Ide vele, ha van nyele. Ny. 7.

Ide-oda. Akár ide, akár oda. E. - Annyi neki onnét ide, mint nekem innét oda. S. - Ide igér, oda kinál. S. - Se ide, se oda. E. - Se ide, se oda, mint a riszált far. E. - Tedd ide, tedd oda ember. D.

Ide-tova néz mint az őr. D. - Ide-tova néz mint a tolvaj. D.

Idegen. Barát baráthoz nem idegen. D. - Behuzta a farkát, mint az idegen kutya. Ny. 8. - Ha szemérmes is az asszony, ne bizd idegen kézre. B. - Hazának füstje is kedvesebb, mint idegen országnak tüze. K. - Idegen ebnek kenyeret ne hányj. D. - Idegen kutyának lába közt a farka. (Fél.) Ny. 10. - Idegen ökör is haza felé bőg. D. - Idegen szakács jobbízű levest főz. D. - Jobb ma az idegen mint az atyafi. E. - Ki idegen ebnek kenyeret ád, nem veszi jutalmát. B.

Idén. Tavaly, tavaly az idén. (Soha.) E.

Idétlen a turója. D. - Készülődik, készülődik, de itthon marad mint az idétlen fecske. Ny. 10. - Az idétlen magamentés vádolás. B.

Idejében. Minden jó annak idejében. E. - Minden jó maga idejében. D. - Okos madarász idejében szedi fel a lépet. D.

Idején. A jó fának ága idején virágzik. B. - A mely fából horog akar lenni, idején a föld felé nő az. E. - Idején meglátszik, mely tejből leszen turó. S. - Ki idején kel, harmatot szed. K. - Ki idején kezdi, idején végzi. D. - Idején kitetszik, kiből mi lesz. KV. - Idején reggel beköszön a csapszékbe. D. - Nem mindenkor, de csak idején járhatsz a pap sajtjára. KV.

Idős. Egy esztendővel idősebb, mint ma esztendeje. (Kitérő felelet.) E. - Ki idős lánynyal hál, alamizsnát ad. ML. - Minden ember egyidős a fejével. Ny. 7.

Ifjantan erővel, vénségedben eszeddel. KV. - Ki ifjantan gyűjt, vénségében fűt. KV. - Ki ifjanta jól gyüjt, vénségére jól fűt. D. - Kit Isten szeret, ifjanta vesz el. E. - Mit ember ifjanta tanul, azt aggodtan is nehezen felejti. KV.

Ifiasszony. Tisztelem az ifiasszonyt. (Nem tetszés nyilvánitása.) E.

Ifjukor. Kit az Isten szeret, ifjukorában veszi magához. S. - Vén korában is megtetszik, ki milyen volt ifjukorában. KV.

Ifjuság arany alma, méltó megőrizni. D. - Elfogy az ifjuság, mint ama szép virág. F. - Ifjuság, bolondság. E. - Ifjuság, bolondság; öregség, gyengeség. S. - Ifjuságban erőnkkel, vénségünkben eszünkkel. D. - Ki ifjuságában dolgozik, vénségében nyughatik. KV. - Szépség második ifjuság. E.

Iga. Egy igát vonnak. D. - Ha az ökör tudná maga erejét, fel nem törné nyakát az iga. D. - Egész nap igában. E. - Együtt huzzák az igát. B. - Én huzom az igát, más penderül. E. - Fáradt mint az igavonó barom. E. - Felakasztotta az igát a szegre. (Nincs már szarvasmarhája.) Ny. 1. - Igába fogták. E. - Ökör huzza az igát, ló lakik jól a zabban. D. - Ökörnek az iga, kemény nyakacsiga. E. - Kitöri az igaszeget. E. - Sulyos iga van a nyakában. ME.

Igazmondás nem emberszólás. D. - Legtovább jut az ember igazmondással. KV. - Nem sok mentség kell az igazmondáshoz. S. - Nem sok mesterség kell az igazmondáshoz. ME. - Nincs szerencséje az igazmondáshoz. Sz.

