Hipp-hopp hirével jár. (Igen gyorsan.) D. - Hipp-hopp! ott legyek, a hol magam akarom. E.

Hirharang a városban. D. - Hirharangot huztak neki. (Hirbe hozták.) D.

Hirhordó. Nem kell nála nagyobb hirhordó. D.

Hirmondó fecske tavaszt énekel. BSz. - Hirmondó sem maradt. (Mind elvesztek.) S.

Hirdet. A békeséget az angyalok is hirdették. D.

Hires. A tanult ember holta után hires. D. - Hires a szép. D. - Hires eperre nem kell kosárral menni. M. - Hires eperre ne járj kosárral. D. - Nehezen hiresek ott a holtak, a hol élők nincsenek. D. - Toldi Miklósnál is hiresebb vitéz. Sz.

Hirtelen gazdaggá semmi jámbor nem lett. E. - Hirtelen mint a puskapor. E. - Hirtelen mint a zápor. D. - Hirtelen mint a záporeső. M. - Hirtelen munka sohse volt jó. Ny. 13. - Jobb halkal, mint hirtelen. KV. - Hirtelen szerelem. (Nem állandó.) D. - Mely szélvész hirtelen támad, hirtelen elenyészik. S. - Minden hirtelen változás veszedelmes. KV. - Nehéz hirtelen meggazdagodni. (Becsületes uton.) D.

Hirtelenség, harag, semmi jót nem farag. KV. - Hirtelenség megárt, sietség hozhat kárt. KV.

Hiszekegy. Hallotta hirét, mint Csurka a hiszekegynek. Ny. 10. - Hallotta hirét, mint cigány a hiszekegynek. Ny. 3. - Hallotta hirét, mint Fóris a hiszekegyistennek. (Theologus a papi vizsgálaton egy szót sem tudott.) Ny. 5. - Hire sincs, mint Hiripen a hiszekegyistennek. Ny. 14. - Nincs kezeügyében, mint Partinak a hiszekegy. Ny. 6. - Paraszt ember bibliája a hiszekegy Isten. E.

Hitel. Hitelbe adta eszét. D. - Hitelbe beszél. E. - Ha eszed van, adósságot ne csinálj, elveszted a hitelt. D. - Kinek mennyi pénze, annyi a hitele. Sz. KV. - Nem kap immár hitelbe. (Bort.) D. - Kutyahazugságnak eb a hitele. D. - Nem kell minden szó szelének hitelt adni. KV. - Nem sokat iszik hitelbe. (Nem hisznek neki.) - Ritka hitel a parasztban. E. - Ritka hitel parasztban, mint a hal a harasztban. D. - Senki sem vehet tőle hitelbe. (Nem hisznek neki.) D. - Szegénynek se pénze, se hitele. D.

Hiteles hely. (Káptalan, hova régebb időben az okiratokat elhelyezték. Megbizható.) ME. - Maga ügyében senki sem hiteles tana. D.

Hitetlen mint a bormérő. D. - Hitetlen mint a kalmár. D. - Hitetlen mint a pogány. D. - Hitetlen mint a szabó. (Lop a posztóból.) D. - Hitetlen mint a zsidó. D. - Hitetlen Tamás. E.

Hitves. Szomoru, mint a jó hitvesét vesztette férj. D.

Hiv. A turóra vizet öntnek, domikának mondják; a parasztra kardot kötnek, katonának hivják. D. - Akasztófa senkit nem hí, mindenkit elfogad. E. - Ebédre is hatszor hivják a restet. D. - Lehet nagy úr, ha Lázárnak hivják is. D. - Nemcsak egy kutyát hivnak Sajónak. Ny. 1. - Szemök elé hivták. D. - Vendéget hivsz valamire, magad eszed meg. K.

Hiu. Szemérmes diáknak hiu (üres) a táskája. M.

Hivság. Hajó mellett úszni hivság. (Hiábavaló.) D.

Hivalkodik mint a pap szolgája. S.

Hivat. Upré pupos, úr hivat. (Upré, szláv szó: előre.) Ny. 3.

Hivatal nem csal. ME. - Hivatal sohasem csal. E. - Kikopott a hivatalból. S. - Kinek Isten hivatalt ád, észt is ád hozzá. S. - Lépj hivatalra, ha kevés a gondod. D. - Nincs hivatal baj nélkül. Ny. 20. - Ritka hivatal baj nélkül. D.

