Bölcs-balga, boldog-boldogtalan ember

Életminőségünk őrzése, javítása és rontása

ABCD

Ki, mi és milyen ember ne legyél fiam, lányom! - 21.

ADY ENDRE 
A HŐKÖLÉS NÉPE 

Bíró Lajosnak, 
akivel szerencsés volt 
régi találkozásom s örök a barátságom


Ez a hőkölő harcok népe
S mosti lapulása is rávall,
Hogy az úri kiméletlenség
Rásuhintott szíjostorával. 

Mindig ilyen volt: apró khánok
Révén minden igának barma,
Sohse harcolt még harcot végig,
Csak léhán és gyáván kavarta. 

Erőt mutattak, erőt látott,
Vertnek született, nem verőnek.
Önerejét feledte mindig,
Sohse szegzett erőt erőnek. 

Betyár urai így nevelték,
Nem rúg vissza, csak búsan átkoz
S ki egyszer rugott a magyarba,
Szinte kedvet kap a rugáshoz. 

Ma is itt ül lomhán, petyhüdten,
Fejét, jussát, szívét kobozzák
S ha néhányan nem kiáltoznánk,
Azt se tudná, hogy őt pofozzák. 

Csak a Csodák-Ura meglátná
Végre ezt a szánalmas népet,
Adna neki csak egy dárdányi,
Úri, kis kíméletlenséget. 

Hogy néhány maradt sereghajtó
Törötten, fogyva azt ne vallja:
Ezért a népért ugyis is mindegy,
Ebsorsot akar, hát - akarja.

*

Hallgatáspénz

Aki megszerzett tudását,

igazságát árulja: mit kap, ha rejtve marad?

*

Aki korán és örökre megtanulta:

ha sebes vagy beteg, akkor szinte mindent elnéznek

*

Aki megveti a nem szellemi testét:

rossz ágyon fekvő, rozoga széken billegő…

*

Aki melléd áll, fellelkesít,

támogat és a legnagyobb öngólokra biztat

*

Aki mellét verő absztinens,

s nem alázatos anonim alkoholista

*

Aki méltatlankodik:

többnyire neki kell alkalmazkodnia a világhoz!

*

Aki mélyebbnek hiszi vagy látatja magát,

ha rejtvényekben, rébuszokban, enigmatikusan fogalmaz

*

Aki menten rondának és kurvának

lát és tart egy nőt, ha tőle kosarat kap

(vagy ha az a luvnya el akarja vinni az ő fiacskáját)

*

Aki szabadult és nem kezdő mesterember:

hogyan fokozzuk a - családi - élet feszültségét?

*

Aki mesterséges,

kiagyalt helyzetekbe kerülve

ismerné meg egy kicsit jobban magát

*

Aki míg felfogja az első poént,

már lemaradt a három jobb újról

*

Aki millió embernek parancsolna –

neki viszont még a Logika és Grammatika sem diktálhat

*

Aki minden áron menti az életét

- még a becsületét is veszni hagyva

*

Krakéler

Aki minden ártatlan párbeszédet

egy ki kit győz le párbajnak fog fel

*

Aki minden betegséget büntetésnek tart –

így betegítő bűntudata van, és betegség miatt ismét…

*

Aki minden egyes

– feljegyzett! - jótettéért

minimum búsás túlvilági jutalmat vár el

*

Aki minden fűszert

belerak az ételbe - hogy semmi ne hiányozzon

(pedig a kevesebb most is sokkal, de sokkal több lenne)

*

Aki minden ismert-ismeretlen gójba

potenciális, látens, tettre kész antiszemitát lát bele

*

Aki minden hagyományt éltet-ápol,

de főleg a rosszakat és idejétmúltakat…

*

Aki minden kéregetőnek ad,

egészen addig, míg ő is koldus nem lesz

*

Aki minden könyv elolvasása után

merné csak az egy sajátját is megírni

*

Kudarcélmény halmozó

Aki mintha minden nap egy „szépségversenyre” indulna

*

Aki minden nap más helyen

vásárol, kávézik - sehol se törzsvendég

*

Aki minden öröm és ünnep

rontásában az igazán ötletes, leleményes

*

Vakon engedelmes

Aki minden parancsot

szó nélkül végrehajt, még a népelleneset is…

*

Aki minden sérelmet

sokszorosan megtorol - „Ez a vicc vért kíván!”

