Ha valaki meg akarná formálni a hazai tudomány faramuci rendszerváltásának emlékművét, az alkotáshoz jó eséllyel állhatna modellt Harsányi Iván és Farkas János. Pályafutásukat mindketten a pártállam idején kezdték, tudományos fokozatukat 1990 előtt szerezték. Harsányi 1969 és 1989 között a Politikai Főiskola (PF) munkásmozgalmi tanszékét vezette, publikációs listáját a rendszerváltás előtt jórészt a Politikai Főiskola Közleményeiben és A nemzetközi munkásmozgalom történetéből évkönyvben megjelent írások gazdagították. Farkas szintén 1969 és 1990 között állt a Marximus-Leninizmus Esti Egyetem (MLEE) szociológia tanszékének élén. Harsányi aztán 1990-től 2000-ig a Pécsi Tudományegyetem bölcsészkarának egyetemi tanára volt - ma professor emeritusa -, Farkas pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia és Kommunikáció Tanszékének professor emeritusa.
A Foxi-Maxinak és Maci-Lacinak is csúfolt MLEE az állampárt ideológiai képzésének egyik bástyája volt a budapesti Villányi úton (és a megyei városokban) 1990-ig, több oktatója az ELTE,a Közgáz és a Műegyetem tanárai közül került ki. Általános tagozata hároméves volt, tantárgyai között megtaláljuk a filozófiát, a politikai gazdaságtant, a tudományos szocializmust. Kétéves tagozatának hallgatói kifejezetten a marxizmus-leninizmust tanulmányozták, egyéves továbbképzésein pedig szociológiára, művelődéspolitikára, esztétikára lehetett szakosodni.
A rendszerváltáskor az intézményt MSZMP Szabadegyetemre keresztelték át, az utódpárt MSZP pedig létrehozta a Villányi úti Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítványt. A szervezet 1993-ban megalapította a ma is ott működő Általános Vállalkozási Főiskolát, a tanárok között a két egykori pártiskola több oktatójával és diákjával.
Az esti egyetemen szerzett diploma vagy akár doktorátus leginkább a politikában számított felsőfokú végzettségnek. Jól mutatja ezt, hogy amikor a nyolcvanas években felmérés készült az újságírókról, a felsőfokú tanulmányokat végzettek körébe nem sorolták be a csak MLEE-diplomásokat. És bár 1979-ben a Foxi-Maxit elismerték állami intézménynek, ezt 1987-ben hatályon kívül helyezték, és az államigazgatásban a csak esti egyetemet járt dolgozókat közigazgatási alapvizsgára kötelezték. Ennek következtében egy 1990-es miniszteri útmutatás azt az általános iskolai tanárt, aki kizárólag MLEE-diplomával oktatott, képesítés nélküli pedagógusnak minősítette.
Az MSZMP Politikai Főiskolája - a diktatúra Pártiskolájának utódjaként - 1968-tól működött a budapesti Ajtósi Dürer soron káderképző bázisként például pártépítés, szociológia, filozófia, esztétika, területfejlesztés, világgazdaságtan, iparpolitikai szakokkal. A nappali tagozaton három, a levelezőn négy tanév volt a szorgalmi idő. 1986-ban a főiskolát egyetemi rangra emelték, az 1988-ban végzettek pedig már politológusként hagyhatták el az iskolát. A rendszerváltáskor az intézmény megszűnt, diplomái értéküket vesztették, ingatlana pedig az ELTE bölcsészkarának campusa lett.
Az ELTE Toldy Ferenc Könyvtárában őrzik azt az ötezer szakdolgozatot, amelyek a PF-en készültek. A Heti Válasz e munkák szerzőinek, a Politikai Főiskola, illetve részben az MLEE oktatóinak és egyes diákjainak számbavételével listát készített néhány káder egykori és mai tevékenységéről. Felsorolásunk 49 nevet tartalmaz, jelezve, hogy nem lezárt lajstromról, hanem a jéghegy csúcsáról beszélünk, hiszen több ezer azok száma, akik mindkét korszakban megtalálták számításukat. Listánkon azokat szerepeltetjük, akik a "szakmában" maradtak, s pártpolitikust akkor tüntetünk fel, ha legalább részben a tudományos életben tevékenykedik, így eltekintettünk az MSZP olyan prominenseinek felsorolásától, mint Kósáné Kovács Magda, Juhász Ferenc, Podolák György vagy Tóth József.