Hivatlan vendégnek ajtó megett helye. KV. - Hivatlan vendégnek czoki legyen neve. E. - Hivatlan kutyának czoki a neve. Ny. 13.

Hizelkedés. A rút hizelkedés s hazug incselkedés mérge a barátságnak. KV. - Hizelkedés mérge a barátságnak. K. - Rossz tükör a hizelkedés. E. - Rossz tükör a hizelkedés, hamisat mutat. D.

Hizelkedni. Eb a kutyának soha nem hizelkedik. D. - Hizelkedik mint az eb. D. - Hizelkedik mint a kutyafark. D. - A ki hizelkedik vagy megcsalt, vagy meg akar csalni. ME. - Kősziklának hizelkedik. D. - Ne adj annyit az ebnek, a mennyit farkával hizelkedik. D. - Ne higyj annyit az ebnek, a mennyit farka hizelkedik. D. - Nem alku a szerencsének hizelkedni. D. - Nem mind barátod, a ki hizelkedik. D. - Sokat hizelkedik a kutya, de nem hisznek neki. D. - Tarts a szerencsétől, ha nagyon hizelkedik. D.

Hizelkedő. A hizelkedő alattomos ellenség. D. - A szerfelett hizelkedő vagy megcsalt, vagy meg akar csalni. K. - Hizelkedő ebnek ne higyj. KV. - Hizelkedő nyelv nyalva ejti a sebet. D. - Nem mind tót, a ki hizelkedő. D. - Többet árt királynak a hizelkedő, mint az ellenség. K.

Hízik. A disznó is azért hízik, mert nem dolgozik. D. - A disznó se mosdik, mégis meghízik. D. - Csak azért nem hízik, mert ételét sajnálja. D. - Csalással a disznó sem hízik. (Ha kevesebbet a kellőnél kap enni.) D. - Csontra hízik. D. - Egy korpán híznak. D. - Egyszeri abrakolástól nem hízik meg a ló. S. - Gazdag hízik, szegény fázik. K. - Gazdag hízik, szegény bízik. E. - Ha a paraszt nem dolgozik, a barát meg nem hízik. D. - Hízik mint a mangalica. S. - Ki hol bízik, ott hízik. M. - Ki nyakában bízik, akasztófán hízik. D. - Ki szegényben bízik, szalmán hízik. E. - Könnyü a heverő disznónak meghízni. D. - Más keresményén hízik. (Tolvaj.) D. - Más zsirján hízik. S. - Nehezen hízik a paripa, kinek ura vak. K. - Nem tudja az ember, mitől hízik. D. - Panaszos ételtől csak a koca hízik. D. - Restel megmosdani, mint a disznó, mégis meghízik. D. - Vak embernek lova nehezen hízik. D. - Vérrel hízik, mint a nadály. D. - Másnak vesztével hízó. D.

Hizlal. A dúsgazdag ember kövér ökröt hizlal. D. - A földet a gazda lába nyoma hizlalja. Ny. 2. - A marhát a gazda szeme hizlalja. Ny. 1. - Az urnak szeme hizlalja a lovat. KV. - Egy disznót hizlalnak. D. - Gazda szeme hizlalja a lovat. KV. - Gazda szeme hizlalja a jószágot. E. - Csak a hasát hizlalja. KV. - Ha tudná a disznó, mire hizlalják, megdöglenék bújában. K. - Jobb száraz kenyér békességgel, mint hizlalt borju pörlekedéssel. K. - Késő akkor a lovat hizlalni, mikor harcra kell menni. Bethlen Gábor. - Kövér mint a hizlalt deszka. D. - Nem hajáért, hanem hájáért hizlalják a disznót. D. - Nem mind kövér, a mit hizlalnak. D. - Óla sincs, mégis disznót akar hizlalni. D. - Szemét hizlalja. S.

Hizodalmas. Szentelt széna nem bizodalmas. E.

Hízó. Hat hízója ólban, maga a hetedik. D.

Hízott. Jobb a száraz kenyér békességgel, mint a hízott borju perlekedéssel. B. - Makkon hízott mangalica disznó. D. - Nem sokat fincál a szalmán hízott borju. K. - Nem sokat ugrik a szalmán hízott borju. KV. - Savón hízott. E. - Sárkánytejen hízott. (Kegyetlen.) D. - Sörön hízott. E.