Igazán. A ki igazán jár, nem botlik. KV. - Ne himezd, ne hámozd, mondd ki igazán. E. - Sok, ha igazán gyült. Ny. 2. - Soha igazán nem csal. (Hanem hamisan.) D. - Sokat él, ki igazán él. E.

Igazit. Ifju feleségen, malmon mindig van igazitani való. E. - Ifju asszonyon és malmon gyakori az igazitás. E. - Malmon és uj feleségen szünetlen kell igazitani. D. - Mindég kell igazitani rajta, mint a régi orgonán. (Csupa toldozás-foldozásból áll.) D.

Igazgat. Jó kormányos igazgathatja a hajót. D. - Pénz igazgathatja a világ dolgát. Ny. 2.

Igazul. A hamis szín ritkán igazul. D.

Igéret. Az igéret szép szó, ha megadják akkor jó. D. - Igéret szép szó, ha megtartják ugy jó. S. - A sok igéret nem teszi gazdaggá a szegényt. D. - Fényes igéretnek legkevesebbet higyj. D. - Igéret adományt vár. D. - Igéret adóssá tesz. KV. - Igéret senkit meg nem szegényit. ME. - Igéret senkit meg nem szégyenit. K. - Sok igéret nem gazdagit. D.

Igézet ne legyen. (Ne tetesse magát.) M. - Ugy néz rám, mint az igézet. E. - Ugy rám nézett, talán bizony megigézett. Np.

Igrici. Elmehetsz Igricibe paprikáért. Ny. 3.

Igyekszik. Ha igyekszik is a rest, kevésre megy napjában. D. - Igyekszik benne, mint a sápi ember a bundában. (Vásárban bundát próbált, nem fizette ki s ugy elsietett benne.) Ny. 2. - Igyekszik mint a rossz ló. E. - Ugy igyekszik, majd lefekszik. E. - Igyekezeten áll a gazdagság. D.

Ihot vesz. (Felülkerekedik, számba sem vesz.) B.

Ij. Erősen felvont ij hamar elpattan. D. - Ha madárral tárgyalsz, ijadat ne pengesd. D. - Nem pengeti az iját, a ki madarat akar lőni. M. - A ki varjat akar lőni, nem pengeti kéziját. M. - Erősen felvont ij nagy hamar elszakad. D.

Ijedt. Elhalt ijedtében. D. - Belebuvik, mint ijedt egér a lyukba. D. - Ijedtében azt sem tudja, fiu-e vagy leány. D. - Ijedtében egyik a másikba bujt. D. - Ijedtében megaludt benne a vér. D. - Ijedtében meghalónak tökkel harangoznak. E. - Ijedtében tehenét kantározta. D. - Lófarkánál kantároz az ijedt katona. E. - Ne köpdöss, mint az ijedt macska. D.

Ijeszt. Árnyékkal ijeszti az oroszlánt. KV. - Az oroszlánt ne ijeszd, mert megijeszt. D. - Az okos nem ijeszti azt, a mitől megijedhet. D. - Gyermeket szoktak kankussal ijeszteni. K. - Gyermeket szoktak bubussal ijeszteni. ME. - Gyermeket szoktak mumussal ijeszteni. S. - Kit nem tökkel ijesztenek, elfelejt az egyebet. E. - Könnyü a félénket ijeszteni. D. - Oroszlánt ijesztgetsz árnyékkal. M. - Oroszlánt árnyékával ijeszti. D. - Őt sem zsákkal ijesztették. E. - Te vagy anyádnak a legszebb fia, a kivel a többit ijesztik. Ny. 7.

Illa. (Fuss.) Illa berek, nádak erek. E. - Illa berek, nád a kert. (Az előbbi helyesebb.) D. - Él a berek, nád a kert. F. (Értelmök: itt a veszély fuss, ott van a berek, a nádas, a vizerek, hol menedéket lelhetsz.)

Ijesztő. Elért az ebijesztő péntekre. (L. eb.) D. - Ijesztőnek sem volna jó. D. - Madárijesztő. ME. - Olyan mint az ijesztő váz. S. - Vadak bőrébe öltözött ijesztő. D.

