Haragos. A haragost kevés, a mérgest sok ideig kerüld. D. - Ártalmas a háznál: haragos asszony, sűrű füst, lyukas tál. K. - Haragos, ha magához tér, magára haragszik. D. - Haragos mennykő. D. - Haragos tenger. D. - Haragos mint Balázs Márton kutyája Szigeten. Ny. 18 - Haragost ingerel. KV. - Haragos tigris. D. - Haragosnak kettő a része, meg is verik, enni sem adnak neki. M. - Mérges asszonynak haragos a lánya. Cz. - Mi ételnek a só, haragosnak a szép szó. KV. - Nem jó haragos embernek kezébe kést adni. KV. - Rossz tanácsos a haragos. D.

Haragszik. A ki haragszik, annak nincs igaza. Tisza Kálmán. - Az eb is haragszik, ha az orrát bántják. Sz. - Eb, a ki haragszik. (Én nem haragszom.) D. - Eb haragszik. E. - Eb is haragszik orráért. (Gyenge oldala.) E. - Disznópásztor haragszik s a falu nem tudja. (Szegény haragjával senki sem törődik.) S. - Egyik várban haragszanak, másikban fügét mutatnak. K. - Egyik várban haragszanak, a másikban nem tartanak. D. - Haragos, ha magához tér, magára haragszik. D. - Haragszik, mint a bivaly a veresre. E. - Ha haragszol, hamar megbékülj. D. - Haragszik mint a kinek kenderföld nem jutott. S. - Ki haragszik, harapjon szart. E. - Ki nehezebben haragszik meg, tovább tart haragja. Cz. - Kutya is haragszik az orráért. E. - Magára is haragszik. D. - Megharagudott Hermán, kövér ludat kiván. (Nevetséges harag.) ML. - Törd be fejét, még ő hargszik. D. - Törd be fejét, még sem haragszik. D. - Nehezen haragvónak haragja tovább tart. KV.

Harangöntés. Ért hozzá, mint hajdu a harangöntéshez. KV. - Hozzáfog mindenhez, mint golopi cigány a harangöntéshez. (Ahhoz is hozzáfog, mihez nem ért.) E. - Hozzáfogna harangöntéshez. (U. a.) E. - Tud hozzá, mint hajdu a harangöntéshez. KV. - Tud hozzá, mint béres a harangöntéshez. D. - Tud hozzá, mint kocsis a harangöntéshez. D. - Apja sem volt harangöntő. (Nem volt valami ügyes ember.) E.

Harangszóval megy nyulászni. E. - Nem hallja a harangszót. S. - Nem ijed meg a harangszótól. D.

Harangozni. A ki ijedtében meghal, annak tudod mivel harangoznak. N. - A ki féltében meghal, annak fingharanggal harangoznak. Sz. - Beharangoznak neki. E. - Egészséges korában harangoztak neki. E. - Felkötöttem a kolompot, nem tudom, hogy harangozok vele. Ny. 24. - Füstre harangoz. (Elhamarkodva cselekszik.) Ny. 6. - Ha felkötötted a harangot, harangozz. D. - Hallotta, hogy harangoznak, de nem tudja, hogy hol. E. - Hallott valahol harangozni, de nem tudja hol. ME. - Hol sok a harang, sokat harangoznak. S. - Ijedtében meghalónak tökkel harangoznak. E. - Harangoz a pap kutyájára. (Lógatja, lóbálja a lábát.) Ny. 22. - Szegény az eklézsia, maga harangoz a pap. E. - Tökkel harangoztak minapában Budán. Cz.

Harangozó. Feltartja az orrát, mint a harangozó disznaja. D. - Forog mint a harangozó kutyája. (Elszédült bele.) Ny. 9. - Harangozó néz ki a szeméből. (Nyomor.) D. - Mit a pap mond, le nem tagadhatja a harangozó. S. - Orrában hordozza a harangozó-pénzt. (Haldoklik.) E.

Haramiák esküdtje. D. - Haramia mellette kegyesnek mondható. D. - Jó tolvajból válik a jó haramia. D. - Karikát a haramia nyakára. D. - Haramiák előtt nem tanácsos aranyba öltözni. D.

Harapás. Nincs befalni való harapása. (Falat kenyere sincs.) E. - Veszett kutya harapás, más világra talpalás. D. - Egy harapásnyi. (Kevés.) D.