Hol a kőben voltál? E. - Hol volt, hol nem volt. S. - Hol volt, hol nem volt-féle beszéd. E. - Ott keres, a hol nincs. D. - Kiki ott vakarja, a hol viszket. D. - Miről tudjuk, hogy hol van, az nincs elveszve. S. - Onnan visznek, a hol van, addig visznek, a mig van. S. - Ott vakarja, a hol nem viszket. D. - Tudja a kő hol jár. E. - Tudja hol fekszik a nyul. E.

Hold. (Föld.) Fekvő ökrön holdat nem szántanak. KV.

Hold. A hold hol nő, hol fogy, hol megszarvasodik, nehezen lehetne rá köntöst szabni. D. - A követ és holdat egyaránt ne ugasd. D. - A kutya, ha más nincs, a holdat ugatja. D. - A nap is, hold is fogyatkozik. D. - Addig tündöklik a hold, mig a nap helyre ér. D. - Átuszta, mint Pap Miska a holdat. Ny. 5. - Ha elfogy a hold, neve megmarad. D. - Hadd homályosodjék a hold, csak a nap tartson igazat. D. - Holdat ugatja a kutya. S. - Holdba apritottak, mint a zölejiek. (L. aprit.) Ny. 3. - Holdra ugat. (Olyan ellen áskálódik, kinek nem árthat.) E. - Már a nap a holddal egészen összement. (Egészen kopasz.) E. - Megtelt mint a hold. S. - Még a hold is nagyobb volt. D. - Napnál ebédelt, holdnál vacsorált. (Koplalt.) S. - Nem árt az ebugatás a holdnak. Ny. 2. - Olyan az élet mint a hold, néha tellik néha fogy. KV. - Sápadt mint a hold. E. - Sokszor megszarvasodik addig a hold. D. - Változó mint a hold. D.

Holdvilág. Csendes mint a holdvilág. D. - Erőtlen mint a holdvilág. D. - Feljön a hava a holdvilágnak. (Szeszélyes.) Ny. 8. - Feljött a holdvilág. (Kopasz.) E. - Feljött már nálad is a holdvilág. (Kopasz.) Ny. 1. - Fényes mint a holdvilág. D. - Fogy mint a holdvilág. S. - Holdvilág nélkül is szerencsésen eljár. D. - Holdvilágnál meg nem érik a szőlő. D. - Holdvilágnál epret szed. (Alkalmatlan időben dolgozik.) Ny. 14. - Holdvilágra ugat. (Olyan ellen áskálódik, kinek nem árthat.) D. - Többet ér egy nap száz holdvilágnál. E.

Holló. A madarak közt is van tolvaj holló. D. - A saskeselyü holló fiat nemzett. Sz. - Farkas után a holló is élni akar. D. - Elmaradt mint Noé hollója. E. - Fehér holló, fekete hattyu az igaz barát. B. - Fekete hollónak fekete a tojása. D. - Fekete hollónak fekete a fia. E. - Holló fészkén hattyut keres. D. - Holló hollónak nem vájja ki szemét. D. - Holló hozta semmiházi ember. B. - Holló természetű. (Lop.) D. - Holló volt, hattyu lett. (Megőszült.) D. - Hollók és varjak eledelévé lett. D. - Hollók vendégeskednek szemén, koponyáján. D. - Hollót mos, hogy fehér galamb legyen belőle. D. - Hollót nyelt. E. - Nem fél holló akasztott embertől. D. - Odaveszett, mint a Noé hollója. Ny. 8. - Ritka mint a fehér holló. D. - Rossz hollónak rossz tojása. D. - Szemét a hollók vágták ki. D. - Holló hollónak, csóka csókának, varju varjunak nem vájja ki a szemét. S. - Várja mint Noé a hollót. Ny. 2.

Holmiben kiki megesik. BSz. - Holmiát a szegény könnyen számba veszi. D.

