Hátat fordit. Mikor az ember a csorgóból inni akar, meghajol előtte, de azután hátat fordit neki. ML. - Nem bánja, ha hátat forditasz is neki. D.

Háttal fordul. A gyönyörüség nem homlokkal, hanem háttal fordulva ismerteti meg magát. (Kéj vége keserü.) F. - Ki a forrásból eleget ivott, háttal fordul hozzá. D.

Háti. A háti bőr is megszokja a bundát. (Szegény a jólétet.) D. - Egész nap a háti bőrön. (Rest.) D. - Forditja a háti bőrt. (Arra fordul, honnét a szél fú. Háti bőr, száradt báránybőr, a két első körömnél összekötve s nyakba vetve, alsó Borsodban szokott viselet a háti bőr.) E. - Helyben hagyták a háti bőrt. (Elverték.) D. - Lefaragták a háti görcsöt. (Verés.) D. - Legyalulták a háti dombot. D. - Somfa-hájjal kenegették a háti bőrt. (Bottal.) D. - Szíjat szabtak a háti bőrből. D. - Terem mint a háti bőr. Ny. 4. - Ugyan megizzasztották a háti bőrt. D. - Volt haja a kicsávált háti pacalnak. D.

Hátra. A bot vastagabb vége még hátra van. B. - A rosszban jobb hátra menni, mint előre. D. - Egyet előre, kettőt hátra. S. - Előre-hátra tekint. D. - Előre lát, hogy mit tegyen, de hátra nem, hogy valamit megboszuljon. D. - Forgott ember nemcsak hátra, hanem előre is néz. E. - Hátra kötöm a sarkadat. (Gyerek fenyegetés.) Ny. 2. - Hátra még a nóta ugordója. D. - Hátra van még a fekete leves. (Tökölyi Imrének mondotta ebéd végére a váradi basa 1685-ben.) Sz. - Hátra van még a medve. S. - Hátra még a vastagabb vége. E. - Hátrább az agarakkal. Sz. - Ki szüntelen előbbre nem törekszik, az hátra marad. B. - Keveset hagyott hátra. D. - Mind előre, mind hátra erősen támaszkodik. (Részeg.) D. - Mint a rák, hátramegy. D. - Ne nyögj, mert hátra még a bekkenője. Ny. 2. - Nem előre, hanem hátra tántorog. (Nagyon részeg.) D. - Rosszabb a hátramenésnél. E.

Hátrább az agarakkal. ME. - Hátrább halad mint a rák. D.

Hátulja. Alkalmatosságnak kopasz a hátulja. D. - Se eleje, se hátulja. S. - Van benne módja, mint koldusnak a kordé hátuljában. E.

Hátulsó. A hátulsó kerék el nem éri az elsőt. D. - Első kerék után forog a hátulsó is. S. - Nemcsak első kereket kell nézni, hanem hátulsót is. E. - Hátulsó ajtó. (Kibuvó.) E.

Házaló. zsidó. ME. - Jó kutyát is házalóvá lehet tenni, ha mindig huritják. Ny. 2.

Házas. Gyülölik egymást, mint a két vallásu házasfelek. Ny. 7. - Isten őrizzen házas szolgától, jármas bivalytól, út melletti földtől, paplány feleségtől. Ny. 4. - Isten szerzi a házasokat egybe. KV. - Nyalják-falják egymást, mint az uj házasok. E. - Összetörődtek, mint a rossz házasok. E. - Vén legényből fiatal házas. E.

Házasodik. Ez mindig házasodik, mint a küllő, még sincs felesége. Ny. 3. - Fösvénységből nem házasodik. ME. - Ha házasodni akarsz, végy magadhoz hasonlót. KV. - Ha korán házasodol, korán bánod meg. D. - Ha nincs búgondod, házasodjál meg. D. - Későn házasodott. (Bolondot tett.) D. - Ki későre házasodik, későre bánja meg. D. - Ki korán házasodik, korán bánja meg. D. - Ki vén korában házasodik, dajkát keres magának. E. - Megházasodott lapát, elvette a piszkafát. (Összeillő pár.) E. - Menyecskés legény nem házasodhatnék. D. - Menyecskés legény nem örömest házasodik. KV. - Nem jó messziről házasodni. S. - Sok van, ki éhezik és megházasodik. E. - Szokásból is lehet házasodni. D. - Utcu bizony lakodalom, magam is megházasodom. E.

