 MIÉRT NE LENNÉK BOLDOG? KITERÍTENEK ÚGYIS…
Szellemtörténetek és életképek – szabad ötleteim jegyzéke
Minden egész eltörött: részek egy kirakós szellemi életjátékhoz
A zene világnapja
Illyés Gyula: Bartók
„Hangzavart”? – Azt! Ha nekik az,
ami nekünk vigasz!
Azt! Földre hullt
pohár fölcsattanó
szitok-szavát, fűrész foga közé szorult
reszelő sikongató
jaját tanulja hegedű
s éneklő gége – ne legyen béke, ne legyen derű
a bearanyozott, a fennen
finom, elzárt zeneteremben,
míg nincs a jaj-sötét szívekben!
„Hangzavart”! Azt! Ha nekik az,
ami nekünk vigasz,
hogy van, van lelke még
a „nép”-nek, él a „nép”
s hangot ad! Egymásra csikorított
vasnak s kőnek szitok-
változatait bár a zongora
s a torok fölhangolt húrjaira,
ha így adatik csak vallania
a létnek a maga zord igazát,
mert épp e „hangzavar”,
e pokolzajt zavaró harci jaj
kiált
harmóniát!
Mert éppen ez a jaj kiált
mennyi hazugul szép éneken át –
a sorshoz, hogy harmóniát,
rendet, igazit vagy belevész a világ;
belevész a világ, ha nem
a nép szólal újra – fölségesen!
Szikár, szigorú zenész, hű magyar
(mint annyi társaid közt – „hírhedett”)
volt törvény abban, hogy éppen e nép
lelke mélyéből, ahová leszálltál,
hogy épp e mélység még szűk bányatorka
hangtölcsérén át küldted a sikolyt föl
a hideg-rideg óriás terembe,
melynek csillárjai a csillagok?
Bánatomat sérti, ki léha vigaszt
húz a fülembe;
anyánk a halott – a búcsúzót ne
kuplé-dal zengje;
hazák vesztek el – ki meri siratni
verkli futamokkal?
Van-e remény még emberi fajunkban? –
ha ez a gond s némán küzd már az ész,
te szólalj,
szigorú, szilaj, „agresszív” nagy zenész,
hogy – mégis! – okunk van
remélni s élni!
S jogunk van
– hisz halandók s életadók vagyunk –
mindazzal szembenézni,
mit elkerülni úgysem tudhatunk.
Mert növeli, ki elfödi a bajt.
Lehetett, de már nem lehet,
hogy befogott füllel és eltakart
szemmel tartsanak, ha pusztít a förgeteg
s majd szidjanak: nem segítettetek!
Te megbecsülsz azzal, hogy fölfeded,
mi neked fölfedetett,
a jót, a rosszat, az erényt, a bűnt –
te bennünket növesztel, azzal,
hogy mint egyenlőkkel beszélsz velünk.
Ez – ez vigasztal!
Beh más beszéd ez!
Emberi, nem hamis!
A joggal erőt ad a legzordabbhoz is:
a kétségbeeséshez.
Köszönet érte,
az erőért a győzelem-vevéshez
a poklon is.
Ím, a vég, mely előre visz.
Ím, a példa, hogy ki szépen kimondja
a rettenetet, azzal föl is oldja.
Ím, a nagy lélek válasza a létre
s a művészé, hogy megérte
poklot szenvednie.
Mert olyanokat éltünk meg, amire
ma sincs ige.
Picasso kétorrú hajadonai,
hatlábú ménjei
tudták volna csak eljajongani,
vágtatva kinyeríteni,
amit mi elviseltünk, emberek,
amit nem érthet, aki nem érte meg,
amire ma sincs szó s tán az nem is lehet már,
csak zene, zene, zene, olyan, mint a tietek,
példamutató nagy ikerpár,
zene csak, zene csak, zene,
a bányamély ős hevével tele,
a „nép jövő dalával” álmodó
s diadalára ápoló,
úgy szabadító, hogy a börtön
falát is földig romboló,
az ígért üdvért, itt e földön,
káromlással imádkozó,
oltárdöntéssel áldozó,
sebezve gyógyulást hozó,
jó meghallóit eleve
egy jobb világba emelő zene –
Dolgozz, jó orvos, ki nem andalítasz;
ki muzsikád ujjaival
tapintva lelkünk, mind oda tapintasz,
ahol a baj
s beh különös, beh üdvös írt adsz
azzal, hogy a jaj
siralmát, ami fakadna belőlünk,
de nem fakadhat, mi helyettünk
– kik szív-némaságra születtünk –
kizenged ideged húrjaival!