Holtig. A betegség sem tart mindenkoron holtig. D. - Egy-két napi dinom-dánom, holtig való szánom-bánom. (Házasság.) D. - Elél az ember, ha nem tovább is legalább holtáig. D. - Elél az ember holtig. E. - Elél az ember, legalább holtáig. D. - El nem él holtig. (Gyáva.) E. - Ember lesz emberből holtáig. (Gyarló.) D. - Három napig dinom-dánom, holtig való szánom-bánom. (L. fent.) Sz. - Holtig remél az ember. E. - Holtig tanul az ember. S. - Holtig való kenyér a tolvajság. D. - Holtomiglan-holtodiglan. D. - Jó a tréfa, de nem egész holtig. D. - Jó pap holtig tanul. KV. - Jobb egyszer meghalni, mint holtig kínlódni. D.

Hólyag. Csupa hólyag, hamar lehet felfujni. D. - Felfujt hólyagot tól a viz alá. D. - A hólyagot sem fujják fel egy lélekzettel. D. - Egy hólyaggal világból kiüzheted. (Félénk.) E. - Egy hólyagba fujnak. D. - Egy hólyagból dohányoznak. D. - Felfujta mint a hólyagot. D. - Hamar felfujhatni a hólyagot. D. - Keszeg hólyag. (Haszontalan.) D. - Könnyü két hólyagon uszni. D. - Nem hólyag, hogy felfujják. KV. - Nincs annyi hólyag, hogy pénzzel meg nem tölthetné. D. - Tele örömmel, mint a hólyag széllel. D. - Üres mint a hólyag. D. - Zsiros mint a hólyagerszény. D. - Verje meg a hólyagos himlő. D. - Felhólyagzott mint a sovány lángos. (Lepény.) D.

Homály. A legnagyobb világosságban is van egy kis homály. D. - Homályba borult hajnali csillaga. D.

Homályos. Egy tudja, titkos; kettő tudja, homályos; három tudja, világos. Ny. 9.

Homlok. A holnapi nap senkinek sincs homlokára irva. D. - A gyönyörüség nem homlokkal, hanem háttal fordulva ismerteti meg magát. F. (Kéj.) - Diót törne homlokán, ugy szereti. BSz. - Homlokán az akasztófa anyajegy. B. - Homlokán viseli a gazság bélyegét. Cz. - Ird homlokodra. (El ne felejtsd.) E. - Liliom homlok. D. - Nagy a homloka, vagy ember vagy ökör. D. - Ráncos homloku, pislogó szemü. (Haragos.) D. - Senkinek sincs homlokára irva halála órája. E. - Senkinek sincs homlokára irva, mi lakik benne. E.

Homok. A homokföld terméséből nem igen telik meg a verem. ME. - Apró homokporból válik a nagy domb. D. - Elment Karabukára ecetet darálni, homokot kötözni. Ny. 2. - Elveti magát, mint juhászkutya a homokon. D. - Ég mint a homok Regölyben. S. - Hacsak homokföld terem, szűken telik meg a verem. B. - Halad mint Komlós kutyája a homokban. (Nehezen.) Ny. 1. - Homok is elissza az esőt, de azért nem terem. E. - Homok szemeket olvas. D. - Homokra épit. E. - Huz, mint köszörüs kutya a homokban. S. - Izzad mint a köszörüs kutyája a homokban. Ny. 12. - Könnyü a homokot szántani. D. - Kutyatej a homokon. D. - Lehordta, mint zápor a homok halmot. D. - Ugy sétál, mint a kunok ebe a homokon. (Büszkén.) Decsi János.

Homoró. Ugy ül, mint Homoród végén a mennykő. Ny. 8. - Ugy ül, mint Homoró végén a guta. (Mogorván; l. Guta.) Ny. 2.

Hóna alá fogta, mint Karacs Márton a dudát. Ny. 3. - Jó férfi hóna alól ugrik ki a kövér menyecske. E. - Jó férj hóna alól ugrik ki a kövér menyecske. Cz. - Ne kaparássz a hónom alatt. (Ne csiklandozz, ne boszants.) E.

Hónap. Lágy hónapban kemény a rák. (Melyek nevében r betü nincsen.) E.

Honn lakjék az, ki kedvére akar élni. M.

Hopp. Akkor mondd, hogy »hopp« ha átugortad az árkot. Ny. 9. - Egyszer hopp, másszor kop. (Egyszer bőven, másszor szűken.) E. - Félre gondok, hoppot mondok. (Vig vagyok.) E. - Hopp itt is, amott is, a mi házunk előtt is. (Csapodár.) D. - Hopp kénytelen, nem örömest. D. - Hopp rongyos! E. - Hoppon maradt. (Reményében csalatkozott.) E. - Hoppot mond, mielőtt az árkot átugrotta volna. D. - Lábát is alig emeli, mégis hoppot mond. D.

