Ha. Csak az a »ha« ne volna. E. - Ha a »ha« nem volna, a cigány is úr volna. ME. - »Ha« cigány praepositio. E. - Jó volna, ha volna. S. - Könnyen volnék, ha volnék. D. - Lenne, ha volna. E.

Hab. Fáradt mint habok közt a hajó. D. - Hab ellen uszni. E. - Habbal menni. E. - Fehér mint a hab. ME. - Kőszál a habok ellen. D. - Vizbe fuló habhoz kap. S. - Vizbe haló ember habokhoz is kapdos. Pázmán. - Vizbe haló habhoz is kap. K. - Túl már a habokon. (Bajon.) D.

Habzik a szája, mint a veszett kutyának. D. - Habzik bele a szája, ugy jár a nyelve. D. - Habzik mint a tenger. D.

Habzsi. Egyik kapzsi, másik habzsi. D. - Habzsolja a levest, mint a kutya. Ny. 12.

Hadakozik. A holtakkal ne hadakozzál. (Ne szóld meg, hagyj nekik békét.) D. - Isten is a bátor katona mellett hadakozik. D. - Szomoru dolog a királylyal hadakozni. D. - Ki a békét nem becsüli, hadakozni sem tud. D. - Ki a békét nem szereti, hadakozni sem tud. D. - Holttal hadakozik, ki holtat rágalmaz. KV.

Hadakozás és gonoszság együtt járó szomszédok. Cz. - Hadakozás oly orvosság, mely nem lehet veszedelem nélkül. E. - A hadakozásban jobb lovadat az ellenség sövényéhez, mint a magadéhoz kötnöd. KV. - A hadakozásnak bizonytalan a vége. KV.

Hadi szerencsét, fiu magzatot, jó házasságot isten választja. E. - Fiu magzat, hadi szerencse, jó házasság csak az isten dolga. D.

Hadnagy. Ördögök céhmestere. E. - Ördögök hadnagya. D. - Vén bába a manó ördögnek hadnagya. KV. - Vén banya, ördögök hadnagya. ME.

Hadronc. Jár a szája, mint a hadroncnak. D. - Tiz esztendős hadronc nem pajkosabb nála. D.

Hadsereg. Szép mint a rendes hadsereg. D.

Hadverés. Házasság, hadverés, királyválasztás, isten dolga. E.

Hadvezérlés. Királyválasztás, hadvezérlés, feleségvevés, isten dolga. D.

Hadaritja mint a baranyai bika a füvet. S.

Hadd el hadd. Az volt ám a hadd el hadd. E. - Itt ám a hadd el hadd. D. - Most jön csak a hadd el hadd. D.

Hahota. Nem fogja az okos hahotával a madarat. D. - Nem fogják hahotával a madarat. E.

Hahotáz mindegyre. D.

Hagyás. Jó kezdésnek jó hagyás a vége. E.

Hagymával élj. (Hagyj máról holnapra; takarékosan élj. Szójáték.) Ny. 2. - Megesküszik egy vörös hagymáért. S. - Vékony mint a hagymahártya. D. - Hagyma lesz holnapra. (Szójáték: Hagyj ma, lesz holnapra.) Ny. 2. - Vöröshagyma, foghagyma, az is mindjárt egy nóta. (Élelmes ember mindig tud magán segiteni. A ki énekelni akar, bármely szóval nótázhat.) Ny. 14. - Uram, büntesd meg a hagymát. (Hamisan esküdött; megesküszik egy vörös hagymáért is.) E.

Hagymáz. Hagymázban van esze. (Bolondos, - félrebeszél.) D. - Mindennapi hideglelés hagymázt szül. D. - Kopasz, mint hagymáz után a beteg. D.

Hagdos. Az élőt a holtak hagdossák. (A jót rágalmazzák a rosszak.) D.

