SZABAD ÖTLETEIM JEGYZÉKE
BOLDOG-BOLDOGTALAN ÉLET-HALÁL ABC
BÖLCSEN ÉS A BALGÁN EGY JÓ-ROSSZ KORBAN
Jegyzetek az emberi életminőség Jenciklopédiájához
3.
Arany János: A POLOSKA
Rímes próza
Makámát írni - mint Abu-Mohammed Kazim Ben-Ali Ben-Mohammed Ben-Othman Hariri - nem tréfa dolog; - annyi, mint: repülni gyalog, - s ki egyszer ebbe fog - nagy veszedelem érheti: - lábát izibe megütheti, - orrát is betörheti. Mindazonáltal én megkisértem, - uttörőnek bukni is érdem; - aztán meg nem szabad-e, kérdem - prózát versben írni - már így ni! - mikor annyi verset írnak prózában - a két nemes magyar hazában, - de kivált mostanában!
No tehát a csimaz vagy poloska - legyen lelkesedésem pocka, - a tárgy legalább nem ócska; - pedig ez is tesz valamit nálunk - hol annyi az ütött-kopott - nem mondom: lopott - hogy csupa zsibvásárban járunk. - Aztán hisz tárgyam elég klasszikai: - szúnyog, csimaz egymásnak vérrokonai, - s ha Virgil az elsőt megénekelte, - Poloska, jövel te! Van egy, ki millió, - az ő neve légió; -- eredetileg szőke faj, - mint a vaj; - de ha más ég alatt meghonosul, - mások vérén megpotrohosul: - barnára fajul akkoron - mint a csöpp entett... korom. - Világosság élő magzatja - Kánt is megmondhatja[*] - de szereti a sötétséget - filantrop céljai végett. - Külsejét ami nézi, - rajta ugyan kevés a vitézi, - arca penészesen úriás, - termete sem igen daliás, - háta pedig kifelé görbe, - karcsusága átmegyen a körbe, - noha páncéllal is bír - mint egy kürazir - evvel azonban nem mellét fedezi, - hátát védelmezi. - Van továbbá neki jó fegyvere, - csípni, szúrni ugyan tud vele, - hanem amivel ellenséget űz, - nem annyira fegyver, mint a... bűz. - Egyik erénye a háziasság, - nincs vériben a zajos vigasság, - nem zavar egykönnyen rendet, - nem tör csendet; - természete birkai békes, - türelemmel ékes, - oly józan, oly éber, - mint egy héber. - Éji magányban, rejtve működik - tíztől circiter ötig, - feláldozza szende nyugalmát - nem is üt semmi lármát, - virrasztja az emberiség álmát. - Nappal azonban visszavonul, - (gondolom: ír, tanul,) - önlelkibe mélyed, - keresi a rejtve levő mélyet - mint egy filozóf. Ah - nincs kerevet, szófa, - nincs ágynyiladék - vagy falhasadék - oly mélyen magassan - hova ő be ne hasson, - mit föl ne kutasson. - Különösen tetszik néki - minden ami régi, - vagyon ahhoz privát gusztusa, - ő annak született antikvariusa. - Gyönyörködik a müvészetben, - festett szobában, képkeretben - nagy hajlamot érez rája, - van saját műiskolája, - s ha eljön az est - ő maga is fest. - Hát még minő kedélyes! - kivált mikor éhes, - szárnyával arcod gyöngén legyezi - mialatt véred veszi. - Sohasem ereszkedik nyilt csatába, - ha kergeted, gyors neki a lába, - eltűnik egy perc alatt - mint villám s gondolat; - de legott visszatér, - noha engedelmet se kér, -- gallérodba ragad, - s "eszi a nyakad" - aztán megint ill'a - berek! mint az ügyes guerilla, - meglapul az egész kamarilla. - Túl szerénység neki nem kenyere, - nem várja, hogy híják szépen: gyere! - hova egyszer vendégül beférkezik, - onnan ugyan szűrit többé ki nem teszik. - Egyébiránt nagyvároson született, - lenézi a nomád életet; - paplan alatt jobb szeret hálni - mint rusticálni. - Hazája művelt Európa, - szerelmes a civilizációba; - s míg honn marad a tábor törzse, - mindig elébb nyomul előörse - szárazon úgy, mint vízen át; - neki találták fel a gőzmasinát: - nyugat felől keletre vándorol, - békésen hódít, még nem is porol. - Mint polgár: kozmopolita, - ő nem mondja: "si est vita - non est ita "; - hanem megindul apraja, véne - hazát keresni ott "ubi bene".