Házi doromb. (Pörlő feleség.) E. - Házi ellenség a test, friss a rosszra, jóra rest. Cz. - Házi és nádi. (Kétféle veréb van, igy mindenből van jó és rossz.) E. - Házi kereszt. (Feleség.) E. - Házi koldus. D. - Házi tolvajoktól nem lehet őrizkedni. E. - Uti cifra, házi ronda. E. - Uti cifra, házi rossz. Ny. 8.

Hebeg. Beszélj, ne hebegj. D. - Nem is beszél, hanem hebeg. (Részeg.) D. - Huncut a hebegő ördög. Ny. 4.

Hebehurgyaság semmiben nem jó. KV.

Hedergél az úton, mint a rossz szekér. Ny. 21.

Hegedű. Dobd le barát a hegedűt. (Loptad.) M. - Elrejtett kincsnek, titkos hegedűnek kevesen süvegelnek. K. - Faj fajra üt, mint a Pacsó hegedüje. Ny. 1. - Fajra fajra üt, mint a Bacsó hegedüje. Ny. 14. - Füzfahegedűhöz nádvonó illik Sz. - Hegedű nem bőgő. D. - Hegedüpengetés. D. - Hegedűben is későbbre válik a jó. D. - Illik mint a halottas házhoz a hegedű. S. - Könnyebb táncolni, mint a hegedűbe keresni. D. - Nehéz a hegedűbe keresni. D. - Ritka cigány hegedű nélkül. D. - Síppal, dobbal, náni hegedűvel. (Náne cigány szó, jelentése: nincs. Semmi hegedűvel, azaz: titkon.) E. - Szépen szól a hegedű, de hazug belül. (Üres.) KV. - Szépen szól a hegedű, mert üres belülről. (Üres beszéd.) E.

Hegedűszó. Cifra beszéd, hegedűszó. (Üres.) E. - Drága a hegedűszó. D. - Drága a hegedűszó, mert az ember fizeti is, meg járja is. (A táncot.) Ny. 6. - Drága mint a hegedűszó. D. - Hegedűszóban szép mese. E. - Hegedűszóval látod a vendéget. (Szép szóval mulattatod, de ennie nem adsz.) E. - Hegedűszóval tartja a vendéget. (U. a.) D. - Igen kell a szamárnak a hegedűszó. KV. - Nem hegedűszóval kormányozzák az országot. (Nem üres beszéddel.) K. - Nincs drágább a hegedűszónál. S. - Nincs drágább a hegedűszónál; el is fárad az ember, meg fizet is érte. E.

Hegedül. Cini-fini, Péter bátya, neked hegedülnek. (Kényes-nyafogó gyermek.) D. - Cinu-cinu, Péter bácsi, keednek hegedülnek. E. - Hegedült arról szent Dávid. (Már régen elmult.) E. - Hegedült arról szent Dávid, el is magyarázta. D. - Elhegedülte azt szent Dávid, el is énekelte. Ny. 8. - Itt van Buda, itt hegedülj. (Igyunk.) D. - Isten a cigányt hegedűre teremtette. S. - Jaj nekem egyedül, senki sem hegedül. (Agglegény.) D. - Keztyüben hegedül. E. - Ki az igazat hangosan hegedüli, hamar vonóval a fejére ütnek. D. - Könnyü annak táncolni, kinek apja hegedült. (Szerzett.) D. - Malomban hegedül. Pázmán. - Megjön az esze, majd ha szent Dávid két garasért hegedülni jár. S. - Rosszul hegedülnek, ebül táncolnak. B.

Hegedűs. A jó hegedüs nem szenvedi az énekest. D. - Jól táncol, kinek hegedűse a szerencse. D. - Ritka hegedűs, ki nem bormegissza. D. - Ritkán vagyon a hegedűsben bornemissza. Decsi János. - Sok hurt szakit el addig a vén hegedűs. D. - Vén hegedűs mindennap egy nótát felejt. KV. - Vén hegedűs mindennap egy nótát felejt, a mit húz is, azt is hibásan húzza. D. - Rejtett kincsnek, titkos hegedűsnek kevesen süvegelnek. KV.

Hegybiró. Árkon kivül hegybiró. (Dologtalan naplopó.) Ny. 7.

Hegymester. Árkon kivül hegymester. (U. a.) KV. - Árkon túl hegymester. (U. a.) Ny. 2.