A végén mindazonáltal afféle bonus trackként feltüntetjük a pártállam egyik legabszurdabb dolgozatának címét és szerzőjét - akiben egy későbbi kormányfő első, divatdiktátori babérokra törő feleségét tisztelhetjük.
Tíz jellemző szakdolgozat-cím a Politikai Főiskolán
Ábel Tibor: A vallás és az ellene folyó harc néhány kérdése társadalmunk fejlődésének jelenlegi szakaszában (1971)
Szarka György: A budapesti távbeszélő üzemekben dolgozók politikai magatartásáról (1972)
Maurer Jenő: Az imperialista erők fellazítási politikája a magyar ifjúság ellen (1972)
Szigeti Zoltán: A Marxizmus-leninizmus esti középfokú iskola hatékonyságának, presztízsének vizsgálata a gyulai járásban (1974)
Szunyog Tibor: A politikaelmélet alapkérdései, érvényre jutása a magyar sportmozgalomban a felszabadulás után (1974)
Szigeti Ferencné: A szocialista romantika problematikája a párt gyermekszervezetében (1975)
Szücs Imre: A kispolgári szemlélet és magatartás megnyilvánulásai Nyíregyháza városban és a pártszervezetek feladatai az ellenük folytatott harcban az MSZMP X. kongresszusa utáni időben (1975)
Búza Mátyás: A nacionalizmus elleni harc felszabadulásunk utáni fejlődése és feladatai a többnemzetiségű bajai járásban (1977)
Haraszti István: Az úttörőből a KISZ-be való mozgalmi átmenet néhány pedagógiai problémája (1981)
Busa Árpád: A latin-amerikai fasizmus gyökerei, mai sajátosságai, avagy az imperializmus ellentámadása (1981)
Ki kicsoda?
A legújabb Ki kicsoda a kötet 113 szereplőjének életrajzában tünteti fel a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemet. Többségük ezt más felsőfokú tanulmányok kiegészítéseként végezte el, vagy - mert bizonyos állásoknál előírták az MLEE-diplomát - egyszerűen beiskolázták őket. E merítésben egy kalap alá kerülnének a pártállamot kiszolgáló, a baloldal iránt ma is elkötelezett személyek a jobboldal némely prominenseivel, sőt közmegbecsülésnek örvendő tudósokkal. A rideg életrajz alapján egyaránt marxista- leninista öregdiák Kéri László politológus, Baráth Etele és Wiener György volt MSZP-s parlamenti képviselő, és Kondor Katalin újságíró, a pártegyetem filozófia szakát is megjárt Zlinszky János volt alkotmánybíró, de még Erdélyi Zsuzsanna néprajztudós is, aki a sors kifürkészhetetlen akaratából 1972 és 1974 között elvégezte az MLEE valláskritikai szakát. Listánk "élcsapataként" ezért az a 12 közismert személy szerepel, akinek mindmáig az MLEE az egyetlen vagy a legmagasabb végzettsége.
Andrassew Iván a Népszava újságírója, publicista - szociológia-filozófia, 1978-1982
B. Tóth László zenei szerkesztő - szak és évszám megnevezése nélkül
Filló Pál, 2010-ig az MSZP parlamenti képviselője, munkástagozatának vezetője - politikai gazdaságtan, 1988
Frank Júlia gasztronómiai szakíró, szakácskönyvek szerzője - szociológia, esztétika, 1975-1979
Friss Róbert a Népszabadság újságírója - esztétika, 1978-1982
Nádas Péter író - filozófia (államvizsgát nem tett), 1965-1967
Popper György, a Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend Autonóm Perjelségek Szövetségének vezetője - szak megnevezése nélkül, 1971-1976
Rusznák Imre, az MSZP korábbi fővárosi önkormányzati képviselője, a Magyar Turizmus Rt. felügyelőbizottsági elnöke (2005-2010) - szak megnevezése nélkül, 1989
Selmeczi Tibor humorista - szak megnevezése nélkül, 1975-1979
Szakolczay Lajos irodalomkritikus - esztétika, 1967-1970
Tamás Menyhért író - filozófia-esztétika, 1967-1973
Ternovszky Béla rajzfilmrendező - filozófia-esztétika, 1961-1964
Pártiskolások egykor - és ma/a közelmúltban
Andics Jenő
A Politikai Főiskola szociológiai tanszékének munkatársa, majd vezetője (1978-1988), rektorhelyettes (1987-1988), az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője (1988)
- a Budapesti Gazdasági Főiskola docense.