- Bú nélkül hagyja el az ősi lakot, - és mint madár ha elejt egy fűmagot - dúsan tenyész föl a meddő kopár: - csimazból is elég egy pár. - Kiválóan ügyes telepedő: - ha egyszer ráülhet, övé a lepedő, - lepedővel az egész nyoszolya, - aztán a ház legkisebb zugolya; - pár nap mulva hemzseg a gyarmatos, - hanem tetszik, pusztuljon a lakos! - Nincs korlátozva, bizonyos geogr. fokig, - minden klimát azonnal megszokik, - s ne félj, hogy elszökik! - nem háborgatja ily könnyelműség, - jelleme a ragaszkodó hűség. - Bármely idegen elembe' - teszi magát otthonos kényelembe, - ősi szokásit el nem hagyja, - vérit soha meg nem tagadja, - nem alkalmazza senkihez magát: - aki vele van, tűrje a szagát! - Legörömestebb útfélen tanyáz - hol fogadó van, vagy más efféle ház, - és, mint jámbor apáink régen - kapva kaptak az új vendégen: - mindenki iránt megelőző, - vele bételni se' győző. - Így terjeszti dicső faját, - viszi a civilizáció zászlaját - őrszemeit előre kitolva; - hátrál előtte barbárság, bolha, - ez kénytelen el-eblábóni: - "veteres migrate coloni" - s megújul a világ, ez az ócska, - no tehát: for, ever, poloska!...
[*] Kant a poloskák szaporodását a világosság befolyásának tulajdonítá; ezért hálószobája ablaktábláit nappal sohasem engedte fölnyitni. (Heine) - A. J
*
Minden változó?
Semmi nem állandó
mint egy impresszionista festmény,
amikor látszik, hogy milyen évszak és napszak van
(és akkor végül minden csak változó pillanatnyi benyomás?)
*
Hamis – hamisítvány
Az állítás
Az okmány
Az aláírás
Az igazolás
A mosoly
Az ékszer
A bankjegy
A festmény
A jegy, a bérlet
A zene
Az orvosság
A márkajelzés
A meghatalmazás
A diploma
Az élelmiszer
A mosoly
A baba
Stb.
*
Nem az igazi
Barát helyett szesztestvér
Öröklakás helyett albérlet
Élő koncert helyett playback
Pálinka helyett aromás szesz
Gyerek helyett házi kedvenc
Gyógyítás helyett tünetmentesítés
Házi helyett bolti lekvár
Ló helyett a szamár
Ez még csak a próba, a kísérlet
Citrompótló, citromlé, teaízesítő
Kurva, guminő szerető
A dilettáns színelőadás
A konzerv gépzene
A zaccból főzött kávé
Az uraságtól levetett cipő
A kiprovokált dicséret
Az örökzöld művirág
Igazságosság helyett jogszolgáltatás
Stb.
*
Mamahotel
Kinyújtott ifjúkor – infantilizálódás
Lemondani a szabadságról, függetlenségről
félelemből, kényelemből, gyávaságból
- sokszor ál-humanista ideologikus ürüggyel -
az ún. létbiztonság érdekében
(lásd: börtön, diliház, gyámság stb.)
*
Pecsovics
a Habsburg-ház, illetve a kormánypárt
túlbuzgó, szolgalelkű hívének gúnyneve
a 19. századi Magyarországon.
Az elnevezés gróf Festetics Rudolf tiszttartójának
Petsovits Istvánnak nevéből származik,
aki az udvarhű konzervatív főurak szolgalelkű híveként
ura birtokán vendégelte meg a kormánypárt agitátorait
*
Panaszkönyv
A panaszkodás,
mint fordított imádság,
már-már hálátlan istenkáromlás,
és ezzel töltöd ki az életed üres edényét…!?
Azt akarod, hogy sajnáljanak – inkább irigyed legyen!
Két lábon járó panaszkönyvek olvasásával pazarolt időnk…
*
Pszeudo közösség
Utastársak – nézőközönség – lakosság
Egy társasház, egy panel lakóközössége
Ahogy a tömegközlekedést átkeresztelik közösségire…
*
Negatív közösség
Klikk – bűnbanda – maffia – csőcselék
Akiket csak a bűn tart össze, ez a fő kötelék
Akik egymást fedezik, egymást zsarolják stb.