Ikra boka, kettős határ, benne balha a betyár. Np. - Ikra nem tojás. D. - Kivagyon, mint a kutya ikra a hóból. B. - Ökör ikra, rák faggyu. (Bolondság.) D. - Ökörben is ikrát keres. D. - Sok ikrából lesz a sok hal. D. - Ikrás mint az ökör. D.

Ikrázik. Ha ikrázik a tej, rajta a köpűvel. E. - Mikor a tejföl ikrázik, rajta a köpüvel. D.

Illat. Megérezte a sáfrányillatot. (Megérezte, hogy kikap s elosont.) D. - Mi volna a rózsa illat nélkül. E. - Nincs jobb szag, mint a penészes pénz illatja. E. - Pénzen vett fingnak drága az illatja. (Patika, orvosság.) B. - Rózsáé az illat, szűzé a szemérem. K. - Rózsához az illat, szűzhöz a szemérem. D. - Szép a tulipán, de nincs illatja. D. - Szép a tulipán is, de ha nincs illatja. E.

Illet. Embert illet a szó. KV. - Nem illet szamarat bársony-nyereg. E. - Nem illet szamárt a vörös nyereg. KV. - Nem illet szamarat vörös nyereg. M. - Nem illet vargát vörös köröm. KV. - Ami téged nem illet, ne törd azon fejedet. E.

Illetlen két molnár egy malomban. D.

Illés. Tüzes, mint Illés szekere. D.

Ilona. Szép volt tündér Ilona, de sok kárt is tett. D. - Van benne módja, mint a kódisnak a Ilonába. (Sokat énekel róla.) Ny. 3.

Ilosvai. Leültette, mint Ilosvai a szentháromságot. E.

Imád. Alkonyodó napot kevesen imádják. E. - Ha a szamárt virágvasárnap imádnák is, ugyancsak szamár ő. Ny. 2. - Hogy imádjam, ami nem Istenem? BSz. - Lidércet imádja, csakhogy pénzt hozzon. D. - Mi nem Istenem, hogy imádjam? M. KV. - Nem Istened, hogy imádd. D. - Sokan imádják a szépet. D.

Imádás. Képet nem az aranyozás, festés, hanem imádás tesz bálványnyá. D. - Képet nem arany, hanem imádás teszen bálványnyá. E.

Imádkozik. Akár a lóval imádkozz, akár evvel beszélj. (Hiábavaló.) Ny. 19. - Imádságos könyvből is imdákoznak más ellen. D. - Jól imádkozott. (Szerencsés.) D. - Ki nem tud imádkozni, menjen a tengerre. (Latin.) K. - Kicsit lopni, kicsit imádkozni nem árt. Ny. 22. - Lábán van az olvasó, ugy imádkozik. (Rab.) Ny. 1. - Megtanit a nyomoruság imádkozni. KV. - Mikor a szőlő virít, benne imádkozni se szabad. Ny. 4. - Ne sajnáld a papot, hisz pénzért imádkozik. Ny. 6.

Imádságos könyve az itce. Np. - Imádságos könyvből is imádkoznak más ellen. D.

Imigy-amugy. Jobb semmit nem tudni, mint imigy-amugy. E. - Neki Peti a mácsiknak, imigy-amugy a dolognak. Ny. 2.

Ina. Az inába állt a dolog, mint Kosztolányinak a gyakás. Ny. 5. - Az inában bizik. D. - Elhordta az inát. E. - Elvágták az inát, mint a szilaj tehénnek. D. - Inába szállott bátorsága. E. - Inába száradt az esze. E. - Inában vannak. (Nyomában.) E. - Inában van már a lotyogó nadrág. (Vén.) D. - Leütötték ináról, mint vágón a bikát. D. - Megüti az inát. (Lakolni fog érte.) E. - Nyakszirtedet ha megszurják, inadra esel. D. - Szaladj róka, inadban az igazság. D. - Szaladj farkas, inadban az igazság. Pázmán. - Tolvajnak igazsága inában vagyon. D. - Szaladj török! inadban János vajda. (Hunyadi J.) D. - Tágul az ina. (Vén.) E. - Tenyeres-talpas nagy inas. D. - Inaszakadt ember. D. - Inaszakadt ember táncot akar járni. E.