Hegyes. A hegyes tűkkel tompákat is vesznek. D. - Egy hegyes turóért agyon nem verik az ebet. D. - Hegyes a szarva, vigyázz, megöklel. D. - Hegyes mint a harmathasitó tót bocskor. D. - Hegyes mint a tót bocskor. E. - Hegyes mint a bot butykója. BSz. - Hegyes mint a dorozsmai turó. D. - Hegyes mint a gömb. (Épen nem hegyes.) D. - Hegyes mint a nyárs. D. - Hegyes mint a nyil. D. - Hegyes mint a torony. D. - Hegyes mint a tót süveg. D. - Hegyes mint a tőr. D. - Hegyesebb az ánglius tűnél. Ny. 5. - Hegyes mint az isten nyila. D. - Hegyes szarvu ökörnek letörik a szarvát. Cz. - Hegyeset hugyozik. (Kevély.) D. - Hess kakas, mely hegyes. (Büszke.) Decsi János. - Kegyelmes tolvajnak hegyes nyárs az alfelébe. M. - Kegyes tolvajnak hegyes nyárs a farába. D. - Megnézd előre, hegyes-e vagy horgas. D. - Minél hegyesebb a karó, annál nagyobb törik el belőle. Ny. 2. - Nem fér meg egy hüvelyben két hegyes tőr. B.

Hegyi. Szent Gellért hegyi táncos. (Boszorkány.) D.

Hegyezi fülét. ME. - Zabot hegyez. E. - Elmehetsz Kukutyinba zabot hegyezni, jeget aszalni. Ny. 12.

Helyrehoz. Egy jó álom minden fáradságot helyrehoz. E. - A mit nem hozhatsz helyre, legjobb elfelejtened. B.

Helytelen. Száz gyanu közt kilenczvenkilencz helytelen. E.

Hemperegni. Nehéz a dombra visszahemperegni. D.

Hencida. Hencidától Boncidáig. ME. - Megütközik mint a hencidai asszony. Ny. 6.

Hengerget. Gyakran hengergetett kő nehezen mohosodik meg. D. - Megmohosodott nagy követ hengerget. D. - Mely követ sokszor hengergetnek, meg nem mohosodik. KV. - Nagy követ hengerget. D. - Egy követ hengeritenek. D.

Henye. Mindig morog, mint a henye eb. D. - Nagy buzaféreg a henye ember. (Sok kenyeret elpusztit.) B.

Henyél. Jó pihenni olykor, de henyélni vétek. E. - Jobb a hazáért meghalni, mint henyélve élni. D. - Mind a két kezére henyél. D. - Ne henyélj, köszöntsd rám. (A bort.) D. - Szerencsétlenség mellett jó henyélni. (A ki szerencsétlen, jobb ha semmibe bele nem fog.) KV. - Tavaszi idejét ágyban elhenyélte, őszit ispitálban töltötte. D.

Henyélés a gonoszság gyökere. S. - Henyélés az ördög párnája. (Latin.) KV. - Jobb a lefekvés, mint a henyélés. D. - Rest béresnek henyélés az ebédje. D. - Nem javal jót a henyélés. (Latin.) S. - Szorgalom, gazdagság; henyélés, szegénység. D. - Többit mindent, csak a henyélést nem resteli. D. - Henyélés minden rossznak anyja. ME. - Henyélés a gonoszság gyökere. KV. - Megszokta, mint lusta béres a henyélést. (Lusta könnyen megszokja a henyélést.) D.

Henyélő prókátort nem szeret a pörös. D. - Henyélő gazdának álmos a bérese. D. - Henyélőnek sok az ünnepe. E. - Szerelmeskedés henyélőknek dolga. D.

Hentes. Zsiros mint a hentes-kötény. S.

Herceg. Hintós kocsi, kenderhám, herceg urfi, szűrdolmány. (Uraskodni akaró tönkre ment ur.) D. - Száját görbitgeti, herceg akar lenni. E.

Herce-hurca élet. E.

Here a kaptárban. D. - A legrosszabb ember, legrosszabb here. D. - Nem sok pálmája van a here embernek. (Lustának.) KV. - Haszontalan here ember. M.

Herélés. Adjuk meg módját, mint páliak a csikóherélésnek. (A herélés közben megdöglött csikóra is rásütötték a bélyeget.) K.

Herélt lónak csak egy a lába. (Ha egy lába kitörik, a többinek sem vehetni hasznát.) E. - Herélt lovat talpáról szokták fejni. (Lónak haszna lábában van.) E. - Komor mint a herélt bika. D. - Krumplit herél. (A fészek oldalán lopja ki, indáját bennhagyja.) Ny. 12. - Mie vagyon a herélt embernek, azt adhatja szomszéd asszonynak. (Sem nem árt, sem nem használ.) E. - Röst mint a herélt bika. D.

