Payday Loans

Keresés

Trollok: szadisták, nárcisztikusak, vagy az érvelés mesterei? PDF Nyomtatás E-mail

Trollok: szadisták, nárcisztikusak, vagy az érvelés mesterei?

írta: BME FTT

A trollokról azt szokás gondolni, hogy a neten zajló vitákhoz kizárólag megtévesztő, romboló és bomlasztó módon járulnak hozzá. Azonban a troll nem feltétlenül szadista vagy pszichopata hajlamait éli ki. Sőt, még ha így is van: indítékaitól függetlenül lehetnek a trollkodásának hasznos következményei. Azaz egy profi trolltól még tanulhatunk is, feltéve, ha tudjuk, hogyan „etessük tovább”.

30620fb800000578-3408616-image-m-2_1453306680997.jpg

Lassú észjárású, barlanglakó óriás

A trollkodás már a kilencvenes évek elején megjelenik az interneten (pl. levelezőlistákon), elterjedése közel párhuzamosan zajlik a világháló és a felhasználók közötti interakciók növekedésével. A troll kifejezésnek két párhuzamos eredete van. Az első a trollkodást annak szándékaiban ragadja meg,és ebben - a fantasy-irodalomnak köszönhetően talán közismertebb - értelemben a troll egy antiszociális, kötekedő-civakodó természetű, lassú észjárású, barlanglakó óriás (más helyeken démon vagy törpe), amely a skandináv mitológiából ismeretes és először 17. századi norvég szövegekben bukkan fel.

 

1. kép: Russell Marks grafikáján egy barlanglakó, óriás troll látható.

 

AZ INTERNETES TROLLOKRA AZONBAN SOKKAL INKÁBB JELLEMZŐ A GYORS ÉSZJÁRÁS, ÉS - A MAGA NEMÉBEN - KIFINOMULT ÉRVELÉSTECHNIKA. FONTOS TEHÁT HANGSÚLYOZNUNK, HOGY A TROLL FOGALMA E MEGKÖZELÍTÉSBEN - ELLENTÉTBEN AZ ALANT ÁLTALAM JAVASOLTTAL - SZOROSAN TÁMASZKODIK A TROLL ILLOKÚCIÓS AKTUSAIRA (NÉMIKÉPP LEEGYSZERŰSÍTVE, DE SZEMLÉLETESEBBEN: A SZÁNDÉKAIRA).

Horgászó trollok gyülekezete

trollbait.jpgA fogalom másik forrása lehetőséget biztosít a jelen célra alkalmasabb értelmezéshez, amely szerint a trollkodás elsősorban módszer, ez a felfogás a 15. századi középangolig vezethető vissza. A trollkodás ebben a vonatkozásban horgászással, vadászással kapcsolatos tevékenység, avagy jelenthet horgot, csalit is. Ez további jelentésréteget ad a fenti definíciónak: az immáron kifejezetten gyorsaságára és ügyességére alapozó troll bedobja a csalit az internetes kommentelők közé, arra várva, hogy valaki horogra akadjon: ráharapjon a troll által bevetett retorikai panelekre, amelyek révén a troll elterelheti a témát, ellehetetlenítve az eredeti vitát.

2. kép: Ma már másképpen horgásznak a trollok.

A troll fogalma a troll szándékai szerint a következőképpen összegezhető. Troll az, aki:

  • zavarkeltés szándékával provokatív üzenetet posztol,
  • szándékosan bosszantó, cinikus, szarkasztikus,
  • emocionális reakciókat igyekszik provokálni,
  • kizökkentés céljából gyakran "offtopik" (azaz eltér a témától),
  • nem valamely meggyőződést támogatandó, hanem kizárólag destruktíve érvel,
  • célja gyakran (noha nem szükségképpen) a humorkeltés is.

Nárcisztikusak, pszichopaták, szadisták (?)

A trollok gazdáinak megítélésére általánosan jellemzőek a kriminalizáló és patologizáló sztereotípiák: a trollkodás és internetes zaklatás fogalmai szorosan összefonódnak a köztudatban, továbbá a trollokról előszeretettel gondoljuk azt, hogy nárcisztikusak, pszichopaták, szadisták, netán machiavellisták.

square_troll007.jpgEzeket a sztereotípiákat erősítette meg egy több, mint 1200 internethasználóra kiterjedő kérdőíves kutatás (Erin E. Buckels és társai jegyezték), amely arra jutott, hogy a trollkodás és a "sötét négyesnek" is nevezett fenti személyiségjegyek között olyan mértékű pozitív korreláció áll fenn, hogy az online trollok a szerzők szerint "prototipikus" szadisták. S bár jóllehet, a trollkodás morális és jogi vonzatai tekintetében kézenfekvőnek tűnik, hogy a troll gazdája egyben a trollkodás megtestesítője is, a trollkarakter személyiségjegyei és a gazda személyisége közötti viszony vélhetőleg jóval bonyolultabb.