In. Német, seggem az éned! (Inod, foghusod.) Ny. 5.

Inas. Annyi, mint inasnadrágon a sujtás. D. - Ádám látott ilyet kis inas korában. Ny. 2. - Borbély inas. (Szemtelen.) D. - Haragban van, mint Varga Ferenc az inasával. D. - Inasesztendőben remeket ne csinálj. D. - Inas-esztendőben remeket csinál. E. - Inas sem volt, legény akar lenni. D. - Inas sem volt, mégis remeket készit. D. - Inasa se lehet. S. - Inasból lett legény. (Kevély.) D. - Nem kell rajta inas-esztendőt tölteni. (Könnyü megtanulni.) Ny. 3.

Incselkedés. A rút hizelkedés s hazug incselkedés mérge a barátságnak. KV.

Indulatos, puskaporos. E.

Inges. Itt vagyon már Simon-Judás, jaj is neked (vagy: jaj már neked) inges, gatyás. (Csikós, gulyás ingben, gatyában jár; Simon-Judás napján beáll a hideg idő.) Sz.

Ingadoz mint a nádszál. D.

Ingerel. Haragost ingerel. KV. - Könnyü fáradtat haragra ingerelni. KV. - Rosszabb a vén asszonyt, mint a kutyát ingereli. D.

Ingerült mint az éretlen kelés. E.

Ingó bingó, csára fingó. (Hűtlen asszony.) E. - Olyan mint a teknőben ingó viz. B.

Ingyen. Az akasztás se esik ingyen. D. - Ingyen a zsák se ér össze. (Munkával, fáradsággal.) Ny. 7. - Ingyen a zsidó sem ád. Ny. 10. - Ingyen ad a szóban. D. - Ingyen fejében ritkán hajlik ember a másikhoz. B. - Ingyen, nincsen. E. - Ingyen veszi, pénzen adja. (Lopja.) D. - Isten koporsóját sem őrzik ingyen. D. - Jó az ingyen. D. - Kiki örül az ingyennek. D. - Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen. M. KV. - Legjobb az ingyen. E. - Ma pénzért, holnap ingyen. E. - Nem adják azt ingyen. E. - Semmin vették, ingyen adták. S. - Senki nem tartozik ingyen szolgálni. KV. - Szereti az ingyent. KV.

Inog. A fej szédül, a láb inog. E. - Inog alatta a föld. S. - Inog mint a faszeg. D.

Innen. Tul van már az innenen. (A közepén tul van.) E. - Szép, mint a tulsó sor az innensőhöz képest. (Messziről szép.) D.

Inség. Gazdag feleség, felette nagy inség. KV. - Inség tanit hallgatásra. KV.

Interes. Bizonytalan adósságnak szalma az interese. KV. - Interesre adta eszét, tőkepénzével odalett. D. - Szalmaadósságnak polyva interese. E. - Szalmaadósságnak pörnye az interese. D.

Int. Azért intik a leányt, hogy a meny is tanuljon. D. - Erre int, arra mutat. (Ravasz.) D. - Könnyü mást inteni. D. - Megintette, mint Kabai a malacot. (Megrugta, beledöglött.) E. - Ne szólj neki, csak ints neki. E. - Serényit int szorgalmatosságra. KV. - Ugy megintik, mint Jancsi a macskát. (L. fent.) Ny. 5.

Intés. Inkább intéssel, mintsem veréssel. KV. - Nagy urak esete, jobbágyok intése. KV. - Szelid intéssel, nem pálca veréssel teheted jóvá a gonoszt. Sz.

Iny. Inyéhez ragadt a nyelve. (Nem szól.) E. - Nem nőtt inyéhez nyelve. D.

Ip. Eb fél, kutya fél, mig az ipam, napam él. Ny. 2. - Eb fél, kutya fél, mig az öreg ipam él. Np.

Iparkodik. Amint iparkodtál, ugy értél. D. - Elég szerencsésen iparkodik, kinek a szerencse semmi akadályt nem tesz. E. - Hogy középszerüt nyerj, nagyra iparkodjál. E. - Megjöttem én már onnét, a hová iparkodol. D. - Rest a mennyországba se iparkodik. D.