1955.
*
Napi igehelyek
1.
Jób 38,1.12-21 40,3-5
És felelt az Úr Jóbnak a fergetegből, és ezt mondta:
Vajon kirendelted-e már a reggelt, amióta megvagy,
és kijelölted-e a hajnalpír helyét,
hogy megragadja a földnek széleit és lerázza róla a gonoszokat?
Hogy olyanná legyen az, mint a pecsétagyag,
és színeket öltsön, miként a ruha,
hogy elvegyék a gonoszoktól a világosságukat,
és megtörjék a felemelt kart?
Eljutottál-e a tenger mélységeibe?
Jártál-e az óceán fenekén?
Kitárultak-e előtted a halál kapui,
és láttad-e a halálárnyék portáit?
Szemlélted-e a földet széltében?
Jelentsd meg nekem mindezt, ha tudod!
Melyik út visz a világosság lakóhelyéhez,
és hol van a sötétség helye,
hogy mindegyiket határába elvezesd,
és tudd az ösvényt házához!?
Te ezt tudod, hisz akkor születtél,
és napjaid száma igen nagy!
És felelt Jób az Úrnak:
,,Mit feleljek én, aki könnyelműen szóltam?
Kezemet a számra teszem!
Egyszer szóltam, bár azt is elhagytam volna!
Meg másodszor, de nem teszem többé!''
2.
Lk 10,13-16
Jaj neked, Korozain! Jaj neked, Betszaida!
Mert ha Tíruszban és Szidonban történtek volna
a bennetek végbement csodák,
már régen zsákban és hamuban ülve tartottak volna bűnbánatot.
De Tírusznak és Szidonnak
könnyebb lesz a sorsa az ítéleten, mint nektek.
És te, Kafarnaum!
Ugye az égig emelkedtél?
Az alvilágba süllyedsz! [Iz 14,13.15]
Aki titeket hallgat, engem hallgat,
és aki titeket megvet, engem vet meg;
aki pedig engem megvet, azt veti meg, aki engem küldött.''
*
Rosszul megöregedni
Elhagyod magad és elhanyagolod öltözéked, lakásod
Engeded leépülni a kapcsolataidat és a programjaidat
Beszűkül a világod - szinte már csak a betegségről beszélsz
Nem találsz fel vagy ki magadnak új szerepet, feladatot
Feleslegesnek, sőt terhesnek, károsnak érzed magad,
Aki már nem érdemli meg, amit eszik, iszik, melegszik,
S csak a helyet, a lakást foglalja el a fiatal generáció elől
Magad is egyre antiszociálisabb leszel,
nagyon unalmas, vagy időmilliomos intrikus, szarkeverő…
Csodákat vártál a nyugdíjas szabad évektől,
De amit addig leépítettél, az elsorvadt, s így nagy a csalódás!
Minek így élni, ha már csak egyre rosszabb, csúnyább leszel?
Inkább kimennél a jégre, vagy a hegyre, csakhogy elkerüld:
Hozzátartozóid kínos kötelességből, szánalomból látogassanak
Mert elviselhetetlen számodra a mai kor álszentsége?!
*
A víz igéi
Folyik - zuhog - fröcsköl - csobban - spriccel - habzik
Hullámzik - ered - hömpölyög - merül - úszik - hajózik
Iszik - mosdik - mosogat - mos - patakzik - fodrozódik
Sodor - felhajt - tükröz - búvárkodik - horgászik, halászik
Fürdik - locsol - öntöz - főz - gyógyít - árad - kiönt stb. stb.