Harapdál. Eb is a követ harapdálja, mikor az embert meg nem marhatja. B.

Harapófogó. Azért tart harapófogót a cigány, hogy kezét meg ne süsse. E. - Azért tart harapófogót a kovács, hogy meg ne süsse kezét. E. - Csudálatos, mint a harapófogó. S. - Harapófogóval nem huzhatnál belőle szót. E. - Jó harapófogó. (Ügyes tolvaj.) D. - Szent Mihály után, ha harapófogóval huznák is a füvet, még sem nő. E. - Különös mint a harapófogó. Ny. 7.

Harapós kutya nem ugat. Ny. 2. - Harapós kutyának goromba gazdája. Ny. 2.

Haraszt. Nem hiába csörgött a haraszt. Ny. 8. - Nem minden harasztban terem ily oroszlán. D. - Nem zörög a haraszt magától. E. - Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fujja. E. - Nem zörög a haraszt szél nélkül. E. - Ritka hitel parasztban, mint a hal a harasztban. (Parasztnak nem lehet hinni.) D. - Zörög mint a haraszt. E. - Vergődünk, mint hal a harasztban. Pázmán. - Antal harasztjára bocsátotta. (Féleszü.) Cz. - Mindig egyforma mint a mocsai haraszt. Cz.

Harácsol. Nem kopott érte körme, könnyen harácsolja. (Nem ő szerezte.) E.

Harc. Béka-egérharc. Csokon. - Harc és háború. E. - Nem nagy hir a cigányokkal való harc. E. - Nem nagy hirt nyer az ember a cigányokkal való harccal. KV. - Tanácsban ész, harcban erő használ. E. - Tüzes mint a harc. D. - Akkor abrakolja lovát, mikor harcra indul. D. - Elesik a harcon vagy egy vagy más. D. - Késő akkor a lovat hizlalni, mikor harcra kell menni. Bethlen Gábor.

Harcol. Sokkal kell annak harcolni, ki sokat akar meggyőzni. E. - Álmában is ellenséggel harcol. D. - Nyelvvel harcolni asszonyemberhez illendő. Bethlen Gábor. - A harcolás előtt abrakold a lovat. D.

Harcsa. Kövér mint a harcsa. D. - Oly nagy a szája, mint a harcsának. D. - Pislog mint a dobos harcsája. (Rosszban töri fejét.) Ny. 1. - Szájas mint a harcsa. D. - Tátog mint a harcsa. E. - Tátogatja száját mint a harcsa. D. - Sikos a harcsa farka (Nehéz megfogni, drága.) Ny.

Harcsaszáju apának locska a fia. D. - Harcsaszáju nagy inas. D.

Haris. A harist az ő maga szaván fogják. M. - A harist is szaván fogják. KV. - Harist nyelvén fogják meg. S. - Kiált éjjel-nappal, mint a sovány haris. D. - Kiált mint a haris. D. - Madarász a harist szaván fogja meg. (Utánozza hangját.) Ny. 6. - Harist a szaváról megismerik. Sz. - Ökröt szarván, harist szaván fogják. KV. - Szaván fogják meg a harist. Sz. - Szaváról ismerik meg a harist. D. - Szájas mint a haris. D.

Harisnya. Sok haszontalan gondolat fordul meg egy harisnyakötésnél. D.

Harkály. Nyelves harkály. D.

Harmada. Ezt feléből, amazt harmadából. D. - Feléből-harmadából. D. - Felét feléből, felét harmadából. (Felületes munka.) D.

Harmadik feleség ördögtől való. S. - Harmadik utcáról is megugatják az ebek. (Ismert tolvaj.) D. - Éljünk mi ketten, kurvanya a harmadiknak. (L. él.) D. - Hamis keresmény kincse, nem száll harmadik örökösre. S. - Káprál (káplár) után harmadik tiszt. D. - Kelj fel, már a kódis (koldus) a harmadik faluban jár. Ny. 13. - Két bolond egy pár, a harmadik a bojtár. Ny. 5. - Mikor két eb összemarakodik a tál felett, a harmadik könnyen jóllakik. E. - Nem szereti a hal a harmadik vizet. (L. hal.) - Szent Pál harmadik égben tanult, még se mehetett mindennek végire. E. - Már a koldus a harmadik faluban jár. (Későn van.) E. - Szeretetben egy harmadik mindig alkalmatlan. ML.