(azután adandó alkalommal elmeszelik, feladják)
*
Kis közösség
Ahol mindenki ismer mindenkit.
ahol nincsenek messziről jött mesélők…
Család – rokonság – nemzetség – faluközösség
Baráti kör – iskolai osztálytársak – önképzőkör
Gyülekezet – cserkészőrs – pártsejt – egyesület
Focicsapat – beatzenekar – játszótársas kör – kollegák
*
Munkamegosztás
Robinson önellátása, mindenessége, ezermestersége
Mindenki csak egy dolgot csinál, amihez a legjobban ért
Társadalmi ~, amikor egy életen át cipőfelsőrészt készít
Családon belüli természetes ~: nemek, életkor és rotáció
*
Együttműködés
Ha égeti a kezed a tűz,
akkor a sejtek nem egyenként-egymás után reagálnak,
mert akkor már rég megégnél, meghalnál, mire lépnének
*
Jó vagy Rossz?
iSTeN kontra SáTáN
Szellemi harc és a párbajképesség
Harckészültség, harcedzettség, harcművészet stb.
*
Ajándékgazdaság
Egy zárt közösségben, szeretetközösségben
én ingyen odaadom, amire a másiknak szüksége van
(nem engedi be, vagy kiközösíti az élősködőt, a parazitát)
*
A kiváltságos kisebbség
1.
Aki akkor is végezné a munkáját, ha nem fizetnék
Sőt: akár még fizetne is, hogy így tevékenykedhessen…
2.
Akik féltve őrzik privilégiumaikat,
védettségeiket, mentességeiket és előnyeiket,
akik másokat kizárnak a társadalmi javakból, pozíciókból…
*
„Anyagi elismerés”
Órabér – teljesítménybér
A munkás bért kap, az alkotó honoráriumot
Hosszabb versre, vastagabb könyvre többet fizetnek?
(anno soronként akár egy szó - lásd pl.: Vackor mesék)
*
A látszat csal
Magamhoz vagyok a legközelebb,
Magamat látom a legnagyobbnak,
Mindenki mást csak távolabbról látok
(a kisujjammal eltakarhatom a Napot…)
*
Tekintet
Aki nincs tekintettel senki másra,
az végső soron magára sincs tekintettel
(magát amúgyis csak mások tekintetének tükrében láthatja)
*
Politikai pankráció
Nekünk mindegy, hogy ki nyer,
Nekik és a holdudvaruknak nem mindegy
*
Mátrix és kartell
A nagy hal megeszi a kicsiket
A piacon csak néhány nagy szereplő marad,
S csak a választás illúzióját hagyják meg a fogyasztónak
*
Logika
Az ellenségem ellensége a barátom?
A barátom barátja egyben az én barátom is?
A barátom ellensége nekem is ellenségem?
*
Kitaláció
Ha Isten nem lenne, ki kellene találni!?
Mert az Ő szeme mindent lát, el ne lopd a léniát…
*
Ideológia
Saját érdekedet közérdeknek feltüntetni, „eladni”
*
Első-utolsó
A ministráns és a miniszter
Aki első akar lenni, mindenkit szolgáljon
*
Ütközés
Konfliktus és konfrontáció
Érdekellentét és érdekvédelem
Így nem mehet tovább? Engednie kell valakinek!?
Amit a közlekedésben mindenképpen kerülni kell,
Azt az társas kapcsolatokban nem feltétlenül, sőt:
Az ütközés – hosszabb távon – mindkét fél javára válhat…
*
Mit mond/tesz
Kádári cinkos összekacsintás
Csak úgy tesz a mi ravasz helytartónk,
Mintha mindenben kiszolgálná a megszállókat,
De titokban engedi-segíti a jónépet boldogulni,
Feltéve, hogy nincs passzív-aktív rezisztencia…
(és lám, főleg 1956 után:
a provinciában magasabb az életszínvonal,
mint magában a birodalomban, Moszkvában…)
*
Kereszt
Amit egy életen át hordozol
Aminek a terhét keservesen nyögöd
Pl. hogy kerekesszékbe kényszerülsz
És mégsem káromlod, de dicséred Istent
Ha van ilyen, akkor ez hogyan lehetséges?
*
Presztízskérdés
Téged nem az igazság érdekel,
Hanem az, hogy neked legyen igazad
*
Mi az?