Hord. Aranyat hord a szamár, bogácskórót eszik. D. - Dunába hord vizet. KV. - Ha aranyat hordasz is tenyereden. E. - Ha csizmád nincs, bocskort hordhatsz. KV. - Halomra földet nem kell hordani. (Gazdagot gazdagitani.) Ny. 3. - Isten éltesse a tótot, hogy ne hordja a magyar a drótot. Ny. 5. - Kiki a maga zsákját hordja a malomba. D. - Tengerbe hordasz vizet. M.

Hordoz. Az okos az ünneplőt nem hordozza minden napra. D. - Magával hordozza a széket. (Lusta.) D. - Még a terhet is könnyen hordozza. D. - Szűrujjában hordozza lelkiismeretét. D.

Hordozkodik. A ki sokat hordozkodik, az nehezen gazdagodik. D. - Hét hordozkodás egy égés. E.

Horgas. A beszédnek egyenese jó és a mankónak horgasa. Pázmán. - Megnézd előre, hegyes-e vagy horgas. D. - Minden horgast-borgast isten fordit jóra. E. - Munkának egyenese jó, mankónak horgasa. S. - Nehéz a horgasból egyenest csinálni. KV. - Nem mind kasza, a mi horgas. D. - Legkisebb gondja az: horgasan esik-e avagy egyenesen. (Hazug.) D. - Kinek-kinek maga felé horgasul keze. D. - Maga felé horgult mind a két keze. D. - Hóri-horgas, nagy inas. M.

Horgász. Felhőkön horgász. D. - Arany horoggal horgász. (Veszteget.) M. - Levegőben horgász. D. - Szeleken horgász. E.

Horog. A hal sem akad fel a horogra, ha nem lop. D. - Akkor szokja meg a hal a horgot, midőn legelsőbben felfalja. D. - Akkor szokja meg a hal a horgot, mikor legelsőbben elnyeli. E. - Arany horoggal halász. (Veszteget.) Sz. - Arany horoggal horgász. M. - Egy horgot vetnek. D. - Elnyelte a horgot (Vége.) D. - Horogra akadt. D. - Horogra került. S. - Madarász síp szóval, a halász horoggal csal madarat és halat. D. - Horog vesszőkorában szokja a görbét. D. - Mely fából horog akar lenni, idején nő lefelé. D. - Mely fából horog akar lenni, idején meggörbül. B. - Mely fából horog akar lenni, idején a föld felé nő az. E. - Nem nyer pálmát, ki utjában horgot vet. K.

Hortyog. Az ördög mikor hortyog sem alszik. Ny. 2. - Hortyog mint a zsigorás kutya. Ny. 1.

Hossza. Átugorja még a száz tű hosszát. E. - Beszédének se hossza, se vége. S. - Se hossza, se vége. D. - Se vége, se hossza csoportos szavának. D. - Se széle, se hossza. D. - Széle-hossza egy. E. - Széle-hossza egyforma. D. - Nehéz a hosszas remény. D.

Hová. Nem tudja hova tegye a lábát. (Kevély.) D. - Régen megjöttem onnan, a hova indulsz. D. - Tudja a manó hová lett. D.

Hoz. A lidércet imádja, csak pénzt hozzon. D. - Árviz hozta ember. E. - Foga között hozott. (Kevés.) E. - Gólya hozta. S. - Ha hoztál, bejöhetsz; ha nem hoztál, maradhatsz. E. - Ha hoztok, esztek. E. - Ha jösztök, lesztek; ha hoztok, esztek. E. - Ha jöttök, itt lesztek, ha hoztok, ehettek. D. - Hoz valamit a konyhára. S. - Hozomra játszik. (Nincs pénze.) S. - Hozó familia ez, nem kéri. (Gazdag.) BSz. - Hozzák már az almát. (Elég volt az ivásból.) ME. - Hozz uram isten, csak ne bocskorost. (Szegény nemest.) E. - Nem hoz semmit a konyhára. S. - Egy fecske nem hoz tavaszt. Cz.

Hozat. Mulassunk, ha kifogy a bor, hozassunk. Ny. 5.

