*
MIÉRT NE LENNÉK BOLDOG? KITERÍTENEK ÚGYIS… Szellemtörténetek és életképek – szabad ötleteim jegyzéke Minden egész eltörött? Részek egy kirakós szellemi életjátékhoz
VÖRÖSMARTY MIHÁLY MIT CSINÁLUNK?
Mit csinálnak Magyarhonban? Esznek, isznak és danolnak. Semmi baj sincs? semmi gondrém, Hogy majd érte meglakolnak? Van biz itt baj; de hiába Enni csak kell az embernek; S inni hogy ne kéne, ahol Oly dicső borok teremnek; Csakhogy aztán, Majd ha ember kell a gátra. Korhely-gyáván Ne maradjon senki hátra.
Mit csinálnak Magyarhonban? Esznek, isznak, álmodoznak. Semmi baj sincs? semmi gondrém, Hogy az álmok megszakadnak? Van biz itt baj; de hiába, Olyan édes álmodozni! S néha tán jobb, mint fejünkkel Faltörősdit játszadozni: Csakhogy aztán, Majd ha ember kell a gátra, Álmos-gyáván Ne maradjon senki hátra.
Mit csinálnak Magyarhonban? Esznek, isznak, gondolkoznak. És miről az istenadták? Hogy tán élni kén' a honnak! Kár biz az; de már hiába, Gondolatnak nincsen gátja, És ha úgy van, amint mondják, Gondolat a tettek bátyja: Csakhogy aztán, Majd ha ember kell a gátra, Méla-gyáván Ne maradjon senki hátra.
Mit csinálnak Magyarhonban? Esznek, isznak, hadakoznak. Szörnyűség! - No nem kell félni, Csak szavakkal kardlapoznak. Kár a szóért; de hiába, Szóból ért a magyar ember, S gyakran a szó dolgokat szül, Gyakran a szó éles fegyver: Csakhogy aztán, Majd ha ember kell a gátra, Nyelves-gyáván Ne maradjon senki hátra.
Mit csinálnak Magyarhonban? Esznek, isznak s tán dolgoznak? Félig-meddig: mert nem tudják, Másnak lesz-e vagy magoknak. Ennyi is kár; de hiába, Munka jobb a koplalásnál, S jobb az edzett kar, ha ép vagy, Mint ha selymen sántikálnál. És hogy aztán, Majd ha ember kell a gátra, Gyenge-gyáván Ne maradjon senki hátra.
Mit csinálnak Magyarhonban? Szőnek, fonnak és akarnak - Tán vakarnak? semmi tréfa! Posztó is kell a magyarnak. Hát takács-e a magyar nép? Nem szégyenli a vetéllőt? Semmi baj! tán összefűzi, Amit a sors egybe nem szőtt: Csakhogy aztán, Majd ha ember kell a gátra, Gépi-gyáván Ne maradjon senki hátra.
És, pedig - mit is beszéltem? A vadásznak jó a cserje; A költő hadd álmodozzék; A kovács a vasat verje. Minden ember, amihez tud, Ahhoz lásson télen, nyáron, S a paraszt borbély helyében Úr szakállát ne kaszáljon. És hogy aztán, Majd ha ember kell a gátra, Aki hitvány, Félre tőlünk, menjen hátra!
1844. október - november 10.
*
Ki árthat a legtöbbet nekem?
A legnagyobb ellenségem? Lehet, hogy az, aki a legjobban szeret vagy szeretni vél? Hisz ő ismeri a gyenge pontjaimat, ő tud lelkileg kínozni... Még az sem kizárt, hogy én magam? Ez amilyen elkeserítő lehetőség, éppen annyira örömhír is lenne: hisz akkor alapjában rajtunk múlna, hogy boldogan vagy boldogtalanul telik-töltjük életünket!
*
Mi akarsz lenni, ha nagy leszel?