Herko. Ha maga Herko páter mondaná, még se hinném. Sz.

Herkules hozzá képest semmi. D.

Hermán. Megharagudott Hermán, kövér ludat kiván. ML.

Hering. Az ördög is ugy tartotta öregebbik lányát: heringet adott ennie, egy csepp vizet se reája. D. - Sovány mint a hering. D. - Kapós mint a heringfej. Ny. 14.

Hernyó. Csendes mint hernyó a levél alatt. D. - Látod-e miből lesz a hernyó? (Látod-e miből mi lesz?) E. - Nem hernyóból lett pille. (Hanem erős ember.) D.

Herregetés nélkül is mar a jó kutya. Ny. 4.

Hervad. Csak azért szép a festett rózsa, mert el nem hervad. D. - Mi hamar kel, hamar el is hervad. S. - Minden szép virág meghervad. Ny. 22.

Hess el, másé. K. - Hess el másé az udvarról. D. - Hess kakas. Ny. 2. - Hess kakas, mely hegyes. (Büszke.) Decsi János. - Hess légy, ne szállj rá, tarka kutya szarj rá. (Kényes.) Ny. 7.

Hetedik. Az ötödik »ne ölj« szól az orvosoknak; a hetedik »ne lopj« a prókátoroknak. D. - Hetedik gyermek. (Szerencsés; a rejtett kincset is látja.) E. - Isten is megpihent a hetedik napon. E.

Hetes. A kisasszonyok között is vagyon hetes vászon. (Rossz.) D. - Durva, mint a hetes vászon. S. - Feszeleg mint a makkhetes. (Legkisebb értékü kártya.) Ny. 6. - Hetes vászon. (Rossz.) D. - A hetes vászon nem válik tizenkettessé. (Rossz jóvá.) D. - A hetes vászonnak nem nagy az ára. D. - Kettős ünnep, hetes eső: szolga nyugodalom. E. - Megszappanozták, mint a hetes vásznat. D. - Neki szokott mint a hetes vászon a sulyokhoz. D. - Rosszabb a hetes esőnél. S. - Összemegy mint a hetesi vászon. Ny. 5.

Hetedfél Balázsnak csak egy az esze. D. - Hetedhét országban nincs párja. S. - Hetedhét országon túl. E. - Hetedhét országra szól. E.

Hetevény. A zab akkor fejzik, mikor a hetevényt meglátja. Ny. 2.

Hetre füles. S.

Hetvenkedik. (Hánya-veti magát.) E. - Hetvenkedik mint a polturás malac a garasos kötélen. S. - Hetvenkedik mint az árpa-cipó a kemencében. (Megreped.) E.

Hetyei. Tudja mikor van vasárnap, mint a hetyei pap. S.

Heveder. Vén heveder. (Vén ember.) D.

Hever. A szerszám heverve rozsdásodik meg. D. - Egy szin alatt hevernek. D. - Hever mint egy kopott ispán. Ny. 6. - Három nem jó ha sokat hever: kereskedőnek a ponyvája, fonónak a rokkája, takácsnak a bordája. Ny. 20. - Hever mint a disznó. D. - Hever mint a molnárlegény a zsákon. E. - Heverő ember szerencséjét is elheveri. D. - Heverő testben bujdosik az elme. Cz. - Ki pad alatt hever is vetett ágyra áhitozik. K. - Könnyü a heverő disznónak meghizni. D. - Mint a disznó, csak fertőben hever. Pázmán. - Nem kell az arany edényt a pad alatt hevertetni. KV. - Nem mindenütt hever az arany. KV. - Nem minden pecsét alatt hever az igazság. D. - Otthon is porban hevert. D. - Vagy hever, vagy döglik. D. - Uj szita szegen függ, az ó a földön hever. Sz. - Szent heverd-el napja. (Blau-Montag.) E. - Hasznos fáradság után esik jól a heverés. D.

Heves kutya vak kölykeit hányja. E.

Heves (megye.) Éldegél, mint Marci Hevesen. D. - Ugy él, mint Marci Hevesben. Ny. 22. - Heves-vármegyéből való. (Heves ember.) S.

Hevet havat összehord. (Meleget-hideget, összevissza beszél.) E.

Hevül mint a cigány az aludttejtől. Ny. 24. - Minél jobban hevitik a vasat, annál jobb acél. D.