Balogh András
A Politikai Főiskola történész docense
- az MTA doktora; 2012 márciusáig az MSZP elnökhelyettese.
Benkő Péter
A Politikai Főiskola docense
- a Pénzügyi és Számviteli Főiskola, majd az Általános Vállalkozási Főiskola tanára.
Bihary Zsigmond
A Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem (1975-1978), majd a Politikai Főiskola (1979- 1982) hallgatója
- az Állami Számvevőszék főigazgatója, igazgatója, főcsoportfőnöke (1990-2010); a Károly Róbert Főiskola főigazgatója.
Boholy Zoltán
Az ügyész polgári jogi tevékenysége a szocialista törvényesség jogi biztosítékai rendszerében címmel írt diplomamunkát a Politikai Főiskolán 1980-ban
- Borsod-Abaúj-Zemplén megye főügyésze 2009-ig.
Borbély Attila
A Politikatudományi Főiskolán doktorált 1986-ban politikatudományokból
- a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola rektora, a ChinaCham Hungary (kínai- magyar gazdasági kamara) felügyelőbizottsági elnöke.
Csáki György
A Politikatudományi Főiskola tanára
- az Általános Vállalkozási Főiskola oktatója.
Csörgitsné Héthársi Magdolna
A Politikai Főiskola és a Budapesti Műegyetem Marxizmus- Leninizmus Intézetének tanára
- a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója, az MTA Történettudományi Bizottságának köztestületi tagja.
Dömény János
Az Urugvayi (sic!) Kommunista Párt stratégiája és taktikája az 1955-től a 70-es évekig címmel írt diplomamunkát a Politikai Főiskolán 1978-ban; venezuelai nagykövet; a BM szigorúan titkos tisztje
- a Gyurcsány-kormány idején a Külügyminisztérium iratmegsemmisítő bizottságának tagja; néhány hete lelkendezve köszöntötte a Népszavában születésnapján Göncz Árpádot.
Farkas János
A Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem szociológia tanszékének vezetője (1969-1989)
- a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia és Kommunikáció Tanszékének professor emeritusa.
Ilonczai Attila
Megismerés és kriminalisztika címmel írt diplomamunkát a Politikai Főiskolán 1980-ban
- a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet igazgatóhelyettese.
Gresznáryk Pál
A Magyar Népköztársaság konzuli tevékenysége a hetvenes években címmel írt diplomamunkát a Politikai Főiskolán (évszám nélkül)
- 1998-ig svájci nagykövet, ma a Kodolányi János főiskola Társadalomtudományi Tanszékének oktatója.
Haskó Katalin
A Politikai Főiskola oktatója
- az ELTE Európai Tanulmányi Központ szakmai koordinátora, a Politikatudományi alapismeretek című tárgy előadója az ELTE társadalomtudományi karán.
Harsányi Iván
A Politikai Főiskola nemzetközi munkásmozgalmi tanszékének vezetője (1969-1990)
- a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának tanára (1990-2000), majd professor emeritusa.
Johancsik János
A Politikai Főiskola oktatója
- az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének főmunkatársa.
Kecsmár Ilona
A tanuló fiatalok párttaggá nevelése a középfokú oktatási intézményekben címmel írt diplomamunkát a Politikai Főiskolán 1977-ben
- a 2010-es kormányváltásig a Miniszterelnöki Kabinetiroda ügyfélkapcsolat-tartó titkárságának vezetője.
Lendvai L. Ferenc
A Politikai Főiskola filozófiatanára
- a Miskolci Egyetem Filozófiai Tanszékének vezetője (1993- 2001), az MTA Filozófiai Bizottságának tagja (1991-2008); a baloldali Galamus Csoport nevű internetes honlap szerzője.
