Payday Loans

Keresés

Szegények bábája PDF Nyomtatás E-mail
2017. április 28. péntek, 15:30
Szécsi Mária
Szegények bábája
Egy bába emlékei, 1928-1956


TARTALOM, FÜLSZÖVEG, UTÓSZÓ



Tartalom

Bába? Szülésznő?
Tehénvásár
Feddés
A bába és a belgyógyász
Kegyes hazugság
Cigányoknál
Babona
A jószág az első!
A torzszülött
Bába-rigmus nagygazdáéknál
Mentőautóban
A halál
Anya, bába, kocsis
Az orvosok is meghallgattak!
Ikrek napja
A nagy szerelem
A harcok alatt is szültek
Ágyúdörgésben
Bába az "intézetben"
Utószó
Függelék



Fülszöveg

Ma már nem bábák, hanem szülésznők vannak. De én annak idején még bába voltam. A "bába" - az Új Magyar Lexikon szerint - "gonosz öregasszony, a magyar népmesékben szinte a boszorkánnyal azonos személy." A "szülésznő" - szintén a hivatkozott lexikon szerint - "a terhes, szülő- és gyermekágyas nő, vagy újszülött vizsgálatával, illetve ápolásával hivatásszerűen foglalkozó személy." Régen mi még "bábák" voltunk, de mi nem voltunk gonosz öregasszonyok. Minket tiszteltek, szerettek a faluban és "kedves bábanéni"-nek szólítottak. Mi nemcsak a terhes nők vizsgálatával és ápolásával foglalkoztunk, hanem szüléseket vezettünk le emberfeletti munkával, igen nehéz körülmények között, magányos tanyákon, orvostól, emberlakta környéktől távol. Néha teljesen egyedül harcoltunk az Életért.

 



Utószó

Van-e fontosabb dolog, mint az Élet? S lehet-e szebb hivatás, mint egy szülő nőnek segítségére lenni azokban az órákban, amikor gyermekét a világra hozza?

Mint képesített bábaasszony, Édesanyám - Szécsi Mária e hivatást gyakorolta a legnagyobb lelkiismeretességgel és önfeláldozással közel harminc esztendőn át.

Emlékezései hitelesen vallanak nemcsak szűkebben vett munkájáról, de a harmincas-negyvenes évek alföldi tanyavilágáról, az ott élő emberek küzdelmes életéről, szűkös életkörülményeiről.

"Soha nem féltem, csak siettem, nehogy elkéssek!" - írja a szerző azokra az alkalmakra utalva, amikor hóban, fagyban, úttalan utakon, nem ritkán vaksötét éjszakákon egyedül és gyalogosan sietett a távoli tanyákra, hogy jelenlétével és tudásával segítségére legyen a világot kínok között új élettel megajándékozó asszonyoknak.

De vajon félhet-e az aki az Élet, a Jövő megújulásának ünnepi pillanatainál bábáskodik?!

Édesanyám - már dédnagymamaként - 1984-ben, 84 éves korában, életét mindig mások szolgálatában töltve hunyt el. Ennek a könyvnek a megjelentetésével Neki kívántam emléket állítani.

Leánya - Mária

Budapest, 1998. április 10-én