Hajszál. A hajszálnak is van árnyéka. KV. - Egy jó hajszál sincs fején. D. - Egy paraszthajszál hija volt. ME. - Egy paraszthajszálnyi különbség. (Igen csekély.) E. - Előtte a hajszál is dorong. (Félénk.) D. - Feláll az ember hajaszála. (Borzasztó.) E. - Hajaszála sem görbül meg. (Semmi baja sem lesz.) ME. - Hajszála hasogat. (Csekélységen fenakad.) D. - Hajszálhasogató. (Aprólékossággal bibelődő.) E. - Hajszálon fügött élete. E. - Hajszálon mult élete. E. - Hasogatott hajszálnyi. (Parányi.) D. - Hasogatott hajszálnyira sem távozik. D. - Minden haja szála az ég felé meredt. (Megrémült.) S. - Nemcsak a hajszálat, de a szálfát sem hasogatja meg valaha. (Neki minden jó.) D. - Sok hajszálat kell addig a fejnek elveszteni, mig megkopaszodik. D. - Vékony a hajszál, mégis van árnyéka. B. - Vékony mint a hajszál. D. - Vékonyabb a hajszálnál. D. - Több a bűne, mint a hajaszála. S.

Hajadon. Régen volt ő hajadon. D.

Hajas. Nem éred meg hajasan, kopaszan is bajosan. Ny. 1. - Körülhajas, kotnyeles. (Parókás, cifrálkodó, mindenben beleártja magát, férfiatlan.) D.

Hajatlan. Jobb a hajatlan, mint a velőtlen fej. D.

Hajpor. Franciának hajpor, magyarnak jó bor. D. - Hajpor a zsiros hajon. (Hiábavaló.) D. - Kopaszra hajport. D.

Hajdina. Átúszták, mint a mádiak a hajdinát. (A virágzó hajdinát boros fővel éjjel viznek nézték.) S.

Hajdu. Csak annyi neki, mint a hajdu seggén a kobak. B. - Ért hozzá mint hajdu a harangöntéshez. (Ezt nehéz mesterségnek tartják.) KV. - Hajdut fogott. (L. fog.) E. - Igen tud hajdu harangot önteni. M. - Két hajdu nehezen őrzi a várat. D. - Kit az isten megver, nem hajdu veri meg. E. - Lóra katona, tehénre hajdu. D. - Megszokta, mint hajdu a kaszát. D. - Nehéz két hajdunak várat oltalmazni. KV. - Ritka hajdu garabonca nélkül. D. - Sokat talpal a hajdu, mig lóra kap. E. - Szereti mint hajdu a pocsétát. D. - Tehénre hajdu! E. - Tud hozzá, mint hajdu a harangöntéshez. KV.

Hajigál. Kolbászszal hajigál a szalonnára. (Kis ajándékkal kedveskedik, hogy nagyobbat kapjon.) D. - Ne hajigáljon az, kinek üvegből a háza. Ny. 13. - Szalonnára is kolbászszal hajigál. D. - Ott élni jó, hol gombóccal hajigálják az embert. E.

Hajit. Annyira hajit az apád, mint a sütőlapát. Ny. 2. - Messze hajitotta a nyárfa-sulykot. (Nagyot hazudott.) D. - Messze hajitja a sulykot. E. - Amit kézzel elérsz, fával ne hajitsd. D. - Amit kézzel ér az okos, nem hajitja bottal. D. - Mit kézzel ér, nem hajitja bottal. E. - Terméketlen fára követ senki nem hajit. (A világ nyelve a jót szapulja.) E.

Hajitófa. Nem ér egy hajitófát. D.

Hajlandó. Esendő az ember, hajlandó a pendely. (Gyarló a férfi, rosszra hajlandó az asszony.) E.

Hajlék. A tetűnek legalább hajléka van, ennek semmie. D. - Meghuzza magát, mint téli csiga hajlékában. E. - Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj. Szentir.

Hajlik. Addig hajlik a vessző, mig gyenge. B. - Addig hajlitsd a fát, mig hajlik. B. - Addig hajlitsd a fát, mig vessző. D. - Addig tekerd a guzst, mig hajlik a vessző. D. - Én is biztam egy nádszálhoz, ki felnövén hajlott máshoz. D. - Hajlik mint a jég. D. - Hajlik mint a viasz. E. - Hajlik mint Putnok. (A templomban a németek énekelték: Heilig, heilig! mit a magyar ember arra értett, hogy: hajlik.) S. - Hajlik mint a német imádság. (Heilig!) Ny. 14. - Hajlik mint a német létánia. Ny. 23. - Minden embernek maga felé hajlik a keze. E. - Minden szentnek maga felé hajlik a keze. D. - Nem csuda, ha az éretlen nád meghajlik. D. - Szentnek is maga felé hajlik a keze. S. - Törik, de nem hajlik. S.

