Payday Loans

Keresés

Pokoljáró dudások sorsa – I.
Az emberi élet minősége/boldogsága magyarán szólva
2017. február 19. vasárnap, 08:36

Képtalálat a következőre: „POKOLJÁRÓ DUDÁS”

EUGÉNIUSZ TESTAMENTUMA

FÖLD – PARADICSOM - POKOL

A szellemi hivatások, pályák kockázatai

Szabad ötletek jegyzéke – ABC – XXI. Század

Képtalálat a következőre: „POKOLJÁRÓ DUDÁS”

Pokoljáró dudások sorsa – I.

 

Petőfi Sándor

SZOMORÚ ÉJ

 

Éjfél lesz, és én mégsem alhatom,

Mert gondomat el nem altathatom.

Mi fog történni vélem s a hazával?

E kettős kérdés tépi lelkemet.

Ah, nem érem be a magam bajával,

Még te is gyötresz, hazaszeretet!

Ez hát a költő sorsa, mindig ez,

Hogy örök vészű tengeren evez?

S mit ér, ha őt a haragos habokból

Mentő sajkával partra is tevék,

Ha itt az bántja, hogy mi lesz azokból,

Kik ott maradtak a hajóba’ még?

Apám, apám, mért is taníttatál,

Miért az eke mellett nem hagyál?

A könyvet szép, de csalfa tündér lakja;

Ha fölnyitod, megkapja szívedet,

És fölvisz a legragyogóbb csillagra,

De le nem hoz... a magasból levet.

Inkább a napba, mint a könyvbe nézz.

A napvilágtól szemed fénye vész.

Nem így a könyvvel; oly világ van ebben,

Mely erősíti még szemeidet,

S közel hoz mindent... s minden vajmi szebben

Tünik föl, hogyha távol nézheted.

Miért tanultam? mért nem maradék

Földmívelő, aminek szánt az ég?

Nem tölteném most kínos virrasztással

A végtelenbe nyúló éjszakát;

Lelkem fölött az álom víg dallással

Madár módjára ringatná magát.

Volnék földmíves, vagy volnék juhász!

Ki messze, kint a pusztákon tanyáz,

S mig ellegelget kolompolva nyája,

Ő hűs bokorba vészi bé magát,

S nem hallja senki sem, úgy fujdogálja

Saját kedvéért a kis furulyát.

Vasárnap tisztát venni hazajár,

Hol a szerelmes lyányka várja már.

A lyányka jó, friss, szereti a dolgot,

S oly szép, mint a megszületett tavasz;

Csókot kap és ád a juhász, s ő boldog,

Hiszi tehát, hogy a világ is az.

 

Pest, 1847. január

 

Képtalálat a következőre: „POKOLJÁRÓ DUDÁS”

1.

 

„A géniusz, ha kis nép szüli, kalitkába zárt sas…”(Reviczky Gyula)

„Kiválasztottságod”annyit jelent: több a dolgod: noblesse oblige..!

Különc/hopp-kopp életmód miatt gyerekei elvételével fenyegetve

Rendületlenül -„Miért ne legyek tisztességes, kiterítenek úgyis!”

 

2.

 

A  Zsarnok tisztában van a Szellem hatalmával: felír halállistájára

A zsarnok „jobb esetben” csak kompromittál, zsarol, száműz stb.

A „kibeszélő”: pacifista zsidó atomtudósokat bebörtönzik, ugye?

A „szaván fogják”a vézna költőt, s kiprovokálják a harctérre

 

3.

 

A betegjogi képviselőn vezetődik le a kórházban felgyűlt feszültség

A bulvársajtó szabad prédája: indul családod ellen a hajtóvadászat

A csatában őt tolják előre, győzelem után nevét is törlik a könyvből

A független értékbecslő se vevőnek, se eladónak nem tehet eleget

 

4.

 

A gátlástalan grafománoktól megriadva a perfekcionizmus kísért

A szülés bábáskodására esküdt - most magzatelhajtást várnak tőle

A háborús hisztériában legalább egy emberként pacifista maradni

A hazai pályán marad - pedig jobb feltételekkel „idegenlégiós” hívás

 

5.

 

A humorista nem kap díjat/ha kap, az annál rosszabb szégyenbélyeg

A jog szerint fel kell ma mentened egy ártatlan gyermek kéjgyilkosát

A jót elfelejtik, a rossz házasságközvetítést sokáig és sokat átkozzák…

A kibontakozó tehetségfőként másnak áldás –neked ellenkezőleg: átok

 

6.

 

A király bolondjaként feszegeted a határokat –az ostor rajtad csattan

A kiszámíthatatlanul hullámzó kultúr- és tudománypolitika elszenvedője

A közönség érdekében is ki kell bírni direktorod-rendeződ magalázásait

A szent együgyű boldogsága adva van – neked max. ég-magasra feladva

 

7.

 

A magad útját kell járnod – nincs kit követni, utánozni vagy kérdezni...

A magyar közmondás szerint is: mondd meg az igazat és betörik a fejed

A margón magadra hagynak - ha a középpontba kerülsz: elözönlenek

A megélhetésüket anyafarkasként védő sarlatánokkal, kontárokkal küzdő

 

8.

 

A mély vízen kell járnod: ha gyengül a hited, akkor rögtön süllyedsz is el

A mindenséggel méri magát: egyre magasabb csúcsot kísérel megmászni

A műért hozott áldozatnak jelképes példája Farinelli, a kasztrált énekes

A pápának hadserege, neked pénzed sincs – csak az igazságod van, ha van

 

9.

 

A papíron még alig valami olvasni érdemes, de a papírkosarat üríteni kell

A passzív diákok rád ásítoznak – az aktívabbak köpő-csővel becélozgatnak

A rablógyilkos kárvallottjai tömegben mégis inkább Jézust feszítik meg

A régésznek, a nyomozónak néhány töredékből kéne az egészet kitalálnia

 

10.

 

A rivaldafény, a taps az éltető közege, de mi lesz a kiöregedett bohóccal

A sok fiaskó sem veszi el kedved a további igen drága kísérletezésektől?

A sok tennivalót és lógóst látva neked nehéz, hogy ne légy munkamániás

A suszterből lett komisszár, újgazdag beledumálhat a műhelymunkádba…

 

11.

 

A szélhámos leleplezésével mindenkit szolgált, ő viszont rajta áll bosszút

A szellemi dolgozó anno hivatalosan improduktív, népnyelven lógós jelzős

A szellemi kiskorúak a paternalista tanítómestert mumusnak nézhetik…

A szemed láttára égetik el pótolhatatlan kézirataidat, egész életműved…

 

12.

 

A szépség erotikus dimenzióját tárod fel, mégis pornográfiával vádolnak

A színpadon átszellemülve kivirul – otthon viszont mint kifacsart citrom

A szó elrepül, de írásod megmarad: eléd tolják mint terhelő bizonyítékot

A szorgalmas hangyáktól sokszor megkapja a muzsikus tücsök a kioktatást

 

13.

 

A szülő élete nyitott könyv a kritikus gyermekszem és gyerekszáj előtt

A te „vétkeidért” gyermekeiden állnak bosszún meggátolva tanulásuk stb.

A te verseddel vallanak szerelmet pont annak a lánynak, aki rád se néz…

A tóparton nyugdíjasként horgásznál, de hogy ezek butítsák a „népedet”!

 

Képtalálat a következőre: „POKOLJÁRÓ DUDÁS”