Az Európai Parlament néppárti frakciója által rendezett konferencia résztvevői a kettős termékminőséggel foglalkoztak. Felszólalásában Navracsics Tibor leszögezte: a fogyasztói bizalom erősítésére van szükség, az embereknek azonos márkanév alatt azonos minőségű terméket kell kapniuk az Európai Unióban, függetlenül attól, hogy hol élnek. Nem lehetnek másodosztályú fogyasztók – mondta a magyar uniós biztos, hozzátéve, hogy biztosítani kell az állampolgárokkal szembeni valódi egyenlő bánásmódot.

Brüsszel egyébként a napokban nagyot lépett, hogy a magyarok ne kapjanak kevesebb húst az ételeikbe.

Büntethetik a jövőben az uniós országok hatóságai, ha az élelmiszerek forgalmazói különböző tagállamokban azonos termékként értékesítenek olyan árucikkeket, amelyeknek az összetevői vagy jellemzői jelentős mértékben eltérnek egymástól. A kettős élelmiszer-minőséggel szembeni fellépés lehetőségét a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló uniós irányelv módosítása teremtheti meg, az erről szóló javaslatot szerdán terjesztette be a brüsszeli testület.

A 2017-es közép-kelet-európai „élelmiszerbotrányok” nyomán Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke tavaly szeptemberi, az unió helyzetéről szóló beszédében azt emelte ki:

A szlovákok nem érdemlik meg, hogy kevesebb hal legyen a halrudacskáikban, a magyarok sem, hogy kevesebb húst kapjanak az ételekbe, a csehek pedig kevesebb kakaót a csokoládéba.

A kérdést azonban eddig úgy közelítették meg, hogy a termékek azt tartalmazzák-e, ami a címkére rá van írva – ennek pedig a gyártók, forgalmazók megfelelnek. A brüsszeli testület most viszont azzal érvel, hogy a névazonosság önmagában vásárlásra sarkalhatja a vevőket, akik nem azt kapják, amit várnak. Ez pedig már a fogyasztók megtévesztése.

Az Európai Bizottság egy hónappal ezelőtt az élelmiszercsalás elleni küzdelemmel és az élelmiszer-minőséggel foglalkozó tudásközpontot hozott létre. Az uniós Közös Kutatóközpont szakértői hálózatának feladata például az, hogy egységes normákat dolgozzon ki a kettős élelmiszerminőséggel kapcsolatos vizsgálatokhoz. A Nébih által végzett tavalyi vizsgálatokkal kapcsolatban ugyanis a fő kritika éppen az volt, hogy nem az élelmiszer-vizsgálatok szabályai alapján hasonlították össze az Ausztriában és Magyarországon kapható élelmiszereket. A gyártók ugyanis azzal érveltek, hogy vagy nem is ugyanazon név alatt forgalmazták a termékeket, vagy pedig azok csak érzékszervi tulajdonságaikat tekintve tértek el, összetevőik nem.

A bizottság most benyújtott javaslata több területen erősíti a fogyasztói jogokat. Az online vásárlásnál például elvárná, hogy feltüntessék, magánszemélytől vagy üzletből veszünk egy terméket, emellett szigorúbban szankcionálná a fogyasztóvédelmi jogsértéseket. A javaslatokról a tagországokat tömörítő Tanácsnak és az Európai Parlamentnek kell döntenie