Iparkodás. Nagy dologban az iparkodás is dicséretes. B.

Ipoly. Duna pontja, Tisza kecsegéje, Ipoly csukája legjobb bőjt, ha szerémi borban főtt. Cz.

Iprityom. Elmehetsz Iprityomba jeget aszalni. Ny. 3.

Ir. Arany írt ken a biró kezére. (Megvesztegeti.) Sz. - Ha biróvá lettél, ne hagyj aranyírt kenni kezedre. E. - Ha nincs íred és szelencéd, mért, teszed magad borbélylyá. KV. - Ha se szelencéd hozzá, se írod, ne borbélykodj. D. - Nem lehet minden sebet egy írral gyógyitani. E. - Okos borbély nem gyógyit minden sebet egy írral. D. - Se írja, se szelencéje, mégis gyógyit. D. - Sem írek, sem szelenczéjek, mégis borbélylyá tették magukat. Pázmán. - Se írja, se szelencéje. D. - Se írja szegénynek, se szelencéje. D.

Ir. Eltűri a papiros, akármit irnak rá. D. - Ird a homlokodra. E. - Irni a tűrésről könnyebb mint tűrni. D. - Jégre irták a kötelezvényt. Ny. 2. - Krétával kell a falra felirni. (Gúnyos.) S. - Kutyabőrre irják, a mit megtartani akarnak. D. - Más pennával irtak még akkor. (Régen volt.) Ny. 2. - Nem hazudik az irás, hanem a ki irja. E. - Nem jó minden aprólékot aranytollal irni. D. - Nem mindig tollal, gyakorta fegyverrel is irják a törvényt. K. - Régen irták, lekopott. D. - Senkinek sincs homlokára irva, mi lakik benne. E. - Senkinek sincs homlokára irva halála órája. E. - Nem oly rút az ördög, amint irják. B.

Irás. Arról hallgat az irás. E. - Barátirás. (Érthetetlen.) Sz. - Fogas irás. (Rágalom.) KV. - Görög irás az nekem. (Nem értem.) E. - Kikopott a szentirásból. Ny. 2. - Nem hazudik az irás, hanem a ki irja. E. - Régi irás, elkopott. M. - Sok irás, kevés igazság. E.

Irányoz. Ha el akarod találni a célt, feljebb irányozz. K.

Ireg-forog, mint a fing a gatyában. B.

Irha. Félti az irhát. E. - Elvitte az irhát. E. - Hordd el az irhádat. E. - Irha talp. (Haszontalan.) D.

Irgalmas. Minél irgalmasabban bánnak a tolvajjal, annál kegyetlenebb. D. - Nem ér egy irgalmas kiáltást. E.

Irgalmatlan pogány lélek. D.

Irigyel. Másét ne irigyeld. D. - Ami nélkül el lehetsz, azt mástól ne irigyeljed. S. - Senki sem irigyli a nyomoruságot. KV. - Senki sem irigyli a pad alatt. KV. - Senki sem irigyli a pad alját. B. - Senki sem irigyli a szegénynek sorsát. D.

Irigykedik. Kovács kovácsra irigykedik. KV. - Nem tud irigykedni a tudós ember. M.

Irigység sem találna benne hibát. E. - Nagy erények után sántit az irigység. S. (Latin.) - Nagy erkölcs után sántit az irigység. D. - Sárga mint az irigység. S. - Sokakat irigység emelt becsületre. E.

Iródiák. Szent Lukács iródiákja. (Ökör.) S.

Irótoll nem tud szégyent. E. - Tiszta papiros, irótoll nem tudnak szégyent. E.

Irt. Irts ki, ha kitelhetik, a rosszat. D. - Kopasz mint az irtott erdő. D.

Irtózik a legfrissebb viznek szagától is. D. - Kezeégett gyermek irtózik a tüztől. D. - Kinek száját megégette a kása, a viztől is irtózik. D. - Nem irtózik más pokoltól, hanem a hol ki nem kötik a cégért. D.