Hozzád. Egyik tőled, másik hozzád. D.

Hozzáfér. Mihez könnyen hozzáférünk, nem becsűljük nagyra. E. - Nem fér hozzá, mint a megyaszai ember a kévekötéshez. S.

Hozzáfog. Hozzáfoghatsz, a mi el nem fáraszt. D. - Kevés van nála hozzáfoghatóbb. (Okos.) D. - Ne fogj hozzá, ha nem mesterséged. D.

Hozzáköt. Álsz mint az ágas, mig egy bolond német hozzád nem köti lovát. E. - Maga sövényéhez köti a lovat. D. - Ne állj ott, mert valami bolond német hozzád köti a lovát. (Ne ácsorogj.) Ny. 14.

Hozzálát. Ha szombatot akarsz érni, láss hozzá a dologhoz. E. - Jobban mozdit, ha szőre mentében látsz hozzá. D. - Kiki maga dolgához hozzálásson. D. - Lássunk hozzá. D.

Hozzányul. Örömest hozzányul a nem találthoz. D.

Hozzáragad mint bojtorján a lósörényhez. (Szemtelen.) D.

Hozzászokik. Csak addig mig hozzá szokol. (Nehéz.) D. - Hozzászokott, mint szamár a bőjthöz. D. - Hozzászokott, mint cigány lova a koplaláshoz. S. - Hozzászokott cigány lovon nyargalni. (Hazudozni.) E. - Hozzászoktak a cigánygyerekek a szikrához. KV. - Lehányja szőrét a farkas, de bőréhez igen hozzászokott. D. - Nehezen hal meg az öreg, ugy hozzászokott az élethez. E. - Végtére a rossz kántorhoz is hozzászokik a falu. D. - Zabkenyér is jó annak, a ki hozzászokott. D.

Hozzátöröl. Csizmám sem törölném hozzá. E. - Csizmám kapcáját sem törölném hozzá. S.

Hő. Magyarországon legtöbb hő vagyon. (Hű-hő.) E.

Hők meg tompa. D. - Hők még villás! (Ökröket ezen szókkal szólitják a béresek a szekér visszatolatásához. Heves emberek csititása.) E.

Hörcsök. Alszik, mint a hörcsök. B. - Álmos, mint a hörcsök. D. - Hörcsök is megkergeti néha a lovas embert. E. - Mérges mint a hörcsök. S. - Összeakadt hörcsök a borzzal. (Két mérges.) D. - Szeme szöktibe, mint a hörcsök. E.

Hörcsökös asszonyt, ha meg akarsz szeliditeni, járd meg vele a táncot a mogyorósban. (Verés.) K. - Hörcsökös mint a csökönyös ló. Ny. 6.

Hörpent. Jó dudoló, jó hörpentő. (Jó énekes, jó ivó.) ME. - Nehéz orrt fujni, levest is hörpenteni. D. - Örvendek, mikor veled hörpentek. ME. - Egy hörpentés. (Kevés.) D.

Hörpöl. A tengert kanállal hörpölgeti. D. - Egy levet hörpölnek. D. - Ha koncát megetted, levét is hörpöljed. D. - Illik a konc után a levet is hörpölni. D. - Ki koncát megette, levét is hörpölje. D.

Hug. Levendúla ágastul, a hug daru párostúl. (Igen fiatal lányra, ha szeretkőzik.) Np.

Hugy. Büdös, mint az egérhugy. D. - Pis nem hugy. D.

Hugyozik. Az eb sem hugyozza meg. B. - Állj meg avval a köröszttel, hadd hugyozzék Dorkó néni. Sz. - Csalánra hugyozott. (Rossz kedvü.) D. - Hallgat mint a hugyó disznó. E. - Hegyeset hugyozik. (Rátartós.) D. - Járomszeg hugyozó nemes ember. (Elszegényedett nemes ember, ki maga hajtja szekerét.) E. - Kutya is meghugyozza, kinek pénz nincs a zsebében. - E. Nehéz a szél ellen hugyozni. D. - Szél ellen hugyozik. E.

Huhogat. Baglyokkal huhogass, verebekkel csiripelj. E. - Megszokta, mint halálmadár a huhogást. D.