Ugyanaz mint ami most kicsi koromban: boldog ember, aki rendeltetésszerűen használja el magát. Hasonlattal élve: nemcsak egy teremtett eszköz, például egy hangszer vagyok, de azon belül is egy gitár és egy bizonyos fajta és darab, amivel valaki mennyei muzsikát játszhat vagy pokoli zajt, macskazenét stb. csaphat. De használhatja kalapácsnak vagy szobadísznek is...
*
Ha nagy leszek,
akkor szeretnék dúsgazdag ember lenni, vagy hatalmas király vagy nagyon híres sportoló, színész, vagy az emberiség tudós jótevője vagy hős megmentője?! És persze egészséges mint a makk, csodaszép, vonzó külsejű, aki a legszebb párt választhatja, s akit ünnepelnek, s akinek versengenek baráti kegyeiért?! A jótündértől csak azt kérném, hogy egyetlen kívánságom teljesítse: azt, hogy ezek után minden kívánságom teljesüljön...
*
Ha egy gyerek minden kívánsága teljesülne,
akkor lehet, hogy csokiból lenne az egész világ, s az rögtön nyilvánvaló és józan eszünkel belátható, hogy ebből a jóból tényleg megárt a sok. De mennyivel más a helyzet a felnőtt emberrel, akinek már tényleg tudnia kéne, hogy mi az érdeke, mi az, ami hosszabb távon is a javát szolgálja? Ismerjük Midász király történetét, akinek szó szerint minden arannyá vált a kezében...
*
Illyés Gyula Óda egy hivatalba lépő afgán miniszterhez
Nem lopsz te többet! Ami még lopható s egyáltalán mi még elemelhető vala: magas elődeid már mind elemelék - Kongó puszta honod! Reménytelen egén
kifordított zsebek gyanánt lobognak a felhők s mögöttük, mint a forgalomból rég' kiment tallér méláz antik fénnyel a nap - nem váltható fel ő... hunyorg arcátlanul.
Szegény haza! Nincs más disze már, csak amit költői raknak rá: az őszi lomb nehéz aranya, a folyók ezüstje s hölgyei gyémánt szeme... de te tudod, mindez mit ér!
Te a valóságot fürkészed gondteli arccal s objektiven! s meg nem téveszthetőn - A helyzettel, öreg, te számolni akarsz mesterséged finom szabályai szerint...
Azt nézed, hogy mi van... és - elhiszem - szived búsong! Mit messziről édes oázisnak véltél: délibáb volt! szélhordta homok és állathulladékok halmán ülsz merengve...
Értem keserved én! Ezért volt hát vitéz könyökforgatásod az ősi mód szerént? Ezért hajlongásod? Ilyen pályadijért nyaltál, miként csiga, utat e polc felé?
Ah, eljő majd a kor, tudod, akárcsak én, eljő a nap, midőn minden tolvaj felel, - remegve állsz te is köztük, - ártatlanul! szégyenkezve dicső eleid közt: kontár! korcs ivadék, aki már lopni sem tudott...
*
Pünkösdi király (Lásd pl.: Jókai Mór Egy magyar nábob c. regényét, Illetve a könyv nyomán készült Várkonyi Zoltán filmet)
* Szellemi - lelki - szociális - anyagi segítő
Oltalmazó, gondviselő, patrónus Protektor, gyám, védelmező, védőszent Mentor, mester, spiritus rector, támasz Szellemi vezető - idegenvezető - őrzővédő
*
A hármas fonál az erős kötél A háromlábú szék stabilan áll Három gyerek kell a megmaradáshoz
*
Dinnyés József : Hajnali ének - dalszöveg Jeszenyin Szergej Alekszandrovicsnak
Elkártyáztam a gyenge szívem, suhogasd le a szoknyád, hajnal! Pálinkát lehelek rád szeliden, megháglak nehezen, halkan.