Találós kérdés
Könnyebb megszerezni, mint megtartani
(Vár, vagyon, nő, férj, ország, hatalom stb.!?)
*
Nem mindegy
Perec vagy ujjperc
Amnesztia vagy amnézia
Summás vagy sommás vélemény
Viseletes vagy viseltes öltözetben
Megrészegedsz az örömtől, le a bortól…
*
Az ember törékeny cserép
Meddig bírja ki étel, víz nélkül?
Mennyi ideig bírja ki alvás, pihenés nélkül?
Meddig bírja ki jéghidegben, tűzforróságban?
Mennyi idő alatt folyik el a vére?
Mekkora áramütést visel el?
Mekkora ütést bír ki?
*
Értékrend
Mi a legnagyobb sértés?
Ha édesanyádat lekurvázzák!?
(ezzel egyben téged lezabigyerekeznek?)
Ha Istenedet, ill. szülőanyját így gyalázzák?
*
Színt vall
Kibújik a szög a zsákból
Elválik az ocsú a búzától
Kimutatja a foga fehérjét
Kiugrasztjuk a nyulat a bokorból
*
Pályaalkalmassági vizsgálat
A szellemi hivatások kockázatainak ismerete
A pusztába kiáltod szavaidat
Te vetsz, s csak remélheted, hogy más majd arat
Jó eséllyel leszel bipoláris: mániás-depressziós
Hiába feszülsz meg, ha elhagy a szerencse, az ihlet
Felásod a sivatagot, és mégsem találsz ott semmit…
Lángész, de közveszélyes őrültnek nézik/kezelik
Óriási erővel húz le magához a langyos középszer
Senki se kérdez – senki sem hallgat meg/rád
Hiába tetted rá élted egy merész gondolatra
A te tetteidért a szeretteidet „büntethetik”
Üvegházban laksz: keresik, mivel zsarolhatnának
Folyton résen – csapdák: kompromittálni akarnak
A pályádért örökre fel kell áldoznod férfiasságod
Erre kárhoztatnak: Michelangelo széklábat farag
Politikai ellenfeled köztörvényes bűnt koncipiál
Hiába harcolsz jó ügyért: a nép ellensége
Profi rágalmazók feketítik be jó hírneved
Koldusbot és függetlenség összetartozása
Megmondod az igazat, és betörik a fejed
Rajongód és irigye lesz, barátod nem
Ki lehet próféta a saját hazájában?
Ha sokat okvetetlenkedsz, száműznek
Őrültnek néznek, mint a bárkaépítő Noét
Ma kitüntetnek, holnap ugyanazért büntetnek
*
Csőd
Nevelési kudarc beismerés
Minden ember mellé egy rendőrt állítanak
*
Arany
Hallgatni/megszólalni arany
Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna
Hallgatásod hallgatólagos beleegyezés – cinkos bűnpártolás
*
Irány
Optimista-pesszimista
Félig üres, vagy félig tele a pohár
Csak szemléleti vagy ténykérdésről van szó?
A pillanatfelvétel milyen irányú folyamatot rögzít…
*
Más farkával veri a csalánt
Meghirdette az elvi harcot,
majd luxusautón elviharzott…
*
Kék Sziget
Morus: Utópia
Egy nem létező hely
Ahol pl. mindenkinek alapjövedelme van
Ahol az is eszik és iszik, aki éppen nem dolgozik
Minden ember/polgár alanyi joga a lakás, fűtés stb.
*
Illő
Illik – illem – illemtudó
Illeszkedik – illesztés – beilleszkedés
Két össze – nem – illő ember
Nem illik a tánc a magyarnak?
*
Azok,
akik nem tudnak magukon nevetni,
meghagyják ezt a feladatot másoknak.
*
Szabadság és felelősség
Kiskorúság és kiskorúsítás, gyámság
Menekülés a választás, a döntés terhe elől:
Diliház, börtön, katonaság, szolgaság,
mamahotel, rendház, militáris munkahely
stb. stb.
*
Életajándék
Ajándék ez a nap
Ajándék volt minden perc és óra
Az életet a halálra ráadásul kapjuk…
(s mint talált tárgyat megtisztítva visszaadjuk)
*
Pletyka
A jó és rossz pletyka
Befeketítés, kibeszélés
Hírszerzés – tájékozódás
*
Önbüntetés
- önbíráskodás
Van magad felett büntető hatalmad?