Hajlit. Addig kell a vesszőt hajlitani, mig gyenge. Ny. 6.

Hajnal. A jó gazda hajnal előtt ágyaz. (Készül a nyomtatáshoz, munkához.) D. - Eljön a hajnal, ha kakas nem kukorékol is. D. - Érzi, mint a juhász a hajnalt. S. - Jó a bor mindenkor, hajnalkor, éjfélkor. Np. - Korán kelés hajnalt nem szerez. K. - Kora felkelés nem szerez hajnalt. KV. - Piros mint a hajnal. D. - Ritka mint az éjszaki hajnal. (Északi fény.) D. - Szép mint a hajnal. D. - Szép mint a hajnal a kéményen. E. - Szuszog mint a tót hajnalban. S. - Tapogatja, mint banya a hajnalt. S. - Tapogatja, mint tót a hajnalt. Ny. 3. - Tapogatja mint vak a hajnalt. Ny. 8. - Tapogatózik, mint tót a hajnal után. Ny. 7. - Homályba borult hajnali csillaga. (Vége szerencséjének.) D.

Hajol. Feltette fejét, nem hajol. (Nyakas.) D. - Kővé keményedett nyak nem hajol. D. - Pózna a nyaka, nem hajol. D.

Hajó. A hajó magától is lemegyen a folyón. D. - A hajó nyomát keresi a tengeren. D. - Boldog, ki a hajót partról nézheti. D. - Egy hajóban eveznek. Pázmán. - Fáradt mint a habok közt a hajó. D. - Hajó lesz, ha jó lesz. (Szójáték. Minden ha jól készül, az lesz aminek lennie kell.) Cz. - Hajó mellett jó uszni. KV. - Hajó mellett uszni hiuság. (Hiába való dolog.) D. - Inkább hajót húznék. (Inkább a legnehezebb dolgot végezném.) E. - Jó kormányos igazithatja a hajót. D. - Könnyü hajó mellett uszni. E. - Könnyü szép időben hajót kormányozni. D. - Nem iszkábálta (szegezte) jól össze a hajót. (Ügyetlenül hazudott.) D. - Rossz hajó az, melynek dereglyéje nincs. Cz. - Szélvésznek hajódat soha meg ne hidd. (Ne bizd a szélvészre.) KV. - Törött hajót elhagyják az egerek. E.

Hajohúzó. Se hite, se lelke, mint a hajóhuzó lónak. E.

Hajókötél. Cérnaszál nem hajókötél. D. - Eloldotta a hajókötelet. S. - Keresztül ölti a tű fokán, ha hajókötél lesz is. D.

Hajós. Örül mint a hajós, ki hajótörése után a partra ér. D.

Hajókáz a part mentében. (Hol veszély nincs.) S.

Hajóz. Tengeren, kis vizen másant (másképen) kell hajózni. E.

Hajótörés. Bolond, ki hajótörést másodszor szenved. D. - Hajótörés után okosabb a révész. D. - Jobb a kormányozó hajótörés után. (Okult kárán, okosabb.) D. - Könnyü hajótörést a partról szemlélni. D. - Könnyü szárazról nézni a hajótörőket. E. - Örül mint a hajós, ki hajótörése után partra ér. D.

Hajózás. Legszerencsésebb a hajózás a part mellett. (Latin.) D.

Hajsz. Egyik csára, másik hajszra. (Egyik jobbra, másik balra. Csá, hajsz szóval inditják jobbra, balra a jármas ökröket.) E.

Hajt (valakire.) Se Péterre, se Pálra nem hajt. (Senkire sem hederit.) D. - Semmire se hajt. D.