Jöjj, Oroszország, vodka-virág, nevetés nékem a véred, pince-fehérek a volgai fák, tejszínű, szűz ez az ének.
Lebukik fejem és úgy zokogok, haloványul bennem a bánat, veretik körülöttem az ősi dobot, szaladok, hajnal, utánad!
Ez a csont-pufogás, ez a hanti rege hitemet hirdeti híven, kataton bálvány, légy fekete, hiszen elkártyáztam a szívem!
*
Amíg az alapító atya él, Addig leválthatatlan vezető marad, S ha csak magától vissza nem vonul, Csak kihalással üresedik meg a helye Nincs az a nyilvánvaló kudarc, vereség, Ami után komolyan felajánlaná lemondását - Pláne, ha a Hálózat se nagyon bánja ezt (Csurka István, Orbán Viktor)
*
- Kiválóan idomított kutyám van - dicsekszik a házigazda a vendégeknek. - Ha adok neki háromszáz forintot, cigarettát hoz érte. - Ezt nem hiszem! Éppen egy félórája adtam neki ötszázat és most se cigaretta, se kutya! - Csakhogy én azt mondtam magának, hogy cigarettára háromszáz forintot adok neki. Ha ötszázat kap, akkor moziba megy.
*
Bartis Ferenc És mégis élünk!
Széttépve és összetörten Győzelmektől meggyötörten Már magzatként bajba ölten Vándor bölcsőtemetőkben - És mégis élünk
Dobra vernek minden vágyat Árverezés a vasárnap Nászunkra is gyászhír támad Üresek a gyermekágyak - És mégis élünk
Elavult a dülők lelke Kórót terem tarló mezsgye Pusztul a föld egyre-egyre Hull a szikla tenyerünkbe - És mégis élünk
Fogaskerék futószalag Egyik elmegy másik marad Bölcsőnk, sírunk porrá szakad Zokognak a kövek szavak - És mégis élünk
Hogyha sírunk: kiröhögnek, Hogyha kérünk: fel is kötnek, Hogyha küzdünk: odalöknek Történelmi kárörömnek - És mégis élünk
Magyar, szavad világ értse: Anyanyelvünk létünk vére; Anyánk szíve tetemére Átok zúdult: vége, vége... - És mégis élünk!
(Bartis Ferenc Utószó című versét 1956. november 1-jén, halottak napján szavalta el Kolozsváron a Házsongárdi temetőben Dsida, Brassai, Kriza sírjánál, s e verséért a Román Katonai Törvényszék a költőt hét évi nehéz börtönbüntetésre ítélte...)
*
Ha békét akarsz, akkor készülj a háborúra?
*
A jobbik rész
Történt pedig, hogy amikor továbbmentek, betért egy faluba, ahol egy Márta nevű asszony befogadta őt házába. Volt neki egy Mária nevű húga, aki az Úr lábához ülve hallgatta szavait, Márta pedig sürgött-forgott a sok házi dologban. Egyszer csak megállt, és így szólt: ,,Uram! Nem törődsz vele, hogy a testvérem egyedül hagy engem szolgálni? Szólj már neki, hogy segítsen!'' Az Úr ezt válaszolta neki: ,,Márta, Márta! Sok mindenre gondod van és sok mindennel törődsz, pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik részt választotta, és nem is veszíti el soha.
(Lukács 10,38-42)
*
Illés együttes: Láss, ne csak nézz! - dalszöveg
1. Láss, láss, ne csak nézz, ne csak nézz! Láss, ne csak nézz! Azt mondom: láss, mert sorsod csak így érted. Lásd, mit meg kell látnod, másképp kell már élned!
2. Gondolkozz, gondolkozz, gondolkozz, értsd végre meg! Láss, láss a szép szavakon át! Igen, láss át a csábító mosolyokon!
3. Lásd, hogy csak bemázolt deszka az imádott bálvány. Azt mondom: láss, mert sorsod csak így érted. Lásd, mit meg kell látnod, másképp kell már élned! Sose feledd, sose feledd, sose feledd, sose feledd!