Harmadnapos vendégnek czoki a neve. KV. - Harmadnapi vendégnek czoki legyen neve. F. - Rosszabb a harmadnapos hideglelésnél. S. - Harmadnapi vendégnek ajtó megett helye. KV.

Harmat. Este leányt, harmaton füvet ne nézz. Ny. 4. - Gyönge mint a harmat. E. - Harmat nem eső. D. - Harmattal nem kell nézni a füvet. E. - Ki jókor felkel, harmatot szed. E. - Örül mint a tücsök a harmatnak. D. - Piros mint a rózsa, gyenge mint a harmat. E. - Szép mint harmatgyöngy. S. - Szép mint a füvön a harmatgyöngy. D. - Annyi az áldás rajta, mint a harmat. D. - Elcsapta előtte a harmatot. (Leszedte a fölét.) Ny. 1.

Harmincad. A mit a vámon nyert, a harmincadon elvesztette. Sz. - Általment az ebek harmincadján. (Okult kárán.) D. - Én is voltam az ebek harmincadján. KV. - Ráhuzták az ebek harmincadjára. Sz. - Rákerült az ebek harmincadjára. S.

Hasáb. Ne mindent apróra, néha hasábra is. D.

Hasad. Gyémánt hasad vértől. KV. - Tempózik mint a hasadt fazék. Ny. 9. - Tempózik mint a hasadt teknyő. Ny. 6.

Hasadék. Tordai hasadék a szája. (Nagy száju.) S.

Hasít. Amint vágtad, ugy hasítottad. D. - Hasít, mint a vadkan. D. - Ha vastag a fa, hasítsd meg. D. - Kemény fát kemény ékkel hasítanak. D. - Könnyü a más bőréből szijat hasítani. E. - Könnyü más bőréből hársat hasítani. KV. - Szijat hasítok a hátadból. S.

Hasogat. Fület hasogat. (Kellemetlen beszéd.) D. - Hajszálat hasogat. D. - Hasogatott hajszálnyi. D. - Hasogatott hajszálnyira sem távozik. D. - Nemcsak a hajszálat, de a szálfát sem hasogatta meg soha. (Nem akadékoskodott sem kis, sem nagy dologban.) D. - Szőrszálhasogató. Sz.

Hasonlit. A bagolyt a sólyomhoz hasonlitja. KV. - Szunyogot a bikához ne hasonlitsd. D.

Hasonló. Egy tyukmony hasonló a másikhoz. (Tojás a tojáshoz.) Pázmán. - Ha házasodni akarsz, végy magadhoz hasonlót. KV. - Hasonló hasonlót szeret. KV. - Hasonló hasonlóval hamar összebarátkozik. D. - Hasonlót hasonlóval fizetni. (Német.) S. - Korom a koromhoz nem hasonlóbb. E. - Magadhoz hasonló feleséget végy. KV. - Tojás tojáshoz nem hasonlóbb. E. - Tojás tojáshoz, viz vizhez nem hasonlóbb. S.

Hasznos. A futás szemérem (szégyen), de hasznos. Ny. 12. - A hasznos földnek haszontalan terhe. D. - A mi szép és hasznos, azt munkával adják. KV. - Hasznos fáradság után esik jól a heverés. D. - Hasznos munkában soha nem nagy a fáradság. D. - Hasznos munkának nincsen fáradsága. KV. - Kemény uralkodás nem mindenkor hasznos. KV. - Kinek káros, kinek hasznos a vásár. D. - Minden álmot kialudni sem hasznos. D. - Nem mindenkor hasznos a hallgatás. KV. - Nem mindenkor hasznos fölöttébb okosnak lenni. K. - Nincs hasznosabb a hallgatásnál. KV. - Szégyen a futás, de hasznos. M. - Szomoruság is hasznos, ha nem tartós. D.

Haszontalan terhe a hasznos földnek. D. - Haszontalan harag, kinek nincs ereje. E. - Jobb egy kérdezősködés hat napi haszontalan járásnál. D. - Leghaszontalanabb eb asztalról él. (Öleb.) D. - A mészárszékben haszontalan csont is találtatik. D. - Sok haszontalan gondolat fordul meg egy harisnyakötésnél. D. - Hadd koptassák a nyelvöket haszontalanul, hiszem istent, nem hágy engem gyámoltalanul. D. - Haszontalan here ember. M.

