Parainesis - milyen ember legyél édes gyermekem!




Aki felkapaszkodik a humor magaslataira,
Hogy onnan eltörüljenek az amúgy óriásnak tűnő gondjai

*

Aki sokfelé szeret nézelődni és szemlélődni, tapasztalni,
De csak azért, hogy a legjobb helyet: otthonát gazdagítsa

*

Akinek a kevés is elég, mert magáévá tette az igazságot: 
A természet csekélységet kíván, csak a képzelgés sokat…!

*

Aki nem az - amúgy is káros - lottó ötösről ábrándozik,
De meg tudja ragadni a ritka jó alkalmat: három kívánság

*

Aki inkább marad sebezhető, meglopható, kirabolható,
Mintsem hogy házából erődítményt, börtönt, bunkert csináljon

*

Aki tiszteli és betartja az ünnep dologtilalmi időszakát,
De azt is tudja: a szükség törvényt bont: a betegnek orvos kell

*

Aki az igaza tudatában megtáltosodó, Góliátot verő Dávid,
Aki nem a nyers erejével, de ésszel és taktikával tud győzni

*

Aki közel mer hajózni a szirénszigethez, hallja is éneküket,
De ismerve gyengéjét előrelátóan kikötözteti az árbochoz magát

*

Akinek kölcsönhatásban rend van a lelkében és maga körül,
És ez az ő szabadsága által szült rend, ahol otthonosan mozog

*

Aki szélcsendben startra készíti fel hajóját, vár a kedvező szélre
S mert tudja, hogy hova akar elérni, be is fogja a feltámadó szelet

*

Aki a szakmájában mindig a legjobbakhoz méri magát,
De leginkább magát akarja „legyőzni”, magához képest javulni

*

Aki tudja, hogy a világon és neki, miből van kevés,
Mivel kell gazdálkodni, mit kell beosztani, megtakarítani

*

Aki megragadja a napot, jól használja s leszakasztja a virágait,
Nem pazarolja a drága idejét hiábavalóságra, elűzi az időrablóit

*

Aki akar, tud és mer is Élni, de mindig készen áll meghalni is
Minden napját úgy veszi mint ajándékot, s mint esetleg utolsót

*

Aki a napi kenyérérét imádkozik, nem aggódik a holnapért,
De előrelátóan nem vágja le az aranytojást tojó tyúkocskáját

*

Aki nem megy nagy dirrel-dúrral, dobbal verebet fogni,
Aki szinte hullamerev lesz, ha reászáll a boldogság kék madara

*

Aki tudja és számon tartja, mi minden bajt úszott meg,
S áldja szerencséjét, istenét, amíg él, hogy ilyen jó dolga van

*

Aki nagyra becsüli a szabadságot, kifizeti az árát: koldusbot,
De nem önmagáért vagy önmutogatásért, de, hogy a jót tehesse!

*

Aki nem vakmerősködő élet-hazardőr, 
De erős hitben mer a vízen járni, a parttól távol hajózni

*

Aki komolyan veszi: egy élete, s egy halála, nem léha vagy frivol,
Nem szórakozza vagy játssza el azt, de szeret mulatni és játszani


*

Aki semmit vagy csak keveset ígér és többet ad,
És azt is úgy tudja adni, mintha ő kapna, s ezt így is érzi…

*

Akinek a keze nem disznóláb,
Aki tudja, hogy mit jelent az adott szó

*

Aki megosztva megsokszorozza örömeit,
És aki megosztva csökkenti bánatát, fájdalomérzését stb.

*

Aki mint a részeg és a gyerek, kimondja az igazat,
Akkor is, ha ezt egyedül ő meri: A királyon nincs ruha

*

Aki mint a jó papok holtig tanul élőktől és holtaktól,
A kutyájától, őseitől és gyerekétől, pozitív/negatív példaképeitől

*

Akiben egyszerre van meg a teremtményi alázat
És az istengyermekség, a teremtés koronájának büszkesége

*

Aki a hamis pátosztól félve nem menekül az ironizálgatásba,
Aki a helyén nem fél a nagy szavaktól: eskü, fogadalom, vallomás

*

Aki tudja és érzi, hogy a legjobb dolgok ingyen vannak,
De azt is, hogy érdemtelenné válva azért elveszíthetőek

*

Aki mindig az egészre tekintve nem veszik el a részletekben,
Nem feledve, hogy az ördög épp a részletekben szokott elbújni

*

Aki tudja, hogy nincsen rózsa tövis nélkül,
S aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni

*

Akinek a hajóján repül a holnap hőse,
Röhöghetnek a részeg evezősre, ha őt csillaga vezeti…

*

Aki a csillagok útján jár,
S tudja, nincs megállás: meghal, ki továbbmenni fél…

*

Aki nap mint nap átéli, hogy egy Nagyúr vendége,
Kiélvezi a helyzet előnyeit, de nem él vissza a vendégjoggal

*

Aki nem mihasznaként szerény,
De van mire szerénynek lennie!

*

Aki tudja, hogy az életet a halálra ráadásul kapta,
S mint talált tárgyat megtisztítva, megjavítva adja vissza

*

Aki tudja, hogy ideje van a láblógatásnak,
És ideje van a tengerátúszásnak, a herkulesi erőfeszítésnek

*

Aki mai Noéként akkor is építi az életmentő bárkát,
Ha a többség ezért hülyének tartja, bolondként kineveti

*

Aki óvakodik a hízelgő álbarátoktól,
S tudja, hogy sokszor a halálos ellenség mond rólunk igazat

*

Aki úgy néz magára és másra mindig,
Ahogy csodára, csodagyerekre/emberre nézni illik

*

Aki nem könnyen fogad valakit barátjának,
De még nehezebben engedi, hogy utána elválasztódjanak

*

Aki a végsőkig következetes,
De nem úgy, mint az ökör vagy a makacs szamár

*

Aki az élet kihívásai elől 
nem menekül „Nem ér a nevem!” betegségekbe
*

Aki mindenért hálát ad, 
de maga semmiért nem vár hálát