Hull. A falevél is annak idejében hull le. D. - A ki férges, hulljon el. Ny. 10. - A tiszta pofára is hull néha egy kis mocsok. D. - Amint vágod a fát, ugy hull a forgács. D. - Annyi mint őszkor a hulló levél. D. - Hadd hulljon a férgese. B. - Hull mint a mennykő. D. - Hull mint a zápor. D. - Kicsiny a csepp, de ha mindig hull, a kőben is lyukat váj. B. - Könnyen hull az érett gyümölcs. D. - Mindegy, ha csákány hull is. (El kell menni.) E. - Mindegy, ha csákány förgeteg hull is. Ny. 2. - Nem hull a forgács vágás nélkül. KV. - Nem minden felhőből hull a mennykő. D.

Hullatja mint tót a miatyánkot. Ny. 6. - Ne rázd a fát, mely önként hullatja gyümölcsét. D. - Nem mind bors az, mit a kalmár ebe hullat. BSz. - Nem mind gyömbér, mit a kalmár ebe hullat. BSz.

Huncut. Akad huncut. (Ha egy hivatal, biróság megűrül, szokták mondani.) E. - Becsületes ember megőszül, huncut megkopaszodik. S. - Három Burány, hat Adorján, kilenc huncut. Ny. 23. - Huncut a hebegő ördög. Ny. 4. - Huncut a ki haragszik. S. - Huncut a paraszt, ha csak egy araszt. ME. - Huncut a paraszt, mihelyt három araszt. Ny. 5. - Huncut a világ, kimarkolja a dohányt. (Hűtlen feleséget elszeretnek.) Ny. 2. - Huncut az ur. (Társpohár iváskor.) E. - Huncut az, a ki többet ád, mint a mennyie van. ME. - Huncut mig meleg. Ny. 5. - Huncut az ember, mig meleg. Ny. 5. - Huncut embernek ád enni, mikor maga eszik. Ny. 2. - Ki minek a mestere, annak a huncutja. E. - Mégis huncut a német. Np. - Mégis huncut a német, ha ánglius is. S. - Minden ember huncut, csak a pap nem igaz. Ny. 7. - Sok sógor, sok huncut. S.

Huncutság. Torkára forott a huncutság. ME. - Tele van huncutsággal, mint a kutya bolhával. S.

Hunyadi. Nem minden idő terem Hunyadit vagy Kinizsit. D.

Huntyi (honti.) Belemásztak, mint a huntyiak a sárba. Ny. 21.

Hupikék. Felruházták hátát hupikékkel és jajvörössel. D. - Hupikék a fara. (Veréstől.) D. - Hupikék a háta, jajvörös a combja. E. - Sárgaveres, kopikék. (Hupikék.) E.

Húr. Az öreg húr későbbre szakad. D. - Egy húron pendülnek. ML. - Egy húrt pengetnek. B. - Egy húrt penditenek. D. - Elszakad a húr. E. - Hmber bőrből kamolja a hurokat. (Kegyetlen.) D. - Ha elszakad az a húr, megfizeti ez az úr. E. - Húrt kamoltak béléből. D. - Minél vékonyabb a húr, annál hamarabb szakad. D. - Néha a cimbalmosnak is elszakad az ördög húrja. D. - Sok húrt szakaszt a vén hegedüs. D. - Tolvaj és hazug egy húron pendülnek. S.

Hurcolja a Manó a cserfák tetején. (Vesztét keresi.) D. - Keress magadnak bolondot, kit orránál fogva hurcolj. BSz. - Nem hagyom magam orromnál fogva hurcoltatni. E. - Orron fogva hurcolják. D.

Hurcolkodás. Hét hurcolkodás, egy égés. S. - Hurcolkodik, mint a gözü. Ny. 2.

Hurít. Jó kutyát is házallóvá lehet tenni, ha mindig hurítják. Ny. 2.

Hurka. Kesereg, mint a fazékban a hurka. Ny. 7. - Két hurka egy pacal. Ny. 21. - Megbecsüli, mint Balázs a hurkát. D. - Megfogta, mint német a hurkát. E. - Ne fecséreld, mint Zseni a hurkát. Ny. 14. - Neki sem sütnek külön hurkát. S. - Örül neki, mint Balázs a hurkának. D. - Összeesett mint az üres hurka. E. - Szép mint a kiforditott hurka. D. - Vastag mint a hurka. D. - Zsiros mint a hurka. D.