Vagy csak úgy élsz, mintha…
…el lennél tiltva a közélettől?
…házi őrizetre, szobafogságra ítéltek volna?
*
Voyeur
Helyetted más
Éli a – nemi - életet,
s te csak kívülről kukkolsz?
(mint az üvegen át nyalt, virtuális fagyi…)
*
Más helyett
Kitüntetést vagy büntetést kapni
Udvarolni, gyermeket nemzeni, játszani
Enni, inni, levegőt venni, tanulni – gyónni…
*
Helyettesíthetőség
Éppen a kereső tevékenységedben,
a minden napod javát kitöltő munkádban,
éppen ott vagy bármikor bárkivel lecserélhető?
*
Halál-komoly
Az élet nem játék.
És főleg nem vicc.
De nélkülük unalmas és sótlan.
Egyszóval: élhetetlen.
*
Léc
Jog – erkölcs – szentség
Minimális és maximális elvárások
A skála a visszaeső elvetemült gonosztevőig…
Lehetsz amúgy te erkölcsileg feddhetetlen is,
de ezzel még nem váltottál jegyet a boldogságra –
ez csak szükséges, de nem elégséges feltétel…
*
Szabálykövető viselkedés
Nem szívdobogás, tüsszentés
Hanem amikor hibát követhetsz el
Pl. a gyaloggal úgy lépkedsz, mintha király lenne
*
Kritériumok
Tudni annyi,
mint jól megkülönböztetni
Egészséges vagy beteg,
normális, vagy perverz, deviáns,
*
Egy gitár rendeltetése
Mi mindenre lehet amúgy használni…
Porfogó, dísz, kalapács, furkósbot, szék stb.
És az embert? Csavarnak, ágyútölteléknek stb.
*
A jóbarátaimtól védjen meg a Jóisten,
Az ellenségeimmel valahogy elbánok én magam is…
*
Blöff
Nagyobbnak lenni-látszani
Mint amikor a cica felborzolja a szőrét…
Csak nehogy elhiggye, hogy tényleg akkora
*
Garai Gábor:
Artisták
Élő csipesz, lóg a trapézen a férfi fejjel lefele, foga közt kettős tárcsa, mintha mágneses nyelvet öltene.
A vonzás túlsó pólusán függ s forog a nő – feszül a száj! Micsoda csók! – Köztük csupasz tér, tömör csönd s véletlen halál.
Micsoda egymásrautaltság leng itt ég alatt, föld felett, micsoda gyakorlott makacs vágy ment s kockáztat két életet!
Milyen figyelemben forognak s mily fegyelemben, tudva: csak együtt szállnak, ha egyikük vét, mindketten aláhullanak !…
Ó, ha így tudnánk összefogni egymásra bízott szeretők, mintha folyton fönn-szállva, mintha folytonos zuhanás előtt!
Ó, ha közös dolgok tevői, így tartanánk egymást, ilyen végzetes bizalommal egymás fogában s idegeiben!
Ezrekbe fogódzók, ha hittel mondanánk, mint ők odafönn élik, hogy: a másik ügyéhez egész létemmel van közöm!…
Forog, forog a nő a férfi foga közt – tompul a zene, csak dob kopog. – Valami gyors vég, bármi föloldás kellene!
No most!… Földet ér a mutatvány. Fönt már a taps függönye leng. S ők ketten egyetlen groteszk bók szobrában állnak idelent.
1962
*
Ákos - Artisták
A porondon van már A kardnyelő Aztán az idomár Világszáma jő Ha perecet ehet A nézőtér nevet De most csak ájultan néz Lendül a trapéz Még megy az első rész De a kritika már kész Artisták repülnek a fénybe A figyelemtől újra megigézve Egymásra sorsukat rábízzák Ha a fénybe repülnek az artisták Moccanni se mer Aki fél A dob csak kerepel És leng a drótkötél Bársonymód puha A fűrészpor szaga De most semmit sem ér Megdől a tér Az arc falfehér A porondon vér Artisták repülnek a fénybe A figyelemtől újra megigézve Egymásra sorsukat rábízzák Ha a fénybe repülnek az artisták Artisták zuhannak a földre Búcsúverset sír a bohóc és a törpe De tapsolnak a nézők, mert úgy tudják Hogy holnap is jönnek az artisták Hölgyeim és uraim! Mélyen tisztelt publikum! Egy kis figyelmet kérek. Életveszélyes világszám következik.
https://www.youtube.com/watch?v=0vlR1UCfg6A
*
Szabadnak születni és lenni
A szabadság a szükségszerűség felismerése
S ha megteheted azt, ami jó – ami a javadra válik
*
Miért legyek tisztességes?