Hajtogat. A szegényt nem hajtogatja más, hanem a has. D. - Gyönge a nád, de mégis a szél hajtogatja. (Nem töri el.) E. - Hajtogassuk a kancsókat, feltaláljuk benne a jókat. Np.

Hajvár. (Kaviár.) Drága a hajvár, de meg is éri. (L. drága.) ME.

Halpénz. (Hal héja, pikkelye: értéktelen tárgy.) S.

Halász. Zavaros vizben halász. KV. - Zavarosban halász. E. - Ha ebül megy az ember halászni, békát fog. Ny. 5. - Mezőn halász. D. - Arany horoggal halász. (Veszteget.) Sz. - Egy tóban halásznak. D.

Halász, vadász, éhenkórász. E. - Halászból lett bányász. (Nem érti dolgát.) D. - Háló előtt halász nem fogja csukáját. K. - Madarász sipszóval, a halász horoggal csal halat és madarat. D. - Ritkán száraz a halász. D. - Sokat fárad a vadász, ritkán szárad a halász. KV. - Sokat fárad vadász, ritkán szárad halász, ugy keresi kenyerét. Sz. - Vadász sokat fárad, halász ritkán száraz. Ny. 6. - Halász, vadász, madarász. (Rossz deákok.) ME. - Vadásznak, halásznak nem jó szerencsét kivánni. S.

Halászat. Jobb halászat esik a zavaros vizben. D. - Jó halászat esik zavarosban. Ny. 4.

Halálmadár. Megszokta mint halálmadár a huhogást. D. - Sivít mint a halálmadár. S.

Halás. Nagy nyavalya az éhenhalás. KV. - Ne féltsd az ördögöt a tóba halástól. Decsi J.

Halálos. Bor ez, megöli a halálos vétket is! (Igen erős.) E. - Erős mint az oláh ecet, mely az oláhban a halálos vétket is elöli. D. - Halálos betegség. E. - Halálos Lázárra ne vesztegess gyöngyvizet. KV. - Jó ebédet ad a világ, de halálos vacsorája. Pázmán. - Rút mint a halálos vétek. D.

Halasi. Pofon csapom (ütöm) Halasit. (Elejét veszem a rossznak.) D.

Haldokló is szereti az életet. E. - Sokáig haldoklik, mint a kőkeszüi pap. Ny. 22.

Halott. Ha sok az ember, sok a halott is. D. - Kutyabaja mint a szentesi halottnak. (L. baj.) E. - Kutyabaja van, mint a kiséri halottnak. S. - Maga szart a temetőbe, mégis halottakra fogja. D. - Mikor a széna rendben van, a halottat is a ház héjára kell tenni. (Sürgős munkában nem lehet megállapodni.) Ny. 6. - Nem lesz ebből énekes halott. (Nem sok lesz ebből.) ME. - Nem lesz ebből prédikációs halott. (Semmi nagyobb dolog nem lesz belőle.) E.

Halottas. A trombita némelynek örökös hirt, némelynek halottas nótát fuj. (A harcban.) D. - Illik mint halottas házhoz a hegedü. S. - Nem halottas házhoz való a muzsika. E.

Halad. A ki megyen halad, a ki szarik marad. E. - A mi halad, el nem marad. E. - A mint szaladsz, ugy haladsz. D. - Fontolva halad. E. - Halad mint a rák. D. - Halad mint a rák, visszafelé. D. - Halad mint terhével a szarbogár. D. - Haladja, mint cigány lelke a mennyországot. (Nem gondol vele.) Ny. 4. - Haladja mint cigány a mennyországot. Ny. 3. - Haladnak a hetek, múlnak az esztendők. D. - Hátrább halad, mint a rák. D. - A ki halad, el nem marad. S. - Rohanva halad. E. - Halad mint Komlós kutyája a homokban. (Keservesen.) Ny. 1.

Halaszt. Bölcsebb a reggelre halasztott tanács. D. - Holnapról hódára halaszt. Cz. - Húzza, halasztja, mint cigány az akasztást. Ny. 5. - Mit ma elvégezhetsz, ne halaszd holnapra. E. - Hosszu halasztás megveszti ízét nagy ajándéknak is. K.