Iró (Irósvaj.) Izzad, mint Dohonyi az irótól. Ny. 2. - Puha mint az irósvaj. E.

Irul-pirul, mint a főtt rák. S.

Iskola. Addig járt iskolába, mig a málé kisült. Ny. 1. - Azt tanuld az iskolában, a mi hasznos a világban. KV. - Egy iskolába járnak. D. - Eljárt az iskola mellett. E. - Ha a deákot kötve viszik az iskolába, nem lesz pap belőle. D. - Járt a fekete iskolában. (Kárán tanult.) E. - Kiráztam már az iskola porát. D. - Leráztam már az iskola porát. ME. - Legjobb iskola az élet. S. - Legjobb iskola a tapasztalás. E. - Semmit sem tud deákul, noha eleget járt az iskola mellett. D. - Tizenharmadik iskola. (Az élet. Az iskolázást tizenkét évfolyamunak tartja a nép.) E. - Többet járt az iskola mellett, mint az iskolába. D.

Ismeretes. Farkáról ismeretes a róka. D. - Ismeretes cselédet két hibával jobb megtartani, mint ismeretlent egygyel befogadni. ME. - Ismert cselédet inkább hét vétekkel, mint ismeretlent egygyel. E. - Ismeretes tolvajtól legjobban lehet őrizkedni. KV.

Ismeretlen embert ne végy fel a szekeredre. S. - Jobb egy ismerős hét bűnnel, mint egy ismeretlen egy bűnnel. Ny. 5.

Ispán. Hever mint egy kopott ispán. Ny. 6. - Eszeveszett vármegyének bolond az ispánja. KV. - Összeveszett vármegyének bolond az ispánja. Sz.

Ispinda. (Szemtelen.) D. - Rut mint az ispinda. D.

Ispotály. (Kórház.) Ki reménységgel él, ispotályban hal meg. E. - Tavaszi idejét ágyban elhenyélte, őszit ispitályban töltötte. D.

Istálló. A jó lovat az istállóban megkeresik. D. - A jó tehenet az istállóban is megveszik. ME. - A lusta kutya istállót keres. D. - Addig zárd be istállódat, mig el nem lopták a lovadat. B. - Akkor vet lakatot az istállóra, mikor már lovát kilopták. D. - Akkor vet lakatot az istállójára, mikor már kilopták a fakót. E. - Akkor zárja istálóját, mikor ellopták a lovát. D. - Barátot bor közt, bort sajt után, lovat istállóban, leányt bálban ne válassz. Fáy. - Egy istállói lónak. D. - Fényes nappal lopja ki a lovat az istállóból. D. - Késő akkor csukni az istállót, mikor a tehenet már elvitték. S. - Nagy az istálló, de parányi a ló. (Magas ember, kicsi ész.) D. - Örül mint az istállóból kiszabadult borju. D. - Tágas az istálló, csak négy markos a ló. D.

Istáp. Két istáphoz jó támaszkodni. KV.

Istennyila. Az istennyila is csak mellette csap le. D. - Beleütött az isten nyila. S. - Csizmadia, istenfia, üsse meg az istennyila. S. - Csizmadia, istenfia, üsse meg az istennyila. Ny. 9. - Fényes mint az istennyila. D. - Hegyes mint az istennyila. D. - Jegenyefába leghamarabb beüt az istennyila. (Magas.) Ny. 1. - Kushagyj more, megüt az istennyila. Ny. 3. - Sebesen hull, mint Dejtárra az istennyila. Ny. 22. - Ugy jár a fára, mint az istennyila. E.

Istentelen gyilkos. D. - Igen rövid az istentelenek öröme. KV.

Istók. Bekukkantott, mint bolond Istók Debrecenbe. (L. bolond.) ME. - Betekintett, mint bolond Istók Debrecenbe. D. - Bolond Istók Debrecenbe. Sz. - Mindenütt Istók. (Bohó.) E. - Rajkó vét, Istókot verik. (Bűnös helyett bűntelen szenved.) E.

Istráng áldja meg. ME. - Istráng tartson, mig a kötél elkészül. S. - Kóczistráng, kenderhám, mindakettő rossz szerszám. S.

