Szótárral a gyenge PISA-eredmények ellen | Daniss Győző: Mit jelent? Diákszótár

Posted on 2016. december 22. csütörtök Szerző: 

0


daniss_mit-jelent-bor240Cserháthalápy Ferenc |

A napokban került a könyvesboltokba a Mit jelent? című kötet. Szerzője Daniss Győző, aki leginkább tudományos újságírói minőségében ismert. A könyv megjelenése alkalmából kérdeztük a szerzőt arról, miért is kell ilyesfajta szótár a diákoknak.

A mű alcímében olvashatunk három különös szót: nyakhegedű, göreb, ösztöke. Azt tudom, hogy az ösztökét két dologra is használták: vele tisztították szántáskor az ekevasat, illetve azzal ösztökélték az ökröket gyorsabb munkára. De bevallom férfiasan, nem tudom, mi a nyakhegedű és a göreb.
A nyakhegedű nem hangszer volt, hanem a kalodához hasonló régi büntetőeszköz. A nyakat és előtte csuklónál fogva a két kart szorították bele. A göreb vagy másképpen retorta lefelé hajló csövű lombikféle, kémikusok és kémiatanárok kísérleti és taneszköze volt. A szótárban a nyakhegedűnek és a görebnek a rajza is benne van.

Köszönöm, okosodtam. A minap került nyilvánosságra egy nagy nemzetközi felmérés összefoglalása: a magyar diákok gyalázatosan rosszul értenek különféle szövegeket. Hozzásegítheti-e a kézikönyv a diákokat, hogy javuljanak az eredményeik?
A hírek arról szólnak, hogy a szövegekből nem tudtak következtetéseket levonni a magyar diákok, és összefüggéseket nem ismertek fel. Szerintem ennek az az oka, hogy a szavak jelentését nem ismerik pontosan, az olvasott szöveget nem értik meg kellőképen. A Mit jelent? elsősorban egy régebbi világ szavait magyarázza, és nem napjainkét. De arra nagyon jó, hogy a diákok megtanuljanak szótárt használni. Érdekes módon külföldön sokkal nagyobb hagyománya van az értelmező szótárak mindennapi használatának, mint nálunk.

Hogyan született a szótár ötlete?
2012-ben jelent meg egy kis könyvem Újságíróiskola címmel a Tinta Könyvkiadónál, ezt követően vetette fel Kiss Gábor főszerkesztő az ötletet. Sok-sok órányi beszélgetés során alakult ki a végső koncepció, de már első pillanatban beleszerettem, és éveken át szinte mámoros örömmel dolgoztam rajta.

Ma már klasszikus a kisgyerekeknek szóló Ablak–zsiráf, nemzedékek nőttek fel rajta. Mondhatjuk, hogy a Mit jelent? azoknak szól, akik „kinőtték” az Ablak–zsiráfot?
Szótáram elsősorban a 10–16 éveseknek szól. De egy efféle segédeszköz mindenkinek hasznos, mindenkinek adhat új ismereteket. Bizonyítja ezt az is, hogy ön sem ismerte a nyakhegedű és a göreb szavakat.

Daniss Győző neve ismerős lehet a volt Népszabadság olvasói előtt, hiszen annak hasábjain számos, ha nem több száz kultúrtörténeti cikk jelent meg a tollából. Felidézte magában ezeket, amikor a kéziraton dolgozott?
Természetesen. Vissza-visszaemlékeztem az interjúalanyokra, a riportok szereplőire, a történész akadémikusokra vagy a régi kétkezi szakmák mai művelőire, kádárokra, kötélverőkre, fazekasokra.

Honnan gyűjtötte, válogatta a régi világ szavait?
Gyerekkori élményekből, iskolai tanulmányaimból, az említett cikkek szövegéből, szótárakból, lexikonokból, szakkönyvekből, klasszikus irodalmi művekből, családi, baráti beszélgetésekből, tévé- és rádióműsorokból. Szóval mindenhonnan. Aztán következett a szűrés, hogy a tengernyi szóötletből mi kerüljön bele a kötetbe és mi nem.

A szavak negyven tematikus csoportban jelennek meg. Miért nem ábécérendben?
Úgy gondoltuk, fogalomköri szócsoportok segítségével könnyebben megismerhető a múltnak valamely szelete. Ha valakit az érdekel, hogy mit ettek nagyanyáink, dédapáink, még régebben élt elődeink, hogyan próbálták leküzdeni különféle betegségeiket, milyen szerszámokkal dolgoztak falun, városban és így tovább – az itt egy helyen, egy fejezetben vagy alfejezetben találja meg azt, amire kíváncsi. Ott persze már ábécérendben. És biztos vagyok benne, hogy így ez nagyszerű olvasmány is.

Kereken száz fekete-fehér vonalas rajz segíti a szócikkek megértését. Elektronikus világunkban nem lett volna jobb színes képekkel illusztrálni a szöveget?
Azt hiszem, hogy elvben „igen” a válasz. És ez független attól, hogy elektronikus vagy nem elektronikus világban élünk-e. De más az elv és más a gyakorlat. Egy színes kötet szükségképpen jóval drágább lenne. A vásárlónak talán elviselhetetlenül drága. És még egy szempont, visszakanyarodva a korábbi gondolathoz, a felmérések gyenge eredményeihez. A diák agyának fel kell tudni azt is dolgoznia, ami csak betűkből áll, azaz meg kell tudni értenie a szöveges információt. Ebben a formájában a szótár ezt a készséget is fejleszti.