Halkal. A szerencsétlenség nem bánik az emberrel halkal. D. - Halkal jár, mint a fenkő a kaszán. Cz. - Jobb halkal, mint hirtelen. KV. - Ritkán bánik a szerencse halkal az emberrel. D.

Hallás. Ha elméd nem vigyáz, hallásod is elvész. E. - Nagyobb a látás a hallásnál. KV.

Hallgató. Figyelmes hallgató teszi a papot szorgalmatossá. KV. - Veszteg álló viznek, hallgató embernek nem kell hinni. D. - A mely pap jó hallgató, végre ajtónállóvá teszik. E.

Hallgatás. A ki igazán és vigyázva szeret, hallgatását is érti kedvesének. K. - Fontolás, hallgatás anyja az okosságnak. D. - Ha felkötnék sem állaná meg a hallgatást. D. - Hallgatás, beleegyezés. S. - Hallgatással szép az asszonyember. KV. - Hallgatás senkinek nem töri be fejét. KV. - Inség tanit hallgatásra. KV. - Nem mindenkor hasznos a hallgatás. KV. - Nincs hasznosabb a hallgatásnál. KV. - Nincs jobb a hallgatásnál. KV. - Sokat a hallgatás veszt el. KV.

Hallik. Annyit ér, mintha Budán muzsikálnak, ozt ide nem hallik. Ny. 6. - Ebugatás nem hallik a mennyországba. KV. - Hallik a szele. E. - Kutyaugatás nem hallik a mennyországba. S. - Kutyaugatás, szamárorditás nem hallatszik mennyországba. Ny. 8. - Szamárköhögés, ebugatás nem hallik mennyországba. E. - Szamárrívás nem hallik mennyországba. Pázmán.

Halogatja mint cigány az akasztást. Ny. 18.

Halom. A jött-ment hamarkodó szeretet: hó-halom. D. - Halomra földet nem kell hordani. (Gazdagot gazdagitani.) Ny. 3. - Lehordta mint halmot a zápor. E. - Lehordta mint zápor a homok halmot. D. - Sok kicsinyből halom nő. Cz. - Sok kicsinyből származik a nagy halom. D.

Haluskát főznék, ha túró volna, de liszt nincs. Ny. 23. - Összeáll, mint a Szajli asszony haluskája. (Sokat tereferélt.) Ny. 5.

Hamari hamvasnak kormos a két füle. (Hamaros munka hibás.) E.

Hamarkodik. A hamarkodó kutyának vakok a kölykei. D. - A ki hamarkodik, hamar botlik. D.

Hamarság. Semmi itéletben nem jó a hamarság. D. - Törvényben nem jó a hamarság. M.

Hamisan. Egy hamisan jött pénz száz igazat is elvisz. BSz.

Hamisság. A hamisságot hamisságnál egyébbel senki be nem boronálhatja. Pázmán. - Az asszony gyarló, hamisságra hajló. KV. - Az asszony csak gyarló, hamisságra hajló, ritkán találsz igen jót. B. - Hogy a hamisság talpon maradhasson, annak sok ravaszságra kell támaszkodnia. D. - Nehéz a hamisságot ugy szépegetni, hogy csontja ki ne tessék. E. - Törvényben nem jó a hamisság. E.

Hamu. A hamut is mamunak mondja. (Fogatlan vén.) E. - Hamu alatt lappang a tűz. ME. - Hamu alatt van parázs. S. - Jobb magának hamut, mint másnak lisztet takarni. K. - Meghamuzták farát égetlen hamuval. (Bot.) D. - Hamupipőke. D.

Hamv. Hamari hamvasnak kormos a két füle. E. - Hamvából sincs elég. D. - Ne vedd hamvát, ha jól ég. (A gyertya.) D. - Se helye, se hamva. D. - Se hire, se hamva. D. - Hamar mű hamvas szokott lenni. (Hibás.) E. - Hamari hamvas, késő kedves. (Mire várni kell kedvesebb.) K.

Hamvaz. Ne piszkáld a hamvazott tüzet. D.

Hamvazó. Kinek sok zabáló csütörtöke, sok hamvazó szerdája. E. - Kinek sok zabáló csütörtöke, annak sok hamvazó szerdája és bőjtje. D.