Hasztalan vádolja a vizet, ki ismét belebukott. D. - Hasztalan ne szenvedj. D.

Hatszor is méri az itce lisztet. D. - Hatszor is megnézi a garast, ha nem hatos-e. D. - Hatszor is megolvassa a pénzt. D.

Hatalmas. A hatalmasnak hátat ne fordits. D. - A ki erősebb, az a hatalmasabb. ML. - Az isten hatalmas, az ördög nem alszik. E. - Bolondság hatalmasabbra haragudnod. KV. - Hatalmas hat farkas. (Erős ember.) D. - Kakas is hatalmas maga szemetén. D. - Minden kakas maga szemetjén hatalmas. Sz. - Nehéz a hatalmasnak parancsolni. D. - Tudatlan hatalmas, mindennek ártalmas. E.

Hatalom. Nem ér a harag hatalom nélkül semmit. Ny. 6. - Igér az orvos egészséget, de nincs rá hatalma. E.

Határ. A határon kivül ne lépj. D. - Adj szállást a tótnak, majd határt mutat. Sz. - Bejött a fene a határba. (A rossz, baj.) Ny. 2. - Kiki saját határában tartsa magát. Decsi János. - Szomszéd határba ér a nyelve. (A távol levőket rágalmazza.) Ny. 1. - Város határán kivül ő a biró. (Koldus.) D. - Mindennek van határa. (Német.) ME. - Nagy mint a debreceni határ. E. - Ne hányd fel a határt, melyen ősöd járt. E. - Nem bolygatja a régi határt. D. - Határjárás, tatárjárás. E. - Vén határkő. (Vén ember.) D.

Határos. Az ő jószága a kolduséval határos. D. - Ördöggel határos. KV. - Tatárral határos. D.

Hattyu. A büdös babuk berzenkedik a hattyuval. (Tudós tudatlannal.) KV. - A büdös babuk berzenkedik a hattyura. B. - Fehér holló, fekete hattyu az igaz barátság. B. - Hattyu a ludak közt. E. - Hattyu apától, galamb anyától született. D. - Hiába fürdik a csóka, nem lesz hattyu belőle. B. - Hattyudal. ME. - Holló fészkén hattyut keres. D. - Holló volt, hattyu lett. E. - Holló volt azelőtt, már most hattyuvá vált. (Megőszült.) D. - Holló voltam, hattyuvá lettem. (U. a.) D. - Kecskéről gyapjut, szerecsenből hattyut. BSz. - Nem fehér hattyu az, kinek tarka tolla. (L. fehér.) E. - Ritka mint a fekete hattyu. E.

Hatvan. Budát Pesttől csak a Duna választja el, mégis hatvanhat mérföld. (Szójáték: Hatvan városa hat mérföldre van.) ME. - Nem hatvanhét, hanem hatvannyolcz. (Nagyzókról. »Hány vadat lőttek?« »Hat vagy hetet«. A nagyzó inas azt ugy adta tovább: nem hatvanhetet, hanem hatvannyolcat.) E.

Hatvani. (Hires professzor.) Ne pislogj, mint Hatvani az árokban. Ny. 5. - Spekulál, mint Hatvani az árokban. Ny. 8.

Hava (hó.) Feljött a hava. E. - Hetet-havat összehord. D. - Se hete, se hava, már is parancsol. KV. - Se hete, se hava, már is szemrehányó. D.

Havaz. Fuj, esik, havaz, ugy lesz tavasz. Ny. 6. - Szomoru mint a havazó ősz. D.

Hazafi. Gróf is nemes, ha hazafi. E. - Hazafi Verrai János. (Fűzfapoeta.) ME. - Igaz hazafi. D. - Nincs becse a hazafinak. E. - Sok hazafi, szájhazafi, szóhazafi. E.

Haza. A gunár hazajött, a jérce még oda van. (Az asszony kicsapongóbb a férfinál.) Ny. 9. - Csak az jár haza, amit a farkas meg nem emészt. D. - Haza jár, mint Buki lova az abrakra. (Visszatér oda, hol jobb dolga volt.) D. - Ráijesztett, mint Halaburgyi a hazajáró lélekre. Ny. 1. - Haza jár. (Kisért a holt.) E. - Haza vitte. (Megnyerte.) E. - Idegen ökör is hazafelé bőg. D. - Jó kutya haza jár. (Elveszett tárgy megkerül.) S. - Ló is jobban üget hazafelé. E. - Nagy útról szerencsésen hazaért, kapujában törött el a lába. D. - Vissza se tekintett hazáig. D.

