Payday Loans

Keresés

Tömegesen juthatnak koldusbotra a vidéki nyugdíjasok PDF Nyomtatás E-mail
A gazdaság és a szegénység

Tömegesen

juthatnak koldusbotra

a vidéki nyugdíjasok

 

Mostanában érik el a nyugdíjkorhatárt Ratkó-gyerekek, köztük több százezer őstermelő, közmunkás és napszámos. Most szembesülnek azzal, hogy fillérekből kell majd tengődniük nyugdíjaséveikben.

„Negyvenhárom évet dolgoztam, tavaly 18 ezer forinttal mentem nyugdíjba” – Dudás Zoltán üllési őstermelő úgy véli, hogy most nagyon sokan járnak hasonló cipőben, hiszen a jelenleg nyilvántartott csaknem 300 ezer őstermelő harmada éri el ezekben az években a nyugdíjkorhatárt.

A főként mezőgazdasági térségekben élők az állami gazdaságok és a téeszek felszámolása után cégeket alapítottak vagy őstermelőként próbáltak boldogulni, az egykori traktorosok, állatgondozók meg elszegődtek napszámosnak. Most tömegek állnak nyugdíjazás előtt, pár tízezer forintos megélhetésre számíthatnak.

Elszabadul a pokol?

„Sokan bennünket, őstermelőket is hibáztattak, mert éveken át alacsonyan tartva az árbevételt akartuk megúszni az adófizetést” – ismeri el Dudás Zoltán, aki úgy számol, hogy az árbevétel alapján öt év alatt fizethették be azt a járulékot, amelyet egy év alatt kellett volna leróni a vállalkozói minimálbér után. Az üllési őstermelő azt azért hozzáteszi, nagyon sokan lettek kényszerből őstermelők.

Az országban az új őstermelői igazolványok kiadásánál 270 ezer gazdát regisztráltak, de ez, figyelembe véve a közös igazolványokat, több mint 300 ezer embert érinthet. Az agrárkamarai felmérések szerint harmaduk nyugdíjaskorú, Dudás szerint ez az arány Csongrád megyében magasabb, itt az őstermelők fele lehet nyugdíjas, vagy közvetlenül az előtt álló.

Sokan most szembesülünk azzal, hogy filléreket kapunk majd a nyugdíjas éveinkre, így aki tud, dolgozik tovább.

© 

Az őstermelői igazolvánnyal 600 ezer forintos éves árbevételig adómentesen lehet termelni, egy család több tagja is kiválthatja az igazolványt. „Ahhoz, hogy a minimálbéres járulékot be tudjuk fizetni, nagyjából évi 4-5 milliós árbevételt kellene elérni, de ez főleg ma, amikor a 20 évvel ezelőtti árakon vásárolják fel tőlünk a zöldséget, szinte lehetetlen” – adja Dudás Zoltán a magyarázatot arra, hogy miért nem kaptak észbe időben.

„Ha életben akarnánk maradni, akkor legalább két-három embert vagy állandóra fel kellene vennünk vagy idénymunkában foglalkoztatnunk, de egy teremtett lélek se jön el annyiért dolgozni, amennyit mi tudnánk fizetni, így itt a vége” – magyarázza Dudás Zoltán, aki szerint még a nyugdíj előtti években sem tudtak volna annyit bevételt termelni, amennyiből a mostani bérigényeket kielégíthetnék. Ráadásul az életerős fiatalok már külföldön vannak, csak a közfoglalkoztatottakra és a nyugdíjasokra számíthatnak.

A napszámosnak is csak az éhenhalásra lesz elég a nyugdíja

„Óránként 1000-1200 forintért már elmennék napszámba, de annyit nem adnak, csak szakmunkáért, sima mezőgazdasági munkáért nem” – magyarázza egy közmunkás Balástyán. Sándor évek óta közfoglalkoztatásban dolgozik, 5-6 éve van a nyugdíjig, de még nem gondolkozott azon, hogy akkor mihez fog kezdeni. Szerinte a nyugdíj szempontjából mindegy, hogy közmunkás-e, vagy elmegy napszámba: „Így se, úgy se lesz elég a nyugdíj még kenyérre sem.”

A közfoglalkoztatottak 50 ezer forintos bérük után filléres nyugdíjjal számolhatnak, bár ez változó lehet attól függően, hogy előtte milyen állásban voltak. Most úgy tűnik, senki nem fog túl jól járni, hiszen a napszámosoknál egy éven belül legfeljebb 90 nap számolható el szolgálati időként. Összegezve a hallottakat: sem a közmunka, sem a napszám, sem az őstermelői státusz nem hoz békés nyugdíjaséveket. Dolgozni kell, amíg bírja az ember.

Eső után köpönyeg

„Tudomásul kell venni a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben, hogy be kell jelenteni a munkavállalókat, oda kell édesgetni őket pluszjuttatásokkal” – ezt még egy márciusi szegedi konferencián mondta Baja Sándor, a Ranstad Hungary Kft. ügyvezetője.”160 ezer forintból meg lehet élni?” – tette fel a költői kérdést Baja a gazdálkodóknak. Akkor Farkas Sándor, országgyűlési képviselő is jelen volt, aki szerint ha tőkehiánnyal küzd az ágazat, akkor „nem Mercit és házat kell venni”.  A képviselő mind a munkaadókat, mind a munkavállalókat felelősnek nevezte azért, hogy akár évtizedeken át feketén, de legalábbis szürkén dolgoztak, illetve dolgoztattak. „Most majd mindnyájan isszuk a levét” – tette hozzá még a márciusban, kertészeknek szervezett konferencián a politikus.

© 

Ezen is az áfa csökkentése segítene?

Nem csak az őstermelők nem tudják kigazdálkodni a magasabb béreket, egy több telephellyel is működő kertészet vezetője szerint ez még nekik is nehézséget okoz. „Addig, amíg a termékek után 27 százalékot kell befizetni, addig a foglalkoztatásnak nincs áfája, így nettó befizetők vagyunk” – a nevét nem vállaló gazdálkodó szerint mostanra égetően szükség volna a minden alapvető élelmiszerre, így a zöldségre, gyümölcsre is kiterjesztett áfacsökkentésre.

„A húszból tizennyolc hektáron azért kell termelni, hogy mindent kifizessen a gazda,  a bért is beleszámítva” – ezt a 30 év körüli Zsófi állapította meg, miközben nyolc-tíz napszámos szedte fel földjéről a zellert Balástya környékén. „Mi ketten vagyunk a férjemmel, ő most éppen otthon a 8 hónapos fiamra vigyáz, én jöttem ki intézni a dolgokat” – a fiatalasszony a fóliák mellett felügyeli, amint autóval hozzák át a túloldalon felszedett zellert, amit elvermelnek, hogy azt még frissen lehessen eladni decemberben is. „Idősek és romániaiak dolgoznak, nézze meg” – mutat a fiatal nő a túloldalra. Mindeközben azt magyarázza a nő, hogy 6-700 forintnál több órabért nem tudnak fizetni, mert akkor gyakorlatilag a család is éhen halna.

„A múltkor együtt árultunk a polgármesterrel, mondtam neki, hogy adjon közmunkásokat ki munkára, de azt mondta, higgyem el, nem nagyon vállalják, inkább maradnak a kényelmes biztosban” – Zsófi szerint jószerivel már csak a nyugdíjasok maradnak, akik vállalják a nehéz munkát, hogy egy kis kiegészítő jövedelemhez jussanak.