*
Akkor már nagy kulimászban vagy
ha váratlanul lelép a feleséged
ha egy kofferrel kitesznek a lakásból
ha leég a házad, s nincs biztosítás
ha kiderül, előrehaladott rákos vagy
ha rájössz, hiábavalóságokra áldoztál mindent
ha az utcán lakva elveszíted munkahelyed
ha nem tudsz gyerekednek meleget és ételt adni
ha kerül, szégyell és letagad a gyereked
ha legjobbnak hitt barátod árul el
ha csak lélekölő és egészségkárosító munkád lehet
ha progresszív és stigmatizáló betegséget kapsz
ha adósságbehajtó verőlegények üldöznek
ha feleséged a gyerekeiddel öngyilkos lesz
ha aljassággal gyanúsítanak és minden ellened szól
ha depresszióba esel és pánikbeteg leszel
ha elvész önbizalmad, lenullázódik önértékelésed
ha a tutajon hányódtok és valakit meg kell enni...
ha választanod kell a lopás és az éhhalál között
ha máról holnapra elnyomott magyar kisebbség leszel
stb. stb. stb.
*
Ha szegény vagy,
Ez biztos jele annak,
Hogy nincs - jó - kapcsolatod az élő Istennel,
Mert akkor meghallgatná imáid és megáldana bőséggel -
Így nemcsak küszködnöd kell a víz felett maradásért,
De még a bűntudatod súlya is víz alá akar nyomni…
*
Ha beteg vagy,
Akkor elárulod magadról,
Hogy gyenge a Jóisten-hited,
Pláne ha nem inkább „testi”,
Hanem pszichoszomatikus a baj,
Vagy neadjisten depresszióval küzdesz?!
(nem elég a baj, hozzájön a bűntudatod…)
*
A kis bűnösök,
Sőt a maguknak kis bűnöket kitalálók
Tolonganak a gyóntatásért, bűnvallásért,
A nagy bűnösök meg lapulnak, bujkálnak,
Vagy rosszabb esetben a mellüket verik!?
*
A sündisznó
egy lyukas autógumit talál az út szélén.
Oldalba löki a barátját és mondja:
- Végre, egyszer mi győztünk!
*
PÁRIZSBAN SZÉP A NYÁR
Refrén:
Párizsban szép a nyár,
Ha a Grand Boulevard fényárban áll,
Sétára vár a Szajnapart,
A kis Paulette is épp arra tart.
Kezében rózsaszál,
Az a csöpp szája már csókra áll,
Hiszen oly régen várja a szép Pierre,
Csókot is érdemel. Ollé!
Oly gyakran játsza a szomszéd
Nagy hanggal e kis lemezt.
Áthallik ordítva onnét,
A közfal vékony gerezd.
Elűzi reggel az álmom,
Este sincs egy percnyi csend,
Pár órát nappal kell hálnom,
De ott is fülembe cseng. Ollé! Hogy
Párizsban szép a nyár,...
Szomszédom meghívott egyszer,
Hallgassunk együtt zenét!
Feltett egy lemezt, mit kedvel,
Bár rögtön roppanna szét!
Egy lett az ötlet a tettel,
Ráültem, kettérepedt,
De erre egy új lemezt tett fel,
Mert ebből többet is vett. Ollé!
Párizsban szép a nyár,...
Kis Paulette még meddig sétál,
És Pierre még meddig vár?
Érjen már véget a szép nyár,
A partot lepje a sár!
Csókolják meg végre egymást,
Vagy béreljen Pierre szobát,
És adjon a pap rájuk áldást!
Mert én nem bírom tovább! Ollé! Hogy
Párizsban szép a nyár,...
...Csókot is érdemel. Ollé!
Csókot is érdemel, csókot is érdemel,
Csókot is érdemel. Ollé!
*
Ember és hit
A hit és a balhit is hegyeket mozgat
Nagyon jó és nagyon rossz dolgokat csak hittel lehet tenni
*
Demagógok
Senki nem olyan szegény, hogy ígérni ne tudjon:
Ha lottó ötösöm lesz, akkor téged is gazdaggá teszlek…
Egy felelőtlenül ígérgető politikust is nehéz szaván fogni?