Így célszerűbbnek tűnik a troll karakterét önálló (virtuális) entitásként kezelni, amely persze speciális, de nem azonossági relációban van a gazda személyiségével. Az a kapcsolódó sztereotípia, hogy a gazda a trollkodásban "éli ki" a "hajlamait", ismét csak feltételezi azt, hogy a gazda "hajlamaihoz" hozzáférésünk van; jóllehet, ehhez a gazda való életbeli személyének ismerete híján egyedül a trollkarakteren keresztül vezet út.

Bárkiből lehet troll, ha nem figyel oda

A trollt magának a trollnak (és nem a gazdájának!) a "személyisége" jellemzi. A Netlingo leírásából kiindulva (lásd az alábbi keretes anyagunkat) a trollkodásnak egy négylépcsős, egymásra épülő modellje adható meg, amelyből az is kiderül, hogy a trollt a blogoszférában betöltött közösségi helyzetével is jellemezhetjük.

A kezdeti stádium a trollkodás azon fázisa, amelybe gyakorlatilag mindenki belecsúszik időnként, aki rendszeresen kommentel az interneten: ez a "tízperces troll" állapota. A tízperces troll önkéntelenül és esetlegesen trollkodik; szándéka alapján trollnak tekinthető, mert céljában a destrukció, a másik kellemetlen helyzetbe hozása és a humor jelenik meg, azonban csak alkalmilag él a trollkodással. Ennek megfelelően az eszköztára szegényes, trollkodási technikái nem túlságosan kidolgozottak, így könnyen le is bukik, és vitapartnerei előbb-utóbb ignorálják.

1150.jpg

3. kép: A trollok evolúciója.

Honnan ismerhető fel, hogy milyen trollal van dolgod?

Tízperces troll: önkéntelenül és csak alkalmilag trollkodik. Eszköztára szegényes, trollkodási technikái nem túlságosan kidolgozottak, könnyen lebukik.

Taktikai troll: először beveti a csalit és bizalmat épít. Úgy tesz, mintha átlagos kommentelő lenne, és időzítve, a megfelelő pillanatban csap le.

Stratégiai troll: hónapok, gyakran évek alatt kidolgozott karaktere van, amely teljesen a trollkodás köré épül. Egyéni stílus és állandó személyiségjegyek jellemzik.

Domináns troll: a stratégiai trollokból álló hordák vezérei, saját fórumokkal, blogokkal, a trollközösségen belüli magas presztízzsel. Nem titkolják, hogy trollok, hiszen éppen ismertségük teszi őket a trolltársadalom vezéregyéniségeivé.

/Forrás: Netlingo/

Akit mégis megérint a trollkodás, gyorsan rájön, a siker előfeltétele az, hogy képes legyen bizalmat ébreszteni vitapartnereiben. Ezzel a troll tízpercesből taktikai trollá válik: úgy tesz, mintha átlagos kommentelő lenne, és időzítve, a megfelelő pillanatban csap le, a trollkodás egyre szélesebb eszköztárát alkalmazva. Ez az a stádium, ahol a troll karaktere kezd kibontakozni, és elválva a gazda személyiségétől, valamiféle látszatot épít fel maga köré.

Hosszú évek kemény munkájával lehetünk stratégiai trollok

stratégiai troll már nem pusztán az egyes viták kedvéért trollkodik; karaktere teljesen a trollkodás köré épül, amelyet a troll gazdája hónapok, gyakran évek munkájával alakít ki. Személyiségének alakulása tehát hosszabb folyamat eredménye, ezért ügyel arra, hogy kommenttörténete egy koherens személyiség története legyen. A taktikai trollal ellentétben immáron nem is álcázza troll mivoltát. Stratégiai trollnak lenni sok száz, akár több ezer kommenttel és így a blogoszférán belüli ismertséggel, presztízzsel jár.

 

4. kép: A trollok anatómiája.

 

Végül - köszönhetően a presztízsének - a troll ún. domináns trollá válik. A domináns trollok a trollközösség ikonikus alakjai, akik saját maguk alakítják maguknak a játszóterüket: más trollokkal összeállva, hordában trollkodnak, saját fórumokat, blogokat hoznak létre, amelyeket a törzskommentelők kifejezetten azért látogatnak, mert trollkodást várnak ott. 

Ennek révén az antiszociális, magányos troll képe szertefoszlik: a domináns trollok köré csoportosuló stratégiai trollok saját közösségeket hoznak létre, amelyek tagjai éppúgy teljes személyiséggel és élettörténettel rendelkeznek, mint a valós kommentelők, és éppúgy alkalmazkodnak a közösség szabályaihoz, mint ahogyan a valódi közösségek valós tagjai. Ezen szabályok közé tartozik többek között a bevethető retorikai fegyverek kérdése, vagyis az, hogy milyen szabályok szerint érvelhet egy troll úgy, hogy a közösség az érvelését akkor is (vagy éppen azért!) elfogadja, ha érvelési hibát vét.