A Tájak, régi magyarországi városok című fejezetben történelmi tájegységek sorakoznak: Bácska, Dalmácia, Szepesség és így tovább. Miért gondolta, hogy helyük van a kötetben?
Mert benne vannak a múltunkban. És benne a legidősebb köztünk élők mondataiban, benne sok-sok könyvben, filmben, tévéjátékban, színházi alkotásban, találkozhatunk velük múzeumi tárlókban, emléktáblákon, külföldi utazásainkon és így tovább. Segíteni szeretne a szótár például abban, hogy mindenki tudja: hajdan nem a mai Szlovákiát, hanem a mai Szlavóniát mondták Tótországnak, vagy hogy Szlavónia nem azonos a mai Szlovéniával, mert annak idején a Dráva és a Száva közötti területet emlegették így.

Nagymamám egy kis nógrádi faluban élt, sok ruhadarabot másképp hívott, mint mi, városi gyerekek. A gyerekkoromból emlékszem, hogy a mellényét pruszliknak mondta, a nagyapám kiskabátja pedig lajbi volt. Örömmel találtam meg mindkettőt a könyvben. De vajon idővel miért kapnak más nevet a ruhadarabok?
A hózentrógerből nyilván magyarítási szándékból lett nadrágtartó. A szintén németből átvett kravátliból ugyanilyen okból lett nyakkendő, ahogy német eredetű az említett két ruhanév is. Az általában gatyának nevezett alsóneműt ma nem egyszer gatyónak mondják-becézik a fiatalabbak. És alighanem üzleti oka is van annak, hogy kirakatokban ugyanazt a terméket évek múltán más néven kínálják a vásárlóknak. No arról ne is beszéljünk, hogy bizonyos ruhatípusok egyszerűen kimentek a divatból, és helyettük újfajta ruhákat kezdtek hordani.

Ma már kissé avíttnak tarthatunk egy papíralapú szótárat. Nem kerülhetek el hát egy kérdést: miért a papírkiadást választották?
Erre érdemben a Tinta kiadó válaszolhat. De nem tartom lehetetlennek, hogy egy-egy „papírszótár” később a neten is megjelenik majd. Azonban a tematikus elrendezés épphogy könyvet kíván, hiszen így láthatjuk egymás szomszédságában az egy fogalomkörbe tartozó szavakat.

A mai fiatalok ebből a különleges értelmező szótárból megismerhetik a hajdani világot?
Annak egy részét bizonyosan. A legcélszerűbb talán az lenne, ha az unokák és a nagyszülők együtt tanulmányoznák. Egy nagymama vagy nagypapa a saját élményeivel, kis történeteivel színesíthetné a szócikkek leírásait, esetleg pontosíthatja és részletezheti az ott írtakat.

Úton-útfélen hallani, hogy a magyar diákok alig olvassák klasszikus íróinkat, mert nem értik már a bennük előforduló szavakat. Ez a szótár használható akár segédkönyvként is a klasszikus magyar írók megértetéséhez?
Az idei nyári szünetben az ötödiket befejező nagyobbik unokámmal fejezetenként felváltva olvastuk az Egri csillagokat. Hangosan, hogy az elsőn éppen túl lévő kisebbik is megismerhesse a történetet. Gyurka olvasás közben sokszor megakadt egy-egy szónál, kifejezésnél. Marci még többször kérdezett. De hát honnan is tudták volna, hogy mi az akna és az ellenakna vagy hogy ki volt a szpáhi és ki az akindzsi? Szerencsére „kéznél voltam”, az adott pillanatban valamiféle élő szótárként segíthettem a megértésben.

Sokszor idézik Kosztolányi Dezsőnek azt a gondolatát, hogy a szótárlapozgatásnál alig létezik érdekesebb valami.
Hiszen épp ez volt a célunk a kiadóval, hogy megelevenedjen a régmúlt világ, a szavakba zárt hétköznapok és ünnepnapok a Mit jelent? szótár lapjain.

Daniss Győző

Daniss Győző

Daniss Győző: Mit jelent? Diákszótár
Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2016
408 oldal, teljes bolti ár 4990 Ft
kedvezményes webshop ár 3992 Ft
ISBN 978 963 409 0779

* * *  * * *

A könyv kiadói fülszövege

Mit jelent? egynyelvű értelmező szótár, megmagyarázza, értelmezi a szavakat. A címszók legtöbbje elavulóban lévő, ma már a mindennapi beszédben nem használatos. Jelentésük a mai magyar beszélők, elsősorban a fiatalok számára általában nem világos, pontos használati körük elhomályosult, egy mára már eltűnt világ, régi kultúra nyelvi lenyomatai.

A kézikönyv összesen 3200 lexikai egységnek adja meg az értelmét, jelentését. A szócikkek mellett 18 táblázat, keretes rész is található benne, ezek valamely szempontból összetartozó szavak csoportját tartalmazzák. A szöveges magyarázatok mellett 102 vonalas rajz is szemlélteti a szavak jelentését.