Istrázsa. Szájában két foga tartja az istrázsát. (Vén.) D.

Iszák. Kirágja róka az iszákot. E. - Kirágta az iszákot. D. - Nem látjuk hátunk megett az iszákot. (L. hát.) M. - Tömi az iszákot. D. - Zsiros mint az iszák. D.

Iszákos. A jó bor hosszu meséje az iszákosnak. D.

Iszkábál. Nem iszkábálta jól össze a hajót. (Nem szegezte jól össze. Hazudott.) D. - Nincs feje jól összeiszkábálva. D.

Ital. A mértéktelen ital minden betegségnek anyja. KV. - A mértékletlen ital minden betegségnek oka. KV. - Ami borital közben leszen, borban kell azt irnia. (Elfelejteni.) Decsi János. - Az édes italnak keserü az ára. KV. - Étel, ital, álom, nem puszta szokás. D. - Étel, ital, álom, szükséges e három. KV. - Étel, ital, korcsolyán leszaladhat a száján. D. - Izetlen mint a csepregi ital. K. - Nem is ital, ha nem bor. D. - Öreg embernek bor az itala, kása pecsenyéje. S. - Őszszel minden lusta asszonynak hideg az itala. (Nem melegszik meg, nem kell gyakran frisset hozni.) D. - Sem étele, sem itala. E. - Sör, bor étele, itala. D. - Szomjuság ellen ital az orvosság. E. - Vessünk ágyat az italnak. (Előbb együnk, aztán igyunk.) S. - Vizitaltól nád terem az orrodban. S.

Itat. Itatja az egereket. (Sir.) Ny. 4. - Ki lator paripát ül, zabolából itat. D. - Ki lopott lovon ül, zabolából itat. E. - Kit Baján meg nem szólnak, Szabadkán le nem itatnak, Zomborban meg nem vernek, Ujvidéken rosszra nem visznek (el nem csábitanak): az elmehet az egész világon, sehol ilyesmi rajta meg nem esik. (Bácsmegyei városok jellemzése.) ME. - Szilaj paripán zabolából itatnak. D.

Itce. Egy gyujtót kétszerre, egy itce bort egyszerre. (Rossz, fonáktakarékosság.) Ny. 5. - Egy itce gyomrában, kanál viz a tengerben. D. - Erős mint a sörecet, kilenc itce egy főzet. Ny. 6. - Erős mint az oláh ecet, kilenc itce egy főzet. E. - Hallod-e csapláros, fujd fel az itcédet. D. - Hatszor is méri az itce lisztet. D. - Igen eljár ő is az oly itcével. (Buja.) KV. - Imádságos könyve az itce. Np. - Kilenc itcés a gyomrom, tizedikkel megtoldom. Np. - Meg van mérve, mint a cinkotai itce. E. - Nem itcével, hanem gyűszűvel méri a bort. E. - Ó-bornak, ó-leánynak nem egy áron itcéje. D.

Itél. A macskát ne állásáról, hanem ugrásáról itéld. D. - Két hamar nem jó: hamar inni és hamar itélni. E. - Ne itélj, hogy meg ne itéltessél. (Szentir.)

Itélet. Alázatos, mint itélet előtt a bűnös. D. - Csupán csak az itélettételben hasznos a késedelemesség. D. - Itélet napja. (Rossz idő.) D. - Ki az itélettől fél, kimutatja gonoszságát. D. - Magadról kezd el az itéletet. Decsi János. - Ne tégy arról itéletet, a mihez nem értesz. E. - Semmi itéletben nem jó a hamarság. D. - Szós embernek mindennapi itélete. (Pletykaság.) D. - Ugy fél, mind kit itélet elé visznek. D.

Itélőbiró. A jó lelkiismeretnek nem kell itélő biró. E.

Itélőszék. János pap itélőszéke. (Eligazithatlan ügy; szerelmi szóváltások.) E.

Itt. Felvette batyuját, aztán itt hagyta faluját. Ny. 5. - Jönni se látszott, mégis itt termett. D. - Mikor azt gondolom, hogy ott vagy, akkor itt légy. (Siess.) D.