Háboritás. Könyvek sokasága, fej háboritása. KV.

Háborgó tengernek, tolvaj embernek nincs csendessége. KV. - Késő táncnak háborgás az eleje. D.

Háboru. Csunya dolog a háboru. Cz. - Harc és háboru! E. - Háboru pokolban, békesség az égben. D. - Háboruban sok a vágott hus, kevés a káposzta. S. - Jobb a háboru a fegyveres békénél. S. - Néha egy szó egész háboru. D. - Türhetetlen szomoruság a kebeles (kebelbeli) háboru. D. - Ha békesség támad, romlik a háboru. D. - Rut dolog a háboru. Sz.

Háboruság. Jobb a tisztességes háboruság, mint a szines barátság. Cz.

Hág. Csöbörből vödörbe hág. M. - Farkára hágott. S. - Hág mint a csődör. D. - Ki magasra hág, nagyot esik. KV. - A ki nagyot hág, nagyot esik. M. - Elevenjére hágtak. D. - Kutyanyomba hágott. (Rossz útra tért.) Ny. 13. - Körmetlen vagy, nagy fára ne hágj. B. - Körmetlen macskának nehéz fára hágni. S. - Körmére hágtak. D. - Lesz még valaki, ki sarkára hág. (Ki a kevélyt megalázza.) D. - Nagy fára akar hágni. K. - Nyomába se hághatsz. D. - Rossz fűre hágott. (Hibás lépést tett.) E. - Sarkára hágtak. D. - Tyukszemére hágtak. D. - Ugyan nagy felszékre hágott. (Nagy hangon beszél.) F. - Vederből csöbörbe hágott. Sz.

Hágdos. Vén ökör mélyebben hágdossa a sarat. D.

Hágó. Minden hágónak vagyon lejtője. Cz. - Minden hágónak lejtője vagyon. Pázmán. - Minden hágónak van lejtője. KV. - Nem bir a barna a hágóra. (Gyenge ló.) Ny. 2. - Minél nagyobb a hágó, annál félelmesebb a lejtő. D. - Nagy hágónak nagy a lejtője. E. - Nincs oly magas hágó, melynek lejtője nem volna. D.

Hájas. Bohó Misi, de hájas. (Bolondos, de gazdag.) E. - Gyakran a zsiros táskából esik ki a hájas pogácsa. KV. - Gyakorta a hájas táskából esik ki a zsiros pogácsa. (Szegénynek is néha van jó dolga.) Sz. - Ha én király megvónám, hájas piritós megennám. (A szegény tót inas kivánsága.) E. - Hájas szekér, hosszu út. (Hosszu útra elő kell készülni.) E. - Magától is megyen a szekér, csak hájas legyen a kerék. D. - Nehéz az ebet a hájas szijról elszoktatni. KV.

Hájasit. Kölcsön korpa nem hájasitja a disznót. D.

Hájasodik. Emberhússal hájasodik. (Kegyetlen.) D. - Sok jót evett, mig meghájasodott. D.

Hájaz. Hájazza a kereket, hogy jobban csusszon a szekér. (Veszteget.) Sz. - Magától is megy a szekér, csak hájazd. D. - Megy a kerék, ha hájazod. E. - Megy a szekér, ha hájazod. E.

Hál. A ki fütőben hál, mást is ott keres. BSz. - Csak hálni jár belé az ész, egész nap kódorog. D. - Ebnek ágyán eb hál. D. - El lehet vele egy kuckóban hálni. (Türelmes.) D. - Kenyérrel hál az ágyban. (Telhetetlen.) D. - Éhes, mintha csőszakolban hált volna. Ny. 2. - Fél maga hálni az ágyban. D. - Hálni jár belé a lélek. E. - Ki kutyával hál, bolhásan kel fel. D. - Ki rühessel hál, megrühesedik. D. - Reggel jött vendég nem szokott meghálni. E.

Hála a papnak, megellett a barát. Ny. 22.

Háladatos. Ritka mint a háladatos tanitvány. D. - Sokszor az állatok is háladatosak. D.

Háladatlan kakuk, elszállott. D. - Jótétemény semmit nem veszt, ha háladatlanra esik is. E. - Háladatlansággal fizet a világ. D.