*

Aki minden tettét

hangosan-írásban indokolja: azt is, ami jogában áll

*

Aki minden új példát

ugyanazzal a már bevált képlettel oldana meg

*

Aki minden Újévkor

új életet kezd, s hozzá új előéletet is konfabulál

*

Aki mindenáron úr akar lenni –

az is lesz a végén: de csak a szemétdombon!

*

Aki mindenben

a rajongott-imádott mestert követve kútba ugrik

*

Aki mindenét áruba bocsátja,

eladja - csak az eszét nem, azt elissza

*

Aki mindent és mindenkit

alaposan befröcskölne sárral,

hogy se ő, se a sara se tűnjön ki…

*

Aki mindenre kíváncsi:

így végül égő zsírt vízzel oltva falat robbant

*

Aki mindent csak félgőzzel,

félszívvel, csak úgy tessék-lássék tesz

*

Palackposta

Aki mindent csak nyelvileg,

azon belül főleg csak írásban fejezne ki

(még a rajz, vagy a kézíráskép is tabu)

*

Aki mindent elutasít,

vagy úgy fogad el: ne legyen benne örömed

*

Aki mindent intézményt

- iskolát, kórházat, egyházat –

eredendően embertelennek, ördöginek lát

*

Aki mindent kidob –

vagy aki mindent megőriz, megörökít, raktároz

*

Aki mindent mindig

élvezni akar, máskülönben végleg abbahagyja

*

Aki mindenről mindent tud,

amit tök felesleges, nagyon káros - sőt: veszélyes

*

Aki mindent újra fel akar találni

- még a kereket és a meleg vizet is

*

Aki mindent vackot rásóz

a balekra, nem bánja, ha utána átkozzák

*

Aki mindig a bonyolultabb

módot választja, így is vakarja a fülét is

*

Aki mindig a fogához veri a garast,

alig fogyaszt, hogy mindent, minél többet beruházzon

*

Aki mindig a távolba vágyódva

a szemétől nem látja: a háza tája aranybánya!

Aki sosem eszik épet -

Fanyalogva, de mindig az épp már rohadó almát eszi

*

Aki mindig azok társaságát keresi,

akiknek jól megy/felvitte Isten a dolgát, felment a sora

*

Aki mindig azt az ügyet szolgálja,

ahol szabad a rablás, sok a potya

*

Aki mindig azt hiszi, hogy ő döntött –

pedig csak egy hamar lecserélt sakk- és bábfigura

*

Aki mindig azt hiszi:

csak ő küszködik ilyen komoly testi-lelki bajjal

*

Aki mindig azt kérdi,

mit tett őérte a haza, és sohasem megfordítva

*

Aki mindig azt kiáltja a többieknek:

Előre! – soha, véletlenül sem azt: Utánam!

*

Aki mindig azt próbálja mondani,

amit a másik tőle éppen hallani akar

*

Aki mindig azzal „barátkozik”,

aki itt és most segíti „boldogulását”

*

Aki mindig csak akkor jelentkezik,

ha neki éppen most szüksége van a másikra

*

Aki mindig csak maga a probléma,

de soha nem magának a megoldásnak a része

*

Aki mindig csak picit

görnyed tovább, de azután végleg úgy marad

*

Aki mindig csak utólag okos,

már kifelé menet a lépcsőházban

*

Aki mindig csakis

a versenyrendező jogán vagy ott az élbolyban…

*

Aki mindig elvárja:

csak az élettársa, a másik fél alkalmazkodjon hozzá

*

Aki mindig idegen pályán játszaná a meccseit,

mert szereti a kihívást, ill. már jóelőre kifogásokat gyárt

*

Ady Endre

Nekünk Mohács kell

Ha van Isten, földtől a fényes égig

Rángasson minket végig.

Ne legyen egy félpercnyi békességünk,

Mert akkor végünk, végünk