Miért ne legyek tisztességes?
*
Megfelelések
Analógia/tükrözés
Ahogy fent, úgy lent
Makro- és mikrokozmosz és káosz
(A szabadság szülte rend a sok lehetőségből)
*
Kint is vagyok, bent is vagyok,
Jaj de nagyon boldog vagyok…
*
Bátran kijelenthetem, hogy
miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet,
meggyőződésemmé vált:
ha a magyar lett volna az anyanyelvem,
az életművem sokkal értékesebb lehetett volna.
Egyszerűen azért,
mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven
sokszorta pontosabban lehet leírni
a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit.
George Bernard Shaw
*
Köz
Között, köztes, Solymár köz, napközi
Közakarat, közfelkiáltás, közérdek
Közember, közszolgálat, közvélemény
Közösség, kiközösít, közvágóhíd
Közrejátszik, közreműködik, közbevág
Arany középút: gyáva – bátor - vakmerő
Stb.
*
Al-
Altest – alvég – alvilág
Alávaló – aljas – alsóbbrendű – alantas
Alsóház – alattvaló – alagút – alépítmény
Alszik – alva – alvajáró - aluszékony
Stb.
*
Illemtudó rablógyilkos,
illemtudatlan, neveletlen életmentő
*
Gyakorlati nehézség – elvi lehetetlenség
Keresni – éjjel, lámpással – szénakazalban a tűt
Keresni több milliárd nőből az egyetlen istenigazit
*
Messzire kalandozó tudatunk
nem gondol a közelgő halálra,
Értelmetlen cselekvésekkel töltjük időnket,
Majd üres kézzel térünk vissza,
teljes zavarodottságban; Meg kell ismernünk a szellemi tanításokat,
Miért ne indulnál el most mindjárt
a bölcsesség gyakorlatának útján?
A szentek szájából hangzanak e szavak:
Ha nem követed teljes szívvel mestered tanításait,
Nem saját magad csapod be?
A TIBETI HALOTTASKÖNYV
*
A gyűlöletnél jobb a tett: Kezdjünk egy újabb életet. Legyen minden magyar utód Különb ember, mint apja volt. Ily áldozat Mindig szabad, Mert még neked virulnod kell, ó hon, Vagy szégyen rögzik minden fiadon.
(Vörösmarty Mihály)
*
Az ókori világ
egyik legnagyobb szobrásza,
Apellész gondolt egy nagyot,
és kirakott a műterme elé
egy hatalmas márványtömböt,
amit a járókelők szemeláttára faragott.
Egy ugyan ilyen márványtömb volt a műtermében is.
A járókelők megálltak bámészkodni
és tanácsokkal látták el a művészt:
"Túl nagy a füle", "Kicsi az orra",
"A karjai nem elég izmosak" stb.
Apellész a műtermi magányában
ugyanezen a szobron dolgozott,
és mikor elkészült, mind kettőt kiállította.
A "hozzáértők" az egyiket ócsárolták, a másikat dicsérték.
Végülis Apellész megunta, s azt mondta nekik:
"Amelyiket ócsároljátok, azt ti csináltátok.
Ami tetszik, azt meg én.
*
Nagy demokrácia Jack és Iván találkoznak,
és arról kezdenek el beszélgetni,
hogy melyik országban nagyobb a demokrácia:
- Nálunk olyan nagy a demokrácia,
hogy én elmegyek a Fehér Házhoz,
és simán lepisálom a kerítést, ha akarom. - mondja Jack.
- Nálunk olyan nagy a demokrácia - kezdi el beszédét Iván –
hogy én elmegyek a Kremlbe,
és a Lenin Mauzóleum tövében szarok egyet, ha akarok.
Jack már bánja, hogy túl nagyot hazudott,
próbál enyhíteni a dolgon:
- Az igazság az,
hogy én azért körülnézek, nem látja-e valaki.
Mire Iván:
- Hát azért én se tolom le a gatyámat.