Fegyvertár trollvadászoknak

A troll egyik fő retorikai fegyvere az online viták során a verbális irónia. A troll folyamatos látszatot tart fenn; úgy tesz, mintha a vitához szólna hozzá. Mond valamit, és valami mást - gyakran az ellenkezőjét - érti alatta, elérve, hogy vitapartnere olyan álláspont ellen érveljen, amelyet aztán a troll nem fog majd védeni, hiszen saját álláspontja nincs (illetve gondosan titkolja azt). Ennek megfelelően bármikor szabálysértés nélkül változtathatja azt a perspektívát, ahonnan érvel. A vitapartner elveszíti a fonalat, majd elszakad nála a cérna: ő is lemegy (tízperces) trollba. Az érdemi vita lehetősége megszűnik: a troll győz.

30620fc000000578-3408616-image-a-4_1453306753816.jpg5. kép: A trollokra leginkább az antiszociális viselkedés, a rombolási vágy és az érvelés mestersége jellemző.

Az iróniának persze lényegi eleme lenne a feloldás: ha a beszélgetőpartner nem tudja, hogy iróniáról van szó, az nem irónia, hanem megtévesztés. Azonban az irónia és megtévesztés közötti különbség nem a blogtérben, hanem a troll szándékaiban és a vitapartnerére gyakorolt hatásaiban van. Pusztán formai jegyeket tekintve már csak azért sincs különbség, mert betűről betűre azonos vita tud zajlani két troll között, akik úgy tesznek, mintha nem lennének trollok, és elhinnék, hogy a másik sem az, mint két átlagos kommentelő között, akik teljesen őszintén állnak a vitához, csak épp elszaladt velük a ló.

Amikor a troll vitapartnere mégis rájön, hogy átverés áldozata, faképnél szokta hagyni azt azzal, hogy "ne etesd a trollt". Ezzel azonban csak annyit nyer, hogy nem veszít még többet. Sokszor jobban járhat, ha a gyanú ellenére is folytatja a vitát, mert meg- és kiismerheti a troll évek, immár akár évtizedek internetes vitái során csiszolódó retorikai eszköztárát, ennek révén könnyebben ismerhet fel legközelebb a trollokat, vagy akár maga is csatlakozhat a trollok táborához. Ebben a troll – akaratlanul is – segít, hiszen ő maga tárja elénk a módszereit.

Bármi is legyen a troll személyes indítéka a trollkodásra; retorikai fegyvere, a verbális irónia szerepén ez mit sem változtat. A vicc sem vicces, ha magyarázni kell. Az ironikus feszültség feloldása egy megoldandó rejtvény, és ha a troll megmondaná a megoldást, éppen azt a sikerélményt venné el, ami miatt érdemes nekilátni a megfejtésnek. A megfejtés viszont csak úgy fog sikerülni, ha nem adjuk fel egyből, amint szembesülünk a látszólagos káosszal, hanem addig próbálkozunk, amíg összeáll a kép.

A fenti blogposzt rövidített formája egy, a tavaly őszi nagyváradi Argumentor: Közbeszéd-aktusok konferencián elhangzott „Mit tanulhatunk a trolltól? Adalékok a trollkodás retorikájához" c. előadásnak, melynek szerkesztett változata megjelenés alatt áll a konferencia kötetében. A kapcsolódó kutatások részét képezik az „Integrált érvelés tanulmányok" (OTKA K-109456) és „Jelentés, kommunikáció; szószerinti, figuratív: Kortárs nyelvfilozófiai kutatások" (OTKA K-116191) programoknak.

Források:

Averbeck, J.M. - Hample, D. (2008) "Ironic Message Production: How and Why We Produce Ironic Messages." Communication Monographs, Vol. 75. No. 4. 396-410.
Buckels, Erin E. - Trapnell, Paul D. - Paulhus, Delroy L. (2014) "Trolls just Want to Have Fun."
Personality and Individual Differences, Vol. 67. September, pp. 97-102.
Knox,  Norman (1973) "Irony." In (Ph. P. Wiener szerk.), The Dictionary of the History of Ideas, Vol. 2. New York: Scribner's.
Perelman, Ch. - Olbrecths-Tyteca, L. (1958) Traité de l'argumentation – la nouvelle rhétorique. Brüsszel: Univ. libre de Bruxelles. Angol kiadás: 1969. Notre Dame: Univ. of Notre Dame Press. Ford. J. Wilkinson és P. Weaver.
Vlastos, G. (1987) "Socratic Irony." Classical Quarterly, Vol. 37. No. 1. pp. 79-96.
Wolfsdorf, David (2007) "The Irony of Socrates." The Journal of Aesthetics and Art Criticism, Vol. 65. No. 2. pp. 175-187

Képek forrása:

A szerző, Danka István a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszékén tanársegéd. A Pécsi Tudományegyetemen végezte tanulmányait filozófia szakon, majd a Müncheni LMU-n, a Bergeni Wittgenstein Archívumban és a Bécsi Egyetemen folytatott kutatásai után a Leeds-i Egyetemen szerzett doktorátust. Kurrens kutatásai az intellektuális készségek oktathatóságának filozófiai problémáira irányulnak, ezen belül is kiemelten az emocionális érvek, illetve az irónia és persze nem utolsósorban a trollkodás didaktikai szerepére.

SZÓLJ HOZZÁ

retorika érvelés