A világ egy forgalmas utca, és valahová el szeretnél jutni, de a reklámok fényében az igazság arcát csak néha látni.
Értsd végre meg: 1. most. Soha el ne feledd: ne csak nézz, láss, láss!
/Ezek a fiatalok c. film zenéje/
*
Utálod a hajléktalanokat, Mert rettegsz, hogy egy pillanat alatt az leszel - Elég hozzá például egy rossz válás, nincs tartalékod?
*
Az embernek csak egy hazát ad a végzete (Áldjon vagy verjen sors keze: itt élned, s halnod kell?)
*
József Attila VIGASZ
Ne hadd el magad, öregem, bőröd ne bízd kereskedőre, ki elád felhőt az egen s a földön telket vesz belőle. Inkább segít a kutya szőre a teríthető betegen, semhogy magát miértünk törje, aki sorsunktól idegen.
Magának rág mind, aki rág, a fogacskák azért fogannak. S mert éhes rongy vagy, a fogát elkoldulhatod-e a kannak? Fázol. Hát mondd, hihetsz-e annak, ki fűtve lakik öt szobát, falain havas tájak vannak, meztelen nők meg almafák?
Hihetsz-e? Szagos kis dorong édes szivarja s míg mi morgunk, ő langyos vízben ül s borong, hogy óh, mi mennyire nyomorgunk! Ha pincéjébe szenet hordunk, egy pakli „balkánt” is kibont! Szivére veszi terhünk, gondunk. Vállára venni nem bolond...
Bús jószág, ne vetéld magad! Együtt vágunk a jeges télnek. A jégből csak lucsok fakad, de hű társ - éhezők kísérnek. S ha most a tyúkszemünkre lépnek, hogy lábunk cipőnkbe dagad, rajtad is mult. Lásd, harc az élet, ne tékozold bizalmadat.
1933. október 19.
*
Te vagy a legjobb gyerek, unoka, testvér, kollega, szomszéd, bajtárs, sporttárs, apuka, nagyapa, zenész, főnök stb. stb. stb. „Csak” éppen mint hitves, házastárs, élettárs…
*
BŰN-BÁNAT-MEGTÉRÉS-BOCSÁNAT
Ekkor ismét szólt az Úr Jónáshoz, s ezt mondta: ,,Kelj fel, menj Ninivébe, a nagy városba, és hirdesd ott a szózatot, amelyet majd mondok neked.'' Felkelt erre Jónás és elment Ninivébe az Úr szava szerint. Ninive háromnapi járóföldre terjedő nagy városa volt Istennek. Alighogy bement Jónás a városba, egynapi járásnyira, nagy hangon hirdette: ,,Még negyven nap, és Ninive elpusztul!'' Ninive lakói hittek Istenben és böjtöt hirdettek, és nagyjaik, kicsinyeik egyaránt szőrruhát öltöttek. És amikor a beszéd Ninive királyához eljutott, ő felkelt trónjáról, letette palástját, szőrruhába öltözött és hamuba ült. És közhírré tétette és megparancsolta Ninivében: ,,A királynak és főembereinek rendeletére! Se ember, se állat, se marha, se juh ne egyék és ne legeljen, és vizet se igyék! Öltsön szőrruhát ember és állat, és kiáltson nagy szóval az Úrhoz, és térjen meg mindenki gonosz útjáról és az istentelenségből, ami kezéhez tapad. Ki tudja, hátha visszafordul és megbocsát az Úr, és lelohad haragjának tüze, és nem veszünk el?'' Mikor látta Isten az ő cselekedeteiket, hogy megtértek gonosz útjukról, megbánta Isten a rosszat, amelyről azt mondta, hogy rájuk hozza, és nem hozta rájuk
Jónás könyve 3,1-10
|