Hurok. Hurkot vetettek neki. D. - Hurokra akadt. ME. - Hurokra kerül. E.

Hurukol mint a pulyka. D.

Hurut. Szerelmet és hurutot nehéz eltitkolni. Sz. - Szerelmet, hurutot, szegénységet nehéz eltitkolni. D.

Hurutol. A ki retket eszik, kétfelől hurutol. D.

Húslé. Ha az első húslé elfut, nem ér a második semmit. (Ha az első feleség elszökik, nem sokat érőt kapsz második feleségül.) Ny. 4.

Húsos fazék. ME. - Húsos koncon veszekednek. ME.

Husvét. Derült meleg husvét napján, meglátszik őszszel a gazdán. (Jó termés lesz.) S. - El nem éri a husvéti bárányt. D. - Fehér karácson, zöld husvét. S. - Fekete karácson, fehér husvét. E. - Ha a farsang hosszu, késő a husvét. D. - Kellemes, mint husvét napján a keszőcze. (Keserves, ha más étel nincs.) S. - Meglesz a törökök husvétján. (Soha.) D. - Meleg karácson, hideg husvét. ME. - Sok husvéti bárányt megevett. B. - Sokszor megette már a husvéti bárányt. D. - Szegény husvét napján is fekete vasárnapot ül. D. - Szekeres karácsony, szénás husvét. S. - Szelid, mint a husvéti bárány. ME.

Husz. Egyik tizenkilenc, másik egy hiján husz. D. - Előbb találkozik husz rossz, mint egy jó. D. - Huszat szól, tizenkilenc szava hazudság. MK. - Ki husz esztendeig nem okos, negyvenig nem gazdag, soha sem is lesz. E. - Nem vethet husz ember annyit, a mennyit ő egyedül beboronál. (Beszédes.) D. - Többet ront egy rossz példa, mint husz jó épithet. D. - Van már annak tizenhusz esztendeje. D.

Huszas márjás nem apró. E. - Megy beléje, mint bőgőbe a huszas. Ny. 2. - Nem adnám egy gatyaszár huszasért. E.

Huszár hat vágás. ME. - Kurta mint a huszár mente. D. - Huszárosan káromkodik. ME.

Huzódozik mint a pap agara. Ny. 17.

Hű mint a kutya. S. - Ritka mint a hű szolga. D.

Hű bele Balázs módjára. Hű bele Balázs, lovat ád az Isten. Sok hű-hó semmiért. S.

Hűl. Kitette hűlni. (Csúffá tette.) Ny. 2. - Könnyen gyűlt, könnyen hűlt. D. - Még helye se hűlt meg. D. - Csak hült helyét lelték. E.

Hűség csak a kutyához illik. (Gúny.) ML.

Hűtelen. Tejes fazéknál hűtelen szolga a macska. E.

Hüvely. Az én kardom sem hűl hüvelyébe. KV. - Az ólomszáj vaskardnak hüvelye. D. - Aranyos hüvelyben fűzfa-kard. B. - Egyik fegyver tartóztatja a másikat hüvelyében. KV. - Égben két nap, hüvelyben két pallos. D. - Hüvelyébe sült a kardja. (Nem tudja kihúzni.) D. - Két éles kard egy hüvelyben meg nem fér. S. - Két éles pallost nem látni egy hüvelyben. D. - Két éles pallos nehezen fér egy hüvelybe. D. - Két éles pallos nem fér egy hüvelybe. D. - Két éles tőr nem fér egy hüvelybe. KV. M. - Korpa hüvely. (Buta fej.) D. - Megfér hüvelyében a pallosa. D. - Ugy bocsásd hüvelybe kardod, hogy idején kiránthasd. D.

Hüvelyk. Egy hüvelyknyi. D. - Ha a kisujjamat megharapom is fáj, ha a hüvelykujjamat harapom is, fáj. Ny. 6.

Hüvelyez. Álmot hüvelyez. (Hiába való dolgot beszél.) M. - Nem álmot hüvelyezek. Sz.

Hűvös. Hideg a hűvös, fázik a szűrös. (Szűrön átszűrődik a hideg.) Ny. 3. - Hűvösön van a párnája. (Tömlöcben van.) Ny. 1. - Hűvösre került. (U. a.) S. - Hűvösre tették. (U. a.) D. - Ott kuruttyol a hűvösön. (U. a.) D.