E. - Kapás kapással, úr úrral barátkozik. B. - Kapás kapással, úr úrral élhet jó barátságban. KV. - Mit isznak a kapások? (A mit kapnak.) E. - Nagy úr, kapás, mind egy rakás. KV.

Kapca. Belekörmölt, mint vadóc a kapcába. (Tolakodó, szemtelen.) D. - Bezzeg szoros most a kapca. KV. - Csizmakapcámat sem törülném hozzá. S. - Főzik a kapcáját. (Szoritják, bajban van.) D. - Jól felszedi a kapcát. (Szalad.) D. - Kapcája is rongyos. D. - Kapcája se lehetne. B. - Lába kapcája se lehet. E. - Minden embert lába kapcájának tart. D. - Ne légy senkinek lába kapcája. D. - Nem vagyok lába kapcája. E. - Szoros a kapca. D. - Szorul a kapca. E.

Kapcáskodik. Buját látod, ha másba kapcáskodol. D. - Mindenbe belekapcáskodik. B.

Kapdos. Árnyék után kapdos. F. - Kapdos hozzá, mint Bernát a mennykőhöz. (L. Bernát.) D. - Kétfelé kapdos, mint a Dunába haló ember. D. - Mindenhez, még a szalmaszálhoz is kapdos, mint a Tiszába haló ember. D. - Ne kapdoss, mint Migléczi a mennykőhöz. Ny. 5. - Szelet kapdos. D. - Vizbehaló ember habokhoz is kapdos. Pázmán.

Kapitány. Egy se jó közlegény, ki kapitányságra nem törekszik. E. - Rossz katona, ki kapitányságra nem vágyódik. B. - Vitéz kapitánynak vitéz a századja. D.