*
„Az mind esztelen ember,
ki más valamire vesz föl kölcsönt,
és nem ollyanra,
a’ miből ki tudja teremteni, viszszabirja fizetni”,
amiért is „ha még eddig nem tapasztaltátok volna,
probáljátok
mikor a’ zsidó hitelben kinál valami csecsebecsével
és ne vegyétek meg:
ez sokkal nagyobb örömötökre, megnyugvástokra szolgál
mint a hitelben vett gunya”.
Táncsics Mihály - 1842. „Népkönyv”
*
"Az áruló maga a pestis! Az ellenség a kapuknál kevésbé félelmetes,
mert ismerjük és tudjuk ki ő. D
e az áruló, aki a kapukon belül mozog szabadon,
láthatatlan, ravasz és susogó.
Ott van minden sikátorban
és ott van a paloták termeiben,
befészkeli magát a hatalomba is. Az áruló a jelek szerint nem áruló,
mert szépen beszél, cirkalmasan,
ismeri áldozatait, olyan arcot visel mint ők,
és látszólag úgy érvel, mint ők.
Az áruló célja egyenest az áldozatai szíve,
hogy elültesse benne aljas hazugságait. Az áruló a rothadás a nemzet lelkében.
Titokban dolgozik, feladata,
hogy aláássa a védőfalak pilléreit,
megfertőzze az ország testét,
amely így már nem képes az ellenállásra. Rosszabb egy közönséges gyilkosnál,
mert sokkal több embert veszejt el.
Várost, nemzetet, anyaföldet.
Rosszabb az ellenségnél,
mert általa erkölcsileg is meghal minden,
ami egykor tiszta volt.
Az áruló, maga a pestis!" - Marcus Tullius Cicero –
*
Zongoracipelés Két költöztető
egy hatalmas zongorát cipel fel a 10. emeletre.
A lift nem működik.
Mikor már a 9. emeleten vannak, megszólal az egyik:
- Te Józsi, van egy jó meg egy rossz hírem. Melyiket mondjam előbb?
- Na, mondd a jót!
- Már a kilencediken vagyunk.
- És mi a rossz?
- Az, hogy a másik házba kellett volna felvinni a zongorát.
*
Tehetségek és művek sorsa
Meg sem születsz
Nem kívánt gyermek vagy
Lehúz a családi-baráti miliő
Nem csodagyerekként fogadnak
Nem kerülsz jó iskolába, mesterhez
Nem fedezik fel, nem gondozzák a tehetséged
Szétszóród, elaprózod, elásod a talentumaidat
Nincs bátorságod szellemi pályára menni
Nem bírod a dudások pokoljárását
Megalkuszol, elárulod a hivatásod
Nincs ösztönző szellemi társaságod
Nincs visszajelzés, baráti kritika stb.
Nem kapsz meghívást, támogatást, ösztöndíjat
Elcsábítanak és janicsárrá képeznek ki…
Fénytelen napi kenyérharcokban elkopsz
Létrejön a Mű, de nem lehet közkincs
Öncenzúrázod, kiheréled magad
Műved meghamisítják, elfektetik
Pont a célközönségedhez nem jutsz el
Stb. stb. stb.
*
Csokonai Vitéz Mihály
Jövendőlés az első oskoláról a Somogyban
Hát, múzsáknak szentelt Kies tartomány! Íly számkivetve volt Nálad minden tudomány? Hát csak sertést nevelt-é Itt a makk s haraszt? Hát csak kanásznak termett A somogysági paraszt? Istenem! Senki sem Vette észbe, Hogy e részbe Árva még Somogy!
Hány jó ész lett vaddá, Hogy nem mívelték? Hány polgár búnyikká? Hogy jóba nem nevelték! Dudva lenne a dudvák Közt az ananász: Kanász marad akinek A nevelője kanász. Hát már, hogy A Somogy Íly tudatlan, Formálatlan, Kié a hiba?
Debrecen és Patak Messze estenek Ide, hol a múzsák Nem is esmértettenek. Ami kevés pénz bejött, Két-három póra, Nagyobb dologra ment el - Borra avagy disznóra. A szegény Pórlegény Vagy bodnárnak, Vagy betyárnak, Vagy zsiványnak állt.
Óh, szomorú sorsa Egy szép megyének! Hol a magyar lelkek Megvetve heverének. Óh, nem fáj-é a szíve Minden magyarnak, Hogy a magyar fiakkal Gondolni nem akarnak? De tán jő Oly idő, Melyben nékünk A vidékünk Új Hélikon lesz. -
-------------------------------------
|