Hang. A messze harangnak későre jő hangja. D. - Páva-hang. (Rút.) E. - Minő a réz, olyan a hangja. D. - Minden kürtnek más hangja van. Ny. 6.

Hanga. Hanga-fára nem akaszthatná fel magát. (Szálas ember.) D.

Hangos. Gyenge tücsöknek hangos a szava. E. - Hangos a szava, mint a nagy harangnak. D. - Leghangosabb deákságu a fecske. (Beszédü.) D. - Apró a tücsök, de hangos a szava. D. - Szép szó az aranypengés, ha nem is hangos. D.

Hangosan. Ki az igazat hangosan hegedüli, hamar vonóval a fejére ütnek. D.

Hangya. A kis hangyától is lehet példát venni. (Szorgalmas.) D. - Annyi mint a hangya. E. - Bár siessen a hangya, mégis későn érkezik. D. - Elég sok a hangya, de kevés haszon benne. D. - Ha a hangya fél, annak is van oka. D. - Hangya-fészket bolygat. D. - Hangya-munka. E. - Hangyanyom idővel megtetszik a kövön. E. - Hangyában is van méreg. Ny. 8. - Hangyának is van haragja. BSz. - Hangyanyom idővel kitetszik a sziklán. D. - Későn ér a hangya a toronytetőre. D. - Nem hangyákért vagyon a mennyország. D. - Örül a fülemüle, ha hangyatojást lát. D. - Sok hangyának sok a tojása. D. - Sok hangya az oroszlánt is megemészti. D. - Sok hangyának kell a kősziklán járni, mig út látszik rajta. D.

Hangzik az üres hordó. D. - Ugy hangzik a nyelve, mint az üres malom. D.

Hant. Már ha csősz, hant alatt a lelke. (Minden csősz lop, tehát elkárhozik.) Ny. 2. - Hantos hátú. (Púpos.) D. - Hantos földben jó buza. K.

Hanyatt dült. (Részeg.) D. - Hanyatt esett ember. (Szerencsétlen.) D. - Minél magasabb a fehérnép topánkájának a sarka, annál hamarabb hanyatt esik. (Cifrálkodó hamar elbukik.) Ny. 18.

Haragos. A haragost kevés, a mérgest sok ideig kerüld. D. - Ártalmas a háznál: haragos asszony, sűrű füst, lyukas tál. K. - Haragos, ha magához tér, magára haragszik. D. - Haragos mennykő. D. - Haragos tenger. D. - Haragos mint Balázs Márton kutyája Szigeten. Ny. 18 - Haragost ingerel. KV. - Haragos tigris. D. - Haragosnak kettő a része, meg is verik, enni sem adnak neki. M. - Mérges asszonynak haragos a lánya. Cz. - Mi ételnek a só, haragosnak a szép szó. KV. - Nem jó haragos embernek kezébe kést adni. KV. - Rossz tanácsos a haragos. D.

Haragszik. A ki haragszik, annak nincs igaza. Tisza Kálmán. - Az eb is haragszik, ha az orrát bántják. Sz. - Eb, a ki haragszik. (Én nem haragszom.) D. - Eb haragszik. E. - Eb is haragszik orráért. (Gyenge oldala.) E. - Disznópásztor haragszik s a falu nem tudja. (Szegény haragjával senki sem törődik.) S. - Egyik várban haragszanak, másikban fügét mutatnak. K. - Egyik várban haragszanak, a másikban nem tartanak. D. - Haragos, ha magához tér, magára haragszik. D. - Haragszik, mint a bivaly a veresre. E. - Ha haragszol, hamar megbékülj. D. - Haragszik mint a kinek kenderföld nem jutott. S. - Ki haragszik, harapjon szart. E. - Ki nehezebben haragszik meg, tovább tart haragja. Cz. - Kutya is haragszik az orráért. E. - Magára is haragszik. D. - Megharagudott Hermán, kövér ludat kiván. (Nevetséges harag.) ML. - Törd be fejét, még ő hargszik. D. - Törd be fejét, még sem haragszik. D. - Nehezen haragvónak haragja tovább tart. KV.