Hét. A heti próbát sem állotta ki. (Rossz szolga.) Se hete se szava, mégis parancsol. (Talán helyesebb: se hete, se hava? ME.) D. - Csizmadialegénynek, jól van dolga szegénynek: hat krajcár jár egy hétre, az is kevés csirizre. Ny. 2. - Egy hétig varr egy inget. D. - Haladnak a hetek, mulnak az esztendők. D. - Hány hét a világ? Mával is kevesebb. E. - Hetet-havat összehord. D. - Se hete, se hava, már is parancsol. KV. - Se hete, se hava, már is szemrehányó. D. - Heti bére hat nap, a hetedik ráadás. E. - Kapsz egy hétre hat napot, a hetedikkel megtoldjuk. (Rossz cseléd bére.) Ny. 2. - Két asszony heti vásár, három országos. Ny. 9. - No ez a hét jól kezdődik. Mondotta a cigány, kit hétfőn vittek akasztani.) ME. - Olyan hosszu, mint ide hat hét. Ny. 5. - Ritka, mint a hétben a vasárnap. Ny. 22. - Se hete, se hava és immár parancsolsz. Sz. - Egy zsák alá valót egy hétig szánt. D.

Hébe-hóba. (Néha-néha.) D.

Héj. Görbe fához a héja legegyenesebben hozzá áll. B. - Fanyar héjban édes gyümölcs rejtőzik. S. - Majd elválik, mint a héj a fájától. (Majd kiderül, mi az igaz belőle.) D. - Kibujt a kenyér a héjából. Ny. 10.

Héja. Örül a héja, ha csirkét lát. D.

Hétszer. Bölcs is hétszer botlik napjában. ME. - Hétszer nézzünk, egyszer csináljunk. Ny. 15. - Jámbor is napjában hétszer vétkezik. S.

Hétfő hetibe, kedd kedvibe, szerda szerelmibe, csütörtök csüribe, péntek pitvarába, szombat szobájába, vasárnap kétszer az isten házába. E.

Hékő (forró kő.) Elkelt, mintha hékőre vetették volna. (Elpárolgott, mint a vizcsep a forró kövön.) E.

Hétköznap mezitláb, vasárnap cipőben. E. - Van mind hétköznapi, mind ünnepi ruhája. D.

Hév. Egy hével, egy lével. E. - Egy hével, egy lével végez az okos. D. - Egy lélekzés hevet és hideget nem vehet. F.

Hia (Hija.) Csak egy hijával van az esztelen. D. - Csupán szava hija. (Különben valóságos ökör volna.) D. - Mindennek hijával van, kinek pénze nincs. E. - Mindennek hián van, ki esze hián van. D. - Sok hijával van a szegény. D.

Hiába. A cigány sem rágja a dögöt hiába. (Hanem mert mása nincs.) B. - Ha ma egy órát hiába elmulasztottál, holnap egész nap fel nem találod. E. - Hiába attól félni, a minek meg kell lenni. B. - Hiába eszi a császár kenyerét. (Gyáva katona.) KV. - Hiába feni rá a fogát. E. - Hiába festik szép festékkel az ördögöt. D. - Hiába fürdik a csóka, nem lesz fehér galambocska. Np. - Hiába fürdik a csóka, nem lesz hattyu belőle. B. - Hiába hányod falra a borsót, nem ragad rá. E. - Hiába hintesz borsót a falra, mert nem ragad rá. B. - Hiába szarja a gyöpöt. (Rest.) Ny. 1. - Hiába szapulod a szerecsent. D. - Hiába szépitik, a mi rút. D. - Kis kutya, nagy kutya, nem ugat hiába. E. - Ne szánd a papolót, egy miatyánkot sem mond hiába. D. - Nem esik a csók hiába. Ny. 22. - Nem hiába csörgött a haraszt. Ny. 8. - Eben hiába. E. - Hiába Kámba bucsura. (Nincs.) B.

Hiábavalóság. Minden hiábavalóságért más országba ne menj. D.

Hiányosság. A játék hiányossága, a gyermek szomorusága. D.

Hiányzik egyik kereke. (Hebehurgya.) S.

Hibásan. Vén hegedűs mindennap egy nótát felejt, a mit huz is, azt is hibásan huzza. (Vén ember feledékeny szokott lenni.) D.