Losoncz Miklós
A Politikai Főiskola tanára
- a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője, gazdaságpolitikai publicista.
Lőrincné Istvánnffy Hajna
A Politikai Főiskola tanára
- a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának oktatója.
Kemény László
A Politikai Főiskola rektorhelyettese (1988-1989)
- a Politikai Főiskolát Végzettek Baráti Körének vezetője, a Társadalmi Érdekegyeztető Tanács elnöke, a kormány keleti kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszteri megbízottja 2010-ig; a Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület vezetője.
Mester Ákos
A magazin-típusú információs rádióműsorok kialakulásának szükségessége, politikai funkciója és hatékonysága címmel írt szakdolgozatot 1980-ban a Politikai Főiskolán
- a 168 Óra című politikai hetilap főszerkesztője.
Németh István
A Politikai Főiskola oktatója
- az Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Intézetének tanára.
Persányi Miklós
A környezetvédő állampolgári és mozgalmi aktivitás fejlődése külföldön és hazánkban címmel a Politikai Főiskola kutatóhelyén írt kandidátusi dolgozatot 1986-ban
- környezetvédelmi miniszter (2003-2007), a Budapesti Állatkert főigazgatója.
Petró Katalin
A Politikai Főiskola docense (1987-1989)
- a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója.
Pitti Zoltán
A Politikai Főiskola területfejlesztési szakán végzett 1978-ban
- az APEH elnöke (1994- 1997), a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója.
Romány Pál
A Politikai Főiskola rektora (1989), mezőgazdasági miniszter
- az MTA Agrártörténeti Bizottságának tiszteletbeli elnöke, a Szent István Egyetem tanára.
Sallós István
Az ügyészi általános felügyelet szerepe a törvényesség biztosításában címmel írt szakdolgozatot a Politikai Főiskolán (évszám nélkül)
- osztályvezető ügyész 2006-ig, majd 2010-ig ügyészségi ügyintéző.
Somogyi Ferenc
Fekete-afrikai országok a társadalmi haladás útján címmel írt szakdolgozatot a Politikai Főiskolán 1979-ben
- külügyminiszter (2004-2006), washingtoni nagykövet (2007-2009).
Standeisky Éva
A Politikai Főiskola oktatója, a Párttörténeti Intézet munkatársa (1971-1991)
- az MTA-OSZK 1956-os Dokumentációs és Kutatóhely főmunkatársa (1995-2001), a Debreceni Egyetem docense (2001-2010).
Surányi Róbert
A Politikai Főiskola adjunktusa (1970-1977)
- a Pécsi Tudományegyetem történész tanára.
Szeles Péter
A Politikai Főiskola Gazdaságpolitikai Tanszékének oktatója (1987- 1989)
- a Magyar Public Relations Szövetség elnöke.
Szirmai Viktória
A Politikai Főiskola szociológiai tanszékének tanársegédje, majd docense (1969-1988)
- az MTA Szociológiai Intézetének műhelyvezetője, az MTA Regionális Tudományos Bizottságának alelnöke, a Kodolányi János Főiskola szenátusának tagja.
Szita Szabolcs
A Politikai Főiskola Baráti Körének titkára, az iskola tanszékvezető-helyettese
- történész, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatója.
Szorcsik Sándor
A Politikai Főiskola közgazdász oktatója
- az MTA köztestületi tagja.
Szretykó György
A Politikai Főiskola adjunktusa (1986-1990)
- a Nyugat-magyarországi Egyetem tanszékvezetője, az emberi erőforrás tanácsadó mesterszak szakfelelőse.
Várszegi Gyula
Összefüggések a közúti áruszállítás és a gépjárműminőség között címmel írt szakdolgozatot 1972-ben a Politikai Főiskolán
- a BKV, majd a Budapesti Közlekedési Központ igazgatósági elnöke.
Zrinszky László
A Politikai Főiskola oktatója
- a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karának egyetemi tanára.
+1 Medgyessy Péterné
Öltözködéskultúra a fejlett szocialista társadalomban címmel írt diplomamunkát 1977-ben a Politikai Főiskolán
- a szerző (Medgyessy Péter későbbi szocialista miniszterelnök első feleségeként) a Magyar Divat Intézet főosztályvezetője volt.