Hálálkodás. Teli van hálálkodással, mint a barát allelujával. Ny. 14. - Hálálkodik, mint patika előtt a koldus. (Más kell neki, nem gyógyszer, mivel kinálják.) Ny. 19. - Hálálkodik, mint a tehén a jégen. Ny. 8. - Ne hálálkodj, mint a pap tehene a jégen. Ny. 3.

Háló. A mint veted a hálót, ugy fogsz. D. - Amint veted a pöndölhálót, ugy fogod a keszeget. D. - A törvény oly háló, mely a gyenge szunyogot megfogja, a darázs pedig keresztül töri magát rajta. D. - Azt a halat tartják legszebbnek, mely a hálóból kiugrik. D. - Háló előtt halász nem fogja csukáját. K. - Hálóba esett. E. - Hálóba került. E. - Hálóba keritették. S. - Hálóját is szerencsésen veti. D. - Hálóval takarózik. (Szegény.) E. - Hogy nagy halat foghasson, nagy vizbe veti hálóját. Pázmán. - Jó helyen vetette meg a hálót. D. - Mély vizbe vetette hálóját. S. - Nagy vizbe veti hálóját. E. - Ne fogd háló előtt a csukát. D. - Nincsen háló lyuk nélkül. ME. - Ritka mint a szunyogháló. D. - Ritka mint az öreg háló. D. - Sok lyuk a hálón, ha uj is. D. - Uj hálón is sok a lyuk. S.

Hályog. Farkashályog van a szemén. (Szürkületkor nem lát.) E. - Hályog van a szemén. (Nem jól lát.) E.

Hámfa. Lőcsből hámfa. S. - Nem lehet az ember fából, ki kell rugni a hámfából. (Mulatozók mentsége.) S. - Kiugrott a hámfából. E.

Hámlik. Ne bántsd, ha nem hámlik. D. - Addig bántsd a hársfát, mig hámlik. M.

Hámoz. A sajtot hámozza. (Válogatós.) D. - Tudja szóval elhimezni-hámozni. D.

Hány. Azt sem tudja, hány az ujja. D. - Hány hét a világ? S. - Majd elválik hány zsákkal telik. S. - Tudjuk már hányat ütött az óra. ME.

Hány. Egy bográcsba hánynak. D. - Egyik sem hányja a másikát. (Kitérő válasz. Hány óra van? Erre igy válaszolnak kitérően: egyik sem hányja a másikát.) E. - Falra borsót hány. Decsi János. - Falra hányja a borsót, nem ragad rá. B. - Hiába hányod falra a borsót, nem ragad rá. E. - Mit hánysz falra borsót? KV. - Tökre hány bojtorjánt. (Hiába fárad.) KV. - Tökre hányja a bojtorjánt, hogy beleakadjon. D. (Hiába fárad; ostobán cselekszik.)

Hányadán vagyunk mi ketten? D.

Hánya-veti ember. S. - Hánya-veti fejét, mint a legyes ló. D. - Hánya-veti kezét, mint a csépet. D. - Hánya-veti magát, mint a lépes madár. D. - Hánya-veti magát, mint a köleskenyér a tejben. Ny. 5. - Hánya-veti fejét, mint Magyar Balázs lova. D. - Hánya-veti magát, mint Magyar Balázs lova. D. - Hányák-vetik, mint a dézsma buzát. D. - Hányd-el, vesd-el módra. (Gondtalanul, rendetlenül végzett munka.) E. - Ide-toda hánya-veti rossz nyelvét. D.

Hánykódik mint poltrás malac a garasos kötelen. E. - Hánykódik mint ürge a pórázon. Np.

Hánt. Addig hántsd a hársfát, mig hámlik. D. - Addig hántsd a fát, mig mézgás. Ny. 4. - Egy dögöt hántanak. (Nyúznak.) D. - Hársat hántok hátából. E. - Ne hántsd, ha nem hámlik. D.

Hári. Hazudik mint Hári János. S.

Hárs. Addig hántsd a hársfát, mig hámlik. M. - Feslik immár a hárs. (Vége van.) D. - Feslik neki a hárs. (Könnyen megy dolga.) E. - Könnyü más bőréből hársat hasitani. E.

Hártya. Fára arany hártyát. (Hiába való.) D. - Nem lesz az aranyból egyszeriben hártya. D. - Vékony mint a hajma hártya. D.