Hibázni. A középső szöge hibázik. Ny. 24. - Boldog ember, ki nyelvével nem hibáz. D. - Egy hibázik a szegényben D. - Ha a jövendőt tudnánk, kevesebbet hibáznánk. D. - Habár hibáztál, miért nem vigyáztál. Np. - Hibázni emberi dolog. S. - Jobb kétszer kérdezni, mint egyszer hibázni. E. - Ne szégyeld beismerni, ha hibáztál. S. - Nincsen puska, a ki nem hibázott. D. - Országútját is el lehet hibázni. D.

Hid. Egy kis jég is felszedheti a hidat. D. - Futó ellenségnek arany hid. Hunyadi János. - Hid árendás. (Naplopó.) D. - Megfizetem, ha lelek a lyukas hidon. (Soha.) E. - Hidon ácsorgó kamasz. (Naplopó.) D. - Szorul, mint Jézus Krisztus a hidon. Ny. 22.

Hidegen. Ha tüzesen kezded, hidegen ne végezd. D. - Hidegen veri a vasat. (Hazudik.) D. - Mádi borom hidegen a kotyogóban legyen. S. - Melegen kezdette, hidegen végezte. D. - Sajnálja a szenet, hidegen veri a vasat. D. - Minek a fujó, ha a vasat hidegen verik. D. - Tüzesen kezdi, hidegen végzi. KV.

Hideglelés. Debreceni hideglelésben szenved. (Hízik.) E. - Mindennapi hideglelés hagymázt szül. D. - Rosszabb a harmadnapos hideglelésnél. S. - Sápadt mint a hideglelte. D. - Ujság hasamba, hideglelés bokorba. (Ujságszámba menő étel evésekor mondják.) D. - Ujság gyomromba, hideglelés pokolba. Ny. 8. - Kedves mint a mindennapi hideglelés. Ny. 1.

Híg mint a halászlé. D. - Híg mint a kaszás lé. D. - Híg mint a koldus leves. (Rántott leves.) D. - Híg mint a savó. D. - Híg mint az esztelennek veleje. D. - Olcsó husnak híg a leve. (A mi olcsó, nem ér sokat.) KV.

Him. A madarakban is kevélyebb a him. D. - Ritka him nőstény nélkül. D.

Hím. (Czifra.) Nincs ennek híme, hogy eszedbe ne foglalhasd. (Nem bonyolódott dolog.) E. - Rossz példa után nem kell hímet varrni. E. - Tud hozzá, mint vak a hímvarráshoz. D. - Varrj hímet róla. (Utánozd.) E.

Himes. Gyöngén bánik vele, mint himes tojással. E. - Ugy bánik vele, mint a himes tojással. E.

Himez-hámoz. Ne himezd-hámozd a dolgot. D. - Ne himezd, ne hámozd, mondd ki igazán. E.

Himlő sem volt még akkor Magyarországban. (Régen volt.) D. - Ragadós mint a himlő. D. - Verje meg a himlő. E. - Verje meg a hólyagos himlő. D.

Himódi. Lemenne, mint a himódi ember a fáról. (De nem tud.) Ny. 21.

Himpellér. Ki mindenbe kap, mindenben himpellér. D.

Hinár. Bele keveredett a hinárba. (Bajba jutott.) D. - Benne van a hinárban. E. - Kint van a hinárból. (Bajból.) D.

Hincs. Egyszer hincs, másszor nincs. (Egyszer bőven van, másszor semmi sincs.) E.

Hint. Hiába hinted a borsót a falra, mert nem ragad rá. B. - Madarász sem hint többet a csűrbe, hanem a mennyivel oda csalhatja a madarat. D. - Port hint a világ szemébe. (Német.) ME. - Szemet hintenek, hogy a madarat megfogják. D.

Hinta. Szállj le barát a hintáról, nem a pénzed ára. Ny. 2.

Hintó. Agg ebet nem illet a hintó. B. - Bujj a lóba, jársz hintóba. D. - Nem illet agg ebet hintó-szekér. Ny. 2. - Nem illik hintóba az agg eb. D. - Egy ékesszólásu utitárs jobb a hatlovas hintónál. D. - Félre kocsi, jön a hintó. D. - Hintós kocsi, kender hám, nemes ember, szűrdolmány. D. - Hintós kocsi, kender hám, herceg urfi, szűrdolmány. (Urhatnám szegény nemes ember.) D. - Hintós kocsi, kenderhám, nevetséges egy szerszám. S. - Jó utitársaság és nyájas barátság, jobb hat lovas hintónál. KV. - Nem mind hintó, ami hintáz. D. - Szállj ki Balázs a hintóról, mert nem pénzed ára. E. - Szállj le barát a hintóról, nem a pénzed ára. E.