Itthon. Bátyám itthon marad, mert ő nem udvaros. (Az tisztelegjen, kinek kedve telik benne.) ML. - Jobb itthon, mint otthon. D.

Ivadék. Csalóka Péternek igaz ivadéka. (Csaló.) D.

Ivás. Mindenkor van oka az ivásra: ha, az eső esik, essék, ugymond, nekem is ha száraz idő van, ide, ugymond, a korsót, hadd essék. D.

Ivik mint a hal. D.

Iván. Hosszu beszédje, mint szent Iván éneke. (A szentiványi remete a zsoltárokat éjjel-nappal énekelte. Szirmay. - A szólás teljesen igy volna: Hosszu beszédje, mint a szentiványi remete éneke.) D. - Hosszu, mint a szent Iván éneke. D. - Szent Iván éneke. KV.

Iványi. Dugába dőlt, mint az iványi ember kutyája. Cz.

Ivóka. (Pióca.) Csügg rajta, mint lábon az ivóka. D.

Iz. A bort nem színéért, de izéért veszik. KV. - Az egészség izét a betegség adja. E. - Az első ételnek izét megtartja a csupor. B. - Az éhség jobb izt ad az ételnek. B. - Hosszu halasztás megveszti izét nagy ajándéknak is. K. - Istenadta vize, se ize, se bűze. E. - Magyar az izre, német a szinre. D. - Mikor elvitte farkas a ludat, akkor tetszik meg ize. (Elvesztett dolog becse nagyobb, mint meglevőé.) E. - Se ize, se bűze. Decsi János. - Se ize, se bűze, mint a rabszarnak. Ny. 14. - Se ize, se bűze, mint a petőházi szarnak. Ny. 7. - Se ize, se foga. D. - Szája ize szerint beszél. S. - Szinnel, izzel különbözünk egymástól. D. - Szomjunak a viz is íz. D.

Iz. (Tagizület.) Hamis kereset ritkán száll más (második) izre. BSz. - Hamis keresmény nem száll harmadizre. E. - Könnyü a kolbászt izre vágni. D.

Izetlen mint a csepregi ital. Cz. - Izetlen céklához is hozzászokhatni. D. - Izetlen céklát is megszokhatni. Cz. - Beteg embernek a borjuszar is izetlen. B. - Kelletlen vigasság a szomoruságban, közös izetlenség minden társaságban. D.

Izék ember. (Haszontalan.) D.

Izeg-mozog mint a gyík, mint a kit a bolha csíp. Ny. 6.

Izgat. Arany és gazdagság rosszra izgat. KV.

Iziben minden jó. D. - Iziben minden jó az okosnak. D. - Ő neki is iziben esett. KV.

Izlel. Ki keserüt nem izlelt, nem tudja mi az édes. E.

Izlés. Az izlés különböző. ME. - Tisztelem az izlését. (Rossz izlés.) S.

Izrael. Járatlan Izraelben. E. - Kemény nyaku Izrael. E. - Kemény a nyaka, mint az izraelé. E.

Izzad. Csak evéskor izzad, mint a pap szolgája. Cz. - Izzad mikor fal, fázik mikor dolgozik. S. - Izzad mint a köszörűs lova. (Kutyája.) Ny. 3. - Izzad mint a köszörüs kutyája a homokban. Ny. 12. - Izzad mint a pap cselédje a táska evésben. Ny. 17. - Izzad mint a pap szolgája az evésben. Ny. 10. - Izzad most Dobozi. (L. Dobozi.) D. - Jól van dolga, mint a pap szolgájának, akkor izzad, mikor eszik. E. - Mikor izzad is, zsirt izzad. (Kövér.) D. - Tűz használ fázónak, de árt izzadónak. KV. - Izzad, mint Dohonyi az irótól. (Vajalja.) Ny. 2.

Izzadság. Reggeli izzadsága is bor szagu. D.

Izzaszt. Tetszik a tanács, de izzaszt a munka. E.

Izsák. Vigyen az ördög szent búcsúra Izsákra. (Nincs temploma s igy búcsúja sem.) Ny. 5.