BALGA ÖRDÖGCIMBORA – GONOSZ SÁTÁNFAJZAT
Az állatorvosi lovak és a pokol Nagy ABC Jenciklopédiája
Hogyan légy/maradj boldogtalan: szabad ötletek jegyzéke
A BOLDOGTALANSÁG ÖRDÖGI KÖREI
ADY ENDRE
A HŐKÖLÉS NÉPE
Bíró Lajosnak,
akivel szerencsés volt
régi találkozásom s örök a barátságom
Ez a hőkölő harcok népe
S mosti lapulása is rávall,
Hogy az úri kiméletlenség
Rásuhintott szíjostorával.
Mindig ilyen volt: apró khánok
Révén minden igának barma,
Sohse harcolt még harcot végig,
Csak léhán és gyáván kavarta.
Erőt mutattak, erőt látott,
Vertnek született, nem verőnek.
Önerejét feledte mindig,
Sohse szegzett erőt erőnek.
Betyár urai így nevelték,
Nem rúg vissza, csak búsan átkoz
S ki egyszer rugott a magyarba,
Szinte kedvet kap a rugáshoz.
Ma is itt ül lomhán, petyhüdten,
Fejét, jussát, szívét kobozzák
S ha néhányan nem kiáltoznánk,
Azt se tudná, hogy őt pofozzák.
Csak a Csodák-Ura meglátná
Végre ezt a szánalmas népet,
Adna neki csak egy dárdányi,
Úri, kis kíméletlenséget.
Hogy néhány maradt sereghajtó
Törötten, fogyva azt ne vallja:
Ezért a népért ugyis is mindegy,
Ebsorsot akar, hát - akarja.
*
Egyvalaki előbb nagy szám,
majd egy nagy nulla lesz
*
Önvád kínoz
és vádaskodással gyötröd szeretteid
*
Összetöröd
és elhajítod magadtól igazmondó tükröd
*
Kontraszt
Partra vetett halként vergődsz,
nem találod élettered, saját közeged,
ahol pedig ficánkolhatnál, lubickolhatnál
*
Ha magadat se jól szereted:
Permanens ön- és közveszélyt jelentesz
*
Ha boldogtalan vagy:
Pótcselekvésekbe menekülsz
Pszeudo örömök ürömét vedeled
Ráuszítható vagy honfitársaidra
Rossz közérzeted állandósul
*
Rút kiskacsaként
gyilkol a gúny, pedig hattyúnak születtél
*
Nemhogy másén,
De saját károdon se okulsz
*
Hontalan gyökértelen
Sehol nem érzed jól magad -" bolygó zsidó "
*
Falra hányod a borsót
Pusztába kiáltod a Szavakat
*
Bunkerfoci
Biztonsági játékkal vesztes
Semmit nem kockáztatsz vagy hazardírozol
*
Jelenlétlen - távollevő
Sosem itt és most élsz - máshol és máskor...
*
Elesetten „felkarolnak”
Szekták vagy bűnbandák behálóznak
Szélhámosok könnyű prédája leszel
*
A magad módján hiszel?
Mindent viszonylagossá teszel
Nincsenek mércék, kritériumok,
Hogy megítélhessed, megkülönböztethessed:
Mi jó-rossz, mi erény-bűn, mi igaz-hamis, mi szép-csúf
*
Folyékonyan beszélsz
A kész frázisok ömlenek az ajkadról
*
Mint egy megszeppent kisgyerek
Úgy viselkedsz a mindent eldöntő csatában
*
Szeretetlenségben elcsúfulsz
*
Immun-gyenge vagy nem ér a neve
Testi betegségekbe esel vagy menekülsz
*
Tetszhalottként, életjeltelenül vegetálsz –
Változó intenzitással dögunalmat árasztasz
*
Saját képedre,
Lelked rosszabbik részére formálod,
Tönkreteszed, elcsúfítod a környezeted,
Majd az meg téged húz le magához…
*
Végleg túl magasra teszed a lécet,
Ami naponta csak kudarcélményt okozhat…
*
Az emberek pazarolják
vagy rabolni engedik idejüket
*
Kifürkészik
hálószobatitkaid, s azzal zsarolnak
*
Az emberek két lábon járó teleírt panaszkönyvek
*
Csak csúszva vagy kézen állva lehet közlekedni
*
Lopva járók
Görbék és görnyedt testtartásúak az országot lakók
*
A bókot
szexuális zaklatásnak veszik s beperelnek
*
A többség fogatlan,
fogfájós arcú és büdös szájú
*
Gúnynevet kapsz,
s társaid kórusban szavalják
*
Úgy éheztetnek,
hogy ők éppen kedvenc ételeid falják
*
Csak a kedvenc ételed eheted, de azt éveken át
*
Altatókkal is rosszul alszik,
És élénkítőkkel is álomkóros
*
A téged kifosztóknál kell alamizsnáért pitizned
*
Elektrosokkal
vagy agyműtéttel „kezelik” a lelkibeteget
*
Mintha süketnémák folytatnának párbeszédet
*
Senki nem kockáztat meg egy viccet, hátha rosszul sül el
*
Társadalmi amnézia
Minden új generáció mindent teljesen nulláról kezdhet
*
Folyton újrasorsolják a lakásokat és az élettársakat
*
Nem engeded levágni a kisujjad,
inkább odaadod életed, mert az nem fájna…
*
Csak azért ölel a „jóbarát”,
hogy gyengéd kipuhatolja
*
Menteni a menthetőt?
Mindig a már romló almát kell és lehet csak megenni
*
Hiába kívánhattál hármat,
még jó, ha nem lett rosszabb
*
Úgy jársz mint Midász király:
Sajnos tényleg minden vágyad teljesül
*
Örökre gyerek maradsz,
mindig más dönt a te javadról
*
Megkerülöd a Földet,
pedig a hátad mögött állt Istened
*
A „barátokról” kiderül,
hogy csak szesztestvérek
*
Haverjaid szétspriccelnek, otthagynak a pácban
*
Rágalmazóid a névtelenség homályába burkolva
*
Birizgálod, ingerled az alvó házőrző vérebet
*
Sohasem alkalmas a kor
Akkor azért mert fiatal, most mert már öreg
*
Unatkozó szomszédod ötletesen bosszantgat
*
Még a saját kárán sem okul, nemhogy másén |