Aki azt mondja, amit hallani szeretnél - számonkérhetetlenül…
És a papot, aki jó magaviseletedért örök boldogsággal jutalmaz?
Ez egy olyan Égi Kánaán, ahonnan még nem tért meg utazó…
(a másik, a fenyegető alternatíva a pokol, az örök kárhozat)
Lehet egy egész életet erre az ígéretre alapozva alakítani?
*
Szesztestvériség
A kocsmában mindenki a barátod,
Mindenki a keblére ölel, pláne amíg fizetsz,
De melyikőjük lenne kezesed egy kölcsönnél,
Vagy ki jönne el közülük melletted tanúskodni,
Vagy ki fogadna be egy napra is, ha kilakoltatnak?
*
Genezis és érvényesség
Mindegy, hogy honnan tudod
- „istentől”, a tanár bácsitól, holt bölcstől -,
Az a lényegi kérdés, hogy igaz- e vagy sem,
Hogy tudod-e igazolni, bizonyítani!
(A tekintélyre hivatkozás nem érv…)
*
Tudni, érteni és élvezni
Mindent tud a humor történetéről,
Csak nem érti, s főleg nem élvezi a tréfát -
Elméletet alkotott az emberi humorról,
De képtelen hatásosan elmondani egy viccet…
*
Adottság és érdem
A zseni 1% tehetség, 99% szorgalom (Edison)
Ha nincs meg a tehetség, hiábavaló a törekvés (arab mondás)
*
Rend a lelke mindennek
Akkor van szabadság szülte rend,
ha minden/mindenki a helyén van -
mint ahogy most feleségem, aki jegykiadó automata,
és az ő férjeura, aki udvari segédmunkás, utcaseprő stb.
És ez nem talentumai elásása, de kamatoztatási feltétele…
*
Transzcendens
Ne az én akaratom legyen meg,
Hanem a Tiéd, Uram,
Ezt kell folyamatosan tudakolnom,
S azután nekem is azt akarnom
(vagy úgy járok, mint Midász király)
*
Dó ré mi fá szó lá ti dó
Szalonnát eszik a zsidó
*
Sziámi : Elég zsidó - dalszöveg
Az én hazám, jaj, Magyaroraszág!
Mégse lettem hazaáruló
Izráelföldön jól érzem magam, csak
Ott meg nem lennék elég zsidó-ré-mi-fá
szó-lá-ti-dó-ti-lá-szó:
Izráelben, Gipsylandben,
Amszterdamban, melegek között
Valami gond lett itt Budapesten
Valami hideg ideköltözött
Jéghideg lett szépen lassan
Sorra fagynak a dimenziók
Valami ügyködik kicsiben, nagyban
valami atom, valami titok
A gonosz Krónosz folyton klónoz
Ismétli összes gyermekét
Rohan az idő, hogy mindent megoldjon
Lábnyomok a Holdon, szóródunk
Szerteszét...: dó-ré-mi-fá-szó-lá-ti-dó-
ti-lá-szó-fá-mi elég zsidó
elég zsidó elég zsidó elég zsidó
Közrefognak, megmotoznak
Túl nagy titkom az mi lehet nekem?
Talán csak annyi: hogy azt, aki motoz,
Na, azt a lányt én ismerem
Izráelből, Gipsylandből
Amszterdamból, melegek közül
Ideköltözött, rendőrnek öltözött,
Azt hiszi, hidegben üdvözül
A gonosz Krónosz folyton klónoz
Ismétli összes gyemekét
Rohan az idő, hogy mindent megoldjon
Lábnyomok a Holdon, szóródunk
A gonosz Krónosz folyton klónoz
Felfalja összes gyermekét
Rohan az idő, hogy mindent megoldjon
Lábnyomok a Holdon
Szóródunk szerteszét...: dó-ré-mi-fá-szó-lá-ti-dó-
ti-lá-szó-fá-mi elég zsidó
elég zsidó elég zsidó elég zsidó
http://www.youtube.com/watch?v=Ysz1lRWGUp4&feature=related
|
